A határozat elvi tartalma: A bíróság a perben a feleket megillető jog alapján dönt. Jogszabályi felhatalmazás nélkül nem gyakorolhat méltányosságot. A határozott időre létrejött lakásbérleti jogviszony határozatlan idejűvé alakítását az alperesek nem követelhették sem szerződésnél, sem jogszabálynál fogva. A szerződéskötési szabadság alanyi jog, ezért a felperes a bérleti szerződés meghosszabbításának vagy egy újabb szerződés megkötésének megtagadásával nem valósít meg joggal való visszaélést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.22.525/2017/
- A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Madarász Anna bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: jogtanácsos Az I. rendű alperes: I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) A II. rendű alperes: II.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) Az I. rendű alperes képviselője: pártfogó ügyvéd (fél címe) A per tárgya: lakás kiürítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 47.Pf.632.075/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 16.P.XVIII.20.765/2016/
- Rendelkező rész - A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. - Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 5000 (ötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. - Az I. rendű alperest képviselő pártfogó ügyvéd díja az I. rendű alperes terhére esik. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
- március 7-én megkötött bérleti szerződéssel
- február 28-ig bérbe adta az alpereseknek a tulajdonában álló szám alatti lakást (a továbbiakban: perbeli lakás). A bérleti szerződés időtartama alatt az alperesek havi 21.720 forint lakbér és külön szolgáltatások díja fizetésére voltak kötelesek. A felperes az alperesek kérelmére nem hosszabbította meg a bérleti szerződést. A bérleti jogviszony megszűnését követően felszólította az alpereseket a lakás visszaadására. Az alperesek a felszólításnak nem tettek eleget. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §
(1)-
(2)bekezdésére, az
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakás tv.)
- §
(2)bekezdésére, 23. §
(2)bekezdésére, 17. §
(1)bekezdésére, 20. §
(1)-
(3)bekezdésére alapított keresetében az alpereseket a lakás visszaadására, valamint arra kérte kötelezni, hogy egyetemlegesen fizessenek meg
- január 1-től a lakás kiürítéséig havi 21.255 forint használati díjat. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy a perbeli ingatlant a velük együtt lakó személyekkel 6 hónapon belül ürítsék ki és bocsássák a felperes rendelkezésére, és fizessenek meg a részére egyetemlegesen
- január 1-től a kiürítésig havi 21.255 forint használati és egyéb különszolgáltatási díjat. Az indokolásában kifejtettek szerint az alperesek lakásbérleti jogviszonya
- február 28-ig terjedő időre szólt. A Lakás tv.
- §
(2)bekezdése alapján e határidő elteltével megszűnt a lakásbérleti joguk. Kötelesek a Lakás tv. 17. §
(1)bekezdése és a régi Ptk. 193. §
(1)bekezdése alapján a lakás elhagyására, valamint a Lakás tv. 20. §
(1)bekezdése alapján a lakás kiürítéséig a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díj fizetésére. [5] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az indokolásában rámutatott arra, hogy a bérleti szerződés megszűnt, az alperesek már nem rendelkeznek jogcímmel a lakás használatára. Jogcím hiányában a lakás elhagyására, kiürítésére, a tulajdonos felperes kizárólagos rendelkezésére bocsátására kötelesek. A bérleti szerződés megszűnésével a felperes joggal tarthat igényt a birtoklásra, ezzel összefüggésben arra, hogy az alperesek hagyják el az ingatlant. A bíróság nem volt jogosult a felek közötti jogvita elbírálása során méltányosságot gyakorolni, a feleket megillető jog alapján kellett döntenie. Nem hozhatott létre szerződést a felek között és a felperest új szerződés megkötésére sem kötelezhette. Az ingatlan tulajdonosa szabadon határozhat arról, hogy kinek, milyen feltételekkel adja bérbe az ingatlanát. A jogvita elbírálásakor nem lehetett a mérlegelés körébe vonni az alperesek méltánylást érdemlő nehéz helyzetét. A per eldöntése szempontjából a jogviszony hiányának volt jelentősége. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] [8] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 206. §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltakat. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint az alperesek hivatkoztak a régi Ptk. 361. §
(1)bekezdésében és a Lakás tv. 10. §
(1)-
(3)bekezdésében foglaltakra. Sérelmezték, hogy a per alatt kifizették a hátralékos tartozásukat, ennek ellenére hiába kérték a felperestől új bérleti szerződés megkötését. Kilakoltatásuk esetén nem tudnak beteg gyermekeikkel hova költözni. A ráfordításaik növelték az ingatlan forgalmi értékét. A felperes gazdagodása számottevő és jogalap nélküli, amennyiben anyagi kompenzáció nélkül kell elhagyniuk a lakást. Az elsőfokú eljárás során azért nyilatkoztak úgy, hogy a lakásra fordított kiadásaik megtérítését viszontkeresettel, illetve beszámítási kifogással nem kívánják érvényesíteni, mert bíztak a felperes ígéretében, hogy újabb szerződést köt velük. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A régi Pp. 275. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően eljárva a Kúria a jogerős ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között és csak a felülvizsgálati kérelemben megsértettként megjelölt jogszabályhelyre, az előadott indokokra figyelemmel vizsgálhatta felül. [10] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a régi Pp. 206. §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozott. Ezzel ellentétben a másodfokú bíróság a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján helytálló tényállást állapított meg. Az I. rendű alperes valójában nem is a bizonyítás eredményének mérlegelését támadta, hanem azt, hogy az eljárt bíróságok nem voltak tekintettel a lakásbérleti jogviszony fennmaradásához fűződő méltánylást érdemlő körülményeire. [11] A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a perben a feleket megillető jog alapján kellett dönteni és annak a ténynek volt perdöntő jelentősége, hogy az alperesek lakásbérleti jogviszonya
- február 28-ig állt fenn. A bérleti szerződés idejének lejártával az alpereseknek megszűnt a lakás birtoklására és használatára való jogosultsága. A határozott időre létrejött bérleti jogviszony határozatlan idejűvé alakítását nem követelhetik sem szerződésnél, sem jogszabálynál fogva. A szerződéskötési szabadság alanyi jog, ezért a felperes a bérleti szerződés meghosszabbításának vagy egy újabb bérleti szerződés megkötésének megtagadásával nem valósít meg joggal való visszaélést. A bíróság jogszabályi felhatalmazás nélkül nem gyakorolhatott az alperesek érdekében méltányosságot. A felperest terhelő szerződéskötési kötelezettség hiányában nem hozhatott létre szerződést a felek között. [12] A régi Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. A jelen perben akkor lett volna lehetőség a felperes jogalap nélküli gazdagodásának vizsgálatára, ha az alperesek az elsőfokú eljárás során előterjesztettek volna erre irányuló kérelmet. Az alperesek részéről azonban nem történt igényérvényesítés a jogalap nélküli gazdagodás alapján. A bérbeadó karbantartási kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi előírások alapján sem támasztottak követelést a felperessel szemben. [13] A másodfokú bíróság az elbírálandó jogvita keretei között eljárva nem sértette meg a régi Pp. 206. §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltakat. A Kúria ezért a jogerős ítéletet a régi Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [14] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, így a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó régi Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A Kúria ennek összegét a kifejtett jogtanácsosi tevékenység munka- és időigényére figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)és
(6)bekezdése szerint állapította meg. Az I. rendű alperest képviselő pártfogó ügyvéd felülvizsgálati eljárásban felmerült költségéről a régi Pp. 87. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján határozott. Az I. rendű alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- május
- Dr. Szabó Klára s.k. a tanács elnöke, Dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró