A határozat elvi tartalma: A Kúria csak a megsértett jogszabályhely megjelölését és jogszabálysértés mibenlétét is tartalmazó felülvizsgálati kérelem alapján bírálhatja felül a jogerős ítéletet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.552/2017/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Kovács Zoltán ügyvéd Az alperesek: alperes neve. I. rendű II. rendű Az alperesek képviselője: . PhD Rácz Zoltán ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogkövetkezményei jogellenes megszüntetésének A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: alperesek A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék 1.Mf.20.805/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.478/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 1.Mf.20.805/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I. rendű alperest 20.000 (húszezer) forint, a II. rendű alperest 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költség felperes javára tizenöt nap alatt történő megfizetésére. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az állam javára 110.000 (egyszáztízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. A II. rendű alperes által le nem rótt 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az I. rendű alperessel
- május 11-étől, a II. rendű alperessel
- február 7- étől kötött könyvelő munkakörre munkaszerződést.
- február 7-étől mindkét alperesnél hatályos munkaköri leírása szerint a feladatát képezte a szállítói és egyéb követelések banki átutalásáról való gondoskodás, ezek nyilvántartása a főkönyvelés felé, valamint a likviditási helyzet jelzése a gazdasági vezetőnek. [2] A felperes közvetlen felettese M.Zs. gazdasági vezető volt, akivel egy légtérben végezte a munkáját. Az I. rendű alperes étkeztetési tevékenységet folytatott, a szállítási szerződéseket M.Zs. gazdasági vezető írta alá. Az I. rendű alperes több éven keresztül veszteséget termelt, melynek mértéke az éves beszámolókból megállapítható volt.
- tavaszára a veszteség több 10 milliós nagyságrendűvé vált, és emiatt belső vizsgálatot rendeltek el. Ezzel összefüggésben a felperes munkavégzését felfüggesztették, M.Zs. előzetes letartóztatásba került. [3] Az I. rendű és a II. rendű alperes
- június 3-ával azonnali hatályú felmondással szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Az egyező tartalmú felmondások indokolása szerint a
- május 23-án lefolytatott belső vizsgálat megállapította, hogy a beszállítók felé 112.960.706 forint tartozás áll fenn, míg a kft-ben 1.319.700 forint pénztárhiány mutatkozik, mely tartozás
- októberétől halmozódik. A felperes könyvelői munkakörére irányadó munkaköri leírás szerint a likviditási helyzet jelzése az ügyvezető felé, továbbá a szállító és egyéb követelések banki átutalásáról való gondoskodás a feladatát képezi. A munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.)
- §
(1)bekezdés alapján a felperesnek olyan magatartás tanúsítása is a kötelessége, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit nem veszélyezteti. Az elmúlt évek alatt azonban egyszer sem jelezte a munkáltatóijogkör-gyakorlónak, hogy a munkáltatónak tartozása van, illetve hogy likviditási gondokkal küzd, ezért a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése vált indokolttá. A felperes kereseti kérelme és az alperes védekezése [4] A felperes keresete a munkaviszonya jogellenes jogkövetkezményeként kártérítés és végkielégítés megszüntetése megfizetésére [5] irányult. Előadása szerint jelzési kötelezettsége az ügyvezető felé nem volt, mert ez a gazdasági vezető feladatát képezte. A rossz gazdasági helyzet kialakulása nem neki felróható, mivel a gazdasági vezető által előírtakat kellett teljesítenie, banki átutalással a munkavégzése során nem maradt el. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a felperesnek tájékoztatási kötelezettsége volt az ügyvezető felé, de a felmondás másik indoka, a banki átutalások nem teljesítése, mindenképpen valós. Emellett M. Zs.-val együtt dolgozott, így a tevékenységéről tájékoztatnia kellett volna az alperesek vezetőjét az általános magatartási követelményekből fakadóan. Az első- és másodfokú ítélet [6] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.478/2016/16. számú ítéletével kötelezte az I. rendű alperest a felperes javára kártérítés és végkielégítés, a II. rendű alperest kártérítés megfizetésére marasztalva őket a felperes perköltségében. Kötelezte az I. rendű alperest illeték megfizetésére. [7] Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy a felperesnek a 2014. február 6-ától hatályos munkaköri leírásai alapján a likviditási helyzettel összefüggő jelzési kötelezettsége a gazdasági vezető, és nem az ügyvezető felé állt fenn. Az azonnali hatályú felmondás ezzel ellentétes indoka nem valós. [8] Felhívást követően sem terjesztettek elő az alperesek bizonyítási indítványt arra vonatkozóan, hogy a felperes a szállítói és egyéb követelések banki átutalásáról nem gondoskodott. A meghallgatott tanúk és a csatolt okiratok ezt nem támasztották alá. [9] Az Mt. 8. §
(1)bekezdés megsértése sem volt megállapítható a felperes részéről. A több éve folyamatosan halmozódó tartozások a gazdasági beszámolókból a munkáltató által ismertek voltak. [10] M.Zs. gazdasági vezető számára volt egy olyan elvárása a munkáltatóknak, hogy tájékoztatást adjon a gazdasági helyzetről. Önmagában pedig arra hivatkozni, hogy a M.Zs. által folytatott tevékenységről kellett a munkáltatót tájékoztatni, nem elegendő az azonnali hatályú felmondás alátámasztására, mert ehhez szükséges lett volna annak bizonyítása is, hogy a felperesnek erről információja volt. Önmagában abból, hogy egy szobában dolgoztak, nem következik, hogy azon körülményeket, amelyek alapján a büntetőeljárás folyt M. Zs.-val szemben, ismerte a felperes. [11] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem volt olyan, a felmondásban meghatározott ok, amely alapján a felperessel szemben jogszerűen élhettek a munkáltatók az azonnali hatályú felmondással, így az Mt. 82. §
(1)bekezdés,
(3)és
(4)bekezdés alapján alkalmazta az alperesekkel szemben a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeit. [12] Az alperesek fellebbezése folytán eljárt Miskolci Törvényszék 1.Mf.20.805/2017/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kötelezte az I. rendű alperest az állam javára fellebbezési illeték megfizetésére megállapítva, hogy a II. rendű alperes helyett a fellebbezési illetéket az állam viseli. Marasztalta az alpereseket a felperes másodfokú perköltségében. [13] A törvényszék az elsőfokú ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával helyes indokai alapján hagyta helyben. [14] A banki átutalásokkal összefüggésben rámutatott arra, hogy a felperes a több számlából, amelynek nem volt meg a fedezete, azt tudta kiegyenlíteni, amire a gazdasági vezető utasítást adott. Nem megengedett, mert a felmondási indok bővítése azon hivatkozás az alperesek részéről, hogy a felperes a gazdasági vezető tevékenységéről tudott, és erről nem adott a munkáltatónak tájékoztatást. Az alperesek felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme [15] Az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a felperes keresetét elutasító döntés meghozatalát kérték. A törvényszék megsértette az Mt. 8. §
(1)bekezdését, és a Pp. 206. §
(1)bekezdését. Életszerűtlen ugyanis azon megállapítás, hogy egy zárt helyiségben éveken keresztül együtt dolgozó munkavállalók egyike ne látta volna, a másikuk, a gazdasági vezető milyen tevékenységet végez az alperesek részére. Amennyiben elfogadható, hogy a felperes mindent látott és hallott, amit a gazdasági vezető tett, az Mt. 8. §
(1)bekezdés alapján munkaköri leírás ilyen irányú kifejezett előírása hiányában is köteles lett volna jelezni a munkáltatóijogkör-gyakorló részére a felmondásban szereplő problémákat. Ez nem a felmondás indokainak bővítését jelenti, hanem az Mt. 8. §
(1)bekezdésben előírt munkáltatói jogos gazdasági érdek védelmének az alperesek szerinti helyes értelmezése. [16] Könyvelő munkakörben dolgozó munkavállalónak nyilvánvalóan fel kell ismernie azt a helyzetet, hogy a munkáltatónak milyen összegű tartozása áll fenn, de a felperes személyesen maga is elismerte, miszerint „a könyvelésből látszott a tartozás, ami már akkor több 10 milliós volt”. Mindezek alapján a felperes a magatartásával megsértette az Mt. 8. §
(1)bekezdésében foglaltakat. [17] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte az alperes perköltségben való marasztalásával. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [19] A Pp. 275. §
(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdés szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [20] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fent meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/2016. (II.15.) PK vélemény 4-6. pont]. [21] A Kúria csak a fenti követelményeknek megfelelően előterjesztett felülvizsgálati előadást vehette figyelembe az eljárásában. [22] Az alperesek által alkalmazott azonnali hatályú felmondások az Mt. 78. §
(1)bekezdésén alapultak. Ezekben a munkáltatók a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségének szándékos, jelentős mértékű megszegésére hivatkoztak. A felülvizsgálati kérelem a tényállás jogszabálysértő megállapítását megjelölte jogszabálysértésként (Pp.206.§), de az alperesek által alkalmazott intézkedés alapjául szolgáló anyagi jogszabályhelyre [Mt. 78. §
(1)bekezdés] nem hivatkozott. Önmagában azonban a Pp. 206. §
(1)bekezdés rendelkezéseinek alapján történő felülvizsgálat nem eredményezheti a vonatkozó anyagi jogszabályhely megjelölése nélkül a felülvizsgálattal elérni kívánt célt, vagyis a munkáltatói azonnali hatályú felmondások jogszerűségének megállapítását. [23] Az esetleges gazdasági érdeksérelemre vonatkozó jogszabálysértő ténymegállapításokból [Pp. 206. §, Mt. 8. §
(1)bekezdés] önmagában nem vonható le következtetés arra, hogy a törvényszék a lefolytatott bizonyítás eredményeként miért és mennyiben jutott jogsértően az Mt. 78. §
(1)bekezdés megfelelő alkalmazásának megállapítására (Mfv.I.10.616/2015.). A Pp. 206. §
(1)bekezdésben szabályozott, a tényállás megállapítása során történő bizonyítékok mérlegelése nem azonos az anyagi jogszabályban, az Mt. 78. §
(1)bekezdésében foglalt, a minősített kötelezettségszegés súlyosságának megállapítása körében végzett mérlegeléssel. Ez alapján vonható le ugyanis következtetés arra, hogy az adott tényállás alapján jogszerű volt-e a munkáltató azonnali hatályú munkaviszony megszüntetéséről hozott intézkedése, fennálltak-e az Mt. 78. §
(1)bekezdésben foglalt feltételek. [24] A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [25] A pervesztes alperesek perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §
(1)bekezdésén alapul. [26] Az I. rendű alperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárási illeték viselésére, míg a II. rendű alperest megillető személyes illetékmentesség folytán helyette a felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § alapján az állam viseli. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- október
- Dr. Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k. bíró, dr. Tallián Blanka s. k. bíró