A határozat elvi tartalma: A munkáltató magatartása nem jogszabályba ütköző, ha a munkavállalóját hosszabb idejű távollétét követően orvosi alkalmassági vizsgálatra küldi, munkavédelmi oktatáson való részvétel,re kötelezi és erkölcsi bizonyítványt kér tőle.
- XXII. Tv.
- § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.628/2016/
- A tanács tagjai: . Tallián Blanka a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Dudás Márta ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Bacsó József ügyvéd A per tárgya: rendkívüli és jogkövetkezményei felmondás jogszerűségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 6.Mf.680.295/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 32.M.2327/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.Mf.680.295/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A 144.600 (egyszáznegyvennégyezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes úszómester munkakörben dolgozott az alperes jogelődjénél, a SZ.GY.A.Á.I.-ban. A munkáltatóijogkör-gyakorlója fegyelmi eljárást indított vele szemben a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő vétkes kötelezettségszegés alapos gyanúja miatt a tanuszodában
- január 21-én bekövetkezett balesettel összefüggésben. Egyidejűleg a fegyelmi eljárás lezárásáig a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.)
- §
(1)bekezdésére utalással az állásából felfüggesztette, és a felfüggesztés idejére „készenléti díjának 50 %-ának" visszatartásáról rendelkezett. 2010. január 27-én a fegyelmi eljárást a Kjt. 47. §
(7)bekezdés b) pontja alapján felfüggesztette. A munkáltató
- október 12-ei levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a fegyelmi eljárás a Kjt. módosítása miatt megszűnt. Felhívta arra, hogy a továbbiakban megbeszélés céljából keresse őt meg az iskolában
- október 15-én 10.00 órakor. Ekkor jelen volt a felperes és a munkáltatóijogkör-gyakorló G.GY. tanuszodavezető igazgató-helyettes a felperes felettese, és Sz.L. igazgató-helyettes. Felmerült, hogy amennyiben a felperes jogviszonya fennmarad, úgy erkölcsi bizonyítványt kell hoznia. Másnap a felperes a munka felvétele céljából a munkáltatóijogkörgyakorlójánál jelentkezett, aki az uszodavezetőhöz irányította. Nem állították munkába azzal, hogy balesetvédelmi oktatáson kell részt vennie. Másnap a felperes munkavédelmi-balesetvédelmi oktatásban részesült, amit aláírásával igazolt.
- október 18-án a felperes ismételt megjelent a munkahelyén, és akkor a visszatartott illetménye kifizetését kérte, amit a munkáltatóijogkör-gyakorlója nem talált indokoltnak, ezért az igényt megalapozó jogszabály megjelölésére hívta fel. Az igazgató ezt követően
- október végén tudta felvenni a kapcsolatot a felperessel, amikor telefonon az üzemorvosi vizsgálaton való megjelenésre szólította fel. A felperes
- október 30-án ezen részt vett, az üzemorvos az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt számára kiállította. Felszólításra a felperes
- november 5-én reggel 7 óra 30 perckor az intézményben megjelent, ahol az igazgató betegsége miatt a helyettese fogadta. A munkába állításáról nem intézkedett, az orvosi alkalmassági véleményt tőle nem kérte, a felperes azt számára nem is adta át. Az igazgató-helyettes a felperest szabályzatok átolvasására hívta fel, aki ezt méltatlannak érezte, ügyvédjével távozott, majd írásba foglalta a rendkívüli lemondását, amelyet másnap adott postára.
- november 6-án az alperes felszólította a felperest, hogy
- november 8-án reggel 6 órakor a munkahelyén munkakezdés céljából jelenjen meg. Arra is felhívta a figyelmét, hogy a [6] munkavédelmi felszerelései még nem érkeztek meg, ezért olyan feladatot, amelyhez előírás szerint ezek szükségesek, átmenetileg nem végezhet. A felperes ezen a napon rendkívüli lemondással élt.
- november 10-én kelt kísérőlevéllel az alperes jogelődje határozatot küldött, amelyben a megszűnés módjaként rendkívüli lemondást tüntetett fel azzal, hogy a jogviszonyban töltött idő számításánál és az ahhoz kapcsolódó jogosultságok elbírálásánál úgy kell eljárnia, mintha a közalkalmazotti jogviszony a felmentési idő leteltével szűnt volna meg. A megszűnés időpontjaként az irat
- november 5-ét határozta meg, és tartalmazta azt is, hogy a felperesnek végkielégítés nem jár. Az alperes jogi képviselője
- november 19-én levelet intézett a felperes jogi képviselőjéhez jelezve, hogy a munkáltató nem ismeri el a rendkívüli lemondás jogszerűségét, az abban foglalt anyagi igényeket ezért teljesíteni nem hajlandó. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] [8] A felperes a keresetében rendkívüli lemondása jogszerűségének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Ezen túlmenően
- július
- és
- november
- közötti időtartamra ki nem fizetett illetmény címén 261.084 forintot igényelt, valamint a visszatartott 50 %-os illetmény megtérítését is kérte. Az alperes a kereset elutasítását és viszontkeresetében kártérítésként 1.759.258 forint megfizetését igényelte, utóbb ettől elállt. Az első- és másodfokú ítélet [9] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 32.M.2327/2013/
- számú ítéletével a keresetnek részben helyt adott, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek visszatartott illetmény címén bruttó 1.710.451 forintot és kamatát, ki nem fizetett illetmény címén 241.000 forintot és kamatát. Egyebekben a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest perköltség viselésére rögzítve, hogy az eljárási illeték az államot terheli. [10] Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a munkáltató a felperes rendkívüli lemondását nem fogadta el, az abban foglaltakkal nem értett egyet, és ezt a felperes jogi képviselőjével közölte is. [11] A bíróság a felperes által megjelölt okokat nem tartotta súlyos gondatlansággal elkövetett, jelentős mértékű kötelezettségszegéseknek, és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azt sem tudta rögzíteni, hogy a munkáltató olyan magatartást tanúsított, amely lehetetlenné tette a felperes közalkalmazotti jogviszonyának fenntartását. [12] A bíróság megállapította, hogy a munkáltatónak erre kötelezettsége volt, és így joggal várta el, hogy a felperes egy hosszan tartó távollét után átessen az egészségügyi vizsgálaton, illetve a munkáltatónál hatályban lévő munkavédelmi-tűzvédelmi szabályokat tanulmányozza. Az alperes a munkavédelmi ruhát is megrendelte, és mindezek megléte után állhatott volna a felperes munkába. [13] Az alperes a felperes számára a felfüggesztés idején visszatartott 50 %-os illetményt nem fizette ki, de a bíróság ezt nem tartotta súlyos gondatlansággal elkövetett jelentős mértékű kötelezettségszegésnek, hiszen erre vonatkozó rendelkezést jogszabály nem tartalmaz. [14] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 6.Mf.680.295/2005/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta és a felperest másodfokú perköltség viselésére kötelezte. Kimondta, hogy a fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. [15] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette, és azt fogadta el ítélkezésének alapjául. [16] A fegyelmi eljárásban a munkáltatónak jogszabályi lehetősége volt az eljárás és a felperes állásából való felfüggesztésére, illetménye egy részének visszatartására. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a felperes akkor, és a munkába állítása iránti munkáltatói intézkedésekig tudomásul vette. Büntetőjogi felelősségét a bíróság
- szeptemberében a fegyelmi eljárás alapjául is szolgáló cselekmények kapcsán megállapította. A felperes a fegyelmi felelősségre vonás alól a jogszabályváltozás folytán mentesült, egyéb szankciót pedig a munkáltató vele szemben a rendelkezésére állt jogvesztő határidőn belül nem alkalmazott. A büntetőeljárás befejeződése után
- október 10-étől kezdődően a munkába állása érdekében intézkedett. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ettől számítottan
- október 5-éig, a rendkívüli lemondásig olyan hosszú idő semmiképpen sem telt el, hogy az a felperes indokolatlan bizonytalanságban tartásaként lett volna értékelhető. [17] A foglalkoztatási kötelezettség megszegése sem történt, mivel a munkáltató a munkavégzés megkezdése érdekében tett lépéseit a perben bizonyította, annak ellenkezőjére, a foglalkoztatás szándékának hiányára konkrét adat, bizonyíték nem állt rendelkezésre. A munkáltató
- november 6-ai utasítása is csak olyan feladatok elvégzését tiltotta volna átmenetileg, amelyhez munkavédelmi felszerelés lett volna az előírás. Az egyéb szükséges intézkedéseket a munkába léptetésére a felperes lemondásakor már megtették. Nem értékelhető a munkáltató terhére, hogy
- november 5-én az üzemorvosi igazolást a felperes nem adta át, arra külön kérés nélkül is lehetősége, sőt kötelessége lett volna. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását" kérte annak megállapításával, hogy a rendkívüli lemondás jogszerű volt. A Kjt.
- §
(3)bekezdése alapján nyolc havi átlagkereset címén 964.000 forint és annak kamata, végkielégítés címén 1.928.000 forint és annak kamata megfizetését igényelte első- és másodfokú, valamint felülvizsgálati eljárási költségeinek alperes általi viselése mellett. [19] Érvelése szerint a munkáltató alapvető kötelezettsége a közalkalmazottakra is vonatkozóan az Mt. 51. §
(1)bekezdése szerint a munkavállaló munkaszerződés és munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerinti foglalkoztatása, továbbá a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása. [20] A jogerős ítélet rögzíti, hogy a „büntetőeljárás befejezésétől,
- október 10-étől
- november
- napjáig (a rendkívüli lemondás közléséig) olyan hosszú idő nem telt el, hogy az indokoltan bizonytalanságban tartásként lett volna értékelhető". Ezzel az ítélet megsértette a Kjt.
- §-ában foglaltakat, amely alapján
- július 16-áig kellett volna a fegyelmi eljárást megszüntetni és felmentésről vagy munkába állásról dönteni. Ezen határidő elmulasztása 3 hónapnak felel meg. A hivatkozott törvény nem tette lehetővé a büntetőeljárás jogerős befejezésének kivárását. [21] A Kjt.
- §-a szerint a rendkívüli lemondásnak akkor van helye, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az alperesnek az a magatartása, hogy a „továbbiakat meg kívánta beszélni", nem azonosítható a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének teljesítésével. Az alperes ellenkérelmének indokai ezért a felperessel szemben alkalmazott felmentésként lett volna felhozható, jelen perben azonban erre hivatkozni nem lehet. [22] A Kjt. egyértelműen előírja, hogy mik a rendkívüli lemondás jogkövetkezményei, azokat vagy együttesen kell alkalmazni, vagy jogszerűtlenségre hivatkozva mindegyikét mellőzni. Az alperes azonban a rendkívüli lemondást elfogadta, az előírt jogkövetkezmények közül egyet alkalmazott, azonban a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja meghatározásával a munkáltató más jellegű jogi következményekkel nem számolt (szolgálati idő, járulék fizetési kötelezettség, felmentési időre járó illetmény). A felülvizsgálni kért ítélet megsértette az Mt. azon rendelkezését is, hogy a munkáltató a személyesen közölt rendkívüli lemondás vitatását érvényesen nem közölte, a perben eljáró jogi képviselővel az alperes jogi képviselőjének közlése érvényesnek nem tekinthető. [23] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [25] A Pp.
- §
(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdés szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [26] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fent meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/
- (II.15.) PK vélemény 4-
- pont]. Ebből következően a jelen eljárásban kizárólag azon felülvizsgálati érvelés volt értékelhető, amely megfelelt ezen előírásoknak. [27] A felperes a felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként a Pp.
- §-át nem jelölte meg, így a jogerős ítéletben rögzített tényállás volt irányadó, és a bizonyítékok téves értékelésének meghatározására nem volt mód. [28] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kjt.
- §-ának megsértésére hivatkozással állította, hogy
- július 16-áig meg kellett volna a fegyelmi eljárást szüntetni, és a felmentéséről vagy a munkába állásáról dönteni. A törvény nem teszi lehetővé a büntetőeljárás jogerős befejezésének „bevárását". A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy ezzel összefüggésben azt kellett vizsgálni, miszerint a munkáltató tanúsított-e olyan magatartást, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné tette (Kjt.
- §). [29] A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül rögzítette, hogy a munkáltatónak jogszabályi lehetősége volt a fegyelmi eljárás megindítására és az illetmény egy részének visszatartására, amit a felperes maga sem vitatott, azt tudomásul vette. Az, hogy a munkáltató a fegyelmi eljárás megszűnését követően a felperest csak
- októberében tájékoztatta erről, valamint a munkába lépés lehetőségéről, nem tekinthető lényeges kötelezettségszegésnek figyelemmel arra, hogy ezen időre is illetményfizetési kötelezettsége fennállt. [30] Azon alperesi magatartás sem volt jogszabályba ütköző, hogy a felperes hosszabb idejű munkából való távolmaradására tekintettel elrendelte orvosi alkalmassági vizsgálatát, erkölcsi bizonyítványt kért tőle, illetve munkavédelmi oktatáson való részvételre kötelezte. Az, hogy a foglalkoztatás körülményeiről tárgyaltak a felek, jogellenes magatartásként nem értékelhető, az alperes foglalkoztatási kötelezettségének kívánt ezzel is eleget tenni. [31] A felperes a felülvizsgálati kérelmében változatlanul állította, hogy a munkáltató a rendkívüli lemondást elfogadta, az előírt jogkövetkezmények közül azonban csak egyet alkalmazott, másokkal nem foglalkozott. Ugyancsak sérelmezte, hogy a rendkívüli lemondás vitatását a felperessel illetve a jogi képviselőjével az alperes nem közölte, ami jogsértő. A felülvizsgálati kérelem ezen részében a felperes jogszabálysértést nem jelölt meg, így ezen érveivel nem volt mód foglalkozni a felülvizsgálati kérelem korábban már részletezett követelményeinek elmulasztása miatt [Pp.
- §
(2)bekezdés, 1/
- (II.15.) PK vélemény]. [32] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján. Záró rész [33] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, ezért a perköltségről határozni nem kellett a Pp. 79. §-ának
(1)bekezdése szerint. [34] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli az adott ügyben irányadó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §a alapján. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró