← Magyarország

Bfv.1452/2012/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A büntetéskiszabásra vonatkozó törvényi rendelkezés megsértésével törvénysértően enyhe büntetés kiszabása. A megállapított bűncselekmény büntetési tételének törvényi minimuma 1 év, ehelyett az enyhítő szabály alkalmazásával sem szabható ki pénzbüntetés. KÚRIA Bfv.III.1.452/2012/9.szám A Kúria Budapesten, a

  1. év március nyilvános ülésen meghozta a következő hó
  2. napján tartott í t é l e t e t: A sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt V. G. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Dabasi Városi Bíróság 5.B.113/2012/
  3. számú ítéletét a III. rendű és a IV. rendű terhelt tekintetében a büntetést kiszabó részében megváltoztatja: halmazati büntetésül D. R. I. III. rendű terheltet 1 (egy) év és 2 (kettő) hónapi börtönbüntetésre, Sz. G. L. IV. rendű terheltet 1 (egy) év börtönbüntetésre ítéli, melynek végrehajtását mindkét terhelt tekintetében egyaránt 1 (egy) év 6 (hat) hónapi próbaidőre felfüggeszti. A vagyonelkobzást a III. rendű terhelttel szemben 221.650 (kettőszázhuszonegyezer-hatszázötven) forintra, a IV. rendű terhelttel szemben pedig 120.835 (egyszázhúszezernyolcszázharmincöt) forintra rendeli el. A III. rendű terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzásból 100.000 (egyszázezer) forint lerovott. A IV. rendű terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás teljes egészében lerovott. Elrendeli a III. rendű terhelt által a pénzbüntetés címén befizetett 300.000 (háromszázezer) forint, valamint a IV. rendű terhelt által a pénzbüntetés címén befizetett 100.000 (egyszázezer) forint, továbbá a IV. rendű terhelt által vagyonelkobzás címén befizetett 120.835 (egyszázhúszezernyolcszázharmincöt) forint összegnek a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt az érintett terhelteknek történő visszatérítését. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 8.420 (nyolcezer- négyszázhúsz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Dabasi Városi Bíróság a
  4. június 19-én kihirdetett 5.B.113/2012/
  5. számú ítéletében V. G. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben D. R. I. III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk.
  6. §

(1),
(2)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés b) pont] és 11 rendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.
  1. §). Ezért őt 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 2.500 Ft-ban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott 300.000 Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatásáról. A pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett 15.000 Ft-os havi részletekkel azzal, hogy az első részlet a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül esedékes, az azt követő részletek minden hónap
  2. napjáig. A III. rendű terhelttel szemben 443.300 Ft vagyonelkobzást rendelt el. Sz. G. L. IV. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében [Btk.
  3. §
(1),
(2)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés b) pont] és 6 rendbeli bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.
  1. §). Ezért őt 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egy napi tétel összegét 2.500 Ft-ban állapította meg. Rendelkezett az így kiszabott 250.000 Ft pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. A pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett 12.500 forintos havi részletekkel azzal, hogy az első havi részlet a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül esedékes, a további részletek minden hónap
  2. napjáig. A IV. rendű terhelttel szemben 241.670 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költségről, melyből 15.000 Ft megfizetésére a III. rendű terheltet kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete mindkét terhelt tekintetében a kihirdetés napján,
  3. június 19-én jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Az irányadó tényállás felülvizsgálattal vonatkozó részének lényege a következő. érintett terheltekre A büntetlen előéletű III. és IV. rendű terheltek 2011 tavaszán a budapesti székhelyű T.-C. Kft. alkalmazásában álltak gépkocsivezetőként a II. rendű terhelt-társukkal együtt. A Kft. rendszeres fuvarozási munkákat végzett a N. H. Kft. részére, ahol az I. rendű terhelt göngyölegkezelési - így többek között göngyölegek, raklapok átvételét - munkát végzett. Ennek során egy több példányos nyomtatványt állított ki, ezen igazolta, hogy a T.C. Kft. gépkocsivezetői hány raklapot adtak le - ezt bélyegzővel is hitelesítette. Az átvételről szóló igazolás egy példányát az I. rendű terheltnek a N. H. Kft-nek, másik példányt a gépkocsivezetőknek saját munkáltatójuknak kellett leadnia a cégek közti elszámolás érdekében. Az I. rendű terhelt
  4. május 5-e és július 8-a között olyan EUR raklapok átvételét igazolta le, amiknek tényleges átvétele nem történt meg, azokat a T.-C. Kft. gépkocsivezetői - a II., a III. és a IV. rendű terheltek - külön-külön értékesítették ismeretlen helyen saját hasznukra, a befolyt összegen felesben osztoztak az I. rendű terhelttel a megállapodásnak megfelelően. Ennek során a III. rendű terhelt
  5. június 2-a és július 6-a között ll alkalommal, összesen 310 db rábízott raklapot, a IV. rendű terhelt
  6. június 11-e és július 8-a között összesen 6 fuvar alkalmával 169 db rábízott raklapot tulajdonított el. A N. H. Kft-t a fenti magatartás folytán 1.384.482 forint kár érte, a III. rendű terhelt 443.300 Ft, a IV. rendű terhelt 241.670 Ft károkozásban vett részt. Az ügydöntő határozat a rendszeres haszonszerzésre törekvést a III. és a IV. rendű terhelt terhére megállapította. A jogerős ügydöntő határozat ellen
  7. október 8-i keltezéssel, október 25-i érkezéssel a Pest Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
  8. §
(1)bekezdés b) pontjára alapítottan a III. és a IV. rendű terheltek terhére - törvénysértő büntetés kiszabása miatt, megváltoztatás és felfüggesztett börtönbüntetés kiszabása érdekében. Indokai szerint a III. és a IV. rendű terheltnek felrótt sikkasztás bűntette [Btk. 317. §
(1),
(2)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés b) pont] miatt - a Btk. 87. §
(2)bekezdés d) pontja alkalmazásával is - legfeljebb egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés szabható ki. Az ún. enyhítő szakasz nem ad lehetőséget az egy évben meghatározott szabadságvesztési minimum esetén pénzbüntetés kiszabására. Hivatkozott arra is, hogy a magánokirat-hamisítás körében a rendbeliség megállapítása helytelen, mert a cselekmény folytatólagosan elkövetett, továbbá nem bűnsegédi, hanem tettesi az elkövetői alakzat. A Legfőbb Ügyészség BF.2799/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - indokaival egyetértve - fenntartotta és indítványozta a jogerős határozat megváltoztatását, a halmazati büntetés szabályainak figyelembe vétele mellett börtönbüntetés kiszabását a III. és a IV. rendű terheltekkel szemben annak próbaidőre felfüggesztése mellett, egyebekben pedig a jogerős határozat hatályban tartását a felülvizsgálattal érintett terheltek vonatkozásában. A IV. rendű terhelt védője írásbeli észrevételében a felülvizsgálati indítvány elutasítását, a jogerős határozat hatályban tartását indítványozta, másodlagosan az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését. A Kúria az ügyben a Be.
  2. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartva, írásbeli nyilatkozatával egyező tartalommal szólalt fel. A III. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítvány elutasítását, a jogerős határozat hatályában fenntartását indítványozta, másodlagosan hatályon kívül helyezésének megfontolását kérte. A IV. rendű terhelt védője írásbeli észrevételével egyező tartalommal szólalt fel. Hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságnak a beismerő vallomáson túl a további bizonyítékokat is be kellett volna szereznie elsődlegesen az elkövetési érték tisztázása érdekében. Enélkül a tisztességes eljárás csorbát szenvedett, és a tényállás felderítetlen. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 91. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Amennyiben a minősítés törvényes (amit kifogás nem ért a védelmi nyilatkozatokban a jogerős határozatban megállapított irányadó tényállás felülvizsgálati eljárásban kizárt [Be. 423. §
(1)bekezdés] támadásán túl), a büntetés törvényessége kérdésében akkor van helye felülvizsgálatnak, ha annak neme, mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Törvényt sértett a Dabasi Városi Bíróság, amikor döntése jogalapjaként a Btk. 87. §
(2)bekezdés c) pontját megjelölte, mert a hivatkozott törvényhely mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor arról rendelkezett, hogy ha a büntetési tétel két évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egy évi szabadságvesztés szabható ki, ha a büntetésnek a törvényben meghatározott legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú. A terhelteknek felrótt sikkasztás bűntette [Btk. 317. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés b) pont] 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A halmazati szabályokra [Btk. 85. §
(2),
(3)bekezdés] figyelemmel a büntetési tételnek pusztán a felső határa emelkedik, az alsó határt a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele, annak alsó határa (jelen esetben az 1 év) határozza meg. A törvény lehetővé teszi szabadságvesztés helyett pénzbüntetés kiszabását, ha az adott bűncselekmény büntetési tételének felső határa 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb [Btk. 38. §
(3)bekezdés], ilyenkor a pénzbüntetés valójában a szabadságvesztés - törvény által rendelt alternatívája; - ha az adott bűncselekmény büntetési tételének legkisebb mértéke 1 évnél rövidebb [Btk. 87. §
(2)bekezdés e) pont], ez esetben a pénzbüntetés a Btk. 87. §
(1)bekezdés szerinti (egyszeri) enyhítés következménye; - kísérlet és bűnsegély esetén, amennyiben az adott bűncselekmény büntetési tételének legkisebb mértéke 1 évi szabadságvesztés [Btk. 87. §
(3)bekezdés], ez esetben a pénzbüntetés az ún. kétszeres enyhítés következménye; valamint - ha a törvény korlátlan enyhítést enged [Btk. 87. §
(4)bekezdés], ami a Btk. Általános Részében a 17. §
(2), 24. §
(2), 26. §
(2), 30. §
(3), 36. §
(2)bekezdése, vagy a Különös Részben egyes törvényi tényállásokhoz kötötten meghatározott rendelkezések, a vagyon elleni bűncselekmények körében csak a Btk. 330/A. §
(4)bekezdése ad erre lehetőséget uzsorabűncselekmény kapcsán. A III. és a IV. rendű terheltek rendelkezések egyikéről sincs szó. esetében azonban a fenti Törvényi lehetőség tehát nem volt a Btk. 317. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés c) pontjára figyelemmel az
(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett sikkasztás bűntette és a több rendbeli, a Btk.
  1. §-ába ütköző és minősülő bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt - a halmazati szabályokra figyelemmel - 1 évtől 6 évig terjedő szabadságvesztési büntetési kerettől eltérően pénzbüntetés kiszabására. Csupán a fel sem hívott Btk.
  2. §
(2)bekezdésének d) pontja szerinti enyhítésnek volt meg a törvényi lehetősége, amely a büntetési tételkeret alsó határát alapul véve - legfeljebb 1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé, pénzbüntetés kiszabását nem. Az eljárt bíróság tehát egyaránt megsértette a Btk. 38. §
(3)bekezdésének és a 87. §
(2)bekezdés d) pontjának - a kimerítően meghatározott törvényi feltételek hiányában kötelező rendelkezését. Az ügydöntő határozat első fokon jogerőre emelkedett. Ennek megfelelően az eljárt bíróság a Be. 259. §
(1)bekezdése alapján indokolásában a tényállást és az alkalmazott jogszabályokat jelölte meg, az általa értékelt büntetéskiszabási körülményeket - a törvényi rendelkezés lehetőségével élve - nem. Ekként a Kúria - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a megtámadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja alapján a felülvizsgálattal érintett terheltek vonatkozásában megváltoztatta és nem érintve a megállapított bűnösséget és jogi minősítést, a Btk. 43. §
  2. a)pontja alapján, a 85. §
(1)és
(3)bekezdésében meghatározottak - a halmazati büntetés szabályai figyelembevételével a III. rendű terheltet 1 év 2 hónapi, a IV. rendű terheltet 1 évi börtönbüntetésre ítélte. A III. rendű és a IV. rendű terheltekkel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtását egyaránt 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette a Btk. 89. §
(1)és
(2)bekezdése alapján, mert a büntetlen előéletükre figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy a büntetés célja a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhető. Észlelte a Kúria, hogy a jogerős ügydöntő határozat a vagyonelkobzás körében nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. Az irányadó tényállásban ugyanis megállapította a bíróság, hogy az I. rendű terhelt magatartásával 1.384.482 forint kárt okozott, e károkozó magatartásban a III. rendű terhelt 443.300 forint, a IV. rendű terhelt 241.670 forint (a II. rendű terhelt 693.500 forint) kár okozásában vett részt az eltulajdonított raklapok értékesítése során, amiből származó bevételt az I. rendű terhelttel megfelezték. A Btk. 77/B. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerzett, vagyonelkobzást kell elrendelni. E törvényi rendelkezés a bűnös és tényleges, sértettnek meg nem térült vagyongyarapodás elvonását célozza. A jogerős ügydöntő határozat viszont a bűncselekmény útján szerzett vagyont duplán vonta el, amikor az I. rendű terheltet a teljes okozott kár tekintetében, mint vagyongyarapodás büntetőjogi következményeként vagyonelkobzásra ítélte, míg társait külön-külön is, összességében az I. rendű terhelttel társtettesként okozott teljes kár, mint bűnös vagyongyarapodás elkobzására ítélte. Ezért a Kúria a Be. 423. §
(4)bekezdésében írt jogkörénél fogva a megtámadott határozatot a III. rendű és a IV. rendű terhelteket érintően a vagyonelkobzás körében is megváltoztatta és a III. rendű terhelttel szemben a vagyonelkobzás összegét 221.650 forintra, a IV. rendű terhelttel szemben 120.835 forintra mérsékelte a Btk. 77/B. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, a 77/C. § rendelkezése értelmében (BKv 69/2008.). Megjegyzi a Kúria, hogy tévedett a bíróság, amikor a III. rendű és a IV. rendű terheltek magánokirat-hamisítási cselekményét a valótlan tartalmú okiratok számához igazodóan több rendbelinek minősítette. A töretlen bírói gyakorlat, melyet a
  1. Büntető Kollégiumi vélemény is kifejez, a vagyon elleni bűncselekményhez kapcsolódóan a valótlan tartalmú magánokiratok felhasználása folytatólagosan elkövetett, ha a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak [Btk.
  2. §
(2)bekezdés]. Továbbá az is kétségtelen, hogy a III. rendű és a IV. rendű terhelt a valótlan tartalmú magánokiratokat maguk is felhasználták saját munkáltatójuknál az elszámolás érdekében való leadáskor, ezért magatartásuk tettesi [Btk. 20. §
(1)bekezdés], mert a törvényi tényállási elemeket megvalósították, nem pedig pusztán segítséget nyújtottak. A kiszabott büntetések azonban nem az ebbéli minősítési hibák miatt törvénysértőek. Az iratokból kitűnően a III. rendű terhelt mind a vele szemben jogerősen kiszabott pénzbüntetést, mind a bűnügyi költség teljes összegét megfizette, a vagyonelkobzásból 100.000 forintot fizetett meg. A IV. rendű terhelt a pénzbüntetésből 100.000 forintot, a vagyonelkobzást pedig teljes összegében megfizette. Fentiekre tekintettel a Kúria lerovottnak tekintette a III. rendű terhelt vonatkozásában a vagyonelkobzásból már befizetett 100.000 forintot, a IV. rendű terhelt vonatkozásában megállapította, hogy az elrendelt vagyonelkobzás teljes egészében lerovott. A Be. 585. §
(1)és
(2)bekezdésben foglaltak alapján a Kúria a III. rendű és a IV. rendű terheltek által pénzbüntetés címén befizetett összeg és törvényes kamata visszatérítéséről rendelkezett, a IV. rendű terhelt által vagyonelkobzás címén befizetett összegből visszatéríteni rendelte azt az összeget, ami a felülvizsgálati határozatban megállapítotton túli befizetés. A bűnügyi költség viseléséről a Kúria a Be. 429. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Németh Mária bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ s.k. előadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.