Mfv.10161/2016/1 – Kúria

(2),

1. I. Tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.161/2016/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Boros Andrea ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Makra László jogtanácsos A per tárgya: jogellenes felmondás jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.299/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.M.3703/2013/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.299/2015/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 20.000 (húszezer) felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] A felperes
5. február 3-ától állt az alperesnél alkalmazásban.
6. március 1-jétől a Cs.S. fürdővezetői feladatait látta el határozatlan időre szólóan. A
7. április 11-én kelt munkaszerződés-módosítással
8. május 16-ától
9. szeptember 15-éig a P.S. fürdővezetői feladataival is megbízták, majd ez a megbízatása
10. május 1-jétől határozatlan idejűvé változott. Fürdővezetőként feladatát képezte többek között a fürdő üzemeltetésének biztosítása, a tulajdon fokozott védelme, a rendeletek és előírások betartása, valamennyi üzemeltetési szabályzat betartása és betartatása. A Vezérigazgatói Utasítás (SzVSZ) értelmében minden olyan esemény, tevékenység, cselekmény vagy ennek elmulasztása, amely az alperesre vonatkozó külső- és belső szabályozásokban, előírásokban rögzített követelmények végrehajtásától eltér, vagy következménye károkozással, vagyonvesztéssel járhat, jog- és rendellenesnek minősül. Az SzVSZ szerint a fürdővezetők a szakterületükre vonatkozó mértékben közvetlenül szervezik, irányítják, és végrehajtják az SzVSZ-ben rögzített biztonságvédelmi előírásokat. A felperes Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz-e) szerint a fürdővezető az irányítása alá tartozó szervezeti egység egyszemélyi felelős vezetője. A pont alapján aktualitásakor haladéktalanul és egyidejűleg jelzi a felügyeletét ellátó vezetőnek és a V.O.-nak a szakterületi környezetükben észlelhető, az előírásoktól eltérő biztonsági rendellenességeket. Az alperes Pénz- és Értékkezelési Szabályzata szerint minden pénztáros 60.000 forint váltópénzzel rendelkezik. A fürdőből 2-3 naponta szállítják el a bevételt, amelyet a pénztáros a fürdővezetőnek ad át, aki azt a pénzszállító által kiszállított üres és nyitott kellékzacskóban elhelyezi, arra saját nevével és azonosítójával ellátott etikettet helyez. A váltópénzt a fürdőbe lezárt - a kellékzacskóval megegyező kinézetű - zsákban szállította az alperes megrendelése alapján a pénzszállító cég. A zárt csomagokon betűjelzés szerepelt (A, B, C, D, E) attól függően, hogy milyen címletű bankjegyeket tartalmazott. A bevételt és a váltópénzt a főpénztárban lévő páncélszekrényben kellett elhelyezni. A felperes mellett a Cs.S.-n P.G., a p-n V.E. dolgozott fürdővezető-helyettesként, P.Z. pedig a felperes helyetteseit helyettesítette szükség szerint. A p. strandon az az utasításellenes gyakorlat alakult ki, hogy V.E. fürdővezető-helyettes a főpénztár kulcsait kiadta a pénztárosként dolgozó J.R.-nak is. Ezt a gyakorlatot P.Z. jelezte a felperesnek. A
11. július 24-én V.E. a p. strandon tartott pénztárellenőrzés során 55.000 forint hiányt észlelt. Erről jegyzőkönyvet vett fel, és értesítette P.Z.-t, valamint a felperest. A felperes által elrendelt belső vizsgálat szerint az összeg
12. július 23-án tűnhetett el, amikor V.E. és J.R. dolgoztak. Ezért a felperes felszólította őket a hiány befizetésére, melyre nem került sor. [8] P.Z.
13. július 26-án dolgozott szabadsága után először, és arra hivatkozással, hogy a történtek miatt a bevétel nincs biztonságban a pünkösdfürdői strandon,
14. július 27-én 32.000 forintot hazavitt. [9]
15. augusztus 1-jén a pénztárellenőrök a p. strandon ellenőrzést tartottak, amelynek során összesen 115.000 forint hiányt találtak, melyből 60.000 forintot
16. augusztus 2-án Porodán Zoltánné a pénztárban elhelyezett asztalfiókban a hiányzó címletekben megtalált. [10] A felperes
17. augusztus 5-én jelezte először felettese, a társaság üzemeltetési igazgatója részére a p. 55.000 forint hiányt. [11] Az eseményeket követően az alperes vizsgálatot rendelt el, a felperestől visszavonta a fürdővezetői megbízást, és fürdőhelyettesi munkakörre szóló munkaszerződés-módosítást készített, amelyet a felperes nem írt alá. A Cs.S. vezetésével az alperes B.ZS.-t bízta meg, akinek a felperes
18. szeptember 25-én a munkakört átadta. [12]
19. október 15-én B.ZS. a főpénztárban egy felbontatlan, „B" jelzésű tasakban 50.000 forint váltópénz helyett pénztárjegyzékeket, azaz kellékpapírokat talált. Az eset kivizsgálásakor megállapították, hogy ebben a tasakban a szállításkor is pénztárjegyzékek voltak, és arra ismeretlen személy írta a „B" jelzést azt a látszatot keltve, hogy abban 100 db 500 forintos váltópénz van. A pénztárellenőrzéskor a zárt pénzes tasakokat nem nyitják fel, az arra írt jelzés alapján számolnak, így az eltérés észlelésére eddig nem került sor. [13] Az alperes
20. október 21-én a felperes fürdővezetői munkakörben fennálló munkaviszonyát a fenti eseményeket rögzítve felmondta megállapítva, hogy a felperes végkielégítésre nem jogosult. Az indokolás szerint a fenti események, a váltópénzben és a pénztárban keletkezett hiány, ezek okainak kivizsgálására irányuló haladéktalan alapos intézkedés elmaradása, az ügy nem elvárható gondossággal történő kezelése, valamint a Pénz- és Értékkezelési Szabályzat betartásáról való megfelelő gondoskodás elmulasztása, határozott vezetői fellépés elmaradása nem összeegyeztethető a fürdővezetői munkakörrel. A munkavégzése és ellenőrzési tevékenysége nem felel meg az általa betöltött felelős pozícióhoz tartozó követelményeknek, és nem egyeztethetők össze a felelősségteljes és bizalmat igénylő munkakörrel. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [14] A felperes módosított keresetében a felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként 12 havi távolléti díjnak megfelelő vagyoni kártérítés, 3 havi végkielégítés kamatokkal növelt összegű megfizetését, valamint 2.000.000 forint nem vagyoni kár megtérítését kérte. Hivatkozott a felmondás valótlanságát és okszerűségét is állítva a rendeltetésszerű joggyakorlás, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének a megsértésére. A nem vagyoni kártérítés alapjaként az események miatt kialakult pszichikai állapotromlását jelölte meg. [15] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, hogy a felperes a rábízott két fürdőkomplexum felelős vezetőjeként nem tett eleget a munkaköri leírásban és az alperes szabályzataiban foglaltaknak, nem felügyelte megfelelően a beosztottai tevékenységét, nem jelentette kellő időben, és nem vizsgálta ki megfelelően a rendellenességeket. Az első- és másodfokú ítélet [16] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.M.3703/2013/
21. számú ítéletével a keresetet elutasította. Marasztalta a felperest az alperes perköltségében. [17] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a keletkezett hiányt a felmondás alapján csak azzal összefüggésben vizsgálta, hogy a felperes vezetőként a jogszabályból, munkaköri feladataiból, utasításokból származó kötelezettségét megszegte-e azzal, hogy a hiány okainak kivizsgálását nem haladéktalanul, nem megfelelő alapossággal végezte, és az ügyet nem a tőle elvárható gondossággal kezelte. A felek előadása, az okirati bizonyítékok, és a tanúk vallomása alapján megállapította, hogy a p. strandon
22. július 24-én észlelt 55.000 forintos pénztárhiányról a felperes e napon értesült. Ennek ellenére azt a P.F.-nak nem jelezte, csak 10 nap elteltével augusztus 5-én, azt követően, amikor a pénztárellenőrök
23. augusztus 1-jén már maguk is feltárták a hiányt. [18] A felperes a házon belüli vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a pénztárhiányért V.E. és J.R. a felelős. Pénztárhiány esetén a pénztáros kötelezettsége annak befizetése. Az a körülmény, hogy a felperes nem kizárólag a pénztárost, hanem V.E.-t is felelősnek tartotta, igazolja, hogy tudott a főpénztár kulcsának kezelésére vonatkozó szabálytalan gyakorlatról. Ennek ellenére ebben nem intézkedett. [19] Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a főpénztárban egy olyan „B" jelzésű váltópénzes zsákot helyeztek el ismeretlen időpontban, amelyben 50.000 forint váltópénz helyett csak kellékanyagok voltak, így ez az összeg is hiányzott a pénztárból. [20] Mindezek alapján azt a következtetést vonta le, hogy a felperes a munkaköri leírásában, az alperesi szabályzatokban foglalt feladatainak teljesítését elmulasztotta, vezetőként nem az elvárható szakértelemmel és gondossággal járt el. Ellenőrzési tevékenységét nem megfelelően gyakorolta, amikor a hiányt a felettesei felé nem jelezte haladéktalanul, holott ez egy vezető beosztásban lévő munkavállalótól elvárható lett volna. [21] A felperes elmulasztotta a megfelelő intézkedést, amikor nem gondoskoldott a hibás gyakorlat megszüntetéséről, vagyis eltűrte, hogy a pénztáros részére a főpénztár kulcsát kiadják. [22] Ezen túlmenően ellenőrzési feladatainak sem tett eleget, mert több hónapon keresztül nem volt tudomása arról, hogy a páncélszekrényben a váltópénzes tasakok között olyan is található, amelyben pénz helyett kellékanyagokat helyeztek el. [23] Ítéleti bizonyossággal nem volt megállapítható, hogy a felperes tudott-e arról, hogy P.Z. 32.000 forint pénztártöbbletet hazavitt. Arról azonban biztosan tudott, hogy „elszámolta magát", ennek ellenére ezzel kapcsolatban sem intézkedett. [24] Az elsőfokú bíróság szerint - figyelemmel arra, hogy a felperes a munkaszerződés-módosítást nem írta alá - a változatlanul fennálló fürdővezetői munkakörében a munkaviszonyát jogszerűen szüntette meg a munkáltató felmondással a munka törvénykönyvéről szóló
24. évi I. törvény (Mt.) 52.§

(1)bekezdés c) pont, 64.§

(2)bekezdés, 65.§

(1)bekezdés, 66.§

(2)bekezdés alapján.. [25] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.299/2015/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta marasztalva a felperest az alperes perköltségében. [26] A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelését és mérlegelését jogszerűen, a Pp.
2. §

(1)bekezdésének megfelelően végezte. A helyesen megállapított tényállásból okszerű mérlegeléssel, a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásával hozott döntésével helyes indokainál fogva a másodfokú bíróság is egyetértett. [27] Álláspontja szerint bár tévesen rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a felperes nem kezdte meg azonnal a tudomásszerzéstől számítva a pénztárhiány kivizsgálását, azonban a terhére írható, hogy erről nem tájékoztatta a munkáltatóját. [28] Az alperes a felmondásban helyesen hivatkozott arra, hogy az egyik telephelyi pénztári fiókban leltek fel 60.000 forint váltópénzt, holott azt megfelelően elzárva a főpénztárban kellett volna tartani. [29] A Pénz- és Értékkezelési Szabályzat szerinti előírásába ütközött az, hogy a p. strandon a pénztáros hozzáférhetett a főpénztár kulcsához. Erről a gyakorlatról a felperes tudott, mely tényt a perben nem vitatta. [30] A törvényszék megállapította a felperes felelősségét a kellékanyagot tartalmazó téves feljegyzéssel ellátott pénzes zsákkal összefüggésben is. A kellékanyagot tartalmazó zsákot a pénzszállító cég

1. januárjában szállította ki az alpereshez, mely ott elfeküdt, nem állapították meg, mi van abban, így fordulhatott elő, hogy ismeretlen személy olyan jelzést tett rá, amiből tévesen készpénz tartalomra lehetett következtetni. Nem vitatott, hogy
2. januárjától augusztusig, az ellenőrzésig a zsák tartalma nem volt tisztázott, a felperest tehát mulasztás terheli. [31] A felperesnek fürdővezetőként a megfelelő, szabályszerű gyakorlatot kellett volna az irányítása alá tartozó egységekben kialakítani, mely a pénztárakat érintően nem történt meg, ezért a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság felmondás jogszerűségét megállapító döntésével. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [32] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével elsődlegesen a keresetének megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan a perben eljáró bíróság új eljárás lefolytatására, és új határozat hozatalára történő utasítását kérte a Pp.
3. §, Mt.
4. §

(2)bekezdés és 64. §

(2)bekezdés megsértésére hivatkozással. [33] A felperes rögzítette, hogy a pünkösdfürdői strandon

1. július 24-én észlelt 55.000 forint váltópénz-hiánnyal összefüggésben a törvényszék jogerősen a pénztárhiány kivizsgálásának késedelmét már nem állapította meg a felperes hátrányára, csak az azonnali tájékoztatás hiányát rótta fel. [34] A 60.000 forint
2. augusztus 1-jén észlelt váltópénz-hiánnyal összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Pénzés Értékkezelési Szabályzat külön fürdővezetői ellenőrzési kötelezettséget nem határoz meg arra, hogy a pénztárosok fiókjait, az általuk leszámolt váltópénz meglétét minden este záráskor megvizsgálja. Erről B.ZS. tanúként nyilatkozott. Nem róható fel ezért a felperesnek, hogy az egyik pénztáros az ellenőrzött váltópénzét nem páncélkazettába tette, hanem a fiókban felejtette, a páncélkazetta pedig üresen került be a főpénztárba. A felmondás ezen indoka tehát nem okszerű A felperes felelősségének mibenlétét a törvényszék nem indokolta. [35] A törvényszék szerint ítéleti bizonyossággal nem volt megállapítható, hogy a felperes tudott arról, hogy P.Z. 32.000 forintot hazavitt, csak arról lehetett tudomása, hogy a helyettese 5.000 forinttal elszámolta magát, a felmondás azonban nem ezt rótta a felperes terhére. Nem a felperes mulasztása volt annak az oka, hogy távollétében a helyettese szabálytalanságot követett el. [36] V.E.-nek a főpénztár kulcsa helytelen használatával kapcsolatos eljárásáról a felperest P.Z. csak a pénztárhiányt követően tájékoztatta szóban, melynek következtében a felperes figyelmeztette is V.E.-t. [37] A p. hiányosságokkal összefüggésben a felperes álláspontja az volt, hogy az ő magatartása nem adott alapot a rendes felmondásra. Ezt igazolja, hogy előbb a munkakörét kívánták csak módosítani, a felmondás közlésére a csillaghegyi strandon utóbb felfedezett hiány vezetett. [38] Ezzel kapcsolatban a felperes hangsúlyozta, hogy augusztusban Cs-n nem volt ellenőrzés. A munkakör átadásról készült jegyzőkönyv nem tartalmazza a főpénztárban lévő pénzes zacskók sorszámait, így nem bizonyított, hogy a kellékanyagot tartalmazó zsák akkor is ott volt. A munkakör átadáskor sem történt meg a váltópénzt tartalmazó zsákok felbontása, a lezárt tasakok jelzése alapján rögzítették a váltópénz összegét. [39] B.ZS. és V.T.E. tanúk vallomása igazolja, hogy a pénzes tasakok lezárása a pénztárosok feladata, azt követően kerülnek a főpénztárba, a pénztárellenőrzések során pedig nem nyitják ki a zsákokat, csak a címletjegyzék alapján számolnak. A felperesnek tehát nem volt kötelezettsége, és nem is állt módjában ellenőrizni a kérdéses tasak tartalmát. Semmi nem írta elő a zsákok sorszámának rögzítését, sem azok felbontásának kötelezettségét. A pénztárak ellenőrzése és szakmai irányítása a Pénztár Főosztály feladata volt, amely erre vonatkozóan szabályozást nem adott ki. A felperes irányítása alá tartozó szervezeti egységekben folytatott gyakorlat megegyezett más szervezeti egységekben folytatottal. [40] A cs. strandon tapasztaltakra vonatkozó felmondási ok tehát nem valós. [41] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. [42] Hangsúlyozta, hogy a felperes nem konkrét határidőt sértett meg a felettese tájékoztatása vonatkozásában, hanem azt egyáltalán nem tette meg, csak a pünkösdfürdői strandon történt véletlenszerű ellenőrzést követően. [43] A felmondásban felsorolt események okkal vezettek ahhoz, hogy egy felelősségteljes, bizalmas munkakörben az alperes a felperest ne kívánja továbbfoglalkoztatni. A felperes a munkaköri leírásában, a Pénz- és Értékkezelési Szabályzatban foglaltakat megsértette. Vezetőként megfelelő, szabályszerű gyakorlatot kellett volna az irányítása alá tartozó egységben kialakítani, amely a pénztárakat illetően nem történt meg. [44] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemre adott észrevételében változatlanul fenntartotta a felülvizsgálati kérelmét. Hangsúlyozta, hogy a bíróságok figyelmen kívül hagyták a bizonyítási indítványait, mellyel igazolta volna, hogy a váltott műszakban dolgozó fürdővezető-helyettesek egymást is ellenőrizték, továbbá igazolta a perben, hogy a felperes napi szintű, szoros ellenőrzési gyakorlatot alakított ki a főpénztári váltópénz és a pénztári váltópénz kezelésére. A 60.000 forintos hiány vonatkozásában ha a szolgálatban lévő vezető teljesítette volna a váltópénz nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségét, a hiány még aznap este kiderült volna. A Kúria döntése és jogi indokai [45] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [46] A Pp.
3. §

(1)bekezdés alapján a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell benyújtani. A Pp. 273. §

(5)bekezdés alapján pedig a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni. A Pp. 275. §

(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Mindezen rendelkezések alapján a Kúria csak a határidőben benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján vizsgálhatta a jogerős ítéletet, míg a felperesnek a Kúriához benyújtott észrevételében a felülvizsgálati kérelemhez képest új körülményként előadott bizonyítási indítványai figyelmen kívül hagyására vonatkozó érvelésével nem foglalkozhatott. [47] Az alperes a felmondását arra alapította, hogy P-n pénztárhiány volt; a pénzkezelés szabálytalanul történt, mert egy hiányzó összeg a pénztárpult fiókjából került elő; a felperes csak

1. augusztus 5-én jelezte először a felettesének a hiányt, holott erről már
2. július 24-én értesült; helyettese 32.000 forint összeget hazavitt, a felperes pedig 5.000 forint összegű elszámolásról tudott, de nem győződött meg a feladási hiányról, vagy az utólagos visszafizetésről; Cs-n 50.000 forintot tartalmazó váltópénzes zsákban kellékanyagot találtak, mely összeg hiányként jelentkezett. [48] A felperes ezen események tényszerű bekövetkezését nem vitatta, állítása szerint ezek okszerűen nem támasztják alá a vezetői munkakörre való alkalmatlanságát, továbbá vitatta a felelősségét amiatt, hogy valaki a kellékanyagot tartalmazó pénzes zsákot váltópénzes zsákként tüntette fel. [49] A felperes az 55.000 forintos váltópénz-hiánnyal kapcsolatos azonnali tájékoztatás elmulasztását nem vitatta. [50] Alappal hivatkozott arra, hogy a 60.000 forintos váltópénz pénztári fiókban történő elhelyezéséért és a Cs.S. főpénztárában talált kellékanyagot tartalmazó pénzes zsák megtévesztő jelzéssel történő ellátásáért közvetlen felelősség nem terheli. B.ZS. jegyzőkönyvben, valamint P.Z.jegyzőkönyvben tett vallomása szerint a váltópénzes zsákokat nem bontják fel. B.ZS. szerint azt a pénztáros zárja le, fürdővezetőként csak havonta, szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni. V.T.E. tanú arról nyilatkozott, hogy
3. augusztus 1-jén Sz.G. pénztáros 60.000 forintos váltópénze hiányzott, mert az nem volt benne egy pénzkazettában. [51] A tanúvallomások alapján a váltópénz meglétéért a pénztáros felel, adott esetben pedig a felperes általi szúrópróbaszerű ellenőrzés elmaradása egyik esetben sem volt felróható figyelemmel arra is, hogy B.ZS. vallomása szerint a lezárt tasakot nem nyitják fel, azt mindig a pénztáros teszi, a váltópénzes zsáknak csak a lezárt állapotát vizsgálják. [52] A felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a kellékanyagot tartalmazó zsák utóbb a munkakör átadását követően is a páncélszekrénybe kerülhetett, mert B.ZS. vallomása szerint ez a pénzes zsák az átvett tasakok között volt (jegyzőkönyv,
4. oldal
5. bekezdés), míg V.T.E. nyilatkozata szerint ő már
6. szeptember 3-án vagy 4-én leltárba vette annak a tasaknak a sorszámát, amelyben a kellékanyag volt (jegyzőkönyv,
7. oldal
8. bekezdés). [53] A felperesnek felrótt többi kötelezettségszegés azonban valós és okszerűen megalapozza a munkáltató felmondását. A felperes az SzMSz bekezdésébe ütközően nem jelezte haladéktalanul és egyidejűleg a rendellenességet, erre csak 11 nap elteltével, a P.F. ellenőrzése után került sor. Saját előadása szerint arról tudott, hogy P.Z. elszámolta magát, tehát hiánya van, de a felperes a perben nem tett előadást arra vonatkozóan, hogy ezen hiány megtérültét nyomon követte volna. Alaptalanul hivatkozott a felperes a V.E. által alkalmazott helytelen gyakorlatról történő tudomásszerzés időpontjára. P.Z. jegyzőkönyvben foglalt vallomása szerint „egy-két héttel ezen események előtt jeleztem a felperesnek, hogy V.E. kiadja a kulcsot J.R. pénztárosnak" (jegyzőkönyv,
9. oldal
10. bekezdés). A tanú meghallgatásakor jelenlévő felperes személyes észrevételében a tájékoztatás időpontját nem vitatta, annyi észrevételt tett, hogy ezt követően szólt V.E.-nek (jegyzőkönyv,
11. oldal
12. bekezdés). [54] A munkáltató minderre tekintettel jogszerűen szüntette meg felmondással a fürdővezető felperes munkaviszonyát az Mt.
13. §

(2)bekezdés alapján. Elmulasztotta ugyanis a pénztárhiány okainak kivizsgálása során a felettese haladéktalan értesítését; a Pénz- és Értékkezelési Szabályzat betartásáról nem gondoskodott megfelelően; a határozott vezetői fellépés is elmaradt, hiszen P.Z. hiányával összefüggésben nem intézkedett; V.E. helytelen főpénztári kulcskezelési gyakorlatának eltűrésével pedig hozzájárult az 55.000 forintos váltópénz-hiány bekövetkezéséhez ( Mt. 52.§

(1)bekezdés c) pont). [55] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [56] Kötelezte a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján. [57] A felperes munkavállalói költségkedvezménye folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §- alapján az állam viseli. [58] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. december
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő