Mfv.10170/2017/2 – Kúria

(2),

1. III. Tv.
2. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.170/2017/
3. A tanács tagjai: . Tallián Blanka a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Hajdu Edit bíró A felperes: A felperes képviselője: Szolnokné dr. Lászk Ildikó ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Pethő Róbert ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.165/2016/
4. Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 30.M.3035/2013/
5. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.165/2016/
6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt - 30.000 (harmincezer) forint és 8.100 (nyolcezer-egyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 312.000 (háromszáztizenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] A felperes
7. március 22-étől állt az alperes alkalmazásában területi képviselő munkakörben. Feladatát képezte a gyógyszertárak, orvosok és patikai asszisztensek rendszeres látogatása és részükre információk átadása, valamint szórólapok és termékek kihelyezése, kapcsolattartás, rendelések felvétele, adminisztrációs kötelezettség. A felperes
8. január 4-én részt vett az emlékeztetőn, ahol az alperes tájékoztatta a munkavállalókat, hogy a hatékonyságot növelni kell, rövid távon 85-90%-os szintet kell elérni. A felperes
9. június 16-án írásbeli figyelmeztetésben részesült, amely a munkájával kapcsolatos kifogásokat fogalmazta meg. Rögzítette, hogy javítani kell az eredményeken, hogy a túratervet, illetve a munkatervezés módját, valamint egyéb tényezőt újra kell gondolni, a felperesnek szükséges változtatni a munkához való hozzáállásában, aktivitásában. Ezt követően a munkáltató felmondással szüntette meg a felperes jogviszonyát az Mt.
10. §

(1)bekezdésére, illetve 66. §

(2)bekezdésére alapítottan. Rögzítette, hogy a felperes

1. első hónapjában nem érte el a kitűzött célokat és eredményeket. A felmondás pontja szerint az E. termékek forgalmi eredménye az üzleti tervhez képest 80,2%, az elmaradás mértéke 4,3 millió forint, a H. termékek tekintetében pedig 64,5%, az elmaradás mértéke 1,7 millió forint. A felmondás pontjában a munkáltató rögzítette, hogy a felperes által lebonyolított látogatások sikerességi aránya 66,17%, az elvárás pedig 85-95% körüli eredmény. A többi területen átlagosan 87,4% volt az eredmény. A pont szerint a gyógyszertárakban megtartandó asszisztens képzési feladatait 67,9%-ban teljesítette. Az ezzel kapcsolatos elvárásokat először írásban
2. november 12-én, majd a
3. január 5-én elküldött S értekezleti összefoglalókból ismerhette meg. A felmondás pontjában a munkáltató a felperes terhére rótta, hogy az E.S. új termékek bevezetése során az ötféle termékből rendkívül alacsony területi numerikus disztribúciót és értékesítési eredményt ért el. Ezt százalékos mértékben is részletezte a felmondás. Az pont szerint az Eucerin DermoCapilleire termékcsalád numerikus disztribúciójával átlagosan 48-67% körüli eredményt ért el a termékek
4. nyári bevezetése óta, azaz
5. első félévének végéig nem tudta megvalósítani az elvárásokat. A felmondás ezzel összefüggésben is százalékos adatokat rögzített. A munkáltató a felmondás pontjában a felperes terhére rótta, hogy
6. november 29-én hat hónapos túratervezési feladatot kapott, a
7. december 19-én elküldött munkája azonban nem volt értékelhető, mert a feladat töredékét oldotta csak meg. A következő határidőként
8. január 3-át határozták meg, azonban a január 2-án küldött túraterve is hiányos volt, a január 4-én tartott személyes megbeszélésén pedig további [5] két hét haladékot kapott a megvalósításra. A feladat azonban nem készült el,
9. február 8-án újabb emlékeztetőt kapott a felperes, amelyre nem válaszolt. Ezt követően február 14-én újabb emlékeztető érkezett, amelyre február 15-én a felperes elküldte az elkészített túratervet, amely szintén hibákat tartalmazott. A március 8-án küldött újabb emlékeztetőre március 13-án küldte meg a végleges túratervet. A munkáltató azt is a felperes terhére rótta, hogy az Eucerin DermoPurifyer termékcsalád orvosi termékkipróbálással kapcsolatos feladatát is csak többszöri emlékeztető elküldését követően, késedelmesen készítette el. Feladata volt legalább 20 orvoshoz kérdőív eljuttatása és 2 E. termék megküldése. A felperes a vizsgálatba 18 orvost vont be és a kérdőívek visszaküldése során sem tanúsította az elvárt magatartást. A felmondás szerint a munkavállaló
10. május 28-án jelezte, hogy területén megállapodott E. vitrin kihelyezéséről, azonban azt, hogy mely patikákat érinti ez a
11. június 3-án küldött emlékeztető után, június 4-én küldte meg. A munkáltató a felperes terhére rótta, hogy a T. partnerekkel összefüggésben sem tett eleget a rábízott feladatnak. A
12. április 1-jén megkapott levélben a munkáltató kérte, számoljon be az elért eredményeiről április 30-áig. Többszöri szóbeli kérés, valamint írásos emlékeztető után végül erre csak június 30-án került sor. A felperes feladata volt egyes gyógyszertárak értékesítési adatainak begyűjtése is
13. 1-
14. hónapra vonatkozóan
15. május 31-éig. Többszöri szóbeli kérés ellenére, illetve emlékeztető küldése után ezt is csak
16. július 4-én teljesítette. A felmondás pontja szerint a felperes a D.D. partnerekkel szemben előírt rendszeres látogatási gyakoriságot nem tartotta be, az üzletben lévő üveg vitrinek szinte üresek voltak. A munkáltató a felmondás
17. pontjában felrótta, hogy a munkavállaló a szükséges és elvárt orvoslátogatásokat sem bonyolította le. A felmondás összefoglalóan tartalmazta, hogy „a legfontosabb termékcsoportjainkkal kapcsolatos forgalmi eredményeinek jelentős elmaradása, a felsorolt, kiemelten fontos termékek értékesítési eredményeinek numerikus disztribúcióinak jelentős elmaradása, a látogatások tervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatainak nem megfelelő teljesítése, továbbá jelentési kötelezettségeinek sokszor tapasztalt csúszásai, pontatlanságai révén megállapítható, hogy a rábízott területi feladatait nem megfelelő hozzáállással, nem az elvárt alapossággal és nem az elvárt eredményességgel végzi, amelynek következménye, hogy a munkáltató üzleti céljait a munkavállaló üzleti területén nem tudja elérni és ezért kerül sor a munkáltató által a munkaviszony megszüntetésére". A felperes keresete és az alperes érdemi védekezése [6] A felperes a keresetében a munkáltatói felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Hivatkozása szerint a felmondás indoka nem valós és okszerű, [7] továbbá a munkáltató a jogviszony megszüntetés rendeltetésellenes joggyakorlást valósított meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. során Az első- és a másodfokú ítélet [8] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 30.M.3035/2013/
18. számú ítéletével a keresetet elutasította, a felperest perköltség viselésére kötelezte és kimondta, hogy az eljárási illeték az állam terhén marad. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló
19. évi I. törvény (Mt.)
20. §

(1)-

(2), 66. §

(1)-

(2)bekezdésére, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §

(2)és 164. §

(1)bekezdésében rögzítettekre. [10] A felmondás

1. indoka vonatkozásában megállapította, hogy az E. termékek kapcsán meghatározott felmondási indok nem valós, míg a Hansaplast termékek tekintetében a felmondási indok okszerűségét állapította meg a betegszabadság ideje alatt 35%-kal csökkentett értékre is figyelemmel. A szabadságnapok számát illetően a bíróság egyetértett az alperes számítási módszerével, hogy más munkavállalók esetében is ki kell adni a szabadságot és ezen napok nem számítanak be az értékesítési tervben meghatározott számokba. [11] A látogatások sikerességi arányáról rögzített 66,17%-os arány kapcsán kifejtette, hogy ugyan ezen számadat a tervben nem nyert bizonyítást, azonban az alperes időben,
2. január 4-én tájékoztatta a felperest arról, hogy növelni kell a munkavállalóknak a hatékonyságot és rövid időn belül 85-90%-ot kell elérni. A perben nem volt vitás, hogy az alperes több ízben jelezte a felperesnek, hogy munkájával, értékesítési számaival nincs megelégedve. [12] A gyógyszertárakban megtartandó asszisztensi képzés vonatkozásában a bíróság megállapította, hogy
3. első félévében a felperes 81 túranap alatt 110 asszisztensi képzést teljesített, ami elmaradt a megkívánt látogatási számtól, így ezen indok is valós és okszerű. [13] Az E.S. új termékek bevezetésével összefüggésben a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes az alperes által meghatározott numerikus disztribúció mértéket a perben nem vitatta és a számadatok alapján 60%-os mértéket kellett volna elérnie. Erről
4. január 15-én e-mailben értesült, az értékesítési stratégiát
5. február 10-én megismerte és a termékek esetében ezt a százalékos mértéket nem érte el. [14] Az E.D.C. termékcsalád numerikus disztribúciójának átlagosan 48-67% körüli eredmény elérése miatti felmondási okot is bizonyítottnak találta a bíróság. A becsatolt adatokból megállapította, hogy a felperes a munkaviszony fennállása alatt folyamatosan alacsonyabb aktivitással dolgozott, mint az elvárt lett volna. [15] A túratervezési feladattal összefüggésben a bíróság kifejtette, hogy a felperes a végleges túratervet
6. március 13-án készítette el és küldte meg az alperesnek, ami azonban akkor sem felelt meg az elvárásoknak. A felperes nem helyesen készítette el a túratervet és nem volt értékelhető azon munkavállalói magatartás, hogy jelezte az alperesnek, miszerint azt nem tudja elkészíteni. E körben a bizonyítás a felperest terhelte volna, aki annak nem tudott eleget tenni, H.Z. írásban előterjesztett nyilatkozata is csak azt tartalmazta, hogy „szerintem egyetlen olyan munkavállaló sem volt, aki 100%-osan tudta volna teljesíteni". Ez azonban csak egy vélemény, amely a felperes részére adott szóbeli és írásbeli tájékoztatás és elvárás megcáfolására nem alkalmas. [16] Az elsőfokú bíróság ugyancsak valósnak és okszerűnek találta a felmondásnak az E.D.P. termékcsaláddal kapcsolatos megállapításait. Kifejtette, hogy a felperes többszöri emlékeztető alapján is az elvárt 20 helyett 18 orvosnak küldte meg a formanyomtatványt és így 100%-ban nem teljesítette a feladatot, továbbá a visszaküldésre vonatkozó határidőket sem tartotta be. [17] Az E. vitrinekkel összefüggésben az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy ezen indok valós és okszerű, a felperesnek a vitrin szállítással kapcsolatos információkat haladéktalanul meg kellett volna adnia az alperesnek. Ezzel azonban egy hetet késett. Elvárható lett volna, hogy minél hamarabb, anélkül, hogy a munkáltató többször emlékeztetőt küldött volna, határidőben adja meg a kért adatokat. [18] A bíróság ugyancsak nem fogadta el a felperes védekezését a T. partnerrel kapcsolatos kifogásokat illetően. Az alperes piaci helyzetére tekintettel a több hónapos késedelem nem fogadható el. Az alperes a feladattal kapcsolatban az első levelet
7. február 4-én küldte el és a felperes csak
8. június 30-án adta át a beszámolót az alperes részére. A felperes terhére rótt késedelmes munkavégzés tehát megvalósult. [19] A D.D. partnerrel kapcsolatos látogatási gyakorlat sem volt megfelelő és az E. üvegvitrin elszállítása körében feltárt hiányosságokkal összefüggésben a bíróság ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem a munkaköréből adódó elvárt magatartást tanúsította. [20] A felmondás pontjában foglaltakat a bíróság nem találta igazoltnak, így ezen felmondási indok valóságát és okszerűségét nem találta megállapíthatónak az ítéletben rögzítettek szerint. [21] Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a 11 pontban felsorolt felmondási indok kapcsán ha nem is mindegyik bizonyult valónak és okszerűnek, az összefoglaló indokban megjelöltek alapján is arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a felperes által tanúsított magatartás, hozzáállás alapján a munkaviszony fenntartása nem volt az alperestől elvárható. Az alperes rendeltetésellenes joggyakorlását pedig a felperes nem bizonyította. [22] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 4.Mf.680.165/2016/
9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest perköltség fizetésére kötelezte kimondva, hogy az eljárási illeték az államot terheli. [23] A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a széles körű bizonyítással feltárt tényeket okszerűen, a Pp.
10. §

(1)bekezdésének megfelelően értékelte, a vonatkozó jogszabályokat alkalmazta, meghozott döntése és annak indokai helytállóak voltak, azzal a másodfokú bíróság egyetértett. [24] Az alperes a felmondásban részletesen megjelölte, hogy a felperes konkrétan mely feladatokat, kitűzött célokat nem tudta teljesíteni, milyen határidőket mulasztott és az indokokból kitűnik, hogy munkájára a továbbiakban miért nincs szükség. A felmondásban az alperes részletesen levezette, hogy a megjelölt feladatoknál milyen késedelmet, hiányosságokat észlelt, póthatáridőket tűzött ki és felhívta a felperes figyelmét a változtatás szükségességére. Ennek megfelelően jogszerűen dönthetett a munkaviszony megszüntetéséről, nem volt szükség a gazdasági év végének bevárására. [25] A bíróság szerint a ponton belül a H. termékekre vonatkozóan az elvárt forgalmi eredmény 141%-ra történő emelése

1. évre nézve jogszerűen nem volt kifogásolható, mert ez a munkáltató kompetenciájába tartozó gazdaságossági döntés, amely a munkaügyi per keretein kívül esik. A felperes fellebbezésében az E. és a H. termékek tervezési és értékesítési adatait „összemosta", így azonban ez nem volt értékelhető, mivel az erre vonatkozó számok a felmondásban megbontva szerepelnek. [26] Nem volt helytálló a felperes hivatkozása a látogatások sikerességi aránya kapcsán amiatt, hogy a százalékos mérték pontos megállapítása hiányában a nem megfelelő aktivitás nem igazolható. Az elsőfokú bíróság levezette, hogy a felperes felé több alkalommal jelzés érkezett az aktivitás növelésére és annak volt jelentősége, hogy az elvárt szintet nem teljesítette. [27] Az asszisztensi képzés körében szintén arra utalt a bíróság, hogy év közben is ellenőrizhető a munkaköri feladatok teljesítése és nem a felperes éves teljesítményének értékelése volt a vizsgálandó alperes részéről. A felperes által a 81 túranap alatt teljesített 110 asszisztensi képzés pedig a 90%-os eredményt sem éri el az elvárt napi 2 asszisztensi képzés számára figyelemmel. [28] A per eldöntése szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a célkitűzés az E.S. termékek vonatkozásában előzetes tervként került megküldésre, ugyanis a munkavállaló amíg újabb pontosítást nem kap, a táblázatban szereplő mennyiségeket kell hogy teljesítse. A felperes sem vitatta, hogy a célkitűzéseket
2. február 15-én megkapta ezen termékek vonatkozásában, majd tervei alapján az értékesítési elvárást
3. március 12-én. Az alperes kimutatta számszakilag a felmondásban megjelölt E.S. termékek felperes általi értékesítési darabszámát, e körben pedig nem volt jelentősége annak, hogy a numerikus disztribúció 70%-os mértékben került meghatározásra. [29] Az E.D.C. termékcsalád vonatkozásában a felmondás rögzítette, hogy
4. nyári bevezetés óta mutatott hiányosságot a felperes teljesítménye és hogy ezt értékelte a felmondás körében. A felperes a
5. január 10-ei e-mailből ismerhette meg az elvárásokat, amely tartalmazta a 70%-os minimum értéket is. [30] Az E.D.P. termékcsalád orvosi termék kipróbálásával kapcsolatosan a kiadott feladat késedelmes és nem teljes körű teljesítését rótta alperes a felperes terhére. Legalább 20 orvoshoz kellett eljuttatnia a kérdőívet és a 2 E. terméket. A felperes ennek bizonyítottan nem tett eleget, maga sem vitatta, hogy a vizsgálatba mindössze 18 orvost vont be. [31] A T. partnerrel kapcsolatos feladatok esetében a fellebbezés kapcsán a másodfokú bíróság kifejtette, hogy kifejezett kérés volt a munkáltatói jogkör gyakorlójától, miszerint a megbeszélés előtt egy nappal küldje meg a kért információkat a felperes. Erre azonban csak a megbeszélés napjának reggelén kerített sort, ezzel gátolta N.GY.-t a megfelelő felkészülésben. [32] A D.D. partnerrel kapcsolatos felmondási ok tekintetében nem volt megállapítható, hogy a felperes mikor jelezte alperes felé a partner fizetésképtelenségét, mert a peres iratokhoz csatolt e-mail
6. június 11-ei keltezésű és a munkáltatói jogkör gyakorlója írta. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy ezen drogéria az alperes utolsó nyilvántartása szerint „B" kategóriás volt, ezért ha a partner fizetésképtelen lett, a felperesnek ezt jelezni kellett volna az alperes felé már csak annak érdekében is, hogy módosítsák a minősítését. Amíg ez nem történt meg, az elvárás szerinti látogatás számot kellett volna elérnie a felperesnek, amely szintén nem történt meg. A munkáltató nem a vitrin elszállítását rótta a felperes terhére, hanem a tájékoztatás elmaradását. [33] A rendeltetésellenes joggyakorlást a felperes a perben nem bizonyította. A szabadságolás miatti vita
7. júniusában történt, amely időpont olyan távoli a jogviszony megszüntetésétől - hiszen több mint egy évvel később mondta fel a munkaviszonyt az alperes -, hogy ezen esemény és a jogviszony megszüntetése között oksági kapcsolat igazoltan nem lehet. Önmagában a megszűnt munkaviszonyra tekintettel a levelezési anyag kérdése sem jelent rendeltetésellenes joggyakorlást, jóhiszeműségbe ütköző alperesi magatartást. A munkáltató az általa becsatolt iratokkal igazolta a felperes késedelmét, nem megfelelő munkavégzését, a felperes pedig tényelőadást sem tett arra, hogy az alperes által becsatolt emailekre milyen cáfolattal, vitatással élt a munkaviszony fennállta alatt. A felperes a per során is a nem megfelelő alperesi adatokat állította, de ezeket az esetleges felperesi levelezés sem döntheti meg. [34] Megállapítható volt, hogy több felmondási indok valós volt, így ez önmagában elegendő ahhoz, hogy a munkaviszony megszüntetés jogszerűsége megállapítható legyen. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [35] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát kérte a keresetnek való helyt adás mellett, másodlagosan az ítéletek hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését indítványozta az alperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. [36] A felülvizsgálati érvelés szerint a felmondás
8. pontjában foglaltakkal összefüggésben a bíróságok a bizonyítékokat tévesen értékelték, a Pp.
9. §-ának

(1)bekezdésébe ütközően jártak el. Az alperes által figyelembe vett és értékelt félévből már több mint két hónap eltelt akkor, amikor a munkavállaló egyáltalán tudomást szerzett az elvárt forgalmi eredményekről. Táblázat alapján kimutatható, hogy a H. termékekkel összefüggésben a felperes elmaradása az átszámolt és korrigált forgalmi eredmény alapján elenyészően csekély volt. [37] A

1. ponttal összefüggésben arra hivatkozott, hogy az alperes nem bizonyította azt, miszerint a felperes csak 66,17%-os sikerességi arányt ért volna el. Az első-, illetve a másodfokú bíróság sem fogadhatta volna el azt, hogy a felperes aktivitása és a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsított megfelelő eljárást. Mindez sérti az Mt.
2. §

(2)bekezdését. A

1. pontban felhozott indok tekintetében is sérült ezen jogszabály, ugyanis a felperes teljesítményének értékelésére
2. év végén kellett volna hogy sor kerüljön, féléves teljesítmény nem képezheti a felmondás okszerű indokát. [38] A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmesnek találta az E.S. termékek bevezetésével összefüggésben kifejtett jogerős ítéleti álláspontot is. Véleménye szerint nem egyértelmű, hogy a felperes hogyan tudta volna értékesíteni a hivatkozott mennyiség 70%-át április végéig, amikor az akció március végéig tartott. Az alperes ezen felmondási ok tekintetében is az első félévet értékelte, holott az értékesítés júliusig tartott. Az alperes meg sem jelölte, hogy melyik időszakra vonatkozik az elvárása. [39] Az E.D.C. termékcsalád numerikus disztribúciója tekintetében az alperes kizárólag a felperesi teljesítést csatolta, az elvárást nem határozta meg megfelelően. A felmondásban nem szerepel az, miszerint az E.D.C. új terméknek számít vagy sem, tehát milyen értékesítési követelményt támaszt a felperessel szemben. Ez a felmondási ok a
3. nyara óta eltelt időszakot veszi figyelembe, az alperes felmondásának indokát pedig a
4. év első félévének teljesítése képezi. A megjelölt numerikus disztribúciós számok nem valósak, így azok nem is képezhetik a felmondás valós és okszerű indokát. Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy nem nyert bizonyítást az, hogy a felperes ténylegesen milyen százalékban teljesített, csupán az, hogy az elvárás nem teljesült és ezt a másodfokú bíróság is elfogadta. [40] A túratervezési feladatokkal összefüggésben a Pp.
5. §-ának megsértését állította a felperes. Érvelése szerint a túraterv teljesíthetetlenségét a felperes több alkalommal jelezte, amelyet a felek közötti levelezés tartalmazott. Ezt az alperes nem bocsátotta teljes körűen a bíróság rendelkezésére. Az, hogy a felperes jelezte mindezt, nyilvánvaló, hiszen ennek hiányában nem került volna sor közöttük számos egyeztetésre. A túraterv teljesíthetetlenségét H.Z. tanú nyilatkozata is megerősítette. A túraterv azért is teljesíthetetlen, mivel ha a felperes szabadságon vagy betegszabadságon volt, akkor az egész terv felborult és annak szoros ütemezése miatt azt később sem volt képes pótolni. [41] Az E.D.P. orvosi termék kipróbálással kapcsolatos felmondási indok megalapozottságát is vitatta a felperes. Felettese
6. január 3án kelt e-mailben kért tájékoztatást, melyre a felperes másnap reagált is és csatolta a kért összefoglalót. Az alperes egyébként először határidő nélkül kérte az összefoglaló becsatolását. A felperes terhére rótt mulasztások jelentős része 2012-re vonatkozik, a kért információkat pedig a felperes a munkahelyi felettes kérésének megfelelően megküldte. [42] A pontban foglalt vitrin kihelyezésekkel kapcsolatban az alperes által csatolt irat nem a felmondásban rögzített esethez kapcsolódott, a feladat pedig N.GY. munkakörébe tartozott. Az ő
7. május 28-ai e-mailjének tanúsága szerint jóváhagyta a felperes javaslatát a vitrin kihelyezésével összefüggésben, az adatok visszaküldésére határidőt az e-mail nem tartalmazott és a vitrin elkészülte tekintetében a felperesnek visszaigazolást ígért. A
8. június 3-ai felhívásra a felperes megküldte határidőben az adatokat. [43] A T. partnerrel kapcsolatos forgalom növekedési elképzeléseket a
9. február 4-én kelt e-mail rögzíti, eszerint a felperes
10. február 15-éig tartandó megbeszélésre kellett hogy felkészüljön és arra aktivitási tervvel érkezzen, majd utóiratban javasolta a munkahelyi felettes, hogy azt a megbeszélés előtt egy nappal küldje meg. Február 14-ei levélben kérte N.GY. az elképzelések megküldését, amelynek a felperes eleget tett. Ezt követően a
11. június 26-án kelt e-mailben rögzített határidőben megküldte a felperes a kért beszámolót. [44] A D.D. partnerrel kapcsolatos felmondási okot sem találta megalapozottnak a felperes. Jelezte a partner fizetésképtelenségét, a vitrin kihelyezése és áthelyezése pedig a felettese hatáskörébe tartozott, így azok elszállításával kapcsolatos teendők elmulasztása sem róható a felperes terhére. [45] A partnerlátogatásokkal kapcsolatban felhozott okokat a bíróságok már a megelőző eljárásban sem találták valósnak és okszerűnek. [46] A felperes álláspontja szerint valamennyi forgalmi elvárás éves szinten volt meghatározva az alperesnél, tehát a teljesítmény értékelésére is csak év végén kerülhetett volna sor. Az alperes a forgalmi elvárásokat a felperes többszöri indítványa után korrigálta a betegszabadságon töltött munkanapok számával. A megadott forgalmi eredmények eléréséhez a munkáltatónak kellett volna gondoskodni a felperes helyettesítéséről, a szabadság, illetve a betegszabadság napjaira vonatkozóan, hiszen a felek között munkaviszony és nem megbízási vagy vállalkozási jogviszony jött létre. [47] A felülvizsgálati kérelem szerint a felperes munkaviszonya megszüntetésének valódi indoka a felperes „hiányzásaira" vezethető vissza, melyek visszaszorítását a tanúként meghallgatott N.GY. vallomása is alátámasztja. [48] Az elsőfokú eljárás során a felperes csatolta a birtokában lévő, a tanulmányai folytatásával összefüggésben kért szabadsággal kapcsolatos levelezés anyagát, amely az alperesnél nem volt fellelhető. A felek közötti konfliktus egyértelműen a tanulmányok folytatásához kért szabadság körül bontakozott ki. Felperes álláspontja szerint az időrendiséget figyelembe véve egyértelműen látszik, hogy a szabadságigénye után szinte azonnal megkapta az írásbeli figyelmeztetést, amely a felperes és közvetlen munkahelyi felettese közötti nézeteltéréshez vezettek. [49] A felperes hivatkozott az Mt.
12. §-ára, valamint arra, hogy a munkáltató tanulmányi szerződés nélkül is köteles az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalójának a hivatkozott jogszabályhelyben rögzített mértékű szabadidőt biztosítani. [50] Az alperes az elsőfokú eljárás során közölte, hogy a felperes email címhez tartozó levelezését törölte. Az alperes ezen magatartása a jóhiszeműség és együttműködési kötelezettség elvét sérti, tehát jogellenes. [51] A felperes a levelezési anyag törlését azért sérelmezte, mert ennek kiadását közvetlenül a munkaviszony megszüntetése után kérte, amelynek az alperes nem tett eleget, a peres eljárásban pedig az anyag törlésére hivatkozott a bizonyítási eljárásban. A magatartása az Mt.
13. §

(1)-

(2)bekezdésének, valamint 7. §

(1)bekezdésének rendelkezéseibe ütközött. [52] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult, mivel hivatkozása szerint ez anyagi és eljárási szabályt nem sértett. A felperes perköltség fizetésre kötelezését kérte áfával növelt összegben. A Kúria döntése és jogi indokai [53] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [54] A Pp. 275. §

(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [55] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, annak indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fent meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a közlésben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja (1/2016. (II.15.) PK vélemény 4-6.). [56] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a munkaviszony megszüntetés jogellenessége és jogkövetkezményei vonatkozásában eljárásjogi szabálysértésként a Pp. 206. §-ára utalt, valamint hivatkozott az Mt. 66. §

(2)bekezdésének téves alkalmazására. Az egyes jogszabálysértéseket igazoló jogi álláspontjának részletes kifejtése azonban az egyes jogszabályhelyekre vonatkozóan részben elmaradt. Nem felel meg fenti követelményeknek, ha egy fél a jogi érvelését nem a szerinte megsértett jogszabályhelyre vetítve adja elő, a jogi érvelés megtételekor a megsértett jogszabályhelyet külön nem jelöli meg, azokat egy helyen, egyszerre sorolja fel (Mfv.I.10.748/2016.). Ezért a Kúria csak a fenti követelményeknek megfelelő jogszabálysértésre hivatkozásokat vehette figyelembe. [57] A bíróságok a felmondás pontjában foglaltakat az E. termékekkel összefüggésben nem találták megalapozottnak, a H. termékeknél azonban az elvárt értékesítés elmaradását a felperes terhére rótták. A felperes felülvizsgálati kérelmében maga is azt állította, hogy az elmaradása ezen termékek esetében - a forgalmi eredmények alapján - elenyészően csekély volt (felülvizsgálati kérelem). Tehát maga sem vitatta, hogy nem tett eleget teljes mértékben a munkáltató által elvárt követelményeknek. [58] A felmondás pontját illetően az Mt. 66. §

(2)bekezdését panaszolta és állította, hogy a 66,17%-os sikerességi arányt az alperes nem bizonyította. A Pp.

1. §-ának megsértését azonban ezzel összefüggésben konkrétan nem állította, így a bíróságok által megállapított tényállás volt irányadó, amelyből helyes következtetést vontak le. [59] A felperes alaptalanul állította a felmondás indokával összefüggésben, hogy
2. év végén lehetett volna vizsgálni a teljesítést, a féléves értékelés nem képezhette annak okszerű indokát. Az alperes nem volt elzárva attól, hogy munkavállalója teljesítményét év közben is vizsgálja és nem megfelelő teljesítmény esetén amiatt jogkövetkezményt alkalmazzon. A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértést az általa állítottak alátámasztására maga sem jelölt meg az Mt.
3. §

(2)bekezdésén túlmenően, ez azonban nem volt alkalmas az általa hivatkozottak alátámasztására. [60] Az E.S. termék forgalmazása során, az elvártaktól elmaradó értékesítéssel összefüggésben (felmondás) a jogerős ítélet helytállóan fejtette ki, hogy a felperes megkapta az előzetes tervként megküldött táblázatokat, annak módosításáig vagy pontosításáig eszerint kellett eljárnia, rá az abban megjelölt 70%os numerikus disztribúció volt irányadó. Nem volt annak jelentősége, hogy a felperes a megjelölt terméket akcióban vagy egyedileg értékesítette, a munkáltató által elvárt darabszámot kellett teljesítenie. A felmondás az év első felének eredményeit értékelte és nem az április végéig terjedő időszakot. Az ezzel ellentétes felülvizsgálati érvelés nem alapos. [61] A túratervezéssel összefüggésben (felmondás) a bíróságok helyesen következtettek arra, hogy nem a teljesíthetőség vagy annak hiánya volt a perben értékelendő, az alperes nem is ezt rótta a felperes terhére. Azt állította, hogy a tervezési folyamat késedelmesen zajlott. Ez pedig bizonyítást nyert, ebből a bíróságok is helytálló következtetésre jutottak. [62] A felmondás pontját illetően konkrét jogszabálysértést a felperes nem jelölt meg, így ezen pontokkal érdemben jelen eljárásban nem lehetett foglalkozni. [63] Fentiek alapján a bíróságok helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy a felperes magatartása, az elvárt teljesítménytől való elmaradó munkavégzés felmondás jogszerű indokául szolgálhatott, amelyet az alperes megfelelően bizonyított. [64] A felperes felülvizsgálati kérelmében az Mt. 6. §, 7. § és 115. §ára hivatkozással állította, hogy a felmondás tényleges indoka arra vezethető vissza, miszerint tanulmányaira tekintettel kért szabadság miatt konfliktus volt közte és az alperes között, továbbá sérelmezte, hogy a jogviszony megszüntetést követően kért levelezési anyagot addigra a munkáltató megsemmisítette. [65] A joggal való visszaélés körében a bizonyítás a felperest terhelte, aki nem tudta ítéleti bizonyossággal megállapíthatóan igazolni, hogy a felmondás tényleges indoka nem a teljesítmény elmaradása volt (Pp. 164. §). A levelezési anyag kiadásának megsemmisítése a felmondás után történt, így az a jogviszony megszüntetés esetén a joggal való visszaélést nem támaszthatja alá (Pp. 164. §). [66] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [67] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdésén alapul. [68] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetéke az adott ügyben irányadó 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alapján az államot terheli. [69] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. március
2. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő