A határozat elvi tartalma: Megvalósul a hivatalos személy elleni erőszak, ha a terhelt a rendőri intézkedésnek aktívan ellenszegülve az intézkedő rendőrt mellkasán meglöki, majd ellöki, ez a magatartás ugyanis az erőszakkal akadályozás tényállási fordulatot kimeríti. KÚRIA Bfv.II.1230/2014/6.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő február hó
- napján tartott v é g z é s t: A hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szigetvári Járásbíróság 2.B.197/2012/
- számú ítéletét, illetőleg a Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.Bf.10/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Szigetvári Járásbíróság a
- október
- napján meghozott és kihirdetett 2.B.197/2012/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki - 2 rendbeli hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [
- évi IV. törvény - továbbiakban: korábbi Btk. -
- §
(1)bekezdés és
(8)bekezdés], - 5 rendbeli garázdaság vétségében [korábbi Btk. 271. §
(1)bekezdés], - 1 rendbeli ittas járművezetés vétségében [korábbi Btk. 188. §
(1)bekezdés], és - 1 rendbeli becsületsértés vétségében [korábbi Btk. 180. §
(2)bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül - mint különös visszaesőt - 2 év 8 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 1 év 8 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A Szigetvári Városi Bíróság 2.B.28/2005/
- számú és a 2.B.268/2002/
- számú ítéletével kapcsolatos feltételes szabadságot megszüntette. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Beszámítani rendelte a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe az előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt. A terheltet a további 1 rendbeli testi sértés bűntettének kísérlete [korábbi Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a terhelt terhére a kiszabott büntetés súlyosítása végett, míg a terhelt és védője részben felmentés, részben a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést. A Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- április
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozott 2.Bf.10/2014/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a szabadságvesztés büntetés mértékét 3 év 4 hónapra súlyosította; a terheltet - helyesen - visszaesőként tekintette elítéltnek. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. Az ügyben meghozott jogerős határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt - tartalmát tekintve - a Be. 416.§
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott okból. A felülvizsgálati indítványának indokaként a védője által az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezésben foglaltakra hivatkozott. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság az abban foglaltakat nem vette kellően figyelembe, ezért a sérelmezett határozat felülvizsgálatát kérte. Az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezés indokolásával megegyező felülvizsgálati indítvány az irányadó tényállás I/1., I/3., III/
- és III/
- pontjában foglaltakat támadta. Eszerint az I/1., I/3., és III/
- pont alatti ítéleti tényállások megalapozatlanok, miután az eljáró bíróság a rendelkezésre álló adatokból és bizonyítékokból helytelenül következtetett a terhelt bűnösségére. Sérelmezte továbbá, hogy az eljárt bíróságok törvénysértően állapították meg a bűnösségét a tényállás III/
- pontja alapján hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, mivel a sértettel szemben nem alkalmazott erőszakot. Megítélése szerint csupán a
- évi II. törvény (Szabs. tv.)
- §-a szerinti jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése valósult meg. Összességében az indítvánnyal megtámadott bűncselekmények miatt emelt vád alóli felmentést, és ehhez képest a büntetés enyhítését kérte. A Legfőbb Ügyészség a BF.1497/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint törvényben kizárt a felülvizsgálati indítvány az I/1., I/3., és III/
- tényállási pontokat támadó részében, miután a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. E törvényi rendelkezésre figyelemmel pedig annak sérelmezése, hogy a bíróságok a tényállást a bizonyítékoknak a terhelt védekezésétől eltérő értékelésével állapították meg, az ügydöntő határozatok felülvizsgálatát nem teszi lehetővé. A III/
- tényállási pont tekintetében nem történt anyagi jogi szabályszegés a terhelt bűnösségének a hivatalos személy elleni erőszak bűntettében történt megállapítása során. E körben utalt arra, hogy a terhelt lökése, illetve ütése a sértett testére gyakorolt olyan erőkifejtésnek tekintendő, amely a hivatalos személy jogszerű eljárására ellentétesen hatott. A Legfőbb Ügyészség mindezekre figyelemmel azt indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú ügydöntő határozatokat hatályában tartsa fenn. III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el. A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének a) pontjában meghatározott - okból, másrészt - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bekezdések] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt az irányadó tényállás megalapozottságát támadó részében a törvényben kizártnak, érdemében alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta.
- A Kúria - annak előrebocsátása mellett, hogy a felülvizsgálati eljárás nem megismétlése az eljárásnak - mindenekelőtt abból indult ki, hogy felülvizsgálatnak kizárólag a Be.
- §-ának
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okok miatt van helye. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a Be. 423. §-ának
(4)bekezdésére tekintettel csak az indítványban megjelölt felülvizsgálati okra, valamint - a hivatkozott rendelkezés
(5)bekezdése alapján hivatalból folytatandó vizsgálat keretében - a 416. §
(1)bekezdésének
- c)és
- d)pontja szerinti eljárási szabálysértésekre lehet figyelemmel. Az eljárási törvény szerint a tényállás helyessége a felülvizsgálat tárgya nem lehet. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §-a
(1)bekezdésének törvényi előírása szerint a tényálláshoz kötöttség érvényesül. Ennél fogva a kötelezően irányadó jogerős ítéleti tényállás nem támadható. Ekként a felülvizsgálat során az ítélet megalapozott vagy megalapozatlan volta nem vizsgálható. Ebből következően a felülvizsgálatnak még az ítélet esetleges megalapozatlansága miatt sincs helye. Csak a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján vizsgálhatja a Kúria azt, hogy a terhelt elítélésére büntető anyagi jogi szabály megsértésével került-e sor. Erre figyelemmel a felülvizsgálati indítványnak az I/1., I/3., és III/2. tényállási pontokat érintő, a tényállás megalapozatlanságára hivatkozó, az értékelt bizonyítékok hiteltérdemlőségét vitató, a megállapított tények iratellenességére, a bizonyítás hiányosságaira utaló része törvényben kizárt. 2. A terhelt - jogszabályhely megjelölése nélkül, de tartalmában felülvizsgálati okként hivatkozott a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének a) pontjára. A Be. 416.§-a
(1)bekezdésének a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen - egyebek mellett akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Kúria nem értett egyet azzal az okfejtéssel, hogy a III/
- tényállási pont alatt rögzített cselekmény alapján a terhelt bűnösségének megállapítására a hivatalos személy elleni erőszak bűntettében a büntetőjog anyagi szabályainak megsértésével került sor. A korábbi Btk.
- §-ának
(1)bekezdésében meghatározott, hivatalos személy elleni erőszak bűntette törvényi tényállásának három elkövetési magatartása közül az adott esetben az erőszakkal akadályozás tényállási fordulata alapozta meg a bűncselekmény felróhatóságát. Az irányadó tényállás szerint
- június 28-án a várad-újpusztai buszmegállóban - F E arra közlekedő bejelentése alapján, aki elmondta, hogy a terhelt bántalmazta őt, és megmutatta, hogy az elkövető a buszmegállóban van - A J rendőr törzsőrmester, valamint K V rendőr törzsőrmester megkezdték a terhelttel szemben az intézkedést és őt nem engedték felszállni a buszra. A J rendőr törzsőrmester felszólította a terheltet, hogy igazolja magát. Erre a terhelt ideges lett. Azt a kijelentést tette, hogy: "a faszom, már megint velem intézkedtek!" Ezután felrúgott egy szemetesedényt, illetve folyamatosan vitatkozott F E-vel is. A J és K V rendőr törzsőrmesterek többször szóltak a terheltnek, hogy nyugodjon meg, vesse alá magát a rendőri intézkedésnek, de a terhelt továbbra is agresszíven viselkedett, ezért A J a "Törvény nevében" előrebocsátásával felszólította, hogy hagyja abba a garázda viselkedést, különben testi kényszert fognak alkalmazni, illetve ismét felszólította, hogy engedelmeskedjen a rendőri intézkedésnek. A terhelt ekkor a vele szemben, tőle 1 - 1,5 m-re álló A J rendőr törzsőrmester felé lépett. Bal kezével a mellkasán meglökte, majd jobb kézzel - tenyérrel - mellkason ütötte A J-et, aki az ütéstől hátra tántorodott, de nem esett el. A terhelt cselekményét észlelve K V, majd A J rendőrök a terheltet kezénél, illetve vállánál fogva földre vitték, kezét előre bilincselték. A J rendőr törzsőrmester a cselekmény során mindkét könyök felületes hámzúzódását szenvedte el. Testi sértés vétsége miatt A J a terhelttel szemben magánindítványt nem terjesztett elő. A Kúria e tényállás tükrében azt állapította meg, hogy az engedetlenség, a passzív ellenállás, az utasítás nem teljesítése egymagában kétségtelenül nem ad elégséges alapot a hivatalos személy elleni erőszak bűntettének a megállapítására. Az erőszaknak ugyanis személy elleni testi erőkifejtésben kell megnyilvánulnia, amely erőszak a hivatalos személy testén hat, és ekként akár közvetlen, akár közvetett formában számos módon érvényesülhet. Amennyiben ez az erőszak a hivatalos személy által szándékolt cselekvéssel szemben érvényesül, gátolja, nehezíti, tehát akadályozza azt, akkor kimeríti a vizsgált bűncselekmény törvényi tényállásának első fordulatát. Az erőszak nem feltétlenül és szükségszerűen eredményezi a testi sérülés bekövetkezését. A hivatalos személy elleni erőszak elkövetésével egyidejűleg könnyű testi sértés okozása esetén a magánindítvány hiánya csupán a bűncselekmények bűnhalmazatban történő megállapíthatóságát zárja ki. Az adott esetben azonban kétségtelen, hogy a terhelt az intézkedésnek aktívan ellenszegülve A J rendőr törzsőrmestert mellkasán meglökte, majd ellökte, ez a magatartás pedig az erőszakkal akadályozás tényállási fordulatot kimeríti. Minderre tekintettel a terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a III/
- tényállási pontban rögzített cselekmény tekintetében az anyagi jogi szabályoknak megfelelően került sor, ekként a Be.
- §-a
(1)bekezdésének felülvizsgálati ok nem valósult meg. a) pontjában írt 3. A Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálatra figyelemmel a Kúria azt is megállapította, hogy az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróságok nem követtek el a fenti törvényhely szerint értelmezhető eljárási szabálysértést. Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott hely, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott első- és másodfokú ügydöntő határozatot- a Be. 426. §-a szerint - hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,
- február
- napján Dr. Molnár Gábor Miklós s. k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s. k. előadó bíró, dr. Feleky István s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM