Mfv.10526/2016/1 – Kúria

(2)bekezdésének megjelölése hiányában az erről hozott jogerős ítéleti rendelkezés nem vizsgálható felül. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.526/2016/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Tihanyi László ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Telegdi Zoltán ügyvéd A per tárgya: azonnali jogkövetkezményei hatályú felmondás jogellenességének A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.615/2015/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.607/2015/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.615/2015/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 130.000 (egyszázharmincezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
5. augusztus 1-jétől állt munkaviszonyban az alperesnél eladó-pénztáros, áruátvevő, árubeszerző munkakörben. Az alperes tulajdonát képező üzlethelyiségben, B-n dolgozott. Az alperes a felperes munkaviszonyát
6. szeptember 21-ei keltezéssel
7. szeptember 24-én kézbesített azonnali hatályú felmondással megszüntette. Az indokolás szerint: „Az időszakos ellenőrzés során derült ki, hogy Ön a vállalkozás tulajdonát képező árukészlettel a sajátjaként rendelkezett, illetve az Önnél lévő pénzzel nem tudott maradéktalanul elszámolni. Ebből kifolyólag a Sz. Zrt. felé Ön miatt a vállalkozásnak a P. szerencsejáték és különféle sorsjegyek utáni be nem fizetések miatt 1.460.000 forint befizetési kötelezettsége keletkezett. Szóban korábban felhívtam Önt arra, hogy haladéktalanul számoljon el a hiánnyal, de erre a mai napig nem került sor. Az Ön kezelésére bízott árukészletben és elszámolásban változatlanul jelentős pénztárhiány mutatkozik, amiért egyedül Ön a felelős." A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes a keresetében a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeként kártérítés és végkielégítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Hivatkozása szerint az azonnali hatályú felmondás elkésett, illetve annak indoka nem valós, az intézkedés megalapozatlan. Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] [6] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megismételt eljárásban hozott 12.M.607/2015/
8. számú ítéletével az alperest a felperes keresete szerint marasztalta és kötelezte a felperes javára perköltség, az állam javára első- és másodfokú illeték megfizetésére. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes
9. május
10. július között az üzlethelyiségben lévő terminálon különféle játékokat játszott nagyobb összegben úgy, hogy az ellenértékeket a pénztárba nem fizette be. A hiányt a családi kapcsolatra tekintettel a felek édesanyja, az alperes, illetve az ő élettársa pótolta összesen 1.460.000 forint összegben.
11. június végén az alperes újra azt tapasztalta, hogy a felperes ismételten a sorsjegyekhez nyúlt, melynek ellenértékét azonban nem fizette meg az alperes részére. Ekkor a felperest szabadságra küldte, és nem engedte be többé a boltba.
12. július 3-án leltárt vett fel az üzlet készletéről, amelyről jegyzőkönyv is készült, amelyben feltüntették hogy melyik sorsjegyekben találtak hiányt, valamint mi a leltár végeredménye. Rögzítették a sorsjegyek darabszámát és az értékét is. [7] Ezt követően a felek között szóváltásra került sor, amelynek következtében a felperes a közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetést kérte, amelyhez az alperes csak akkor kívánt hozzájárulni, ha a felperes az 1.460.000 forint tartozását elismeri és megfizetni vállalja. A megállapodás aláírására azonban nem került sor, ezért
13. szeptember 21-ei keltezéssel a felperes részére
14. szeptember 24-én postán kézbesítették az azonnali hatályú felmondást. [8] A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a munka törvénykönyvéről szóló
15. évi I. törvény (Mt.)
16. §

(2)bekezdésben foglalt tizenöt napos szubjektív határidőt az alperes elmulasztotta az azonnali hatályú felmondás kiadásakor. A felperes kötelezettségszegése - az alperes elismerésére is tekintettel

1. július 3-án a leltár elkészítésével jutott az alperes munkáltatónak a tudomására. [9] Utóbb az alperes által hivatkozott területi képviselői ellenőrzés ténye nem volt igazolt a perben, arról jegyzőkönyv nem készült, erre tanúbizonyítást az alperes nem ajánlott fel. Ennek időpontjaként az alperes
2. szeptember 7-ét állította, de ennek figyelembe vételével is elmulasztotta az Mt.
3. §

(2)bekezdésben foglalt tizenöt napos szubjektív határidőt, ezért az azonnali hatályú felmondás jogellenes. Ennek jogkövetkezményeként az Mt. 82. §

(1),

(2)és

(3)bekezdése alapján adott helyt a felperes keresetének. [10] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.615/2015/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest a felperes javára másodfokú perköltség megfizetésére. [11] A törvényszék rögzítette, hogy a Pp.
2. §

(3)bekezdés alapján kizárólag az alperes fellebbezésének keretei között azt bírálta felül, hogy az Mt. 78. §

(2)bekezdésében meghatározott határidőt betartotta-e. A felek ugyanis fellebbezéssel nem támadták az elsőfokú bíróságnak a felmondás tartalmi jogszerűségére vonatkozó megállapítását, és az alperesi marasztalás összegszerűségét sem. [12] A törvényszék rögzítette, hogy a felek között nem volt vitatott, hogy a felperes az üzletben utoljára

1. július 2-án végzett munkát. Az alperes az alapperben maga adta elő, hogy
2. májusától
3. július 2-áig terjedő időszakban a felperes különféle szerencsejátékokat játszott, melynek ellenértékét a pénztárba nem fizette be, azt a családi kapcsolatra tekintettel rendezték a hozzátartozók. Szintén maga adta elő az alperes, hogy
4. július 3-án négy fős bizottsággal a sorsjegyek soronkívüli leltározását elvégezte, melyről jegyzőkönyvet vettek fel és az azt is tartalmazza, hogy az alperes a felperest kötelezni fogja az okozott kár megtérítésre, valamint intézkedik a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéséről. [13] A felek egyezően adták elő a perben, hogy ezt követően a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése tárgyában egyeztetést folytattak, amelyre azért nem került sor, mert a felperes nem ismerte el a tartozás fennállását és nem vállalta annak megtérítését. [14] Mindezek alapján a törvényszék szerint az elsőfokú bíróság a Pp.
5. §

(1)bekezdés alapján jogszerű következtetést vont le arról, hogy a felperes által

1. július 2-áig bezárólag elkövetett kötelezettségszegésekről a másnap felvett leltározás során az alperes bizonyítottan tudomást szerzett. Ezt az is alátámasztja, hogy a felperest ezt követően már nem állította munkába, hanem a munkaviszony megszüntetéséről tárgyaltak. Csak a megismételt eljárásban új körülményként adta azt elő az alperes, hogy a felperes kötelezettségszegéseiről teljes bizonyosságot csak
2. szeptember 7-én a Sz. Zrt. munkatársának közreműködésével végzett újabb ellenőrzés eredményeként szerzett. Ezen állításának igazolására azonban az elsőfokú bíróság kioktatása ellenére sem terjesztett elő semmilyen bizonyítékot. [15] Miután a tudomásszerzési határidő kezdete
3. július 3-ától számítandó, így a per eldöntése szempontjából annak nem volt jelentősége, hogy az azonnali hatályú felmondás átadásának megkísérlésére
4. szeptember 18-án valóban sor került-e. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A felperes a felülvizsgálati kérelmében „a jogszabálysértő ítéletek megváltoztatását", a felperes követelésének elutasítását és perköltségben való marasztalását indítványozta. Jogszabálysértésként a Pp.
5. §

(2)és

(5)bekezdésére hivatkozott. [17] Álláspontja szerint a törvényszék az okiratokkal és a meghallgatott tanúk vallomásával ellentétesen az ítéletében olyan indokolást és tényállást rögzített, amely az elhangzottak alapján a felperes előadásával és okiratokkal ellentétes. [18] A bíróságok a tényállást az azonnali hatályú felmondáshoz vezető körülmények feltárása során nem állapították meg tárgyszerűen. [19] Az alperes bizalma a felperesben a

1. július 3-ai jegyzőkönyvben rögzítettek miatt megingott, de olyan eseményre, amely miatt a jegyzőkönyvet felvették, már korábban is volt példa. Az alperes nem volt abban a helyzetben, hogy meg tudja ítélni azt, hogy a történtek a felmondás okául szolgálhatnak-e. Erre az alaposabb belső vizsgálat, a Sz.F. felé fennálló elszámolás során került sor. A felperes személyes meghallgatása során
2. február 5-én a Sz.F.-el együtt végzett ellenőrzés tényét elismerte azzal, hogy ennek időpontjában (
3. július 22-én) minden rendben volt. [20] A
4. augusztus 24-ei leltár tárta fel, hogy az üzletben kiadott eladatlan árukészlet továbbra is magas. [21] A Sz.F.-el
5. szeptember 7-én tartott ellenőrzés során derült ki, hogy a
6. július 3-án felvett jegyzőkönyvben foglalt sorsjegyek ellenértékének kiegyenlítése mégsem történt meg. A felperes ugyanis a felhasznált, kifizetetlen sorsjegyeket eladatlanként jelentette le, ezért nem volt hiány. Mindebből következően tehát az azonnali hatályú felmondás okát eredményező gyanú
7. szeptember 7-én vált egyértelművé. Ezért az eljáró bíróságok tévesen számították a határidőt
8. július 3-ától. A határidő megtartása érdekében adta postára az alperes
9. szeptember 21-én az azonnali hatályú felmondást. [22] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására, a felperes felülvizsgálati eljárási költségben marasztalására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [24] A Pp.
10. §

(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdés szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [25] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fent meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II.15.) PK vélemény 4-6. pont]. [26] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében eljárásjogi jogszabálysértésként a Pp. 3. §

(2)és

(5)bekezdésére hivatkozott. A jogerős döntés alapjául szolgáló anyagi jogi jogszabálysértésként az azonnali hatályú felmondás szubjektív tizenöt napos határidejére vonatkozó Mt. 78. §

(2)bekezdését nem jelölte meg. Az anyagi jogi jogszabálysértés megjelölése hiányában az eljárásjogi jogszabálysértés nem eredményezheti a fentiek alapján az azonnali hatályú felmondás jogszerűségének megállapítását. Az alperes felülvizsgálati kérelme ugyanis a felperes keresetét elutasító döntés meghozatalára irányult. Tartalmában továbbá nem a Pp. 3. §

(2)és

(5)bekezdésére, hanem a tényállás helytelen megállapítására, vagyis a Pp. 206. §

(1)bekezdésének a megsértésére hivatkozott. [27] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [28] A Kúria kötelezte a pervesztes alperest a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [29] Az alperest a felülvizsgálati eljárásban személyes illetékmentesség illeti meg, erre tekintettel a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § alapján az állam viseli. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. június
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró