← Magyarország

Mfv.10520/2017/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amikor az alapító okirat szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elnevezése Igazságügyi Minisztériumra változott, nem történt jogutódlás, csak névváltozás valósult meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.520/2017/

  1. A tanács tagjai: . Tallián Blanka a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Harsányi Előd ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Viz Tamás jogtanácsos A per tárgya: megszüntetése kormánytisztviselői jogviszony jogellenes A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.775/2016/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.1195/2016/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.775/2016/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 690.000 (hatszázkilencvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felperes
  5. szeptember 9-étől állt az alperes jogelődje, a M. H. alkalmazásában, a K. K. K. I. Főosztály állományába tartozott.
  6. augusztus 9-én osztályvezetői megbízást kapott a K. K. T. Á. K. Főosztály szervezeti egységben. A felperest
  7. július 19-én kelt kinevezés módosítással
  8. május 1-jei hatállyal kormánytanácsadói munkakör ellátásával bízta meg a munkáltató, a M. K. I. K. K. F.Sz. Sz. Főigazgató-helyettes T. P. E. Osztályán. A felperes főtanácsosi besorolást kapott.
  9. június 3-án kelt okirattal
  10. április 27-ei hatállyal a felperest a munkáltató kijelölte a K.K. és E. Főosztály állományában lévő üres főosztályvezetői státuszon keletkezett részben többletfeladat ellátására, és helyettesítési díjat határozott meg a részére. Az alperesnél
  11. június 1-jén megtartott szakmai értekezleten K. Z. leendő államtitkár a jelenlévőknek előadta, hogy a „csapatát" a munka és a bizalom alapján válogatta össze. Utalt arra, hogy a jelenlévőket illetően bizalom nem áll fenn. Az értekezleten mindenki jelen volt, aki a M. K. Iroda alá tartozott, egyedül a szintén ezen szervezeti egységhez tartozó felperes, és az általa vezetett P. E. Osztálya nem került meghívásra. A munkáltató
  12. július 22-én kelt intézkedésével a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát felmentéssel megszüntette. Hivatkozott a kormánytisztviselők jogállásáról szóló
  13. évi LXIII. törvény (Ktjv.)
  14. §

(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra. A felperes kereseti kérelme és az alperesvédekezése [7] [8] [9] A felperes a keresetében a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását, és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Hivatkozása szerint a munkáltató az Mt.
  1. §-ában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütköző módon járt el. A felperes helyettesítési díj iránti igényt is előterjesztett. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint az intézkedés megfelelt a Ktjv.
  2. §
(1)bekezdés b) pontjának, illetve az Mt.
  1. §-ában foglaltaknak. Kifejtette, hogy a jogelőd M. H. utasításba foglalt Szervezeti és Működési Szabályzata a felperes szervezeti egységét, a K. K. és E. Főosztályt a M. K. Iroda O. M. felelős irányítása alá sorolja. Az alperes neve szervezeti és működési rendjének ideiglenes meghatározásáról szóló KIM utasítás szerint a felperest foglalkoztató főosztály a K.K. Felelős helyettes államtitkár irányítása alá került. Ezt követően az átszervezési folyamat lezárásaként a szám alatt kiadott KIM utasítás a alperes neve Szervezeti és Működési Szabályzatáról úgy rendelkezett, hogy a K. K. és E. Főosztály megszűnik. A végleges SzMSz a kormányszóvivői és a kormányt érintő sajtótájékoztatók szervezése, napi sajtófigyelés, sajtóesemények lebonyolítása feladatokat a K. K. Felelős államtitkár irányítása alá tartozó S.és K.K. Főosztály tevékenységi körébe sorolta. A felperes munkaköre teljességgel átszervezésre került, egyes részfeladatok megszűntek, más feladatok pedig átcsoportosításra kerültek. [10] Mindezen változások a felperes munkakörének megszűnését eredményezték. A jogviszony megszűnés tehát ezen szervezeti változások miatt történt, az alperes azonban a Ktj.
  2. §
(1)bekezdése értelmében nem volt köteles indokolni az intézkedését. Az első- és másodfokú ítélet [11] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.1195/2016/
  1. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes a
  2. július 22én kelt felmentéssel jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát, amely a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek elmaradt illetményt kamatával, valamint 9 havi átlagkeresetet. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [12] Tekintettel arra, hogy az alperes a per során több alkalommal vitatta, miszerint ő lenne a törvénynek megfelelő alperes, a bíróság elsődlegesen az alperes személyét vizsgálta. [13] Az alperes maga sem vitatta, hogy a felperes korábbi munkáltatója, a M. H.
  3. évben jogutódlással megszűnt, és a jogutódja a
  4. évi XLII. törvény
  5. §
(1)bekezdése alapján a alperes neve lett. [14] A költségvetési szerv alapításának és megszüntetésének szabályait az államháztartásról szóló
  1. évi CXCV. törvény (Áht.) 8 -
  2. §-ai tartalmazzák. A költségvetési szerv alapítása alapító okirattal történik. A alperes neve Alapító Okiratát a Miniszterelnök
  3. június 19-én módosította akként, hogy a minisztérium elnevezése alperes nevera változott. Az új egységes szerkezetű alapító okirat
  4. június 6-án lépett hatályba. Mindebből következően nem a alperes neve megszüntetésére, hanem csupán annak névváltozására került sor. Mindezt a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartás adatai is alátámasztják. [15] A bíróság álláspontja szerint az alperes ezt követő időszakról előadott érvelésének nem volt jelentősége, így annak, hogy
  5. évben a 152/
  6. (VI.6.) Korm. rendelet alapján a kormányzati koordinációval kapcsolatos feladatok mely szervezeti egységhez kerültek. A felperes ezen munkáltatókkal vagy szervezeti egységekkel jogviszonyban nem állt, oda nyilvánvalóan már át sem kerülhetett volna, mivel a jogviszonya 2010-ben megszűnt. A keresettel támadott munkáltatói intézkedést pedig a felperessel szemben a M. H. hozta meg, amely jogutódja a alperes neve volt, mely elnevezése változott csak alperes nevera. Mindebből következően a per alperese az alperes neve, és a bíróságnak vele szemben kellett lefolytatnia a peres eljárást. [16] Az elsőfokú bíróság a felmentés jogszerűségét illetően utalt az Mt.
  7. §-ának
(1)bekezdésében foglaltakra. Álláspontja szerint az alperes eljárása a felmentéskor az akkori jogszabályoknak megfelelt, de alkalmas volt arra, hogy a felperes jogos érdekét csorbítsa, érdekérvényesítési lehetőségét korlátozza [Mt. 4. §
(2)bekezdés]. [17] A rendeltetésellenes joggyakorlást támasztja alá az is, hogy a tájékoztatást követően az alperes nem foglalkoztatta a felperest és a munkatársait, részükre érdemi feladatot már nem adott. [18] A jogellenesség jogkövetkezményeit illetően a bíróság utalt a Ktjv. 76. §
(7)bekezdésére, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 60. §
(1)-
(4)bekezdésében rögzítettekre. [19] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.775/2016/
  1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta, a felperes keresetfelemelésére tekintettel az alperest további elmaradt illetmény és annak kamata megfizetésére kötelezte. [20] A másodfokú bíróság a tényállás körében pontosította az elsőfokú bíróság ítéletét azzal, hogy rögzítette, miszerint a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát a alperes neve, mint a M. H. jogutódja szüntette meg a felmentésével. [21] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezésében közölt jogutódlással kapcsolatos érveléssel nem értett egyet. A kormányzati szervezetváltozáshoz kötődő feladat- és hatáskörét a jogutódlására alapította, illetőleg arra, hogy az eredetileg a felperes munkakörébe tartozó feladatok az alperestől elkerültek, és jellegüknél fogva azok a M. K. hatáskörébe tartoznak. [22] A másodfokú bíróság a Pp.
  2. §
(1)bekezdésére utalva rögzítette, hogy a jogutódlás feltételei az alperesre nézve sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem álltak fenn, az alperes nem szűnt meg, a feladatok átcsoportosítása nem jelent jogutódlást. A felperes feladatait átvevő intézmény nem tekinthető úgy, hogy polgári jogi szempontból általános jogutódja annak az intézménynek, amelyhez a feladatok korábban tartoztak. [23] Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a perbeli jogutódlás kérdését a munkaügyi perekben eljáró bíróságoknak kizárólag a Pp. rendelkezései alapján kell vizsgálniuk. Az alperes a sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó M. H. jogutódja, ezért a jogelőd által kiadott felmentés jogkövetkezményeiért helytállni köteles. [24] A felmentő intézkedéssel kapcsolatos elsőfokú döntést sem a jogalap, sem az összegszerűség tekintetében a másodfokú bíróságnak nem kellett érdemben felülbírálnia, mivel az alperes ehhez kapcsolódó érvelést nem adott elő. [25] Mivel az alperes a másodfokú eljárásban előterjesztett keresetfelemelésről sem nyilatkozott, azt nem tette vitássá, így a másodfokú bíróság vizsgálódása erre nem terjedt ki. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme [26] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelően a felperes keresetét elutasító határozat meghozatalát kérte. [27] Érvelése szerint 2009. április 27-étől a felperes látta el a M. H. K. K. és E. Főosztályának főosztályvezetői feladatait. A M. H. feladatkörét a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVVII. törvény 30. §-a, továbbá az ennek felhatalmazása alapján kiadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazta. A felperes vezetői megbízásának időtartama alatt, valamint a kormánytisztviselői jogviszonyának megszűnésekor a M.H. Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló ME utasítás (továbbiakban SzMSz) volt hatályban. [28] A szakállamtitkár feladatkörét az SzMSz 16. §-a tartalmazta, amelynek c),
  1. e)és
  2. j)pontjai szerint a kormányzati kommunikációért felelős szakállamtitkár az egységes kormányzati kommunikáció érdekében összehangolja a minisztériumok tájékoztatási tevékenységét, kialakítja a miniszterelnök személyéhez kapcsolódó kommunikációs stratégiát. [29] A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (továbbiakban Ksztv.) hatálybalépésekor a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását a 2010. évi XLII. törvény tartalmazta. Működésükre és feladatkörükre az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 2012/2010. (VII.1.) Korm. rendelet volt irányadó. [30] A 2010. évi XLII. törvény több helyen rendelkezik arról, hogy az egyes minisztériumok az újonnan felosztott feladatkörök alapján és azok tekintetében egymás jogelődeinek és jogutódainak tekintendők, vagyis a polgári jogviszonyok tekintetében polgári jogi értelemben véve jogutódlás következett be a feladatkörök telepítéséhez kötötten. [31] A kormányzati kommunikációhoz kapcsolódó feladatok a közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter hatáskörébe kerültek, azaz e feladatok tekintetében a felperes munkáltatójaként a alperes neve a MEH jogutóda lett. [32] A felperes munkaköri feladatai kezdetben a MEH-hez tartoztak, majd annak megszűnését követően a KIM hatáskörébe kerültek. [33] A felperes munkakörébe tartozó egyes feladatokat a KIM S. és K. K. Főosztálya látta el, később az SzMSz módosítása folytán a feladatok egy része a S. Főosztályra került át, más feladatok megszűntek. [34] 2014-ben a KIM alperes elnevezése alperes nevera változott, és ezzel egy időben a feladat- és hatásköre is lényeges módosuláson esett át. A felperes által ellátott munkaköri feladatok a 152/2014. Korm. rendelet 5. §
  3. d)pontja, valamint a 6. §
(4)bekezdés
  1. a)pontja alapján a Miniszterelnökséghez, majd 2015-ben a rendelet későbbi módosítása folytán annak 19/C. §
  2. c)-
  3. d)alpontjai, és a 19/D. §
(2)bekezdés a) alpontja alapján a Miniszterelnöki Kabinetirodához kerültek. [35] Az alperes álláspontja szerint minderre tekintettel figyelmen kívül maradtak a felperes felmentését követő időszakban a munkakörök ellátásában bekövetkezett változások, illetve a törvényszék téves következtetést vont le a megállapított tényekből. [36] A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 34. §
(3)és
(4)bekezdései értelmében a miniszter részletes feladat- és hatáskörét a kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg. A meghatározott kormányrendelet alapján a miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutóda, ha a
(3)bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a feladatés hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium látja el. [37] Az ellátandó feladatokat tekintve az IM nem azonos a KIM-mel, és nem is jogutódja annak. A feladatkörök tekintetében bekövetkezett jogutódlás miatt az IM alperes perbeli legitimációja is érintve lett, hiszen a peresített jogviszony tekintetében a feladatkörök áttelepítése folytán az IM a pernek nem a helyes alperese. [38] A felperes választása szerint kérhette volna a perben a továbbfoglalkoztatását, azonban ebben az esetben a visszahelyezésére nem kerülhetett volna sor, mivel az alperesnél ilyen munkakör nincs. [39] A felperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság döntése mindenben megfelel a jogszabályoknak, helyesen utalt arra, hogy a Pp. 61. §
(1)bekezdés szerinti perbeli jogutódlás az alperesre vonatkozóan fel sem merülhet. A Kúria döntése és jogi indokai [40] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [41] A Pp. 275. §
(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdés szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [42] A felülvizsgálati kérelem kizárólag a jogutódlást és ezzel összefüggésben az alperes személyének téves megjelölését állította, így a Kúria kizárólag ebben a körben vizsgálódhatott, és a másodfokú bíróság erről szóló döntését mindenben helytállónak találta. [43] A felperes korábbi munkáltatója, a M. H. 2010. évben jogutódlással megszűnt, jogutódja a 2010. évi XLII. törvény 2. §
(1)bekezdése alapján alperes neve lett. Ennek alapító okirata módosítása szerint az intézmény neve alperes nevera változott, tehát az alperes esetében névváltozás, és nem jogutódlás történt. A Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartás adatai is ezt bizonyították. [44] Alaptalan az alperes érvelése, hogy a 152/
  1. (VI.6.) Korm. rendelet szerint helyébe a Miniszterelnökség, illetve a M. K. lépett bizonyos feladatok tekintetében, és ennek megfelelően a felperes korábbi feladatai is szétosztásra kerültek. E hivatkozásnak nincs jelentősége, mivel a munkáltató személye nem változott, jogutódlás a felperes jogviszonyát érintően nem történt. A jogvita eldöntése szempontjából az is közömbös, hogy a felperes feladatkörei utóbb a jogviszonya megszüntetése után mely kormányzati szervhez, és hogyan kerültek (Mfv.I.10.913/2016/10.). [45] A bíróságoknak a kereseti kérelem körében kellett eljárniuk, így nincs jelentősége annak az alperesi érvelésnek, hogy a felperes továbbfoglalkoztatása esetén a visszahelyezése milyen módon lett volna megvalósítható, mivel igénye erre nem terjedt ki, és a bíróságnak erről nem kellett állást foglalnia. [46] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  2. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [47] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §
(1)bekezdésén alapul. [48] A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli az adott ügyben irányadó 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. § és
  3. § alapján. [49] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
  4. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.