Bfv.271/2017/8 – Kúria

(1)bekezdés I.b) pont

1. fordulata szerinti feltétlen hatályú szabálysértés valósult meg, s ezért a lopás bűntette miatt indult eljárás megszüntetésének van helye. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.271/2017/
2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
3. június
4. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): H. L. I. rendű Első fok: tárgyalás, Tamási Járásbíróság, 15.B.71/2014/27., ítélet,
5. május 27., jogerő:
6. május
7. Az indítvány előterjesztője: a Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt H. L. és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tamási Járásbíróság 15.B.71/2014/
8. számú ítéletét az I. rendű terhelt terhére megállapított lopás bűntette [Btk.
9. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bb) pont,

(3)bekezdés ba) pont] tekintetében hatályon kívül helyezi, e cselekmény miatt az eljárást megszünteti; egyben az I. rendű terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 1.200 (egyezer-kettőszáz) forintra mérsékli. Egyebekben a Kúria a Tamási Járásbíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] Az I. rendű terheltet a Tamási Járásbíróság a 2015. május 27. napján kihirdetett és ugyanekkor jogerőre emelkedett 15.B.71/2014/27. számú ítéletével lopás bűntette [Btk. 370. §

(1),

(3)bekezdés ba) pont,

(2)bekezdés bb) pont], 4 rendbeli lopás vétsége [Btk. 370. §

(1),

(2)bekezdés

1. bb)és
2. bf)pont], lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. bb)és
2. bc)pont] és társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. bb)és
2. bd)pont] miatt mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül 6 hónap szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. Az I. rendű terhelt a kiszabott szabadságvesztésből a kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság az I. rendű terhelttel szemben 282.400 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. II. [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség BF.223/2017/1. szám alatt felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában foglalt okból. Az indítványban foglaltak szerint a jogerős ítélet I. pontjában foglalt tényállás elkövetésének idején a sértett, K. W. F. az I. rendű terhelt édesanyjának az élettársa volt, így az I. rendű terhelt és a sértett között hozzátartozói viszony állt fenn. A Btk. 382. §-a szerint lopás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett hozzátartozója. A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult [Btk. 31. §

(2)bekezdés]. A büntetőeljárás nem a sértett feljelentése alapján indult, kihallgatásai során pedig nem tett az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségre vonására irányuló nyilatkozatot, arra a nyomozó hatóság sem nyilatkoztatta. Ehhez képest a sértett a

1. szeptember
2. napján megtartott tárgyaláson kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségre vonását nem kívánja. Ebből következően az I. pont szerinti cselekmény tekintetében a bíróság annak ellenére állapította meg az I. rendű terhelt bűnösségét, hogy a sértett magánindítványt nem terjesztett elő, ezzel a Be.
3. §

(1)bekezdés I.

1. b)pont 1. fordulata szerinti feltétlen hatályú eljárási szabálysértést követte el. A bűnösségi kör szűkülése ellenére sem tekinthető azonban az I. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés a terhére megállapított további bűncselekményekre és az I. rendű terhelt különös visszaesői minőségére figyelemmel eltúlzottnak, így annak enyhítése nem indokolt. Ellenben a sértett sérelmére okozott kár meg nem térült összege tekintetében a bíróság az I. rendű terhelttel szemben vagyonelkobzást alkalmazott. A magánindítvány hiánya, mint a büntetőjogi felelősségre vonásnak a Btk. 30. §
2. a)pontja szerinti egyéb akadálya, nem teszi lehetővé a vagyonelkobzás alkalmazását az [9] elkövetővel szemben, így az I. pont szerinti cselekményből az I. rendű terheltnél keletkezett vagyongyarapodásra vagyonelkobzás nem rendelhető el. Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Be. 428. §

(2)bekezdése alapján a Tamási Járásbíróság 15.B.71/2014/

1. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében a lopás bűntette vonatkozásában helyezze hatályon kívül és az eljárást szüntesse meg, továbbá az I. rendű terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 281.200 forinttal mérsékelje, egyebekben pedig a jogerős ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [10] A felülvizsgálati indítvány alapos. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a törvény konkrétan meghatározza az igénybevételének lehetőségét, ekként a tárgyi, alanyi és adott esetben időbeli előfeltételeit. [12] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt a Be.
2. §

(1)bekezdés c) pontjára alapítva terjesztette elő, mely szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. [13] Ilyen abszolút eljárási szabálysértés a Be. 373. §

(1)bekezdés I. b) pont

1. fordulata szerint, ha az elsőfokú bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány hiányában hozott ítéletet. [14] A jogerős ítélet szerint irányadó tényállás I. pontjában foglalt lopási cselekményt az I. rendű terhelt az édesanyja élettársának a sérelmére követte el. [15] A Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. a) pontja szerint hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa. Ennek értelmében az I. rendű terhelt a sértett hozzátartozója volt a cselekmény elkövetésekor. A Btk.
2. §-a szerint - egyebek mellett - lopás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett hozzátartozója. [16] A Btk.
3. §

(2)bekezdése alapján magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult, továbbá a Be. 173. §

(1)bekezdése értelmében a magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. [17] A sértett sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt által ismeretlen tettes ellen - más értéktárgyak eltulajdonítása miatt tett feljelentés alapján indult büntetőeljárás. A sértettet a nyomozás során több alkalommal kihallgatták, azonban ennek során - annak ellenére, hogy számára tudott volt, hogy bizonyos tárgyakat az I. rendű terhelt tulajdonított el tőle - nem tett az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségre vonására irányuló nyilatkozatot, és erre nézve a nyomozó hatóság sem nyilatkoztatta. [18] A sértett a

1. szeptember
2. napján megtartott tárgyaláson pedig akként nyilatkozott, hogy nem kér kártérítést és azt sem kéri, hogy megbüntessék az I. rendű terheltet. Eszerint a sértett egyértelműen kijelentette, hogy az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségre vonását nem kívánja. [19] Következésképpen a járásbíróság az I. pont alatti lopási cselekmény tekintetében annak ellenére állapította meg az I. rendű terhelt bűnösségét, hogy a sértett magánindítványt nem terjesztett elő. Ezzel a Be.
3. §

(1)bekezdés I. b) pont

1. fordulata szerinti feltétlen hatályú eljárási szabálysértés megvalósult. [20] A járásbíróság az I. rendű terhelttel szemben alkalmazott vagyonelkobzás összegének meghatározásakor a sértett sérelmére okozott 371.200 forint kár meg nem térült összegét, azaz 281.200 forintot figyelembe vette, miután a sértett annak megtérítését nem kérte. [21] A Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során szerzett. [22] A Btk. 75. §

(2)bekezdése értelmében a vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha

1. a)az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,
2. b)az elkövetőt megrovásban részesítették,
3. c)az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. [23] A Btk. VI. Fejezete szerinti büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai között szereplő magánindítvány hiánya [Btk. 30. §
4. a)pont] a vagyonelkobzást lehetővé tevő kivételek között nem szerepel, ekként az I. pont szerinti cselekmény tekintetében az I. rendű terheltnél keletkezett vagyongyarapodásra vagyonelkobzás sem rendelhető el. [24] A bűnösségi kör szűkülése ellenére az I. rendű terhelttel szemben megállapított további 6 rendbeli lopás vétségére és az I. rendű terhelt különös visszaesői minőségére figyelemmel a kiszabott 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés nem törvénysértő és nem tekinthető eltúlzottan súlyosnak sem, így annak enyhítése nem indokolt. [25] Ekként a Kúria a Be. 373. §

(1)bekezdés I. b) pont I. fordulata szerinti, és a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a felülvizsgálati eljárásban is kötelező jogkövetkezményként a Tamási Járásbíróság 15.B.71/2014/

1. számú ítéletét a lopás bűntette tekintetében hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette, továbbá az I. rendű terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 1.200 forintra mérsékelte. Egyebekben a járásbíróság ítéletét a Be.
2. §-a alapján hatályában fenntartotta. IV. [26] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [27] A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal, ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. június
2. Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ