A határozat elvi tartalma: A rablás elkövetésekor tizenhárom éves fiatalkorú terhelttel szemben a büntetőjogi szankciók alkalmazása nem korlátlan, ugyanis azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható. KÚRIA Bfv.II.1618/2015/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő január hó
- napján tartott í t é l e t e t: A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt fiatalkorú I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 26.Fk.903/2014/
- számú ítéletét fiatalkorú V. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja annyiban, hogy a végrehajtásában 3 (három) év próbaidőre felfüggesztett 1 (egy) év fiatalkorúak fogháza büntetés kiszabását mellőzi és őt 2 (kettő) évre próbára bocsátja. Egyebekben a megtámadott határozatot V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Nyíregyházi Járásbíróság a
- április
- napján tartott tárgyaláson meghozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerős 26.Fk.903/2014/
- számú ítéletével fiatalkorú V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki csoportosan elkövetett rablás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés c) pont]. Ezért őt 1 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - fiatalkorúak fogházára ítélte. Megállapította, hogy pártfogó felügyelet alatt áll, és vele szemben 200 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte továbbá bűnügyi költség megfizetésére. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség nyújtott be Bf.1406/2015/2. szám alatt felülvizsgálati indítványt - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján - a fiatalkorú V. rendű terhelt javára a büntetőjog - minősítésen túli - más szabályának megsértése folytán törvénysértő büntetés kiszabása miatt. Az indítvány szerint a Btk. 106. §-a
(2)bekezdésének
- mondata alapján azzal szemben, aki az elkövetéskor a tizennegyedik életévét nem töltette be, csak intézkedés alkalmazható. A rövidítetten szerkesztett alapítélet nem tartalmazza az alanyi és tárgyi büntetéskiszabási tényezőket. Erre figyelemmel a megyei főügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria tanácsülésen hozandó határozatával az alapítéletet helyezze hatályon kívül, és a járásbíróságot utasítsa új eljárásra. A Legfőbb Ügyészség az Fk.BF.1515/
- számú átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta és kiegészítő indokolás mellett azzal megegyező indítványt tett. A fiatalkorú V. rendű terhelt és védője a felülvizsgálati indítványra és a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára nem tett észrevételt. III. A Kúria az állapította indítványa és a Legfőbb szerint - alapos. meg, hogy az ügyész Ügyészség nyilatkozata felülvizsgálati - az alábbiak
- A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a megtámadott határozatot főszabályként csak az indítvánnyal megtámadott részében és csak az indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be.
- §
(4)bekezdés]. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt helye van felülvizsgálatnak. A fiatalkorú V. rendű terhelt
- január 18-án született, így a bűncselekmény elkövetésekor,
- január 1-jén, a tizenkettedik életévét már betöltötte, de a tizenharmadik életévét még nem. A Btk.
- §-ának
(1)bekezdése szerint fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. A Btk.
- §-a úgy rendelkezik, hogy nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [
- §
(1)-
(2)bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. §
(8)bekezdés], a rablás [365. §
(1)-
(4)bekezdés] és a kifosztás [366. §
(2)-
(3)bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással A Büntető törvénykönyv a jogállami követelményeknek (nulla poene sine lege) megfelelően tételesen meghatározza, hogy a bűncselekményt elkövető személyekkel - s így a felrótt rablás elkövetésekor a tizenkettedik életévét már betöltött fiatalkorú V. rendű terhelttel szemben milyen büntetőjogi szankciók alkalmazását teszi lehetővé, illetve kötelezővé. A Btk. 106. §-a
(2)bekezdésének
- mondata úgy rendelkezik, hogy azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható. A járásbíróság a büntető anyagi jog e mérlegelést nem tűrően alkalmazandó szabályát megsértve szabott ki büntetést az V. rendű terhelttel szemben.
- A Be.
- §
(1)bekezdésének b) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Be. 428. §-ának
(1)bekezdése azonban azt is lehetővé teszi, hogy a Kúria a határozatot hatályon kívül helyezze és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítsa, ha a 427. §
(1)bekezdése szerinti határozat meghozatala az iratok alapján nem lehetséges. A Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria ne maga küszöbölje ki a törvénysértést, hanem ennek érdekében helyezze hatályon kívül a jogerős ügydöntő határozatot és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására és új ügydöntő határozat hozatalára. Az ügyészség szerint a Be. 259. §
(1)bekezdésének alkalmazásával rövidített indokolással szerkesztett alapítélet nem tartalmazza a büntetéskiszabás alanyi és tárgyi tényezőit [Btk. 80. §
(1)bekezdés,
- BKv számú büntető kollégiumi vélemény], ezért csak a hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban biztosítható V. rendű terhelttel szemben a megfelelő joghátrány alkalmazása. A Kúria a szankcióalkalmazás kérdéskörét megvizsgálva mindenekelőtt azt tekintette át, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú V. rendű terhelttel szemben milyen intézkedések alkalmazásának a lehetősége merülhet fel. Amint azt nyilatkozatában a Legfőbb Ügyészség is helytállóan kimunkálta, a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szemben a megrovás, a próbára bocsátás és végső soron a javítóintézeti nevelés, valamint - ha az ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét betöltötte - a jóvátételi munka alkalmazható. A kifejezetten súlyos bűncselekményt - a minősített rablást társtettesként (bár az elkövetői alakzatok megjelölését a Nyíregyházi Járásbíróság elmulasztotta) - elkövető V. rendű terhelttel szemben - akit fiatal kora ellenére a járásbíróság szabadságvesztéssel sújtott - a megrovás alkalmazása fel sem merülhet. Az is kétségtelen, hogy a Járásbíróság szabadságelvonással nem járó szankciót tartott indokoltnak vele szemben, ezért sem alkalmazott nyomban szabadságelvonással járó javítóintézeti nevelést. Mindezek után - tiszteletben tartva a bíróságnak azt a jogerős döntését, amelyet az ügyész, a terhelt és a védő is elfogadott - a Kúria egyetlen intézkedés, a próbára bocsátás alkalmazására látott lehetőséget. A Btk.
- §-ának
(1)bekezdése szerint fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetében helye van. A
(2)bekezdés szerint pedig a próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet. Erre tekintettel a Kúria - szem előtt tartva a felrótt bűncselekmény jelentős tárgyi súlyát is - a bűncselekmény elkövetésekor a büntethetőség alsó korhatárát alig meghaladó fiatalkorú V. rendű terheltet próbára bocsátotta és a próbaidő tartamát a maximális, 2 éves tartamban határozta meg. Az intézkedés alkalmazásának a felülvizsgált, rövidített indokolással ellátott ügydöntő határozatban foglalt adatok alapján nem volt akadálya, és a Kúria szerint egy megismételt eljárás sem segítette volna elő a megalapozottabb szankció-alkalmazást az V. rendű terhelttel szemben. A Btk. 119. §
(1)bekezdésének b) pontja értelmében a fiatalkorú a próbára bocsátás próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Erre figyelemmel a Kúria nem érintette az alapítéletnek azt a megállapítását, hogy az V. rendű terhelt pártfogó felügyelet alatt áll, és a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására vonatkozó rendelkezésen kívül hozott egyéb rendelkezéseit sem. A kifejtettek folytán a Kúria - a Be. 424. §-a
(1)bekezdésének
- fordulata alapján tanácsülésen eljárva, a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulata szerinti összetételben -, miután a Be.
- §-a
(1)bekezdésének c) pontja szerint hivatalból vizsgált feltétlen eljárási szabálysértést nem észlelt, a felülvizsgálati indítványnak helyt adott. A megtámadott határozatot - a Be. 427. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján - a fiatalkorú V. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta annyiban, hogy a végrehajtásában 3 (három) év próbaidőre felfüggesztett 1 (egy) év fiatalkorúak fogháza büntetés kiszabását mellőzte és őt 2 (kettő) évre próbára bocsátotta. Egyebekben a megtámadott határozatot az V. rendű terhelt tekintetében - a Be. 426. §-a alapján - hatályában fenntartotta. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- január
- Dr. Molnár Gábor Miklós s. k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s. k. előadó bíró, Dr. Tuba István s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM