A határozat elvi tartalma: Az általános iskolában pedagógus munkakörben foglalkoztatott felperes mesterképzettsége nem eredményezi a magasabb osztályba sorolását, magasabb illetményalap megállapítását csak a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség eredményezhet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete/ Az ügy száma: Mfv.II.10.149/2016/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é Dr. Csernay Krisztina előadó bíró Sipőczné Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: A felperes képviselője: Sipos és Moskovits Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Moskovits Károly ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Rubi Gabriella ügyvéd A per tárgya: kinevezés módosítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.740/2015/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.763/2013/
- Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.740/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (azaz: tízezer) forint és 2.700 (azaz: kettőezerhétszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 50.000 (azaz: ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes a Nyíregyházi ... Általános Iskola ... Tagintézményében állt közalkalmazotti jogviszonyban a perbeli
- szeptember 1-től
- december 31-ig tartó időszakban. A 2013/
- tanévben a
- és 7.osztályokban természetismeret, földrajz, technika és egészségtan tantárgyakat tanított, tanulószobán egyéni fejlesztést tartott, egyben a 6/A. osztály osztályfőnöke volt, továbbá nevelőoktató munkával le nem kötött heti 8 óra munkaideje volt. A 2014/
- tanévben biológia tantárgyat tanított, 2 órában családés gyermekvédelmi feladatokat látott el, heti 1 órában foglalkozás, tanítási órák előkészítését, heti 1 órában az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezését, heti 1 órában a szülőkkel történő kapcsolattartást, fogadó óra megtartását végezte, heti 1 órát a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazási tevékenységekkel töltött időként számoltak el, az egyéb heti óraszáma 2,5 óra volt, emellett osztályfőnöki feladatokat látott el. Nevelő oktató munkával le nem kötött ideje heti 6 óra volt, 1 óra közalkalmazotti tanács tagságára történő kedvezménnyel. [2] A felperes földrajz-biológia szakos és háztartás ökonómia-háztartás szervezés szakos általános iskolai tanári oklevéllel rendelkezik.
- január 30-án a Nyíregyházi Főiskolán mesterfokozatot és az inkluzív nevelés okleveles tanára szakképzettséget szerzett. [3] Az alperes a felperest
- szeptember 1-től a pedagógus I. fokozat
- fizetési osztályába sorolta és az alapfokozatú végzettség alapján az illetményalap összegét a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) 163,3%-ában határozta meg. A felperes kereseti kérelme és az alperes ellenkérelme [4] A felperes a keresetében az alperes
- szeptember 1-től,
- január 1-től és
- szeptember 1-től kiadott besorolásait megállapító munkáltatói intézkedések hatályon kívül helyezését és azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy
- szeptember 1től
- december 31-ig pedagógus I. fokozatba és
- fizetési kategóriába tartozik, az illetményalap 170%-ának megfelelő 288.051 Ft és 10%-nak megfelelő 16.944 Ft osztályfőnöki pótlék, mindösszesen kerekítve 305.000 Ft garantált illetményre jogosult; 2014 január 1-től
- augusztus 31-ig a pedagógus I. fokozatba és
- fizetési kategóriába tartozik, az illetményalap 175%-ának megfelelő 307.114 Ft és 10%-nak megfelelő 17.549 osztályfőnöki pótlék, mindösszesen kerekítve 324.700 Ft garantált illetményre jogosult;
- szeptember 1-től a pedagógus I. fokozat
- fizetési kategória alapján az illetményalap 175%-ának megfelelő 319.015 Ft és 10%-nak megfelelő 18.229 Ft, mindösszesen kerekítve 337.200 Ft garantált illetményre jogosult. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest
- szeptember 1-től
- december 31-ig havi 26.636 forint,
- január 1-től
- augusztus 31-ig havi 28.354 forint,
- szeptember 1-től
- december 31-ig havi 30.607 forint illetmény-különbözet és ezen összeg kamatai, továbbá perköltség megfizetésére. [5] Álláspontja szerint az alperesnek
- szeptember 1-től nem az alapfokú, hanem mesterfokozatú végzettsége alapján kellett volna besorolnia. A munkaköre ellátásához szükséges általa megszerzett legmagasabb iskolai végzettsége mesterfokozat és inkluzív nevelés okleveles tanára szakképzettséget igazoló mesterfokozatú oklevél, amelyet a pedagógus munkaköre ellátása során hasznosít, nevelésioktatási feladatait ezáltal magasabb szinten tudja teljesíteni. A felperes további érvelése szerint a munkáltató avval, hogy az alperesnél köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott más közalkalmazottakat mesterfokozatuk alapján sorolta be, megsértette az egyenlő bánásmód törvényi követelményét. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [7] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6.M.763/2013/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. [8] Ítéletének indokolásában a nemzeti köznevelésről szóló
- évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
- §
(4)és
(5)bekezdése, a 97. §
(20a)bekezdése, 66. §
(4)bekezdése, továbbá a törvény 3.,
- és
- számú mellékletei alapján megállapította, hogy általános iskola felső tagozatán az 5-
- évfolyamon a pedagógus munkakör ellátásához elegendő a tantárgynak megfelelő szakos tanár, a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító végzettség, míg a 7.-
- évfolyamon a tantárgynak megfelelő szakos tanár végzettség, amellyel a felperes rendelkezett. Álláspontja szerint sem az általános iskola alsó tagozatán, sem a felső tagozat 5-
- évfolyamán a munkakör ellátásához az Nkt.
- számú melléklete nem ír elő magasabb egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár végzettséget és szakképzettséget. [9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(1)-
(3)bekezdései, továbbá az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.)
- §-a, továbbá 21.-
- §-ai alapján nem találta megalapozottnak a felperes egyenlő bánásmód megsértésére történő hivatkozását sem. Álláspontja szerint a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) ítélkezési gyakorlata - amely a hivatásos szolgálati viszony és a közszolgálati jogviszony előmeneteli és illetményrendszere körében adott iránymutatást a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében is irányadó. E következetes bírói gyakorlat szerint nem alapozhatja meg az egyenlő bánásmód megsértésére alapozott igényt az a körülmény, ha a munkáltató a jogszabály eltérést nem engedő (kógens) rendelkezése ellenére téves jogértelmezés vagy egyéb ok miatt - másoknak magasabb illetve több juttatást biztosít. (EBH.2009.2080.), illetve a köztisztviselő önmagában a munkatársa jogszabályba ütköző besorolására nem alapíthat igényt, nem kérheti a jogszerű besorolása megváltoztatását az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján (EBH.2014.M.19.). [10] A felperes fellebbezése alapján eljárt Nyíregyházi Törvényszék a 4.Mf.20.740/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást - ezen belül a 2013/
- és 2014/
- tanévek tantárgyfelosztását - a becsatolt okiratok tartalmával egyezően állapította meg. A tantárgyfelosztásokat az alperes az elsőfokú eljárás során
- sorszámú előkészítő irata és
- sorszámú előkészítő irata mellékleteként nyújtotta be, amelyekre a felperes észrevételt nem tett, ezért a fellebbezésében előadott azon hivatkozása, mely szerint a becsatolt tantárgyfelosztások nem az övéi, a másodfokú eljárásban a Pp. 235.§
(1)bekezdése alapján már nem volt figyelembe vehető. [11] A fellebbezésre tekintettel kiemelte, hogy 2013. szeptember 1. napjától az Nkt. 64. §
(2)bekezdése alapján a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere már nem alkalmazható. Az Nkt. 64. §
(4)bekezdése szerint a besorolásra a pedagógus munkakörben foglalkoztatott által megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához a törvényben előírt iskolai végzettség, valamint az állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő - oktató munka ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és minősítési eljárás keretében előírt minősítés alapján kerülhet sor. Ennek megfelelően annak van jelentősége, hogy a felperes esetében a jogszabály milyen szakképzettséget ír elő az adott munkakör betöltéséhez. [12] Mivel a perben alkalmazandó Nkt. rendelkezés - ellentétben a Kjt. korábbi szabályaival - nem ismer ellentételezést abban az esetben, ha a pedagógus az előírtnál magasabb fokú képzettséget szerez és a munkája során ezt hasznosítja, ezért a felperes besorolása a jogszabályoknak megfelelően történt. [13] A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a diszkriminációval kapcsolatban helyesen hivatkozott a bírósági gyakorlatra és helytállóan állapította meg, hogy az alperes nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, továbbá az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. A felülvizsgálati érvelés szerint a jogerős ítélet sérti az Nkt. 97. §
(20a)bekezdésében, továbbá a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/
- (VIII.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(1)bekezdését, valamint az Mt.
- §-ában foglaltakat és ellentétes a Pp.
- § és
- §-aival. Az Nkt.
- §
(20a)bekezdése, továbbá a Kormányrendelet 38. §
(1)bekezdése az illetményalap számításánál nem tartalmaz feltételt úgy, mint a fokozat meghatározásánál, így a pedagógusnak a legmagasabb képesítési fokozata szerint kell megállapítani az alapilletményét abban az esetben is, ha az nem kötelező a munkakör betöltéséhez. Miután az ítélet olyan feltételrendszert állít az illetményalap mellé, amely a jogszabályban nem szerepel, ezért az jogszabálysértő, jogellenesen kiterjesztően értelmezi az Nkt.
- §-ában foglaltakat. [15] A felperes hivatkozott arra is, hogy a munkája ellátása során hasznosítja mesterképzettségét, amelynek során nem hagyhatóak figyelmen kívül a lefolyatott bizonyítási eljárás adatai, így az országos gyakorlat és a tankerületek e körben tett nyilatkozatai sem. A bíróságok indokolatlanul utasították el az intézményvezető tanúként történő meghallgatására tett indítványát és azt a tényt, hogy az alperes törvényes képviselője négy kérdésre fél év alatt nem válaszolt, az alperes terhére kellett volna értékelni. Álláspontja szerint a bizonyítási eljárásból megállapítható volt, hogy a ...i, ...i, ...i tankerületben, a ...i ... Általános Iskolában, a ...i ... Általános Iskolában, továbbá a ...i ... Általános Iskolában vele azonos munkakörű és végzettségű pedagógusok megkapták a mesterfokozatú illetményalapot. [16] A felperes azt is panaszolta, hogy az Nkt.
- számú melléklete csak a
- évfolyamtól jelöli meg a mesterfokozatú szakos tanárt mint az alkalmazáshoz szükséges szakképzettséget - ennek ellenére az alperes azt már az
- évfolyamtól figyelembe veszi az illetményalap megállapításánál, ezért indokolt lett volna az alperes országos elnökének nyilatkozata is. [17] A felperes további érvelése szerint az eljáró bíróságok diszkriminációval kapcsolatban kifejtett álláspontja csak akkor megalapozott, ha elfogadjuk, hogy a többi tankerületben jogellenesen került sor a vele azonos munkakörben foglalkoztatott, azonos mesterképzettséggel rendelkező pedagógusoknál a mesterfokozatú illetményalap megállapítására. Álláspontja szerint azonban ezek a tankerületek jártak el jogszerűen és azokat érte jogsérelem, aki a nyíregyházi Tankerületben dolgoztak. Az Ebktv. 8.§ t) pontja szerinti egyéb helyzet a perbeli esetben azt jelenti, hogy a nyíregyházi tankerületben dolgozott, illetve nem meghatározott szakból volt mesterképzettsége. Mindezek alapján az eljárás megismétlése szükséges, amelynek során nyilatkoztatni kell az alperes országos elnökét, ...-et is. [18] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében „a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős ítélet helybenhagyását”, továbbá a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [20] Az eljáró bíróságok az ítéletük indokolásában helyesen mutattak rá arra, hogy
- szeptember 1-jétől az Nkt.
- §
(2)bekezdése alapján a köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere már nem alkalmazható. Az Nkt. rendelkezése alapján - a Kjt. korábbi szabályaival ellentétben - az előmenetel esetén az előírtnál magasabb fokú képzettség megléte és annak hasznosítása nem kapott ellentételezést. Az Nkt. 64. §
(4)bekezdése egyértelműen azt rögzíti, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, szakképesítés és szakképzettség alapján sorolható be. Az egyes pedagógus munkakörökhöz szükséges végzettség és szakképzettségi követelményeket a jogszabály
- számú melléklete határozza meg, amelynek
- és
- pontja az 5.,
- évfolyamon, továbbá a
- és
- évfolyamon a tantárgynak megfelelő szakos tanár, valamint a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító szakképzettség meglétét írja elő. Ennek alapján a felperes a jogszabály helyes értelmezése alapján került besorolásra a törvény
- §
(4)bekezdés b) pontjában szereplő pedagógus I. besorolási osztályba és illetménye ez alapján helyesen került megállapításra. [21] A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott az Nkt. 97. §
(20a)bekezdése, valamint a Korm. rendelet 38. §
(1)bekezdésének megsértésére, mert a rendelkezések önmagukban nem, kizárólag az Nkt. 64. §
(4)bekezdésével együttesen értelmezhetőek. A mesterfokozathoz rendelt, a minimálbérhez viszonyított 172,9%, illetve 179,6%-os illetményalap csak abban az esetben alkalmazható, ha ezen mesterfokozatot az érintett pedagógus által ellátott munkakör betöltéséhez szükséges. Minthogy a felperes által ellátott tanári munkakörhöz a jogszabály kizárólag a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséget írta elő, az általa megszerzett mesterképzettség nem szolgálhatott a magasabb osztályba történő besorolásához. [22] A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul panaszolta a Pp. 206.§-ának és a Pp.
- §-ának megsértését is. A perbeli jogvita jogkérdésben történő állásfoglalást igényelt, ezért a perben beszerzett bizonyítási eljárás adatainak, továbbá a mellőzött bizonyítás indokolási hiányának az ügy érdemét érintően nem volt jelentősége. [23] A felperes megalapozatlanul hivatkozott az Mt.
- §-ának, továbbá az Ebktv.
- § t) pontjának megsértésére is. Azon álláspontja, mely szerint nem meghatározott szakból van mesterképzettsége, nem jelentett egyéb helyzetet vagy tulajdonságot, hanem azt eredményezte, hogy nem volt összehasonlítható helyzetben azon pedagógusokkal, akik saját tanított szakjuk alapján szereztek mesterfokozatú diplomát. Minthogy az Nkt. kötelezően alkalmazandó rendelkezései alapján történt a felperes besorolása, a jogszerű besorolás nem változtatható meg azon a jogalapon, hogy az irányadó jogszabály végrehajtása az ország egyéb tankerületeiben eltérő értelmezés szerint történt. (EBH 2016.M.19.). [24] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [25] A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [26] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(1)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- szeptember
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző