A határozat elvi tartalma: A munkaviszonyban általában - a felek írás- és olvasásképtelensége, illetve eltérő nyelvértése kivételével - írásba foglaltnak tekintendő az egyszerű okiratba foglalt jognyilatkozat is.
- I. Tv.
- §,
- IV. Tv.
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.197/2016/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró . Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Kiss Gábor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Somkúti Éva Katalin ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogkövetkezményei jogellenes megszüntetésének A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.309/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 30.M.668/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.309/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 20.000 (húszezer) forint és 5.400 (ötezer-négyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 193.200 (egyszázkilencvenháromezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes
- január 31-én kelt munkaszerződés alapján tesztelő, üzleti szakértő munkakörben határozatlan idejű munkaviszonyban állt az alperes alkalmazásában.
- január 6-án a munkáltatóijogkörgyakorló, J.L., M.A. tulajdonos a felperest és egy munkatársát arról tájékoztatták, hogy a munkaviszonyukat megszüntetik vagy
- január 31-ével közös megegyezéssel, vagy ha ehhez ezen időpontig nem járulnak hozzá, munkáltatói felmondással.
- január 6-ától a felperest a munkavégzés alól a munkáltató felmentette, kérelmére január 8-án ajánló levelet kapott.
- január 31-én J.L. szabadsága miatt a felperes M.A.-t arról tájékoztatta, hogy aláírja a munkaviszonyát megszüntető nyilatkozatot. T.A. az előkészített, a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntető megállapodást kinyomtatta, azon a munkáltató aláírásának helyénél az alperes társaság céges bélyegzőjét és J.L. ügyvezető névbélyegzőjét használta. A felperes az iratot aláírta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] [6] A felperes elsődleges kereseti kérelmét - hivatkozással a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.)
- §
(3)bekezdésére, 22. §
(3)bekezdésére, és a
- §-ára - arra alapította, hogy a közös megegyezésről szóló megállapodást a munkáltatóijogkör-gyakorló ügyvezető nem írta alá, azon csupán a névbélyegző szerepel. Ez azonban nem helyettesíti a képviseletre jogosult személytől származó írásbeli jognyilatkozatot, azt a jogosultnak saját kezével létrehozott írásjelekkel kell megtennie. Ezen túlmenően a névbélyegző mellé az azt használó T.A. sem írta oda a nevét, így jogosulatlan személytől származó nyilatkozat sem keletkezett. Másodlagos kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a munkaviszonyát az alperes
- január 6-án szóban szüntette meg. Mindkét esetben elmaradt munkabére megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy bevett szokás az, hogy a munkáltatóijogkör-gyakorló utasítására használja távollétében a meghatalmazott a névbélyegzőjét és a cégnévbélyegzőt. A Polgári törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.) XVII-XXII. fejezete szerint az írásba foglalásnak nem feltétele a nyilatkozattevő saját kezű aláírása. A bírói gyakorlat is elfogadja a valódi névbélyegző jogszerű használatával aláírt nyilatkozatokat. Vitatta továbbá, hogy a munkaviszonyt szóban szüntette volna meg. Az első- és másodfokú ítélet [7] [8] [9] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 30.M.668/2014/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította marasztalva az alperes perköltségében. Az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában az Mt.
- §
(3)bekezdésére alapítottan rögzítette, hogy a jogszabály az aláírás elismerésére határidőt nem határoz meg, így azzal, hogy az alperes törvényes képviselője, J.L. jóváhagyta a névbélyegző lenyomatát a megállapodáson, ezzel érvényesnek tekintette a jognyilatkozatot. Elfogadta továbbá az alperesnél kialakult gyakorlatot, miszerint a munkáltatóijogkör-gyakorló távollétében utasítása alapján használhatják az ő névbélyegzőjét, és a gazdasági társaság cégnévbélyegzőjét. T.A. tanú a felperes által sem vitatott előadása szerint a munkáltató utasítására használta a névbélyegzőket. [10] A másodlagos kereseti kérelmet az Mt. 64. §
(1)bekezdésre hivatkozással a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján utasította el kiemelve, hogy a felperes személyes meghallgatása során is előadta, hogy
- január 30-án maga is úgy tekintette, hogy a munkaviszonyát még nem szüntették meg. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.309/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta marasztalva a felperest az alperes másodfokú perköltségében. [12] A törvényszék rögzítette, hogy az Mt.
- §
(3)bekezdése szerint a megállapodást ha írásba kell foglalni, módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet. Az írásbeliségre további kötöttséget nem rendel a törvény. Ezért a Pp. 196. §
(1)bekezdésben foglaltak a munkaviszony megszüntetésekor kötelezően nem alkalmazandóak. A bírói gyakorlat szerint is az írásban rögzített szerződés érvényességének nem feltétele, hogy azt közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják kivéve, ha azt külön jogszabály írja elő. A perbeli esetben eltérő rendelkezés, megállapodás hiányában jogszerűen foglalták a közös megegyezést egyszerű okiratba (Pp.
- §), melynek bizonyító erejét a bíróság szabadon mérlegelheti. [13] A bizonyítékok alapján a munkáltatóijogkör-gyakorló ajánlatát elfogadta a felperes. A megállapodáson szereplő aláírást pedig a sajátjának ismerte el. Bizonyított az is, hogy T.A. az ügyvezető utasítása és engedélye alapján tette a névbélyegzőt a megállapodásra. Jogszerű használatnak minősül mind a névbélyegző tulajdonos, mind harmadik személy általi használata, amennyiben arra a névbélyegző tulajdonosa felhatalmazta vagy utasította. Mindezek együttes értékelése alapján a megállapodás semmisége alaki okok miatt nem volt megállapítható. [14] A felperes által hivatkozott, a gazdasági ügyekben meghozott eseti döntések eltérő tényállásuknál fogva nem alkalmazhatók, és nem irányadók a gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.) rendelkezései sem, mert ezen jogszabály az írásbeliségen túl további követelményeket támaszt. [15] Egyetértett az elsőfokú bírósággal, miszerint a felperes másodlagos kereseti kérelme is megalapozatlan. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet megváltoztatására, az alperes keresete szerinti marasztalására irányult. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Mt. 20., 22., 44., §-aiba, a Gt.
- §-ába ütközik. [17] Az Mt.
- § és
- §
(3)bekezdése alapján a munkaszerződést csak írásbeli nyilatkozattal lehet megszüntetni. Az Mt. 20. §
(1)bekezdés alapján a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatóijogkör-gyakorló jogosult. A Gt. 29. §
(1)bekezdése szerint a gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt. A
(3)bekezdés értelmében pedig a gazdasági társaságot a vezető tisztségviselője, valamint cégvezetője írásban cégjegyzés útján képviseli. Ezek szerint figyelemmel a cégkivonatra is a munkáltató egyedüli cégjegyzésre jogosult képviselője J.L. ügyvezető írásbeli aláírása kellett volna jelen esetben is a munkáltató cégszerű képviseletéhez. A névbélyegző használata nem helyettesíti a képviseletre jogosult személytől származó írásbeli jognyilatkozatot, hiszen azt a jogosultnak saját kezével létrehozott írásjelekkel kell megtennie. [18] A
- január 31-én kelt megállapodáson ugyan szerepel a munkáltató cégbélyegzője és az ügyvezető névbélyegzője, azonban ezek nem alkalmasak munkáltatói jognyilatkozat közvetítésére, vagyis hiányzik a képviseletre jogosult nyilatkozata az okiratról. Ez azt eredményezi, hogy a megállapodás a felek között nem jött létre. Jelen ügyben tehát nem az a vizsgálat tárgya, hogy milyen minőségű aláírással látta el az alperes törvényes képviselője az okiratot, és az megfelel-e az Mt-ben támasztott egyszerű magánokirati feltételeknek, hanem az, hogy önmagában a névbélyegző használata alkalmas-e joghatás kiváltására szolgáló akaratnyilvánítás kifejezésére. [19] Jelen esetben az Mt.
- §
(3)bekezdése nem alkalmazható, mert nem jóhiszemű álképviselő eljárásának az utólagos jóváhagyásáról van szó, vagyis amikor van jognyilatkozat, csak az nem a jogosulttól származik. [20] Nem lehet irányadó az Mt. 22. §
(2)bekezdés a) pontja sem, mert az elektronikus iratban foglalt nyilatkozat esetén az a jogosulttól származik, csak a kinyilvánítás módja különbözik a ténylegesen aláírt okirattól. [21] A felperes változatlanul hivatkozott az elsőfokú eljárásban becsatolt eseti döntésekre, melyek szerint a névbélyegző használatával ellátott okirat nem minősül létrejöttnek. [22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Perbeli nyilatkozatait fenntartva hangsúlyozta, hogy az írásba foglalásnak nem feltétele a nyilatkozattevő saját kezű aláírása a Ptk. szerint. A Ptk. 218. §
(1)bekezdése annyi követelményt támaszt, hogy ha jogszabály írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. Ez pedig a jelen esetben megtörtént. A bírósági gyakorlat írásbeli nyilatkozatnak fogadja el a valódi névbélyegző jogszerű használatával aláírt nyilatkozatokat. [23] Az általa a perben hivatkozott munkajogi jogesetekkel egyezően a munkáltatóijogkör-gyakorló ügyvezető kifejezetten utasította T.A. munkavállalót arra, hogy az ügyvezető által előkészített, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodáson a névbélyegzőt helyezze el, tehát annak használata jogszerű volt, és alkalmas a jogkörgyakorló ügyvezető szándékának a kifejezése. A felperes által hivatkozott esetek más tényállásuk és más jogterület folytán jelen ügyre nem alkalmazhatóak, így megalapozatlan a felperes jogesetekkel alátámasztott jogszabályi kollízióra történő hivatkozása. [24] Az alperes utalt továbbá az Mt. 22. §
(4)bekezdésére, miszerint az érvénytelenség jogkövetkezményei nem alkalmazhatók az alaki előírások megsértése esetén a jelen ügyben, mert a megállapodás a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [26] A jogerős ítélet felülvizsgálattal nem támadott tényállása szerint az alperes ügyvezetője
- január 6-án a felperesnek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetés lehetőségét ajánlotta fel, mely ajánlati kötöttség
- január 31-éig szólt. Az ajánlatot a felperes
- január 31-ével elfogadta, a megállapodást aláírta. A felek egyező akaratát tükrözve a megállapodás a munkaviszony
- január 31-ével közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozóan létrejött, azt határidőben a felperes nem támadta meg. A perben eldöntendő kérdés a megállapodás írásbeli alaki érvényessége volt. [27] Az alperes helytállóan hivatkozott a következetes munkajogi ítélkezési gyakorlatra (Mfv.I.10.820/2007/2., Mfv.I.10.087/2011/5.), miszerint a munkajogi szabályok alapján az írásban rögzített szerződés érvényességének nem feltétele a közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, kivéve ha ezt külön jogszabály írja elő. Bár e két jogeset a korábban hatályos, a Munka törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (régi Mt.)
- §
(2)bekezdés alapján született, de a jelenleg hatályos Mt. ebben a körben nem tartalmaz eltérő szabályozást. Az Mt. 22. §
(6)és
(7)bekezdésének az írás- és olvasásképtelen, illetve a felek eltérő nyelvértésére vonatkozó előírásai a jelen ügyben nem alkalmazhatók. [28] Az írásbeliségre vonatkozó általános Mt. rendelkezések alapján a munkajogi jognyilatkozat írásba foglalásához az egyszerű okirati forma használata elegendő, melyre a jognyilatkozat megtételekor hatályos Ptk.
- § tartalmi követelményekre vonatkozó előírása az irányadó, vagyis elegendő a szerződés lényeges tartalmát írásba foglalni. [29] Az egyszerű okiratba foglalt megállapodás (Pp.
- §) bizonyító erejének vizsgálata során a bíróságok helytállóan értékelték, hogy az abban foglalt nyilatkozatot a felek megtették. Ennek ellenkezőjére nem lehet következtetni abból, hogy az egyik fél, a munkáltató iraton szereplő aláírása névbélyegzővel történt, de ezt a peradatok sem támasztják alá. Bizonyított, hogy T.A. a névbélyegzőt az azon szereplő név tulajdonosa, a munkáltatóijogkörgyakorló J.L. tudtával (engedélyével) használta. A tett nyilatkozatot a perben a munkáltatóijogkör-gyakorló pedig megerősítette. [30] A munkáltatói jogkör gyakorlása során a munkaviszonyban a munkavállalók irányába tett jognyilatkozatra az Mt. alaki előírásai az irányadók, amely egyszerű okirati forma, mint általános írásbeli forma elfogadásával a cégjegyzést nem követeli meg. Ezért a felperes által a gazdasági jog területéről hozott jogesetek (Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.230/2011/6., és Gf.40.141/2012/
- számú ítéletei) eltérő tényállásukra tekintettel nem alkalmazhatók. [31] A végrendelet érvénytelenségét megállapító EBH2006.
- számú eseti döntésben foglaltak sem lehetnek irányadóak a végrendelet Ptk.
- §-ában foglalt, a munkajoghoz képest szigorúbb írásbeli követelményeket támasztó rendelkezések miatt. [32] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [33] A munkaviszonyban általában a felek írásvagy olvasásképtelensége, illetve eltérő nyelvértése kivételével írásba foglaltnak tekintendő az egyszerű okiratba foglalt jognyilatkozat is (Mt. 22. §). Záró rész [34] A Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége viselésére. [35] A felperest megillető munkavállalói költségkedvezmény folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § alapján az állam viseli. [36] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pp. 274. §
(1)bekezdés Budapest,
- január
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró