← Magyarország

Kfv.37174/2019/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a kapcsolattartási rend egyes elemeit egy későbbi ítélet megváltoztatja, a változtatással nem érintett kapcsolattartási elemekre a korábbi ítéleti szabályozás az irányadó. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.174/2019/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Márton Gizella előadó bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: Felperes (cím) Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal (2800 Tatabánya, Bárdos László utca 2.) Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: gyámhatósági határozat bírósági felülvizsgálata az alperes Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.454/2018/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.454/2018/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] [2] A felperes és a perben nem álló Zs.G.E. házasságából
  4. május 7-én B.,
  5. január
  6. napján V.M. utónevű gyermekek születtek. A házasságot az Ajkai Járásbíróság a
  7. április 23-án meghozott 2.P.20.257/2011/103/I. számú ítéletével felbontotta, a gyermekeket az anyánál helyezte el, szabályozta az apai kapcsolattartást. Az ítélet szerint a felperes a gyermekekkel folyamatos kapcsolattartásra jogosult a naptári év páros hétvégéjének szombati napján 9 órától vasárnap 18 óráig a gyermekek elvitelével. A felperes az önhibáján kívül elmaradt folyamatos kapcsolattartás pótlására jogosult a kiesett hétvégét követő hétvégén, a kiesett kapcsolattartással azonos módon és időtartamban. A felperes minden hónap páros hetének csütörtöki napján délután 16 órától 19 óráig jogosult a gyermekekkel való kapcsolattartásra oly módon, hogy a gyermekeket az óvodából elviheti és 19 órára az anya lakására köteles visszavinni. A felperes az önhibáján kívül a páros hét csütörtökön elmaradt kapcsolattartás pótlására jogosult a naptári páratlan hét csütörtöki napján délután 16 órától 19 óráig a kiesett [3] kapcsolattartással azonos módon. A felperes a naptári év páratlan hetének hétfő, kedd és pénteki napján délután 16 órától 19 óráig jogosult a gyermekekkel kapcsolatot tartani oly módon, hogy a gyermekeket az óvodából elviheti és a kapcsolattartás idejének lejártával köteles őket az anya lakására visszavinni. Az ezeken a napokon a felperes önhibáján kívül elmaradt kapcsolattartás pótlása a naptári év páros hetének hétfő, kedd és pénteki napján a kiesett kapcsolattartással azonos módon és időtartamban illeti meg a felperest. A felperes a gyermekekkel időszakos kapcsolattartásra jogosult karácsony, húsvét és pünkösd másnapján 9 órától 18 óráig. A páratlan években december 29-én 18 órától január 1-je 11 óráig, a páros évben ugyanezen időszakban a kapcsolattartás az anyát illeti meg. A felperes nyáron kétszer egy hét egybefüggő időtartamú kapcsolattartásra jogosult, amelynek időpontjáról a peres felek minden év május 31-ig egyeztetni kötelesek. Egyezség hiányában a felperes július első és augusztus első hetében jogosult a gyermekekkel való kapcsolattartásra a kezdő nap 9 órától a záró nap 18 óráig. A felperes fellebbezése folytán eljárt Veszprémi Törvényszék a
  8. február
  9. napján meghozott 2.Pf.21.133/2013/
  10. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, a hétközbeni folyamatos kapcsolattartást akként változtatta meg, hogy
  11. szeptember
  12. napjától kezdődően a felperes a páratlan hetek keddi napján jogosult folyamatos kapcsolattartásra azzal, hogy a gyermeket az iskolából viheti el, egyúttal a további hétközbeni kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket mellőzte. [4] A felperes a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltozása, az apai kapcsolattartás újraszabályozása iránt keresetet terjesztett elő Győri Járásbíróságnál, az anya viszontkeresettel az apai kapcsolattartás korlátozását kérte. A Győri Járásbíróság a
  13. május 15-én meghozott P.22.059/2015/
  14. számú ítélettel kiegészített
  15. december 12-én meghozott P.22.059/2015/
  16. számú ítélettel a felperes keresetét elutasította, az anya viszontkeresetét elutasította. A felperes és az anya fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék a
  17. január 9-én meghozott Pf.20.565/2017/
  18. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a felperest illető hétközi kapcsolattartást
  19. január
  20. napjától megszüntette. A nyári időszakos kapcsolattartást pedig akként változtatta meg, hogy a felperes minden év július hónapban az első és második héten, augusztus hónapban az első héten jogosult a gyermekeket a kapcsolattartásra elvinni. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [5] A felperes
  21. január 19-én az apai kapcsolattartás végrehajtása iránt kérelmet terjesztett elő a
  22. január 14-
  23. napján (szombati-vasárnapi nap) esedékes kapcsolattartás vonatkozásában. A másodfokú ügyintézésre kijelölt Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala az elsőfokú ügyintézésre az Oroszlányi Járási Hivatal Gyámhivatalát jelölte ki. Az elsőfokú ügyintézésre kijelölt Járási Hivatal a
  24. február 27-én meghozott KE-04/GYAM/0001819/
  25. számú végzésével a
  26. január 14-én az anya önhibájából elmaradt kapcsolattartás tekintetében az anyát 5.000 forint eljárási bírsággal sújtotta. Az anya fellebbezése folytán eljárt Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal a
  27. április 10-én meghozott KE/016/313-9/
  28. számú végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta, a felperes kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmét elutasította, mert azt állapította meg, hogy a kapcsolattartás a pótlás időpontjában megvalósult, ezért a kapcsolattartás végrehajtásának elrendelésére nincs mód. A felperes keresetet nyújtott be a másodfokú végzés felülvizsgálata iránt és a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.Kpk.50.050/2017/
  29. számú végzésével a másodfokú végzést hatályon kívül helyezte és a másodfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a gyámhatóságnak vizsgálnia kell, hogy terheli-e önhiba a gyermeket nevelő anyát a kapcsolattartás meghiúsulásában. Az önhiba megállapítása egyben azt jelenti, hogy a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat a kötelezett nem teljesítette, ezért annak [6] [7] [8] végrehajtásáról kell rendelkezni. [9] A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal a megismételt eljárásban a
  30. május 22-én meghozott KE/016/11-24/
  31. számú végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta, a felperes kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmét elutasította. Az apai kapcsolattartást rendező Veszprémi Törvényszék ítéletével megváltoztatott Ajkai Járásbíróság ítélete végrehajtását megszüntette. [10] Határozatának indokolása szerint a kérelemben szereplő időpontokban (
  32. január 14-15.) a Veszprémi Törvényszék ítéletével megváltoztatott Ajkai Járásbíróság ítélete volt irányadó. Azonban a másodfokú gyámhatósági eljárás idején az apai kapcsolattartásra a Győri Törvényszék ítéletével megváltoztatott Győri Járásbíróság ítélete volt az irányadó, ezért a feleknek Győri Törvényszék ítélete alapján kell a kapcsolattartást gyakorolniuk, mert a Győri Törvényszék ítélete a korábbi kapcsolattartási rendet szabályozó Veszprémi Törvényszék és az Ajkai Járásbíróság ítéletének helyébe lépett, így a korábbi szabályozás hatályát vesztette, az már nem volt végrehajtható. Mindebből következően a kapcsolattartás végrehajtása elrendelésének nem álltak fenn a feltételei. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [11] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának részbeni felülvizsgálata iránt, kifogásolva a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelme elutasítását. Előadta, hogy a hétvégi folyamatos apai kapcsolattartást a Győri Törvényszék ítélete nem érintette, ezért arra a Veszprémi Törvényszék ítéletében foglaltak az irányadók. Az alperes téves álláspontja miatt azonban nem bírálta el a kérelmet és a benyújtott fellebbezését. Sérelmezte, hogy az alperes az új eljárásra utasító bírósági végzésben foglaltaknak nem tett eleget. [12] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [13] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaposnak találta. Kifejtette, hogy a kapcsolattartási rendet egy időben kizárólag egy döntés szabályozhatja. Azonban az alperes tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a Győri Törvényszék határozata folytán a korábbi Veszprémi Törvényszék ítélete már nem végrehajtható. Amennyiben a kapcsolattartási rend egyes elemeit egy későbbi ítélet megváltoztatja, akkor a későbbi kapcsolattartásra valóban az új határozat lesz az irányadó, azonban a korábbi ítélettel meg nem változtatott, érintetlenül hagyott ítéleti rendelkezések továbbra is kötelezőek a felekre és a gyámhatóságnak is ezen szabályok alapján kell megítélnie a kapcsolattartások végrehajtását. A Győri Törvényszék ítélete a hétvégi kapcsolattartást nem érintette, azt nem változtatta meg, ezért a hétvégi folyamatos kapcsolattartásra a Veszprémi Törvényszék ítéletével megváltoztatott Ajkai Járásbíróság ítélete volt az irányadó. E szerint a felperes a gyermekekkel folyamatos kapcsolattartásra a naptári év páros hétvégéjének szombati napján 9 órától vasárnap 18 óráig a gyermekek elvitelével volt jogosult. [14] Mindezek alapján megállapította, hogy az alperes téves álláspontja miatt a felperesi kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmet és fellebbezést a másodfokú eljárás során nem bírálta el, mely olyan súlyos lényeges eljárási szabálysértés volt, amely a perben nem orvosolható, ezért ítéletével az alperes végzését a közigazgatási perrendtartásról szóló
  33. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  34. §

(1)bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [15] Az új eljárásra előírta a felperes által előterjesztett kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelem és fellebbezés érdemi elbírálását. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 33. §
(1)
(2)bekezdéseit,
(4)bekezdését, a Kp. 85. §
(1)bekezdését, valamint ellentétes a Legfelsőbb Bíróság 2/
  1. (V. 9.) KK véleményében foglaltakkal. [17] Kifogásolta, hogy a bíróság a másodfokú döntést a kereseti kérelem korlátait túllépve semmisítette meg. A bíróság azt helytállóan rögzítette, hogy egy időben az apai kapcsolattartást csak egy döntés szabályozhatja, mégis ítéletében arra az álláspontra jutott, hogy egy időben az apai kapcsolattartást egyszerre több döntés is szabályozhatja, így a Győri Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék ítéletével megváltoztatott Ajkai Járásbíróság ítélete. Egy korábbi, már nem hatályos döntés végrehajtására döntés nem alapítható, ezért jelentősége van annak, hogy van-e olyan új szabályozás, amely a felek kapcsolattartását rendezi. A Győri Törvényszék ítéletével a korábbi ítéleti döntés hatályát vesztette, a korábbi ítéletek szerinti kapcsolattartás végrehajtása nem rendelhető el, melyet a bírósági végrehajtásról szóló
  2. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
  3. §
(1)bekezdésének rendelkezése is alátámaszt. [18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [19] Az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [20] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 115. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. Előre bocsátja, hogy a Kúria a Kfv.VI.38.276/2018/6., Kfv.VI.38.280/2018/7., Kfv.VI.38.268/2018/
  1. számú eseti döntésekről tudomással bír, azonban azoktól eltérően a jelen ügyben a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.Kpk.50.050/2017/
  2. számú, új eljárásra kötelező végzésében nem döntött arról, hogy a kapcsolattartásra vonatkozóan melyik szabályozás alkalmazandó, így ebben a kérdésben a hivatkozott eseti döntések nem irányadóak, arról a bíróság korábbi bírósági döntéshez való kötöttség nélkül dönthetett. [21] A Kúria alaptalannak találta az alperesnek a kapcsolattartási rend szabályozására és az alkalmazandó ítéleti rendelkezésekre, valamint a kereseti kérelem korlátait túllépő döntés hozatalára vonatkozó érveit. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy amennyiben a kapcsolattartást többször módosítják, megváltoztatják, akkor a módosítással, a változtatással nem érintett kapcsolattartási rend adott eleme továbbra is hatályos és érvényben van, azt kell a feleknek végrehajtaniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elsőfokú bíróság azt állapította volna meg, hogy a kapcsolattartást egy időben több döntés szabályozza. Az alperes abban tévedett, hogy az egyes ítéleti rendelkezésekkel meghatározott kapcsolattartási rendet egymástól elkülönült szabályozásnak tekinti, és nem veszi figyelembe, hogy a kapcsolattartási rend egyes elemeit különböző bíróságok ítéleti rendelkezései megváltoztathatják, ezért továbbra is egy kapcsolattartási szabályozás lesz érvényben, csak annak egyes elemei változnak meg az időközben meghozott ítéleti döntésekre tekintettel. Az alperes akkor járt volna el helyesen, ha vizsgálja, hogy az Ajkai Járásbíróság, a Veszprémi Törvényszék, majd a Győri Járásbíróság és a Győri Törvényszék ítéletével szabályozott kapcsolattartási rendelkezések érintették-e hétvégi folyamatos kapcsolattartást, ennek szabályozására melyik ítéleti rendelkezés vonatkozik, a Győri Törvényszék, vagy a Győri Járásbíróság ítélete érintette-e a hétvégi folyamatos kapcsolattartást. [22] Az elsőfokú bíróság a vonatkozó ítéleti rendelkezések alapján helytállóan állapította meg, hogy a folyamatos hétvégi kapcsolattartási rendet a Győri Törvényszék ítélete nem érintette, ezért a hétvégi folyamatos kapcsolattartásra a Veszprémi Törvényszék ítéletével megváltoztatott Ajkai Járásbíróság ítélete volt az irányadó, ezt kellett volna a kérelem elbírálásakor az alperesnek figyelembe vennie. [23] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem keretei között maradva, azt túl nem lépve döntött arról, hogy a kapcsolattartás végrehajtására melyik ítéleti rendelkezés az alkalmazandó és e körben a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Gyer.
  3. §
(1),
(2),
(4)bekezdéseinek megsértése nélkül járt el és hozott megalapozott és törvényes ítéletet. [24] A Kúria mindezekre figyelemmel a Kp. 121. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperesnek a jogerős ítélet alapján az Ajkai Járásbíróság által szabályozott hétvégi kapcsolattartási rend szerint kell elbírálnia a felperesnek a kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmét és az e tárgyban benyújtott fellebbezését. Záró rész [25] A személyesen eljáró felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felszámítható költsége nem merült fel, ezért annak viseléséről rendelkezni nem kellett. [26] Az alperes személyes illetékmentessége folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §
(6)bekezdése értelmében az állam viseli. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ket. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.