A határozat elvi tartalma: - Az adminisztrációs területet érintő átszervezés esetén a ténylegesen fizikai munkát végző munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése - átszervezésre tekintettel - jogellenes. - Ha munkavállaló munkakörének megnevezése és tényleges tartalma eltér, a felmondásból nem láthatja világosan, hogy miért nincs szükség a munkájára. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság közbenső ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.055/2018/
- A tanács tagjai: . Tallián Blanka, a tanács elnöke . Gál Attila előadó bíró . Stark Marianna bíró A felperes: A felperes képviselője: . Gyurkovics Bence ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . Illés Tamás ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2.Mf.20.386/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.119/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 2.Mf.20.386/2017/
- számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja. A 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes viseli. Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes
- november 5-én kötött munkaszerződést az alperessel határozatlan időtartamra. A munkaszerződés szerint „adminisztratív" munkakört töltött be, írásbeli munkaköri leírással nem rendelkezett. Tényleges feladata volt
- év elején a fásszárú energianövények telepítése, a telepek üzemeltetése, kezelése, növényvédelem és gyomirtás, valamint az ezzel kapcsolatos feladatok kiosztása. Felmérte az alperes faállományát, közmunkásokat osztott be munkavégzésre, nyári szünetben diákokat irányított, ellenőrizte az éjszakai világítást, a villanyoszlopokat felszámozta, valamint 2015 nyarán egy alkalommal leltározott. A felperes munkaviszonyát az alperes
- szeptember 14-én felmondással megszüntette. Az indokolásban rögzítette, hogy „munkaviszonyát az
- évi I. tv. (Mt.)
- §
(2)bekezdése alapján az alábbi okból szüntetem meg: munkaviszonyát felmondással történő megszüntetése a társaságnál bekövetkező, az adminisztráció területét érintő átszervezés, munkakörök összevonása miatt kerül sor". Az alperes állománylétszáma 93 főről 2015 novemberében 91, majd decemberre 90 főre csökkent. A felperes feladatainak nagy részét N. A. munkavállaló kapta meg a
- szeptember 13-án kiadott ügyvezetői utasítás alapján. Az adminisztrációs területen a munkavállalók létszáma 2 főről december hónapra 1 főre csökkent, míg a munkáltató F. K-al
- november 2-án munkaviszonyt létesített számviteli munkakörben. A felperes kereseti kérelme és az alperes védekezése [4] [5] [6] A felperes keresetében a munkáltatói felmondás jogellenessége jogkövetkezményeként 12 havi távolléti díj, és a munkaviszony megszüntetésének napjától törvényes kamatok megfizetését kérte. Keresete indokául előadta, hogy a felmondás nem valós, mivel átszervezés nem történt, nem felel meg a világosság követelményének sem, mert nem tűnt ki számára, hogy ez érinti-e a munkáját. Hivatkozása szerint ténylegesen nem „adminisztratív" munkakört töltött be. Álláspontja szerint a munkáltató a felmondás jogával visszaélt, mert az öregségi nyugdíjkorhatárt
- október 16-án éri el, így
- október 16-tól már a felmondási korlát megilleti és erről a munkáltatónak tudomása volt. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségre való kötelezését kérte. Kifejtette, hogy a munkáltatói intézkedés világos és valós. A munkáltatónál megvalósult az átszervezés, amely a felperes munkakörét érintette, a felperes feladatainak 80%-át N. A. kapta meg, a többi pedig szétosztásra került a többi munkavállaló között. Nem élt vissza a felmondás jogával, nem sértette az egyenlő bánásmód elvét, mert a felmondás indoka kizárólag az átszervezés volt. Az első- és másodfokú ítélet [7] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.119/2016/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest az alperes részére történő perköltség megfizetésére, valamint rendelkezett az eljárási illeték viseléséről is. Az indokolásban rögzítette, hogy a felperes feladata az energianövények telepének kialakítása volt, e körben a munka megszervezése, engedélyek bekérése, a telepek felügyelete. Az ezzel kapcsolatos munkaköri feladatok 80%-át N. A. kapta meg, a
- szeptemberi ügyvezetői utasításban szerepel, hogy a felperes adminisztratív feladatai közül a pályázatok figyelését, a kimutatások készítését, valamint az energiaültetvények gondozását 3 hektáros területen is el kell látnia. Az energianövényekkel kapcsolatos munkavégzés irányítása és ellenőrzése is a feladatai közé tartozik. [8] A leltározást mindig a kijelölt munkavállaló végzi, míg F. K. számviteli munkakörében statisztikai, pénzügyi kimutatást, adatszolgáltatást és pénzügyi elszámolást végez, valamint az éjszakai világítás javításának költségeit számolja el, és a pénzügyi területen dolgozik. [9] A bíróság megállapította, hogy a felmondás a világosság követelményének megfelel, mert abból a felmondás oka kitűnik, tartalmazza azokat a konkrét tényeket és körülményeket, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította, azaz a munkáltató működési körében felmerült okot, amely felperes feladatait érinti. Kifejtette, hogy a felmondás oka valós, mert az alperes létszáma 93-ról 90 főre csökkent, így ténylegesen megtörtént a felperes munkakörét is érintő átszervezés. A bíróság rögzítette, hogy a perben nem a munkakör elnevezéséből, hanem annak tényleges tartalmából kellett kiindulnia. A felperes feladatait a bíróság a felek egyező nyilatkozata alapján teljes körűen fel tudta tárni és nem volt vitatott az, hogy melyek kerültek át egy másik munkavállalóhoz, azaz megállapítható volt, hogy az átszervezés úgy történt meg, hogy az a felperes feladatait érintette. [10] A joggal való visszaélésről rögzítette, hogy a felperes
- április 16-án született, így a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt
- október 16-án éri el,
- október 16-tól illeti meg a felmondási védelem. A felperessel a védett időszakot egy hónapot megelőzően közölték a munkaviszony megszüntetését és ebben az időpontban nem volt (még) jogos érdeke, amit az alperesi intézkedés csorbított volna. [11] Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban kifejtette, hogy a felperesnek kellett valószínűsíteni, hogy az életkora miatt szüntették meg a munkaviszonyát, majd ezt követően az alperest terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy az egyenlő bánásmód követelményét nem sértette meg. Az alperes csatolta az átszervezéssel érintett munkavállalók iratait, melyből megállapítható volt, hogy három munkavállalóból kettő életkora a felpereshez közeli, így a bíróság megállapította, hogy a felperes mint sérelmet szenvedett fél nem valószínűsítette, hogy hátrány az életkora miatt érte, összehasonlító csoport hiányában általános megkülönböztetés pedig nem állapítható meg. [12] A felperes fellebbezése folytán a Győri Törvényszék 2.Mf.20.386/2017/
- számú közbenső ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy a
- szeptember 14-én kelt munkáltatói felmondás jogellenes. A törvényszék az elsőfokú bíróságot a jogellenesség jogkövetkezményei tekintetében az eljárás folytatására utasította, rendelkezett a fellebbezési illeték viseléséről, valamint megállapította a felek másodfokú eljárási költségét. [13] A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság a szükséges körben lefolytatta a bizonyítási eljárást, azonban a beszerzett bizonyítékokat tévesen értékelte. Kifejtette, hogy a felmondás indokolása mindösszesen egy mondatot tartalmazott: „munkaviszonya felmondással történő megszüntetése a társaságnál bekövetkező, az adminisztráció területét érintő átszervezés, munkakörök összevonása miatt kerül sor". A felmondási ok kizárólag akként értelmezhető, hogy az alperes az adminisztráció területén hajtott végre átszervezést és ezen a területen került sor munkakörök összevonására. [14] A másodfokú bíróság szerint a felmondásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie, és e törvényi követelménynek a felmondás indokolása akkor felel meg, ha az tartalmazza a konkrét tényeket és körülményeket, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. A perbeli esetben a felmondás lényegében összefoglaló okot jelöl meg, azaz elméletileg világos oknak tekinthető. A világosság követelményét azonban arra figyelemmel kell vizsgálni, hogy a felmondás egyértelműen az adminisztráció területét érinti szemben azzal, hogy a felperes nem adminisztratív feladatokat látott el. [15] Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy nem a munkakör elnevezéséből, hanem annak tényleges tartalmából kell kiindulni. Nem vitatható a per adatai alapján, hogy a felperes a munkaszerződéstől eltérően nem „adminisztratív" feladatokat látott el, munkaköri feladatai a perben feltárhatók voltak, nagyrészt a felek egyező előadása alapján. [16] Figyelemmel arra, hogy a felperes munkakörének megnevezése (adminisztráció) és a tényleges munkaköre eltért egymástól, a felmondás a felperes számára nem lehetett világos, lévén nem „adminisztratív" dolgozó volt. A felmondás nem nyújtott lehetőséget a felperesnek a felmondási okok ellenőrzésére, a jogvitára való felkészülésre. Jelen esetben a munkakör megnevezése és tényleges tartalma közötti eltérésre figyelemmel a felperes nem láthatta világosan azt, hogy miért nincs szükség a munkájára akkor, ha az átszervezés az adminisztráció területét érinti. Erre figyelemmel a világosság követelménynek az alperes felmondása nem felelt meg. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme [17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a Győri Törvényszék 2.Mf.20.386/2017/
- számú közbenső ítéletének hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság közbenső ítélete jogszabálysértő, mivel figyelmen kívül hagyta az Mt.
- §
(2), 64. §
(2)bekezdését, továbbá tévésen értelmezte az
- évi III. tv. (Pp.)
- §
(1)bekezdésében foglaltakat. [18] Érvelése szerint az átszervezésen nem kizárólag a szervezeti felépítést érintő változást, hanem szervezeti átalakítást is érteni kell, így a korábbi munkaköri feladatok elosztásának megváltoztatását is. Az átszervezés eredményezheti a munkavállaló munkaviszonyának megszűnését.. [19] Hivatkozott az MK
- számú állásfoglalásra, mely szerint a jogbiztonság követelményéből az is következik, hogy a felmondási ok vizsgálata nem jogosítja fel a bíróságot arra, hogy munkáltató vezetésének körébe tartozó olyan kérdésekbe is beavatkozzék, amelyek a munkaügyi jogvita keretein kívül esnek. [20] Kifejtette, hogy a felmondás indokolása világos, hiszen tartalmaz minden olyan körülményt, amelyre azt alapította, az állásfoglalás nem írja elő a felmondási ok részletes leírását, elegendő annak összefoglalása is. A felmondásból kitűnik, hogy az indok az átszervezés, a munkakör összevonása, nem pedig a felperes által említett munkakör megszűnése. Az átszervezés a munkáltató gazdasági mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, amelynek helyessége, célszerűsége a munkaügyi jogvitában nem tehető vitássá. A munkaszervezés a munkáltató feladata, annak módjáról pedig az általa legmegfelelőbbnek vélt megoldás szerint dönthet. [21] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását, másodlagosan a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartását, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. [22] Álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem nem jelölte meg, hogy mely határozat ellen irányul, csupán az ügyszámra hivatkozott, valamint a hatályon kívül helyezésen kívül egyéb kérelmet nem tartalmaz, így nem felel meg a Pp.
- §
(4)bekezdésének, továbbá sérti az 1/
- (II. 15.) PK vélemény 5) pontját. [23] A felülvizsgálati kérelem érdemével kapcsolatban előadta, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékokat megfelelően értékelte és okszerűen, a logika szabályai mentén jutott arra a következtetésre, hogy az alperes felmondása jogellenes. Kifejtette, hogy a felmondási okiratból nem derül ki, hogy a felperes munkájára miért nincs szükség, illetve egyáltalán nem nyújtott lehetőséget annak ellenőrzésére, valamint a munkaügyi jogvita felkészülésére. A felmondási irat szerint az adminisztráció területét érintette az átszervezés és a munkakörök összevonását jelölte meg felmondási okként, annak megjelölése nélkül, hogy a felperes munkakörét és feladatait ez hogyan érintette. Rajta kívül még három munkavállaló munkaviszonya szűnt meg, azonban velük határozott idejű munkaszerződést kötöttek, így a munkaviszonyuk megszűnt anélkül, hogy a munkáltató bármilyen átszervezésről döntést hozott volna. [24] Érvelése szerint a Pp
- §
(1)bekezdés sérelme sem áll fenn. A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [26] A Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretin belül vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett - hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [27] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II. 15.) PK vélemény 4-6. pont]. [28] A Kúria a fentebb megjelölt jogszabályhelynek megfelelően vizsgálhatta a jogerős közbenső ítéletet. A felülvizsgálati kérelem a Győri Törvényszék ügyszámának megjelölésével, az alszám feltüntetése nélkül kérte a közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, így a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat egyértelműen beazonosítható volt. A felülvizsgálati kérelem a másodfokú eljárásban hozott közbenső ítélet hatályon kívül helyezését kérte, amely eredményessége folytán az elsőfokú eljárásban hozott - keresetet elutasító - döntés maradna hatályban. A tartalmában megfelelő felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben vizsgálta. [29] Az alperes jogszabálysértésként az Mt. 64. §
(2), 66. §
(2)bekezdését és Pp. 206. §
(1)bekezdését jelölte meg. [30] Az Mt. 64. §
(2)bekezdése alapján a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. Az MK
- állásfoglalás
- pontja szerint „nem szükséges azonban a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő az ok összefoglaló megjelölése is". Nem az a lényeges tehát, hogy a felmondás részletes indokolást tartalmaz-e, vagy összefoglaló meghatározást használ, hanem, hogy a felmondás okaként közöltekből megállapítható legyen miért nincs szükség a továbbiakban a munkáltatónál a munkavállaló munkájára. A következési ítélkezési gyakorlat szerint tehát a világos indokolás követelményének az az indokolás felel meg, amely megjelölte azt a tényt, körülményt, amelyre a munkáltató az intézkedését alapította, és abból - függetlenül attól, hogy azt összefoglalóan, vagy részletezően határozta-e meg - megállapítható, hogy miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára (BH2001.395.). [31] A munkáltató az indokolásban rögzítette, hogy a felmondásra az adminisztráció területét érintő átszervezés, és a munkakörök összevonása miatt kerül sor. Helytállóan rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a peradatokból kitűnően a felperes nem adminisztratív feladatokat látott el, így a felmondásból nem volt megállapítható, hogy a felperes munkakörét az átszervezés hogyan érintette. Helyesen foglalt állást a másodfokú bíróság abban, hogy a felperes a munkakörének megnevezése és tényleges tartalma közötti eltérésre figyelemmel nem láthatta világosan, hogy miért nincs szükség a munkájára. Mindezekből következően a felmondás nem felelt meg a világosság törvényi követelményének. [32] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján. Záró rész [33] Az alperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §
(1)bekezdésén alapul. [34] Az 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 50.§
(1), és 39.§.
(2)bek d. pontja alapján a felülvizsgálati eljárás illetéke 70.000.-forint, az alperes felülvizsgálati kérelmén illetékbélyeg formájában lerótt 86.800 forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A lerótt 70.000.forint illetéket a pervesztessége folytán a Pp. 78. § alapján köteles viselni, míg a 16.800.-forint illeték különbözet visszatérítését kérheti az Itv. 80.§.
(1)bek. i. pontja alapján az illetékes adóhatóságtól. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- október
- Dr. Tallián Blanka s. k. a tanács elnöke, Dr. Gál Attila s. k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Bné írnok