Pfv.21968/2017/6 – Kúria

(1),

1. V. Tv. 4:
2. §,
3. V. Tv. 4:
4. § b),
5. V. Tv. 4:
6. § c) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.21.968/2017/
7. A tanács tagjai: Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna a tanács elnöke Nyírőné dr. Kiss Ildikó előadó bíró Dr. Baloginé dr. Faiszt Judit bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Dr. Sipka Ügyvédi Iroda (fél címe) Az alperes: alperes neve (fél címe 1) Az alperes képviselője: Dr. Kürti Júlia ügyvéd (fél címe 2) A per tárgya: Szülőtartás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 6.P.XVIII.21.919/2015/
8. A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 54.Pf.631.369/2017/
9. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. A le nem rótt 750.000 forint (hétszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperesnek négy gyermeke van: az
10. évben született I.; az
11. évben született Zs.; az
12. évben született alperes, valamint az
13. évben született Á.. A Zs. utónevű gyermek az
14. évben történt házasságkötésekor; az I. utónevű gyermek pedig a felperessel megromlott viszonya miatt,
15. évben hagyta el a szülői házat. Azóta alig tartanak kapcsolatot a felperessel. A felperes és házastársa az önkormányzati bérlakásukat
16. évben két kisebb lakásra cserélték, és bérlőtársai lettek a B., T. út ... szám alatti 44 m2 alapterületű, komfortos, másfél szobás lakásnak. Velük költözött az ingatlanba az Á. utónevű gyermekük a házastársával és a gyermekével. A csere útján megszerzett másik; a B., P. utca ... szám alatti egy szobás, komfort nélküli lakás bérlője az alperes lett. A lakásba az alperes a gyermekével költözött. Az alperes a lakást
17. évben megvásárolta, majd a 2000-es évek elején értékesítette. A testvérek szóban úgy állapodtak meg, hogy a szülők segítségével lakáshoz jutó alperes és az Á. fog [4] [5] [6] [7] [8] gondoskodni a szülőkről akként, hogy az alperes az édesanyjuk, az Á. pedig a felperes gondozását vállalta. A felperes házastársa 2003 februárjában hunyt el, halála előtt nem szorult gondozásra. 2012 januárjáig a felperes körüli háztartási teendők ellátásában az alperes is részt vett. Ekkor egy vitát követően az alperes a felperessel és az Á.-sel is megszakította a kapcsolatot. A felperes
18. évben született.
19. évben pszichés tünetek miatt leszázalékolták,
20. év óta magas vérnyomás betegségben szenved. Feledékeny, vizelettartási problémája van. A napi háztartási tevékenységekben segítségre szorul, de 24 órás felügyeletre nincs szüksége. A T. úti lakás egyik szobáját a felperes használja, a másik szobában Á. él két gyermekével együtt. A bérleti díjat és a lakás használatával felmerülő költségeket megosztják; a felperesre jutó rész havonta kb. 45.000 forint. A felperes nyugdíjával - amelynek összege
21. évben 113.470 forint,
22. évben 115.290 forint volt - Á. gazdálkodik, ebből fedezi az élelmezését és a gyógyszereinek költségét. A felperes állapota rendszeresen szükségessé teszi gépkocsival történő szállítását, amelyet az Á. taxival, saját költségére old meg. Az alperes egyéni vállalkozó, ruhajavítással foglalkozik.
23. évben vállalkozásából 840.000 forint, más forrásból 180.000 forint jövedelemre tett szert.
24. májustól
25. februárig gerincműtétje miatt nem volt munkaképes. Napi 6 órában tud dolgozni, átlagosan havi 100.000 forint jövedelme van. Saját tulajdonában álló családi házban él, az ingatlan vételárának kifizetéséhez igényelt kölcsön törlesztőrészlete havi 40.000 forint. Egy Volkswagen típusú személygépkocsi áll a tulajdonában. Háztartásában két, már nagykorú gyermeke természetbeni tartásáról gondoskodik. Az
26. évben született gyermekének egészségkárosodása 80%-os mértékű, cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt áll. Betegsége miatt korábbi munkaviszonyát megszüntették, jelenleg nem dolgozik. 34.475 forint rokkantsági járadékban és 25.700 forint fogyatékossági támogatásban részesül, amely a tartásával felmerülő költségeket fedezi. Az
27. évben született gyermeke életpályára felkészítő OKJ-s képzésben vesz részt, részére az alperes havi 30.000 forint összegű gyermektartásdíjat kap. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [9] A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 7.500.000 forint egy összegű szülőtartás megfizetésére, amely a
28. január óta fennálló tartási szükségleteit fedezi. Keresete megalapozásául előadta, hogy megfelelő gondozásához állandó segítségre lenne szüksége, de felmerül a szociális otthonbeli ellátás indokoltsága is. [10] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, vitatta a kereset jogalapját és összegszerűségét is. A szülőtartás fizetésére nem rendelkezik teljesítőképességgel, mert a felperes felé fennálló tartási kötelezettségét megelőzi két, a háztartásában élő nagykorú gyermekével szemben fennálló kötelezettsége. Vitatta, hogy a felperes rászorul a tartásra és állította azt is, hogy a felperes a tartásra érdemtelen. Az első- és másodfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság a Polgári törvénykönyvről szóló
29. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:
30. §

(1)bekezdése alapján a keresetet elutasította. [12] Az elsőfokú bíróság kifejtette: a testvérek közötti, a szülők tartására vonatkozó megbeszélés nem minősül szerződésnek, abból legfeljebb erkölcsi alapon keletkezhetett kötelezettség az alperes számára. A szülők

1. évben nem csak az alperes, hanem az Á. lakhatását is biztosították, mert a T. úti lakásban bérlőtárs és a felperes halála után ő lesz jogosult a bérleti jogviszony folytatására. Ezért nem vonható le olyan következtetés, hogy a felperes tartásáról kizárólag az alperes köteles gondoskodni. [13] Az elsőfokú bíróság a peradatok értékelésével megállapította, hogy a felperes nem szorul rá a tartásra: egy 82 éves, az átlagot meghaladó gyógyszer szükségletekkel nem rendelkező személy saját megélhetésének, lakhatásának, élelmezésének és gyógyszereinek költségét fedezi a havi 115.000 forint összegű nyugdíja. Hangsúlyosan utalt arra, hogy a felperessel együtt élő gyermeke maga is úgy nyilatkozott meghallgatása során, hogy a felperes kiadásait a nyugdíja fedezi. [14] A felperes követelése rászorultságának bizonyítottsága esetén sem lenne alapos. A tartási sorrendet is meghatározó Ptk. 4:
2. § rendelkezése szerint a tartásra való jogosultság sorrendjében a nagykorú gyermek tartása a szülő tartását megelőzi. Az alperes saját háztartásában két nagykorú; egy továbbtanuló, és egy természetbeni ellátásra szoruló gyermekének tartásáról gondoskodik. Az alperes alacsony jövedelme miatt a felperes felé fennálló teljesítőképessége is hiányzik. [15] A felperes rendszeresen bántalmazta gyermekeit; gondozási, nevelési és tartási kötelezettségének azonban az alperes 17 éves koráig eleget tett. A gyermek bántalmazása elfogadhatatlan nevelési eszköz, de a teljesített gondozási és tartási kötelezettségre tekintettel az elsőfokú bíróság nem értékelte olyan kirívóan súlyos magatartásnak, amely megalapozná a felperes érdemtelenségét. [16] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal a megállapításával, amely szerint a felperes nem bizonyította, hogy tartásáról a felek között létrejött szerződés alapján az alperes köteles gondoskodni. Ezért a felperes keresetét a szülőtartás törvényi rendelkezései alapján kellett elbírálni. [17] A másodfokú bíróság levezetése szerint az Alaptörvény XVI. cikk

(4)bekezdése nem biztosít alanyi jogot a szülőtartásra, annak részletes szabályait (többek között feltételeit) a Ptk. XX. Fejezete tartalmazza. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok logikus és okszerű mérlegelésével állapította meg, hogy a felperes nem szorul rá a tartásra, illetve az alperes nem teljesítőképes. [18] A Ptk. 4:204. §-a, 205. §

(1)bekezdése,

1. §-a és
2. §-a alapján a bíróság rokontartási kötelezettséget - ide nem értve a gyermektartást - nem csak rendszeres pénzszolgáltatással, hanem más módon is meghatározhat. Ennek feltétele azonban az, hogy az a felek körülményeire tekintettel indokolt legyen, és a másik fél ne tiltakozzon ellene. Az anyagi jogi jogszabályok tehát nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a felperes egy összegben kérje a szülőtartás megállapítását. Ez ellen azonban az alperes mint kötelezett tiltakozott, ezért a Ptk. 4:
3. §

(2)bekezdésében írt feltétel hiányában a keresetet további vizsgálat nélkül el kellett utasítani. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet keresetének helyt adó tartalommal történő megváltoztatását; másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A jogerős ítélet jogszabálysértő voltát a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 206. §

(1)bekezdésének megsértésére alapította. [20] Felülvizsgálati érvelése szerint az eljáró bíróságok a bizonyítékok egybevetése során a logika szabályaival nyilvánvalóan ellentétes jogi következtetést vontak le, a bizonyítékok mérlegelése súlyos ellentmondást tartalmaz. [21] Az eljárt első- és másodfokú bíróság tévesen mérlegelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, mert a felperes az Á. és Zs. utónevű gyermekeinek, valamint unokájának a tanúvallomásával bizonyította az alperes tartási kötelezettségét megalapozó szerződés létrejöttét. Nem volt vitás a perben, hogy az alperes a felperes segítségével jutott lakáshoz, erre tekintettel köteles a tartásáról gondoskodni. [22] A felperes a rászorultságát is bizonyította, mert egy egyszerű matematikai művelet elvégzésével meg lehet állapítani, hogy a 115.290 forint összegű nyugdíja nem fedezheti a lakás bérleti díjából és a közüzemi díjakból rá eső 45.000 forintot; az étkezésére fordított legalább havi 50.000 forint kiadást; valamint gyógyszer,- ruházkodási,- és a lakásban megrongált dolgok kijavítási költségeit. Felügyeletre és ápolásra fog szorulni, amelyet nyugdíjából nem tud megfizetni. Állapota romlásának bizonyítására csatolta a 2018. február 13. napján kelt orvosi igazolást. [23] Hivatkozott arra is, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a felperes tartásra való érdemtelenségét. [24] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. [26] A felülvizsgálati kérelem megalapozatlan. [27] A régi Pp. 270. §

(1)és

(2)bekezdésében, valamint a 271. §

(1)bekezdésének

1. a)és
2. b)pontjában foglaltakból az következik, hogy a felülvizsgálati eljárásnak, mint rendkívüli perorvoslatnak csak az lehet a tárgya, ami a fellebbezési eljárásnak, mint rendes perorvoslatnak is tárgya volt. A felülvizsgálati eljárásban nem lehet vizsgálni olyan körülményt, amelyre a fél az első,- és másodfokú eljárás során nem hivatkozott (EBH2002.653.). Ezen túlmenően a régi Pp 275. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. Ezért a Kúria érdemben nem vizsgálta a felperes egészségi állapotát igazoló, a jogerős ítélet meghozatalát követően kelt orvosi értesítést. [28] A felperes felülvizsgálati kérelmében - annak érdekében, hogy kérelmének alaposságát alátámassza - arra is hivatkozott, hogy az alperes nem bizonyította a felperes tartásra való érdemtelenségét. Ezt a felperesi érvelést a Kúria érdemben nem vizsgálta, ugyanis a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal egyezően az első,- és a másodfokú ítélet szerint sem állapítható meg a felperes érdemtelensége. [29] Következetes a Kúria ítélkezési gyakorlata abban, hogy a mérlegelési szabadság a felülvizsgálati eljárásban korlátozott: a Kúria a bizonyítékok felülmérlegelésére, a tényállás megváltoztatására csak kivételesen, abban az esetben jogosult, ha a felülvizsgálni kért jogerős határozat iratellenes, vagy kirívóan okszerűtlen, logikátlan, ellentmondásos megállapításokat tartalmaz (EBH 2006.1526; BH.

1. 973.). Nem ad alapot a bizonyítékok felülmérlegelésére, ha az egyes bizonyítékokból eltérő következtetés is levonható lett volna; kizárólag az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott határozattól eltérő következtetésre lehet jutni (BH
3. II.). [30] A rendelkezésre álló tanúvallomások logikai ellentmondásoktól mentes, okszerű mérlegelésével állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felperes és az alperes között nem jött létre olyan szerződés, amely az alperes tartási kötelezettségét megalapozná. Csak utal arra a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben sem vitatott tényállás szerint a testvérek között olyan tartalmú megbeszélés volt, amely szerint az alperes a felperes házastársa, az Á. utónevű testvér pedig a felperes tartását vállalja. Amennyiben megállapítható lett volna, hogy ezen tartalmú megbeszélés szerződéses kötelezettséget keletkeztetett, az alperes akkor sem a felperes, hanem a felperes már elhunyt házastársának tartására lett volna köteles. [31] A Ptk. 4:
4. §

(1)bekezdése, a 4:195. §-a, valamint a 4:202. §

1. b)és
2. c)pontja a szülőtartási kötelezettség megállapításának együttes (konjunktív) feltételeként határozza meg a tartásra jogosult rászorultságát és a tartásra kötelezett teljesítőképességét; azaz bármelyik feltétel hiánya szükségképpen a kereset elutasítását eredményezi. A felperes felülvizsgálati kérelmében nem sérelmezte a jogerős ítéletnek azt a megállapítását, hogy az alperes a felperes tartására nem teljesítőképes. Ebből az következik, hogy a teljesítőképesség hiányát tényként kell kezelni; vagyis az együttes feltételek közül az egyik feltétel, a kötelezett teljesítőképessége mindenképpen hiányzik. [32] A Kúria ezért érdemben nem vizsgálta a felülvizsgálati kérelem azon állítását, hogy az eljárt bíróságok a bizonyítékok téves mérlegelésével állapították meg a felperes rászorultságának hiányát. Az sem eredményezhetné ugyanis a döntés megváltoztatását, ha a felperes esetlegesen rászorulna a tartásra; az alperes teljesítőképességének hiánya ugyanis kizárja a kereset megalapozottságát. A fentiek alapján a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a régi Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyalás megtartása nélkül bírálta el. [33] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban megtérítést igénylő költsége nem merült fel. [34] A felperes illeték megfizetése alól mentesítő részleges személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §

(1)bekezdése és az 50. §

(1)bekezdése alapján 750.000 forint. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a régi Pp. 270. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése, valamint a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján az illetéket az állam viseli. Budapest,
2. július
3. dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. előadó bíró, dr. Baloginé dr. Faiszt Judit s.k. bíró