← Magyarország

Gf.40017/2019/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.017/2019/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Halmos Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Kelemenné dr. Kardos Editegyéni ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen társasági határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított perében a .....Törvényszék
  2. május
  3. napján kelt .../
  4. számú ítélete ellen a felperes által
  5. és
  6. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a követkő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperes szövetkezet szövetkezeti részesedéssel, részjeggyel rendelkező tagja. Az alperes Alapszabályának preambuluma szerint az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
  7. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló
  8. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
  9. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a Polgári Törvénykönyvről szóló
  10. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló
  11. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) rendelkezései az irányadóak. Az Alapszabály 3.
  12. pontja szerint az alperes legfőbb önkormányzati szerve (legfőbb testületi szerve) a tagok összességéből álló közgyűlés. Az alperes a közgyűlés megtartásának módját a tagok számára és a működési terület kiterjedésére tekintettel részközgyűlések formájában határozta meg. Az alperes közgyűlését részközgyűlések formájában, az igazgatóság hívja össze az Alapszabály 3.1.
  13. és 3.3.
  14. a. pontja szerint. Az Alapszabály 3.1.
  15. pontja értelmében, ha a részközgyűlés határozatképtelen, a megismételt részközgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot. Az Alapszabály 3.1.
  16. pontja többek között akként rendelkezik, hogy a részközgyűlés a határozatait, ha a Ptk. vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg. A szövetkezeti hitelintézet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társasággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához a Ptk. szerinti szavazati arány szükséges. A részközgyűléseken meghozott határozatokat a szövetkezeti hitelintézet valamennyi tagjával levélben közölni kell. Részközgyűlések tartása esetén a határozatokat a közgyűlés döntéseinek a részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével történő, igazgatóság általi megállapítását követő tizenöt napon belül kell közölni. Az alperes igazgatósága a ...
  17. évi rendes részközgyűlését
  18. április
  19. napjára ..., ..., ..., ..., április
  20. napjára ..., ..., ... és április
  21. napjára ..., ..., ... helyszínnel a
  22. március 28-án kelt és a felperes részére
  23. április 3-án kézbesített meghívóval összehívta. A meghívó szerint a részközgyűlések napirendje: 1.) küldöttválasztás, 2.) döntés a ...i ..., a alperes neve, a ... ... és a ...-... ... egyesüléséről, 3.) döntés az egyesülés módjáról, a jogutód, jogi személy típusáról, az egyesülési vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek fordulónapjáról, a tervezetek könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló személyéről és megbízásáról, továbbá annak előzetes felméréséről, hogy a ... tagjai közül ki és mekkora vagyoni hozzájárulással kíván a jogutód ... tagjává válni, 4.) az egyesüléssel kapcsolatosan szükséges intézkedések meghozatala és dokumentumok előkészítése érdekében döntés az Igazgatóság és az ügyvezetés megbízásáról és felhatalmazásáról. A meghívó valamennyi részközgyűlés tekintetében rögzítette, hogy a részközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a részközgyűlési körzethez tartozó tagok több mint fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a szövetkezet egyesülésének elhatározását, amelyhez az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges. A közgyűlés döntéseit a különböző helyre és időpontra összehívott, azonos napirenddel meghívott részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével az igazgatóság állapítja meg. A meghívó tartalmazta a részközgyűlések határozatképtelensége esetén az újabb részközgyűlések időpontját, rögzítve, hogy a megismételt részközgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, azzal, hogy a Ptk. 3:
  24. §

(3)bekezdése alapján a szövetkezet egyesülésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges. Rögzítette a meghívó az ezt követő, másodszorra megismételt részközgyűlések időpontjait, továbbá azt, hogy az integrációs törvény 17/H.§
(6)bekezdése alapján, ha a szabályosan összehívott két, egymást követő részközgyűlés is határozatképtelen a mindkét közgyűlés napirendjén szereplő egyesülés tekintetében, akkor az utóbbi, legfeljebb 3 napon belül megismételt közgyűlésen e kérdésekben a jelenlévők legalább kétharmadának szavazata elegendő, amennyiben:
  1. a)a megismételt közgyűlésen az integrációs szervezet képviselője személyesen is részt vett, és
  2. b)a megismételt közgyűlés helyét, idejét és napirendjét, illetve a tényt, hogy a jelenlévők legalább kétharmadának szavazatával döntés hozható, legalább egy országos napilapban és egy, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet székhelye szerinti megyei napilapban legalább a megismételt közgyűlés előtt három nappal meghirdették. Az alperes a ... 2017. április 13-i számában és az ... 2017. április 13-án megjelent számában hirdetményt tett közzé a 2017. évi rendes részközgyűlések határozatképtelensége esetére a megismételt részközgyűlések helye és időpontja tekintetében, azokban rögzítette a megismételt részközgyűlések napirendjét is. A hirdetmények tartalmazták továbbá, hogy a megismételt részközgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes azzal, hogy a Ptk.3:338.§
(3)bekezdése alapján a szövetkezet egyesülésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges. Tartalmazták továbbá az ezt követően, másodszorra megismételt részközgyűlések helyszíneit és időpontjait is. Az alperes részközgyűlései a másodszorra megismételt részközgyűléseken hozták meg a határozataikat az egyesüléssel kapcsolatos kérdésekben, amelyet az igazgatóság összesített. Az Alapszabály 3.3.3.
  1. pontja rögzíti, hogy az igazgatóság üléseit az igazgatóság elnöke vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. A 3.3.
  2. pont szerint az igazgatóság testületi ülése akkor határozatképes, ha az igazgatóság tagjainak kétharmada jelen van. Az Alapszabály 3.3.
  3. pont alatt rendelkezik az igazgatóság ülésének jegyzőkönyvéről. E szerint a jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további igazgatósági tag írja alá. Az Alapszabály 3.3.
  4. pontja rögzíti, hogy az igazgatóság működésére vonatkozó részletes szabályokat az igazgatóság maga által megállapított ügyrendje tartalmazza. A 3.3.
  5. pont szerint az igazgatóság működésére, feladataira vonatkozó, az alapszabályban nem részletezett egyéb szabályokat az igazgatóság ügyrendje és az SZMSZ tartalmazza. Az igazgatóság elnöke és a felügyelő bizottság elnöke
  6. április 26-án kelt meghívóval hívta össze az alperes igazgatósága és felügyelő bizottsága együttes ülését
  7. május 4-re. A meghívó szerinti időpontban megtartott együttes ülésen az alperes két ügyvezetője, két igazgatósági tag, a felügyelő bizottság elnöke, három felügyelő bizottsági tag és a meghívottak voltak jelen. Az együttes ülés levezetésére az igazgatóság elnöke egyéb elfoglaltsága miatt a felügyelő bizottság elnökét kérte fel. Az erre vonatkozó javaslatot az igazgatóság és a felügyelő bizottság egyhangúlag elfogadta, az ülést a felügyelő bizottság elnöke vezette. Az alperes igazgatósága az együttes ülésen 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag elfogadta az alábbi határozatokat: A 48/2017 (V.04.) számú igazgatósági határozattal a alperes neve Igazgatósága elfogadta a ... Zrt. döntéshozó bizottságai, testületei és az ... Igazgatósága által kiadott közvetlen hatályú Kockázati Stratégia, Működési Kockázatkezelési Szabályzatot, illetve azok KM. mellékleteit és a közvetett hatályú Hitelkockázat-kezelési Szabályzatot, Ügyfél és Partnerminősítési Szabályzat, Befektetési Szabályzatot, Fedezetértékelési Szabályzatot, Monitoring,- Eszközértékelési, Értékvesztési,Elszámolási és Céltartalék képzési Szabályzatot, illetve azok KM. mellékleteit, amelyek
  8. május
  9. napján lépnek hatályba. A 49/2017 (V.04.) számú igazgatósági határozattal a alperes neve Igazgatósága tudomásul vette a ... Zrt. Igazgatósága és az ... Igazgatósága által elfogadott közvetlen hatályú Integrációs Üzletpolitikai Szabályzatát, amely
  10. április
  11. napján lépett hatályba. Az 50/2017 (V.04.) számú igazgatósági határozattal az Igazgatóság elfogadta a ... Kft.
  12. évi éves beszámolóját. Az Igazgatóság jóváhagyta, hogy a ... Kft. a
  13. évi eredményéből és az eredménytartalékból kiegészítve 8.000 Eft osztalékot fizessenek ki. Az 51/2017 (V.04.) sz. igazgatósági határozattal az igazgatóság a küldöttgyűlés napirendjét és a küldöttgyűlési határozati javaslatokat fogadta el. Az 52/2017 (V.04.) számú igazgatósági határozattal a alperes neve Igazgatósága megállapította, hogy a alperes neve részközgyűlési formában működő közgyűlése 78 igen 3 nem szavazattal 3 tartózkodással egyetért azzal, hogy a ...i ..., a alperes neve, a ... ... és a ...-... ... egymással egyesüljön. A ... egyesülési szándéka akkor is fennáll, amennyiben a megjelölt ...ek közül bármelyik visszalép az egyesülésben történő részvételi szándéktól, és az egyesülési folyamatot bármelyik ... visszalépése esetén is folytatni kívánja. Az 53/2017 (V.04.) számú igazgatósági határozatban a alperes neve Igazgatósága megállapította, hogy a alperes neve részközgyűlési formában működő közgyűlése 79 igen 2 nem szavazattal 3 tartózkodással egyetért azzal, hogy a ...i ..., a alperes neve, a ... ..., és a ...-... ... egyesülése során az egyesülés módja beolvadás legyen, amelynek során a alperes neve, a ... ... és a ...-... ... beolvad a ...i ...be. A részközgyűlés elfogadja, hogy a beolvadás eredményeképpen a alperes neve, a ... ... és a ...... ... megszűnik, általános jogutódjuk a ...i ... lesz. A befogadó ... változatlanul szövetkezetként (szövetkezeti hitelintézetként), új cégnévvel, új székhelyen és megújult szervezetben folytatja a működését. Az egyesülési vagyonmérleg- és vagyonleltár tervezetek fordulónapja
  14. december
  15. napja. A határozat rendelkezett továbbá a vagyonmérleg-vagyonleltár tervezet könyvvizsgálatáról, könyvvizsgáló díjáról, felhatalmazta az ügyvezetést annak előzetes felmérése érdekében a szükséges intézkedések megtételére, hogy az egyesülő ...ek tagjai közül mely tag kíván a jogutód ... tagjává válni. Az 54/2017 (V.04.) sz. igazgatósági határozatban az igazgatóság megállapította, hogy a alperes neve részközgyűlési formában működő közgyűlése 79 igen, 2 nem szavazattal 3 tartózkodással megbízza az igazgatóságot és az ügyvezetést az egyesülés előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges feladatok ellátásával, és az egyesülési folyamat koordinálásával, valamint felhatalmazza az igazgatóságot és az ügyvezetést az egyesüléssel kapcsolatos, az egyesülés sikeres lebonyolítása érdekében szükséges valamennyi intézkedés megtételére. A határozat részletezte a szükséges intézkedések körét. A felperes a
  16. május
  17. napján előterjesztett pontosított keresetében az alperes igazgatósága egyesüléssel összefüggő 52-54/
  18. (V.04.) sz. határozatainak a hatályon kívül helyezését kérte a Ptk.3:35-37.§-ai alapján. Hivatkozott arra, hogy a részközgyűlések igazgatóság általi összehívása jogszabályba ütközött, mert az Alapszabály az összehívás ilyen módjáról nem rendelkezik, nem ismeri a meghívó szerinti másodszorra megismételt részközgyűlés intézményét, az Szhitv. 17/H.§
(6)bekezdése nem irányadó, mert az csak akkor lenne alkalmazandó, ha azt az Alapszabály rögzíti. Álláspontja szerint azért is jogsértő volt a másodszorra megismételt részközgyűlés megtartása, mert az, az először megismételt részközgyűléssel azonos napon történt, szemben az Alapszabály 3.1.
  1. pontjának rendelkezéseivel. Arra is hivatkozott, hogy az egyesülési szándék és az egyesülés módja, napirendi pontok megbontása is jogszabálysértő, az általános jogelvekbe, a joggal való visszaélés tilalmába ütközik. Abban az esetben, ha a másodszorra megismételt részközgyűlés összehívása mégis szabályosnak minősülne, álláspontja szerint azon csak az Alapszabály 3.1.
  2. pontja és a Ptk. szerinti szavazati aránnyal lehetett volna az egyesülés kérdésében határozatot hozni. Az ettől való eltérést a Ptk.3:4.§
(2)és
(3)bekezdése tiltja, mert az eltérés a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sértené. Az elsőfokú bíróság e kereseti kérelemről
  1. július 12-én kelt .../
  2. szám alatti részítéletével döntött, amelyet a .... Ítélőtábla a
  3. január 31-én kelt .../6.szám alatti részítéletével megváltoztatott, a keresetet a részítélettel elbírált részében elutasította, mellőzte az alperes, elsőfokú részperköltség megfizetésére kötelezését. A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, a
  4. március
  5. napján kelt .../
  6. számú részítéletével a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta. A felperes a per tartama alatt részére megküldött igazgatósági és felügyelő bizottsági együttes ülés
  7. május 4-i jegyzőkönyve
  8. június 13-ai kézhezvételét követő harminc napon belül,
  9. július 11-én előterjesztett módosított kereseti kérelmében (.../19.) kérte az 52-54/2017 (V.04.) számú igazgatósági határozatokon túl a 48/2017 (V.04.), 49/2017 (V.04.), 50/2017 (V.04.), 51/2017 (V.04.) számú igazgatósági határozatok hatályon kívül helyezését is. E körben arra hivatkozott, hogy sem az alperes Alapszabálya, sem az SZMSZ, sem pedig az igazgatóság működési szabályzata nem ismer igazgatósági és felügyelő bizottsági együttes ülést, továbbá a felügyelő bizottság elnöke nem lehet az igazgatósági ülés levezető elnöke, arra csak igazgatósági tagot jelölhet ki az igazgatóság elnöke. Az igazgatóság elnöke vagy az általa kijelölt igazgatósági tag foglalja össze a vitát, rendelheti el a szavazást és állapíthatja meg a szavazás eredményét, jelölheti ki az igazgatóság üléséről készítendő jegyzőkönyv vezetőjét és hitelesítőit. Ezeknek a támadott határozatokat magába foglaló igazgatósági és felügyelő bizottsági együttes ülés jegyzőkönyve nem felel meg, így a határozatok az Alapszabályba, valamint az igazgatóság működési szabályzatába, továbbá az SZMSZ-be is ütköznek. Az eredeti kereseti kérelemnek is megfelelően az 52-54/2017 (V.04.) sz. igazgatósági határozatok „hídján" a Ptk.3:341.§
(2)és
(3)bekezdése alapján kérte, az egyesülés tárgyában meghozott részközgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését is. A felperes a keresetfelemelést megelőzően (.../16.) tényelőadást tett arra vonatkozóan is, hogy a perbeli igazgatósági és felügyelő bizottsági együttes ülés jegyzőkönyvén egy igazgatósági tag (hitelesítő) aláírása szerepel az Alapszabály 3.3.
  1. pontjában írtakkal szemben. Hivatkozott arra is, hogy a felügyelő bizottság nem veheti át az igazgatóság feladatait. Az alperes a kiterjesztett kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes igazgatósága
  2. május
  3. napján tartott együttes igazgatósági és felügyelő bizottsági ülésen hozott 48/2017 (V.04) sz., 49/2017 (V.04.) számú, 50/2017 (V.04.) sz., 51/2017 (V.04.) sz., 52/2017 (V.04.) sz., 53/2017 (V.04.) sz., 54/2017 (V.04.) számú igazgatósági határozata az alperes Alapszabálya 3.3.
  4. pont utolsó bekezdése első fordulatában írtakba ütközik. A keresetet ezt meghaladóan elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget, ezt meghaladóan úgy rendelkezett, hogy mindegyik fél viseli a saját költségét. Megállapította, hogy a felperes a
  5. és
  6. sorszám alatti keresetmódosítását a Ptk.3:35.§
(1)bekezdésében írt határidőn belül terjesztette elő. Megállapította, hogy alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy jogsértőek a
  1. május 4-ei ülésen hozott igazgatósági határozatok, mert sem az Alapszabály, sem az SZMSZ, sem az igazgatóság működési szabályzata nem ismer együttes ülést,. Utalt arra, hogy a felperes nem jelölt meg konkrét alapszabályi, vagy egyéb jogszabályi rendelkezést, amely az álláspontját alátámasztaná. Az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy jelen perben a Ptk. 3:
  2. §-a rendelkezéséből következően a határozat jogszabálysértő volta vagy létesítő okiratba ütközése vizsgálható. A felperes által hivatkozott igazgatóság működési szabályzata, szervezeti működési szabályzat nem minősül sem jogszabálynak, sem pedig létesítő okiratnak. Az a tény, hogy az Alapszabály 3.3.
  3. pontja és 3.3.
  4. pontja rögzíti, hogy az igazgatóság működésére, feladataira vonatkozó, Alapszabályban nem szabályozott egyéb részletes szabályokat az igazgatóság ügyrendje és SZMSZ-e tartalmazza, nem jelenti azt, hogy azok alapszabályi (létesítő okirati) rendelkezések lennének. Megállapította, hogy az Alapszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az igazgatóság elnöke csak igazgatósági tagot jelölhet ki az ülés levezető elnökének, az SZMSZ-be, illetve működési szabályzatba ütközés pedig nem vizsgálható. Az Alapszabály nem, csak az igazgatóság működési szabályzata tartalmazza, hogy az igazgatóság elnöke vagy az általa kijelölt igazgatósági tag foglalja össze a vitát, rendelheti el a szavazást, állapíthatja meg az eredményt, jelölheti ki az igazgatóság üléséről készült jegyzőkönyv vezetőjét és hitelesítőjét, ezért ezek a rendelkezések, a kifejtett okból nem vizsgálhatók. Az elsőfokú bíróság az alperes által csatolt meghívó alapján megállapította meg, hogy a felügyelő bizottság elnöke mellett az igazgatóság elnöke hívta össze
  5. május
  6. napjára az igazgatóság és a felügyelő bizottság együttes ülését, ezért az Alapszabály 3.3.3.
  7. pontjának megfelelően történt annak összehívása. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság együttes ülésének jegyzőkönyve alapján megállapította, hogy a jegyzőkönyvet az Alapszabály 3.3.
  8. pontjában írtakkal szemben az ülés elnöke mellett csak egy jelenlévő igazgatósági tag írta alá. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ez az Alapszabályba ütközés nem jelentős, nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, ezért a Ptk.3:37.§
(3)bekezdés alapján csak a jogsértés tényét állapította meg, az igazgatósági határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmet elutasította. A jogerős részítélettel elbíráltakon túl ugyanezek miatt találta megalapozatlannak a felperesnek az 52-54/2017 (V.14.) számú igazgatósági határozatok „hídján át" az egyesülés tárgyában meghozott részközgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelem is. A felperes
  1. október 9-én a .../
  2. sorszám alatt érkezett előkészítő iratában hivatkozott, az Alapszabály 3.3.
  3. pontjába ütközést, mint a szubjektív 30 napos határidőn túl előadottat, nem vizsgálta. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset teljesítése, valamint az alperes perköltségben való marasztalás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezése indokai között arra hivatkozott, hogy az igazgatóság működési szabályzata nem él és nem élhet önálló életet, az az alapszabály részeként működik és értelmezhető figyelemmel arra, hogy azt a legfőbb szerv, a közgyűlés jogosult végső soron elfogadni. A működési szabályzat nem lehet ellentétes az Alapszabállyal. Amennyiben nem így lenne, úgy az igazgatóság önállóan alakíthatná Alapszabályba, illetve jogszabályba is ütközően működését és tevékenysége a közgyűlés „fölé nőne". Az Alapszabály kizárólag az összehívást engedi az elnök részéről átengedni, az ülés levezetését már nem. Utalt arra is, hogy 7 igazgatósági tagból 4 volt jelen. Nem kizárólag az elnök hiánya miatt, hanem az eredeti létszámhoz viszonyított 2/3 miatt sem lehetett volna megtartani az ülést az Alapszabály 3.3.
  4. pontja alapján. Ismételt összehívásra lett volna szükség az Alapszabály szerint mindaddig, amíg az igazgatóság határozatképes nem lesz. Hivatkozott arra, hogy a felügyelő bizottság elnöke az ülés levezetésére kapott felkérést, ezt azonban semmilyen alapszabályi, illetve szabályzatba foglalt rendelkezés nem teszi lehetővé, s a két szerv (irányító, illetve ellenőrző szerv) eltérő rendeltetése sem indokolja. Utalt a .....Ítélőtábla .../
  5. számú határozatára, amely kimondta, hogy a felügyelő bizottság nem veheti át az igazgatóság feladatait, jogköreit és fordítva, továbbá a testületi ülés összehívásának szabályaitól eltérni nem lehet. Minden szerv csak a saját feladatkörébe tartozó ügyekben járhat el. Álláspontja szerint mindezek igazak a jegyzőkönyv vezetésére és annak hitelesítésére is. A felperes szerint nem fogadható el a Ptk.3:37.§
(3)bekezdésére történt hivatkozás, önmagában határozatképtelen igazgatósági ülésen határozatokat elfogadni (főleg a tervezett egyesüléssel összefüggésben), valamint nem két, a döntésben részt vett igazgatósági tag által hitelesítéssel ellátni, jelentős jogsértés és alapjaiban veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését. Adott esetben nem volt lehetőség a Ptk.3:37.§
(3)bekezdésének alkalmazhatóságára, hiszen nyilvánvalóan jelentős, az alperesi szövetkezet működését érintő stratégiai döntések születtek, amelyek veszélyeztetik az alperes jogszerű működését, ezért is szükséges a támadott határozatok hatályon kívül helyezése. Előadta, hogy az Alapszabály keretszerűen szabályozza az igazgatóság működését, a részletszabályok az alapszabályi felhatalmazáson alapulnak, így igazgatóság működési szabályzatba, szervezeti működési szabályzatba ütközésen keresztül valósul meg az Alapszabályba ütközés. A Ptk.3:36.§
(1)bekezdésében írt 30 napos szubjektív határidővel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az a 4/
  1. PJE határozatban foglaltakra is figyelemmel kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában nem jogvesztő, hanem elévülési jellegű, elmulasztásának jogkövetkezménye ezért hivatalból nem vonható le. A 30 napos elévülési jellegű határidő lejárta után megjelölt további jogsértések érdemi vizsgálata csak a határidő elmulasztásának alperesi kifogásolása (elévülési kifogás) esetén mellőzhető. Az alperes elévülési kifogásként értékelhető nyilatkozatot nem terjesztett elő, így a hivatkozott Alapszabály 3.3.
  2. pontjába ütközést az elsőfokú bíróságnak érdemben kellett volna vizsgálnia. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban védekezése körében előadottakat. Rögzítette, hogy a felperes az elsőfokú eljárásban nem vitatta, hogy a jegyzőkönyv tartalma valós. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított alaki hiba kiküszöbölhető, bármikor pótolható, ezért érdemi konzekvenciája nincs annak, hogy csak egy hitelesítő írta alá az igazgatóság részéről a jegyzőkönyvet, nem pedig kettő, ahogy azt az Alapszabály előírja. Álláspontja szerint éppen az ilyen formai hiba esetén alkalmazható a Ptk.3:37.§
(3)bekezdése. A szubjektív perindítási határidővel kapcsolatban előadta, hogy a
  1. november 21-ei periratban kifejezetten hivatkozott arra, hogy a felperes az Alapszabály 3.3.
  2. pontjára mindaddig nem hivatkozott. Ezen felül fellebbezési ellenkérelmében hivatkozott az ügy kapcsán közzétett BH 2019.
  3. számú döntésre, amely szerint kizárólag a szubjektív 30 napos határidőn belül előadott jogi érvek alapján vizsgálható a társasági határozatok jogszerűsége A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által levont jogi következtetéssel, és az érdemi döntéssel is egyetértett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)és 254.§
(3)bekezdései alapján helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság a következőkre utal: A másodfokú bíróság nem értett egyet a felperesnek azzal az álláspontjával, hogy az igazgatóság működési szabályzata nem él önálló életet, az az alapszabály részeként működik, figyelemmel arra, hogy azt a legfőbb szerv, a közgyűlés jogosult elfogadni. Az alperes Alapszabályának 3.3.
  1. pontja szerint az igazgatóság működésére, feladataira vonatkozó jelen alapszabályban nem részletezett egyéb szabályokat az igazgatóság ügyrendje és az SZMSZ tartalmazza. Az Alapszabály 3.3.
  2. pontja szerint az igazgatóság működésére vonatkozó részletes szabályokat az igazgatóság által megállapított ügyrend tartalmazza. Az igazgatóság maga állapítja meg az ügyrendjét. Az igazgatóság működésére vonatkozó belső szabályokat a fentiek értelmében nem a közgyűlés, hanem maga az igazgatóság állapítja meg, az ennek folytán nem tekinthető az Alapszabály részének. A Ptk. 3:
  3. §- a szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A Ptk.3:35.§-ához fűzött törvényi indokolás, illetve az e jogszabályhelyhez kapcsolódó kommentárok és szakirodalom alapján egyöntetűen az állapítható meg, hogy a jogalkotó szándéka a jogszabályhely megalkotásával az volt, hogy a határozatok hatályon kívül helyezését jogszabálysértésre vagy létesítő okiratba ütközésre hivatkozással lehessen kérni. Ha az lett volna a jogszabályalkotó szándéka, hogy az egyéb, a jogi személy szerveinek működésére vonatkozó belső szabályzatokba ütköző határozatok esetén is lehetőséget biztosítson a határozatok hatályon kívül helyezésére, akkor ezt maga a Ptk. tartalmazta volna. Példa erre a szövetkezetekről szóló
  4. évi I. törvény volt, amelynek 13.§
(1)bekezdése úgy rendelkezett, hogy ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett - ide nem értve a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet - a szövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. A szövetkezeti törvény tehát kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a határozat más önkormányzati szabályzatba ütközése miatt is keresetet indíthatott az arra jogosult. A ..... Ítélőtábla a fellebbezésben felhívott döntésében valóban azt fejtette ki, hogy nem veheti át a felügyelő bizottság az igazgatóság hatáskörébe tartozó döntést és fordítva. A perbeli esetben azonban nem erről volt szó. Az együttes ülésről felvett jegyzőkönyv tartalmából egyértelműen kiderül, hogy az igazgatóság, illetve a felügyelő bizottság az együttes ülés keretében a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben hozott döntést. Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtettek abban a körben is, hogy az a formai hiányosság, hogy a jegyzőkönyvet csak egy igazgatósági tag írta alá, nem teszi szükségessé a keresettel támadott határozat hatályon kívül helyezését, elegendő a jogszabálysértés megállapítása is. A következetes bírói gyakorlat szerint ugyanis a jegyzőkönyv hiányossága a meghozott határozat érvényességére nem hat ki, ez olyan csekély jogszabálysértés, amely miatt nem indokolt a határozat hatályon kívül helyezése. A Ptk.3:36.§-ában írt szubjektív keresetindítási határidővel kapcsolatban az elsőfokú eljárásban az alperes a 38. sorszámú iratában jelezte, hogy arra, hogy az Alapszabály 3.3.5. pontjában foglaltaknak nem megfelelőek a határozatok, addig a felperes nem hivatkozott. Ha ezt nem is tekintjük elévülési kifogásnak, a fellebbezési ellenkérelmében a szubjektív keresetindítási határidő elmulasztása miatti elévülési kifogását az alperes egyértelműen előterjesztette, ezért a szubjektív határidőn túl előterjesztett okból való alapszabályba ütközést a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósághoz hasonlóan ugyancsak nem vizsgálta. A sikertelen fellebbezés folytán a felperes perköltséget nem igényelhet. A Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni tartozik a fellebbezésére lerótt fellebbezési eljárási illetéket, valamint az alperes másodfokú perköltségét, amely az alperest képviselő ügyvéd munkadíjából áll és amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)bekezdése alapján állapította meg. Pécs,
  1. október
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.