A határozat elvi tartalma: A kár közvetítői eljáráson kívüli megtérítése nem tevékeny megbánás, illetőleg az többszörös és különös visszaeső elkövető tekintetében nem is alkalmazható. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.26/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: lopás vétsége és más bűncselekmények Terhelt(ek): ... és társai Első fok: Pápai Járásbíróság 12.B.318/2015/
- ítélet,
- március
- tárgyalás Másodfok: Veszprémi Törvényszék 2.Bf.361/2017/
- ítélet,
- október
- nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... III. rendű terhelt Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége és más bűncselekmények miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a ... III. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pápai Járásbíróság 12.B.318/2015/
- számú ítéletét és a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.361/2017/
- számú ítéletét ... III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pápai Járásbíróság a
- március
- napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 12.B.318/2015/
- számú ítéletével ... III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli lopás vétségében [
- évi C. törvény (Btk.)
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bb) pont - tényállás II. és IV. pont]. [2] Ezért őt - halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt - 1 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra legkorábban a büntetés (szabadságvesztés) háromnegyed részének letöltése után bocsátható. Egyszersmind felmentette az ellene lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bb) pont tényállás I. pont] és társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés ba),
- bb)és
- bc)pont - tényállás III. pont] miatt emelt vád alól. Rendelkezett továbbá a polgári jogi igényekről és a bűnügyi költségről. [3] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a 2017. október 19. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.361/2017/9. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a III. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy a 2 rendbeli lopás vétségéből 1 rendbeli cselekményt társtettesként követett el - egyebekben pedig helybenhagyta. [4] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bűnösség megállapítása miatt, felmentés, másodlagosan enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [5] A III. rendű terhelt indítványa szerint valóban ellopta a pálinkát, de azt másnap visszavitte a boltba. Ezáltal a kár megtérült, mégsem alkalmazták javára a tevékeny megbánást (tényállás II. pont). A másik lopásban pedig ártatlan, azt nem követte el (tényállás IV. pont). [6] A tagadott lopást nem ismerte be sem ő, sem „állítólagos bűntársai". A bolti dolgozók lopást nem láttak és ilyet a videofelvétel sem mutatott. Az elkövetési értéket sem állapították meg. E körben a tényállás felderítetlen és hiányos, azaz megalapozatlan. [7] A III. rendű terhelt szerint a kiszabott büntetés „eltúlzott", tehát a büntetés mértékét is kifogásolta. [8] A Legfőbb Ügyészség a BF.79/2018/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. [9] A terhelt az ítélet IV. pontja kapcsán az irányadó tényállás meg nem engedett támadásával kifogásolja a bűnösség megállapítását, illetve az elkövetési érték meg nem állapítását. E körben indítványa a törvényben kizárt. [10] Az indítvány a tényállás II. pontját érintően alaptalan. Egyrészt nem történt tevékeny megbánás [Btk. 29. §
(1)bekezdés], másrészt ez nem szerepel az irányadó tényállásban, harmadrészt az többszörös vagy különös visszaeső esetében nem is alkalmazható [Btk. 29. §
(3)bekezdés a) pont]. Megjegyezte továbbá - bár erre az indítvány nem utalt -, hogy a lopás befejezettsége miatt önkéntes elállásról vagy eredményelhárításról sem lehet szó. Az ellopott szeszes ital visszavitelét a bíróságok helyesen értékelték a büntetéskiszabás körében a kár megtérítéseként. A terhelt bűnösségének megállapítására tehát törvényesen került sor mindkét lopás vétségében. [11] A Legfőbb Ügyészség szerint a kiszabott büntetést támadó részében a III. rendű terhelt indítványa a törvényben kizárt. Miután pedig feltétlen hatályú eljárási szabálysértést sem észlelt, ezért a Legfőbb Ügyészség a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását indítványozta. [12] A III. rendű terhelt és a védője a Legfőbb Ügyészség átiratára nem tett észrevételt. [13] III. A III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [14] 1. A III. rendű terhelt indítványa szerint a bűnösségének megállapítása törvénysértő. [15] 2. A Kúria a III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának az elbírálása során abból indult ki, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be. 423. §
(1)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak sincs helye [Be. 419. §
(1)bekezdés, 388. §
(2)bekezdés]. A jogkövetkeztetések helyessége tehát kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [16] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [17] A Kúria a tényállás IV. pontjában rögzített lopással kapcsolatosan nem vizsgálhatta a III. rendű terhelt érveit. Azzal szemben az irányadó tényállás egyértelműen tartalmazza, hogy a III. rendű terhelt és a társai az üzletben ötvenezer forintot meg nem haladó értékben különféle árucikkeket rejtettek a ruházatukba és a táskájukba, majd ezekkel fizetés nélkül távoztak. [18] 3. A III. rendű terhelt indítványa szerint a tényállás II. pontjában körülírt lopást követően a pálinka visszavitele folytán a tevékeny megbánás megvalósult. [19] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pont
- fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. [20] A Btk.
- §
(1)bekezdése szerint tevékeny megbánás folytán nem büntethető, aki a vagyon elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. [21] A Kúria azt állapította meg, hogy a tevékeny megbánás törvényben megszabott feltételei ... III. rendű terhelt tekintetében nem valósultak meg. A közvetítői eljárás lefolytatására nem került sor, és a terhelt, valamint a sértett között nem is született a törvényben előírt megállapodás. Mindemellett a törvény kifejezett rendelkezése [Btk. 29. §
(3)bekezdés a) pont] szerint a tevékeny megbánás alkalmazásának nincs is helye, ha az elkövető többszörös vagy különös visszaeső. A III. rendű terhelt többszörös (és különös) visszaesői minősége tehát eleve kizárttá tette a jogintézmény alkalmazhatóságát. [22] Kétségtelen, hogy a III. rendű terhelt az általa elkövetett bűncselekménnyel okozott kárt megtérítette. Ezt az eljárt bíróságok helyesen értékelték javára a büntetés kiszabása keretében enyhítő körülményként (elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdés). [23] A tevékeny megbánásra hivatkozó részében tehát a terhelt felülvizsgálati indítványa nem bizonyult alaposnak. [24]
- A III. rendű terhelt kifogásolta a kiszabott büntetés mértékét is, amit eltúlzottnak tartott. [25] A III. rendű terhelt indítványa a két lopási cselekmény minősítésével nem foglalkozott. Márpedig, ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nem valósult meg, a büntetés önálló vizsgálatára az
- évi XIX. törvény
- §
(1)bekezdés b) pontja nem biztosít lehetőséget (EBH 2011.2387.). A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, és eshetne felülvizsgálat alá, ha az - a minősítésen túl - a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve volna a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264.II.). Ilyen törvénysértésre a III. rendű terhelt nem hivatkozott, és ilyen törvénysértést a Kúria sem észlelt. [26] A büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát ugyancsak nem képezheti, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló
- BK állásfoglalást miként veszik figyelembe (BH 2005.337.III. korábbi hivatkozások aktualizálásával). Az indítvány elvi tartalma [27] A bűnösség megállapítása és a kiszabott büntetés törvénysértő. A döntés elvi tartalma [28] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. Az irányadó tényállás tilalmazott támadásán keresztül a bűnösség nem kifogásolható, a kiszabott büntetés pedig - ha az a nemében és/vagy mértékében nem törvénysértő - önmagában nem vizsgálható. E részeiben az indítvány a törvényben kizárt. Az indítvány érdemben sem alapos, mert a kár közvetítői eljáráson kívüli megtérítése nem tevékeny megbánás, illetőleg többszörös és különös visszaeső elkövető tekintetében a tevékeny megbánás nem is alkalmazható. Záró rész [29] A kifejtettekre tekintettel a Kúria - a Be.
- §
(1)bekezdés
- fordulata alapján tanácsülésen, a Be.
- §
(1)bekezdés
- mondat
- fordulata szerinti összetételben eljárva, és miután feltétlenül az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértést sem észlelt - a III. rendű terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot - a Be.
- §-a alapján - a III. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [30] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő