← Magyarország

Mfv.10449/2018/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogviszonyt megszüntető intézkedés jogszerűségét nem érinti, ha a munkáltatói jogkört gyakorló személy kinevezése utóbb válik érvényessé. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.449/2018/

  1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Rózsavölgyi Bálint bíró A felperes: . felperes neve A felperes képviselője: . Gally Mihály ügyvéd Az alperes: I.rendű alperes neve Az alperes képviselője: . Gémes Gábor ügyvéd Más perbeli személyek neve és perbeli állása: - alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó - alperesi beavatkozó képviselője: . Csótya Andrea ügyvéd A per tárgya: jogellenes felmentés jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.132/2018/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.140/2017/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.132/2018/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak fejenként - 15 nap alatt - 15.000 (tizenötezer) forint és 4.050 (négyezer-ötven) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 186.000 (száznyolcvanhatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes
  5. május 1-jétől állt az alperes alkalmazásában, 2000-től képesítéssel rendelkező óvónő,
  6. szeptember 1-jétől óvodavezető-helyettes volt. Egyezségkötés folytán ezen beosztása
  7. december 18-án szűnt meg, amelyet a Gy. K. és M. B.végzésével jóváhagyott. A korábbi óvodavezető lemondó nyilatkozatát követően a képviselőtestület 3 alkalommal írt ki pályázatot a megüresedett beosztásra, ez azonban nem vezetett eredményre.
  8. március 31-én módosították az alperes Szervezeti és Működési Szabályzatát oly módon, hogy az óvodavezető és az óvodavezetőhelyettes egyidejű távolléte esetén a mindenkori harmadik csoportban lévő, leghosszabb időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal és határozatlan időre szóló kinevezéssel rendelkező óvodapedagógus látja el a vezetői tevékenységet. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyerekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjedt ki. Az óvodavezetői beosztás betöltése érdekében a beavatkozó a 199/
  9. (IX. 29.) számú képviselő-testületi határozattal
  10. december 19-től a költségvetési rendeletben engedélyezett szakdolgozói létszámon felül további egy fő részére határozatlan idejű, teljes munkaidős óvodapedagógusi közalkalmazotti álláshelyet biztosított, majd II.rendű alperes neveóvodapedagógus munkakörbe, áthelyezéssel történő átvételéről döntött, és
  11. december 19-től
  12. december 18-ig megbízta az óvodavezetői magasabb vezetői feladatok ellátásával. II.rendű alperes neveekkor intézményvezetői szakvizsgával még nem rendelkezett, annak megszerzése részéről folyamatban volt. A beavatkozó képviselő-testületének határozatában
  13. szeptember 1-jétől az alperesnél a feladatok racionálisabb átszervezése érdekében a szakmai létszámot 10 főben (6 fő szakmai feladatot ellátó óvónő és 4 fő segítő alkalmazott) határozta meg. Ezzel [6] [7] összefüggésben ezen időponttól 1 fő szakmai feladatot ellátó álláshelyet véglegesen megszüntettek azzal, hogy az 5 évig nem állítható vissza. Elrendelték az 1 főt érintő létszámleépítést, amelynek végrehajtási határidejét
  14. augusztus 31-ében határozták meg. A megbízott óvodavezető
  15. február 27-én kelt intézkedésével felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát
  16. augusztus 31-ével. A felmentés indokolásában utalt a képviselő-testület határozatára, az abban foglalt létszámleépítésre, illetve a végrehajtás határidejére vonatkozó döntésre. Rögzítette, hogy a jogviszonyban töltött idő folyamatosságának megszakítása nélkül nem tud olyan álláshelyet felajánlani, ami óvodapedagógus végzettséggel betölthető lenne az óvodai közalkalmazottak pedig nem tettek a munkaidő csökkentésére vonatkozóan nyilatkozatot. A határozat indokolásában utalt a Kjt.
  17. §

(1)bekezdés b) pontjára is. II.rendű alperes neve
  1. júniusától már rendelkezik intézményvezetői szakképesítéssel. Benyújtott pályázata eredményeként a képviselő-testület határozatával őt 5 év határozott időre, magasabb vezetői megbízással óvodavezetőként alkalmazta. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [8] A felperes keresetében a felmentés jogellenességére tekintettel 6 havi távolléti díjnak megfelelő kompenzációs átalányként 1.860.000 forint megfizetését és perköltség megállapítását kérte. Álláspontja szerint II.rendű alperes nevea felperes felmentésekor pedagógus szakvizsgával nem rendelkezett, vagyis nem lehetett volna intézményvezető. Az érvénytelen magasabb vezetői megbízás alapján kiadott felmentés pedig jogellenes. [9] A felmentési oknak a felmentéskor kell fennállnia, a létszámcsökkentés és az átszervezés, az óvodai csoportok összevonása között pedig egy év eltérés van, mert a fenntartó
  2. augusztus végével akart csoportok összevonásáról dönteni. Az óvoda három csoporttal és hat óvónővel működik, így átszervezés nem történt. A gyermeklétszám nem változott, ezért a megállapított létszámcsökkentés nem volt indokolt. [10] A felperes hivatkozott arra is, hogy a munkáltató részéről joggal való visszaélés valósult meg, mivel a cél az ő eltávolítása volt. Nem közölték azon óvónőkkel, akik szakképesítéssel rendelkeznek, hogy pályázat esetén velük kívánnák az óvodavezetői tisztséget betölteni. [11] Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérte, mivel hivatkozásuk szerint az intézkedés megfelelt a jogszabályi előírásoknak, a felperessel szemben pedig joggal való visszaélést nem követtek el. Az első- és másodfokú ítélet [12] A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.140/2017/
  3. számú ítéletével a keresetet elutasította és a felperest perköltség, valamint illeték viselésére kötelezte. Rögzítette, hogy a feljegyzett eljárási illetéket az állam fizeti. [13] Az elsőfokú bíróság ítélete szerint azt követően, hogy az óvodavezetői feladatokra kiírt pályázatok eredménytelennek bizonyultak, megnyílt a lehetőség a 326/
  4. (VIII. 30.) Korm. rendelet
  5. §
(1)bekezdése alkalmazására, azaz adható volt nyilvános pályázat kiírása nélkül vezetői beosztás ellátására szóló megbízatás a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek 1 évre. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 67. §
(1)bekezdés b) pontja a pedagógus szakvizsga keretein belül megszerezhető, intézményvezetői szakképzettséget is tartalmazza. A pályázat kiírása nélkül történt vezetői beosztás ellátására szóló megbízáskor II.rendű alperes nevea szükséges feltételek közül a pedagógus szakvizsga keretein belül megszerezhető, intézményvezetői szakképzettséggel nem rendelkezett, de ez irányú tanulmányait már folytatta. A még szükséges jogszabályi feltétel hiányában a nyilvános pályázati kiírás nélküli óvodavezetői beosztás ellátására történt magasabb vezetői megbízás a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 27. §
(1)és
(3)bekezdése értelmében érvénytelen volt, de az létrejött. [14] Az érvénytelenség jogkövetkezményének általános szabálya az Mt. 29. §
(1)bekezdése szerint, hogy az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mint ha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. [15] Az Mt. 20. §
(1)bekezdése értelmében a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A
(3)bekezdés szerint pedig, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. A beavatkozó képviselő-testülete nem vitásan II.rendű alperes nevet a munkáltatói jogkör gyakorlására felruházta, a 199/
  1. (XI. 29.) számú határozatával. [16] A perbeli óvodavezetői beosztás ellátásáról szóló magasabb vezetői megbízás érvénytelensége fennállt a felperes felmentésére irányuló jognyilatkozat megtételekor, ez azonban az intézkedés érvényességét az általános szabály folytán nem érinti. A magasabb vezetői megbízás érvénytelensége mellett is érvényes az óvodavezető eljárása a felperes felmentését illetően. [17] Az elrendelt létszámleépítés indoka megfelelt az
  2. évi XXXIII. törvény (Kjt.)
  3. §
(2)bekezdéséből és az MK.
  1. számú állásfoglalásból következő valóság követelményének. [18] A felmentési időre is tekintettel az alperesnek a létszámleépítés tárgyában intézkednie kellett. A felmentés oka valós abban az esetben is, ha vitát váltott ki az egy évvel később bekövetkező csoportösszevonás tervezett 2017-2018-as évet követő esetleges megvalósítása. A létszámleépítés indokként - a képviselő-testületi határozattal egybevetve - megalapozottan fennállt a felmentés közlésekor. Más felmentési indok esetleges megalapozatlansága az MK.
  2. számú állásfoglalás folytán nem érinti az intézkedés joghatását. [19] Az alperes, és a beavatkozó sem kívánta eltitkolni, hogy a szakdolgozói létszám képviselő-testületi határozattal történő növelése - 3 sikertelen pályázatot követően - II.rendű alperes nevekinevezése, óvodavezetői feladatokkal való megbízása érdekében történt. A finanszírozott gyermeklétszám, a kialakított csoportok száma meghatározó a szakdolgozói létszám alakulása szempontjából. [20] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes alaptalanul sérelmezte az Mt.
  3. §-ának megsértését is. A felperesnek olyan többlettényállási elemet kellett volna bizonyítania, amely az alperesi védekezés ellenére alkalmas volt a joggal való visszaélés megállapíthatóságára. A felperes nem kívánta bizonyítani a Pp.
  4. §-a szerinti bírói tájékoztatáshoz, felhíváshoz, nyilatkoztatáshoz képest sem, hogy miért nem pályázott óvodavezetői megbízásra, illetve a másik két személy be akarta-e tölteni a magasabb vezetői beosztást. A létszámnövelés, illetve létszámleépítés közötti szoros időbeli összefüggés valóban felveti a joggal való visszaélés lehetőségét, az alperes, illetve a beavatkozó magyarázatával szemben azonban a felperesnek kellett volna igazolni az általa állítottakat, amire nem került sor. Ennek hiányában az általa hivatkozottak megállapítására nem volt jogszabályi lehetőség. [21] A felperes fellebbezése folytán eljárt Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.132/2018/
  5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak perköltséget, és megállapította, hogy a fellebbezési illetéket az állam viseli. [22] A másodfokú bíróság ítélete szerint a felperes hivatkozott arra, hogy a képviselő-testület határozata jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen, semmis. Az Mt.
  6. §
(3)bekezdése szerint a semmisségre az érdekelt hivatkozhat határidő nélkül, illetve azt a bíróság hivatalból is észleli. A felperes a képviselő-testület 199/
  1. számú határozatát illetően érdekeltnek nem tekinthető, mivel jogait és kötelezettségeit közvetlenül ezen határozat nem érintette. Hivatalból pedig a semmisséget csak akkor kellene figyelembe venni, ha az a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolható. A szükséges képesítés megszerzésével a semmisség időközben azonban orvoslást nyert. Az elsőfokú bíróság a 199/
  2. számú képviselő-testületi határozat, illetve II.rendű alperes nevenak ezen határozattal adott megbízás érvénytelensége kérdésében a felperes kereseti kérelme alapján nem vizsgálódhatott volna és nem állapíthatta volna meg a magasabb vezetői beosztás érvénytelenségét. Ennek hiányában II.rendű alperes nevevolt a munkáltatói jogkör gyakorlója, így a bíróság csak azt vizsgálhatta, hogy a felmentésben szereplő indokok valósak és okszerűek voltak-e. [23] A képviselő-testület 33/
  3. (II. 15.) számú határozata az alperesi intézményben a feladatok racionálisabb ellátása érdekében határozta meg a szakmai létszámot 10 főben. A felperes felmentése indokolása a képviselő-testület határozatában foglaltakra utalt, tehát arra, hogy 1 fő szakmai feladatot ellátó álláshely
  4. szeptember 1-jével véglegesen megszűnik a feladatok racionálisabb átszervezése érdekében. [24] Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a felmentés indokolásában a létszámleépítés indokaként megjelölt átszervezés nem valósult meg, mivel nem vitatottan az óvodavezető
  5. szeptemberétől már csoportban is tevékenykedett és emellett látta el vezetői feladatát. [25] Az alperes a jogviszony megszüntetésével összefüggésben a kiválasztás szempontjait feltárta az eljárásban, azt megfelelően igazolta, a felperes pedig csupán utalt rá, hogy felmentése azzal áll összefüggésben, hogy az óvodavezetői feladatokat nem kívánta ellátni. Ezt a körülményt azonban nem bizonyította. Az alperes a képviselő-testület határozatát hajtotta végre, jelen eljárásban pedig a képviselő-testület létszámcsökkentést elrendelő határozatának törvényessége nem vizsgálható. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme kérelme az alperes és a beavatkozó [26] A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes 6 havi távolléti díjnak megfelelő kompenzációs átalányként 1.860.000 forint megfizetésére kötelezését kérte. Ezen túlmenően perköltséget igényelt. [27] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a 326/
  6. (VIII. 30.) Korm. rendelet
  7. §
(1)bekezdését, az Mt. 20. §
(1),
(3)bekezdéseit, 27. §
(1),
(3)bekezdéseit, Mt. 29. §
(4),
(5)bekezdéseit, valamint a Kjt. 30. §
(2)bekezdését és az Mt. 82. §
(1)és
(4)bekezdését, továbbá az Mt. 7. §
(1)bekezdésében foglaltakat. [28] A perben nem volt vitatott, hogy II.rendű alperes nevemagasabb vezetői beosztására azt követően került sor, hogy az óvodavezetői állásra kiírt pályázat eredménytelenül zárult. E körben a felperes utalt a 249/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 17. § f) pontjában módosított 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 24. §
(1)bekezdésére. [29] II.rendű alperes nevemegbízása időpontjában nem rendelkezett az Nkt. 67. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott pedagógusi szakvizsga keretében megszerezhető intézményvezetői szakképesítéssel, ezért jogilag helyes álláspontot foglalt el az elsőfokú bíróság, amikor kimondta, hogy az intézményvezető magasabb vezetői megbízása érvénytelen volt. Erre figyelemmel a felperes utalt az Mt. 20. §
(1)és
(3)bekezdésére. [30] Álláspontja szerint II.rendű alperes neveérvénytelen megbízásának következményeként a jogviszony megszüntetésekor nem rendelkezett munkáltatói jogkörrel, intézkedésének utólagos jóváhagyása a munkáltatói jogkörrel rendelkező részéről nem történt meg, ezért az intézkedés jogellenes, semmis. [31] A felperes utalt az Mt. 27. §
(1)és
(3)bekezdésére. A magasabb vezetői megbízás semmissége vonatkozásában ő nyilvánvalóan érdekelt, hiszen a megbízás alapján olyan személy szüntette meg a jogviszonyát, aki nem volt a munkáltatói jogkör gyakorlójának tekinthető. Intézkedését a jogkörgyakorló (az SzMSz szerint a
  1. csoport óvónője) nem hagyta jóvá. Az érvénytelenségi ok a felmentés közlésekor fennállt, és a felperes számára súlyos sérelmet okozna, ha az intézkedéshez képest több hónappal később megszerzett képesítés visszamenőleg érvényessé tenné a munkáltatói intézkedést. [32] A jogvita eldöntésénél irányadóak az Mt.
  2. §
(4)és
(5)bekezdése, valamint az Mt. 82-
  1. §-aiban megfogalmazott rendelkezések, amelyeket a bíróságok tévesen alkalmaztak. [33] A felmentési indok valósága tekintetében a felperes utalt arra, hogy az átszervezésre leghamarabb
  2. szeptember 1-jétől kerülhetett sor, a felmondás indoka így nem valós, hiszen a tervezett, de még döntési szintre sem jutott intézkedésre hivatkozással, több mint másfél évvel korábban, jogszerűen megszüntetni egy közalkalmazott jogviszonyát nem lehet. [34] Az intézkedés jogellenes, mivel nem felel meg a Kjt.
  3. §
(2)bekezdésében megfogalmazott követelménynek, a perben az alperes nem bizonyította, hogy a felmentés átszervezésre és létszámcsökkentésre alapított indoka valós. [35] A felülvizsgálati kérelmében a felperes változatlanul utalt a joggal való visszaélésre. E körben hivatkozott arra, hogy az egy fő létszámemelés azért történt még érvénytelen vezetői megbízás árán is, hogy a felperes jogviszonya megszüntethető legyen. Ezen álláspontot erősíti a B. M. Kormányhivatal tájékoztatása, melynek tartalma szerint az intézmény biztonságos működésének feltételei II.rendű alperes nevealkalmazását megelőzően is fennálltak. [36] A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a munkáltató milyen okból növeli a létszámot, ha nem sokkal ezután létszámcsökkentést hajt végre. Jelen perben kifejezetten azért nevezték ki II.rendű alperes nevet, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszüntethető legyen. Mindezzel pedig a munkáltató megsértette az Mt. 7. §-ában szabályozott joggal való visszaélés tilalmát. A logikailag zárt rendszert alkotó, közvetett bizonyítékok alapján az a következtetés vonható le, hogy a felmentés mögött jogellenes cél volt, nevezetesen a felperestől mindenáron való megszabadulás szándéka. [37] A felperes az Mt. 82. §
(1)és
(4)bekezdésre hivatkozással kérte az átalány-kártérítésének megfizetését. [38] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet „helybenhagyását” és a felperes perköltség fizetésre kötelezését kérte. [39] Hivatkozása szerint pályázatok alapján senki nem jelentkezett az óvodavezetői feladatok ellátására, II.rendű alperes nevevolt az egyetlen olyan alkalmas személy, aki vállalta a megbízást, így az SzMSz-ben foglaltaknak megfelelően létszámnövelés történt. Az óvodavezető a kinevezésekor már megkezdte tanulmányait a szükséges képesítés megszerzése érdekében amivel már rendelkezik is. [40] II.rendű alperes nevemegbízatása jelen állás szerint érvényes, és rendelkezik a kinevezéséhez szükséges feltételekkel. Tekintettel felperes azon álláspontjára, miszerint II.rendű alperes nevemegbízatása semmis, így a felperes felmentése is semmis, alaptalan. Az érvénytelenség ex tunc hatályú, azaz nincs visszaható hatály, így a felmentést nem tenné semmissé, ha megállapításra kerülne az óvodavezető megbízatása érvénytelensége. [41] A létszámnövekedését követően a várttal ellentétben az óvodában a gyerekek száma nem emelkedett, így a megnövelt pedagógus létszám soknak bizonyult. A létszámleépítést az alperes gazdasági érdeke tette szükségessé. Az pedig a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy létszámleépítés esetén melyik közalkalmazottól válik meg. Joggal való visszaélés a munkáltató részéről nem történt. [42] A beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. [43] Álláspontja szerint a bíróságok a tényállást helyesen állapították meg és abból helytálló jogi következtetést vontak le. A felülvizsgálati kérelem semmilyen olyan tényt, bizonyítékot nem tartalmaz, amely ne hangzott volna már el a bíróságok előtt folyamatban volt eljárásban, illetve amelyeket nem értékeltek. A bizonyítási eljárás során a felperes csak állított valamit, azt azonban bizonyítani nem tudta. A Kúria döntése és jogi indokai [44] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [45] A Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértésként nem jelölte meg a Pp.
  1. §-ában foglaltakat, így a jogerős ítélet szerinti tényállás volt ezen eljárásban is az irányadó. [46] A képviselő-testület 199/
  2. (XI. 29.) számú határozatával döntött egy további pedagógusi álláshely betöltéséről és erre figyelemmel alkalmazta II.rendű alperes nevet, akit egy évre megbízott az óvodavezetői feladatok ellátásával is. Nem vitás, hogy intézményvezetői képesítéssel csak
  3. júniusától rendelkezett, erre figyelemmel a képviselő-testület csak 121/
  4. (VII. 3.) Kt. határozatával döntött arról, hogy 5 éves időtartamra a perbeli óvoda vezetésével bízza meg. II.rendű alperes nevemegbízása, kinevezése közte és az önkormányzat között keletkeztetett olyan jogviszonyt, amelynek a felperes nem részese, így az Mt.
  5. §
(1),
(3)bekezdésének megsértésére hivatkozás alaptalan. [47] A képviselő-testület döntése miatt II.rendű alperes nevea felperes jogviszonyának megszüntetésekor óvodavezető volt, és a munkáltatói jogkör gyakorlásával volt felruházva [Mt. 20. §
(1)bekezdés], vagyis a felperes jogviszonyának megszüntetésére jogosult személynek tekintendő, aki a képviselő-testület döntését hajtotta végre intézkedésével. Ezen érvelés összhangban van a következetes ítélkezési gyakorlattal, mely szerint az óvodavezető által végrehajtott felmentés jogszerűségét nem érinti, hogy annak kinevezését utóbb érvénytelennek találták (Mfv.I.10.900/2006/3.). A képviselő-testület 33/2017. (II. 15.) Kt határozatával döntött az óvodában foglalkoztatottak létszámáról és egy szakmai álláshely megszüntetéséről. Erre tekintettel szüntette meg az óvodavezető a felperes jogviszonyát 2017. augusztus 31-ével létszámleépítés címén, utalva a Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra. [48] A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a felmentés indokául szolgáló létszámleépítés és ehhez kapcsolódóan az átszervezés megtörtént,
  1. szeptemberétől II.rendű alperes nevenemcsak óvodavezetői feladatokat látott el, hanem óvónőként csoportban is végzett munkát. A korábbi hat óvónő helyett utóbb öten látták el a tevékenységet, a megvalósult átszervezés és az ehhez kötődő létszámleépítés pedig érintette a felperes munkakörét is. [49] Az alperes arra törekedett, hogy az intézmény élére vezetőt nevezzen ki, de az óvónők akik megfelelő képesítéssel rendelkeztek erre - nem kívánták ellátni ezen tisztséget. Célszerűségi kérdés annak eldöntése, hogy intézményvezetőre az alperesnél szükség volt-e, ennek vizsgálata a munkaügyi jogvita keretein kívül esik. Ebből következően a kormányhivatal tájékoztatásának, miszerint vezető nélkül is jól működött az óvoda, a jogvita eldöntése során nincs jelentősége. [50] A perben az sem volt vizsgálandó - a következetes ítélkezési gyakorlatra is figyelemmel -, hogy az átszerezés és létszámleépítés során miért a felperes közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg a munkáltató, mivel mérlegelési jogkörében jogosult meghatározni, hogy mely munkavállalójától válik meg (MD.II.128; Mfv.I.10.875/2008.). A kiválasztás tehát a munkáltatói jogkör gyakorlójának diszkrecionális jogkörébe tartozik, a rendelkezésszerű joggyakorlás követelményét azonban meg kell tartani (EBH.2003.899.). [51] Ebből következően az eljáró bíróságok helytállóan vizsgálták a felperes által állított, a munkáltató által megvalósított joggal való visszaélést (Mt.
  2. §), amelyet a közalkalmazottnak kellett bizonyítania. A rendelkezésre álló adatokból a bíróságok helytálló következtetésre jutottak (Pp.
  3. §). A munkáltató kellő indokát adta és igazolta, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésének mi volt az oka, és azt, hogy a létszámcsökkentés jogszerűen vezetett a felperes felmentéséhez. A felperes ezzel szemben nem bizonyította, hogy II.rendű alperes nevealkalmazását és óvodavezetői kinevezését nem a vezetői pozíció betöltésének szükségessége tette indokolttá, így azt sem, hgy a mögöttes szándék ténylegesen a felperes eltávolítása volt. Adott esetben nem volt megállapítható a joggal való visszaélés amiatt, hogy az óvodavezető felvétele után rövid idővel vált szükségessé a létszámcsökkentés, mivel az alperes ennek is ésszerű indokát adta a létszámcsökkentéshez és átszerezéshez vezető folyamat feltárásával. [52] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  4. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma A jogviszonyt megszüntető intézkedés jogszerűségét nem érinti, ha a munkáltatói jogkört gyakorló kinevezése utóbb vált érvényessé [Mt. 20. §
(1)bekezdés, 27. §
(1)bekezdés]. Záró rész [53] A felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §
(1)bekezdésén alapul. [54] A felperes munkavállalói költségkedvezménye folytán a felülvizsgálati eljárás illetéke az adott ügyben irányadó 6/
  1. (VI. 26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az államot terheli. ,
  3. április
  4. Dr. Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k. előadó bíró, Dr. Rózsavölgyi Bálint s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Bné írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.