A határozat elvi tartalma: Vadászterületek határára vonatkozó ajánlást érintő módosító javaslat elbírálása során a vadászati hatóság vizsgálja, hogy a módosító javaslattal érintett vadászterületnek minősülő földterület támogatottsága eléri-e a törvényben meghatározott feltételeket azzal, hogy az legalább 300 ha, egybefüggő vadászterületnek minősülő területre vonatkozhat, és annak legfeljebb 1/3-a más, nem a módosító javaslatot benyújtó földtulajdonosok tulajdonában is lehet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.921/2017/
- A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke dr. Fekete Ildikó előadó bíró dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: dr. Soós Péter ügyvéd Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos Alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó képviselője: (...) (...) A per tárgya: vadászterület határára vonatkozó ajánlást érintő módosító javaslat tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.031/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.031/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint perköltséget. A tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére lerótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Tolna Megyei Kormányhivatal ajánlást tett közzé hirdetményi úton a 17-454250-403 és a 17454650-403 kódszámú vadászterület határára a
- március 1-től
- február 28-ig tartó üzemtervi ciklusra. A felperes
- május
- napján előterjesztett kérelmében a vadászterületek határára vonatkozó ajánlást érintő módosító javaslatot nyújtott be a hatósághoz. E szerint a módosító javaslat a 17-454250-403 kódszámú vadászterületre vonatkozik, amelyet a felperes 398 ha területtel kíván növelni. A módosító javaslat mellékleteként csatolta az egyes tulajdonosok meghatalmazásait, illetve a (...)i (...), illetve (...)/1 hrsz-ú ingatlanok adásvételi szerződését. [2] A Tolna Megyei Kormányhivatal a
- május
- napján kelt OH/39/398-2/
- számú határozatával a felperes módosító javaslatát elutasította. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes jogelődje a
- szeptember
- napján kelt 04.3/41246/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában a a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 11/A. §
(5),
(6),
(7)és
(8)bekezdésére, a Vtv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V.4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 7/A. §
(1)bekezdésére, 7/B. §
(1)bekezdés c) pontjára, a Vhr. 7. §
(2),
(3)és
(5)bekezdésére, a 9. §
(3)bekezdésére hivatkozott. Táblázatban rögzítette, hogy melyek voltak azok a meghatalmazások, amelyeket nem lehetett figyelembe venni. A táblázat tartalmazta egyben az érintett területek térmértékét, illetve az elutasítás okát is. A határozat tételezte lebontásban, hogy a hatóság milyen területeket fogadott el, amelyek kiterjedése 245,2284 ha. Az alperesi jogelőd megállapítása szerint a Vtv. 11/A. §
(8)bekezdése sérült, mert a módosító javaslattal érintett terület több mint 1/3-a más, nem módosító javaslatot benyújtó földtulajdonosok tulajdonában van. A kereseti kérelem és ellenkérelem [3] [4] [5] [6] A felperes keresetében az alperes jogelőd határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését, az elsőfokú közigazgatási hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Kifejtette a felperes, hogy a támogatási arányt a 398 ha területhez kell viszonyítani, úgy pedig teljesül a Vtv. 11/A. §
(8)bekezdésében rögzített követelmény. Sérelmezte a felperes, hogy az alperesi jogelőd nem fogadta el (...) község tulajdonában, vagyonkezelésében lévő földek tekintetében a polgármester által aláírt meghatalmazásokat. Kiemelte a felperes, hogy a (...)i (...) és (...)/1 hrsz-ú területek is támogatott földnek minősülnek, a két tulajdonos ugyanis ebbéli minőségében, tehát tulajdonosként írta alá a meghatalmazást 2016. május 4-én. Jogszabálysértésként a felperes a Vtv. 3. §-ának, 4. §
(2)bekezdésének, a Ptk. 5:
- §ának, illetve a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)és
(2)bekezdésének sérelmére hivatkozott. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A bíróság ítélete [7] [8] A bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az alperesi jogelőd határozata már 398 ha vadászterületet említett - eltérően az elsőfokú határozatban írtaktól - azzal, hogy a támogatott területet 245,2284 ha térmértékben határozta meg, amely a módosító javaslattal érintett vadászterület kiterjedésének a 61,6%-a. Így egyértelmű, hogy az alperesi jogelőd már a módosító javaslatban rögzített térmértéket vette figyelembe. A Vtv. 11/A. §
(5)bekezdés
- a)és
- b)pontjára,
(7)és
(8)bekezdésére hivatkozással megállapította a bíróság, hogy a módosító javaslat akkor minősül joghatályosnak, ha abban a támogatott területek aránya meghaladja a 2/3-ot tekintettel arra, hogy a Vtv. 11/A. §
(8)bekezdése a nem támogatott területeket az egészhez viszonyítva 1/3-ad arányban maximalizálja. Ismertette, hogy a Vhr. 7/A. § [9]
(1)bekezdés a)-f) pontja rögzíti, hogy mit kell tartalmaznia a módosító javaslatnak. A Vhr. 7/B. §
(1)bekezdés c) pontja a vadászati hatóság kötelezettségét állapítja meg a dokumentumok vizsgálata körében, és döntési jogkörét. A Vhr.
- számú melléklete a földtulajdonost megillető vadászati joggal kapcsolatos meghatalmazás kötelező adattartalmát határozza meg. Utalt a bíróság a Vhr.
- §
(3)bekezdésében és 9. §
(3)bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltakra is. Az önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatban kiemelte, hogy három meghatalmazás került csatolásra, mindhármat B.J. írta alá, két meghatalmazáson szerepel a polgármester megjelölés is. A felsorolt ingatlanok egy része az önkormányzat tulajdona, míg a továbbiak tekintetében az önkormányzat vagyonkezelő. Kifejtette a bíróság, hogy azokat az ingatlanokat, ahol az önkormányzat csupán vagyonkezelő, azért nem lehetett figyelembe venni, mert a Vtv. 11/A. §
(5)bekezdése alapján csak tulajdonos tehet módosító javaslatot. Ebben az esetben alanyi probléma van, mert a meghatalmazó, az önkormányzat jogállása nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. Ott, ahol az önkormányzat tulajdonos volt, tárgyi probléma áll fenn, mert ezen ingatlanok nem vadászterületek a Vtv. 8. §
(2)bekezdés g) pontja alapján. A (...)/1, illetve a (...) hrsz-ú ingatlanok kapcsán leszögezte a bíróság, hogy a tulajdonosként feltüntetett személy H.A. és B.B. a meghatalmazást
- május 4-én írta alá. A perben rendelkezésre állt dokumentumok és az adásvételi szerződések dátumából, az elfogadó nyilatkozat megtételének időpontjából levezetve a bíróság egyértelműen megállapíthatónak találta, hogy a két személy a meghatalmazás aláírásakor nem lehetett az érintett területek tulajdonosa, tekintettel arra, hogy a bejegyzési kérelem iktatásának időpontja kétséget kizáróan
- május
- utáni időpont volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a két meghatalmazó a meghatalmazás aláírásának napján valóban nem rendelkezhetett a Vhr.
- §
(3)bekezdésében meghatározott okiratokkal. A felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását kérte, és a keresetében foglaltakat fenntartotta. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett kérte a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Arra hivatkozott, hogy a bíróság ítélete jogszabályt sért, mivel az ellentétes a Vhr. 7. §
(4)bekezdés rendelkezéseivel. (...) község önkormányzata a Magyar Állammal kötött érvényes és hatályos vagyonkezelői szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyon kezelője a (...)/2, (...)/1 és a (...) hrsz-ú földterületeknek. A meghatalmazást kiállító önkormányzat vagyonkezelői jogát sem az eljáró hatóságok, sem a bíróság nem vizsgálta, illetve azt figyelmen kívül hagyta. A meghatalmazás formai hiányosságára, mint elutasítási okra való hivatkozás a felperesi álláspont szerint a Ptk. rendelkezéseivel ellentétes, mivel a meghatalmazás hiánya, vagy annak tartalmi hiányossága pusztán hiánypótlási ok, elutasítás helyett. A Vhr. 15. számú melléklete rendelkezik a meghatalmazás kötelező alakiságáról, azonban a Vhr. 7/A. §
(1)bekezdése nem sorolja fel a módosító javaslathoz kötelezően csatolandó dokumentumok között. Ennek alapján a Ket. 37. §
(3)bekezdése értelmében az ügyfél felhívásának lett volna helye a kérelem elutasítása helyett. A Ptk. 6:11. §
(1)bekezdésére, 6:14. §
(1)-
(3)bekezdésére, és 6:15. §-ára utalással kifejtette a felperes, hogy a meghatalmazásokra vonatkozó szabályok szerint a képviselt személy utóbb helybenhagyhatja a megfelelő képviseleti jogosultság nélkül eljáró személy (az álképviselő) magatartását. Ezért a felperes által a Vtv. 11/A. §
(7)bekezdése alapján előterjesztett módosító javaslathoz csatolt meghatalmazások alapján eljáró képviselők vagy álképviselők eljárását a földtulajdonosok utólag is helybenhagyhatják. Utalt a felperes a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.480/2009. számú eseti döntésére, mely szerint a Vtv. által szabályozott, társult vadászati jog esetén, a törvény 4. §
(2)bekezdése alapján a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései irányadók, háttérrendelkezésként. A felperes megítélése szerint a másodfokú vadászati hatóság nem állapíthatta volna meg a kötelezően előírt 2/3-os tulajdoni arány hiányát anélkül, hogy a meghatalmazások formai hiányosságok pótlására a Ket. 37. §
(3)bekezdése alapján hiánypótlásra hívta volna fel. [11] Kifejtette a felperes, hogy a bíróság határozata jogszabályt sért, amikor az önkormányzat tulajdonában, illetve vagyonkezelésében álló út művelési ágú ingatlanokat nem veszi figyelembe a módosító javaslat megállapításánál. A Vtv. 8. §
(2)bekezdés, valamint a Vhr. 7. §
(4)bekezdésére alapított jogszabály helyes értelmezése eltérő tartalmú hatósági határozatot és eltérő tartalmú ítéletet eredményezett volna. A figyelembe nem vett területek közül már egyedül a (...) (...)/1 hrsz-ú terület 32,34 ha térmértékű, azaz így a 2/3-ad fölötti arányban lettek volna a módosító javaslatot benyújtó földtulajdonosok. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [13] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le. [14] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. §
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [15] A felperes keresetében három jogszabálysértést jelölt meg, a bíróság jogerős ítélete mindhárom tekintetében a kereset alaptalanságát állapította meg. A felperesi felülvizsgálati kérelem az első két kérdéskör tekintetében hivatkozott a jogerős ítélet jogszabálysértésére. [16] A perben rendelkezésre állt iratokból a Kúria megállapíthatónak találta, hogy a felperes alaptalanul kifogásolta a módosító javaslattal érintett terület nagyságát, ugyanis az elsőfokú közigazgatási határozat tévedését az alperesi jogelőd másodfokú határozata már a felperesi megjelöléssel egyezően 398 ha nagyságban rögzítette, annak százalékos arányával számolt, így a felülvizsgált másodfokú határozat is már a módosító javaslatban rögzített térmértéket vette figyelembe. A bíróság jogerős ítélete is elfogadta ezt, így e tekintetben indokolatlan és alaptalan a felperes felülvizsgálati kérelembeli kifogása. [17] Az önkormányzati tulajdonban, illetve vagyonkezelésben álló ingatlanok kapcsán felhozott felperesi érvelést is megalapozatlannak tartotta a Kúria. Osztotta a bíróság álláspontját abban, hogy azon ingatlanokat, ahol az önkormányzat csupán vagyonkezelő, a Vtv. 11/A. §
(5)bekezdése alapján nem lehetett figyelembe venni, módosító javaslatot ugyanis csak a tulajdonos tehet. Azon három meghatalmazás, amely az önkormányzati tulajdonban álló területekre vonatkozott, azért nem volt figyelembe vehető, mert azok a területek nem minősültek vadászterületnek a Vtv. 8. §
(2)bekezdése és a felperes által megjelölt terület tekintetében konkrétan a g) pont alapján. E tekintetben a felperes a Vtv. 8. §
(2)bekezdés, valamint a Vhr. 7. §
(4)bekezdés sérelmére hivatkozott. [18] A Vtv. 8. §
(2)bekezdése a)-
- h)pontig azokat a területeket határozza meg, amelyek nem minősülnek vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül hagyni. A
- g)pont a közút, valamint a közút és annak fel- és lehajtója által határolt területet határozza meg e körben. A felperes kifogásolta ugyan felülvizsgálati kérelmében, hogy a bíróság jogszabályt sértett akkor, amikor az önkormányzat tulajdonában, illetve vagyonkezelésében álló út művelési ágú ingatlanokat nem vette figyelembe a módosító javaslat megállapításánál, azonban annak semmiféle jogszabályi okát, indokát nem jelölte meg. A törvényi rendelkezéssel szemben sem az alperesi hatóság, sem a bíróság nem számíthatta be a Vtv. 8. §
(2)bekezdés g) pontjának minősülő területeket, erre vonatkozóan - de az átminősítésre sem - jogszabályi lehetősége nem volt. [19] A Vhr. 7. §
(4)bekezdése értelmében állami tulajdonú földterület esetén a vadászati joggal kapcsolatos eljárásokban meghatalmazásnak minősül a vagyonkezelési szerződésben foglalt vadászati joggal összefüggő képviseletre vonatkozó meghatalmazás, amely a meghatalmazott által bemutatott, a képviselettel érintett állami földterületek listájával együtt érvényes. [20] Szükségesnek tartotta idézni a Kúria a jogszabály ezen rendelkezését, tekintve, hogy arra sem az alperes a keresettel támadott határozatában, sem a bíróság jogerős ítéletében nem hivatkozott. Ezzel együtt a felülvizsgálati kérelemhez a felperes által csatolt, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet mint a Magyar Állam mint tulajdonos a joggyakorló képviseletében eljáró szervezet, továbbá (...) község önkormányzata mint vagyonkezelő között 2013. március 29. napján megkötött vagyonkezelési szerződés nem tartalmaz a vadászati joggal összefüggő képviseletre vonatkozó meghatalmazást, így sem az alperes, sem a bíróság azt figyelembe venni, értékelni nem tudta. Nem tekinthette úgy - a Vhr. 7. §
(4)bekezdésében foglalt egyértelmű rendelkezés ellenére -, hogy a vagyonkezelési szerződésbe foglalt meghatalmazás hiányában is jogosult volt az önkormányzat az ügyben eljárni, és a meghatalmazás érvényesnek volt tekinthető. Ezzel szemben helyesen foglalt állást a bíróság akkor, amikor rögzítette, hogy az önkormányzati tulajdonban álló, az ügyben megjelölt helyrajzi számú területek nem minősülnek vadászterületnek, éppen a Vtv. 8. §
(2)bekezdés g) pontja alapján, ezért azokat a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kellett hagyni. [21] Megjegyzi a Kúria, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében konkrétan megjelölt (...) (...)/1 hrszú, 32,34 ha térmértékű, figyelembe venni igényelt földterület éppen a felperes által csatolt vagyonkezelői szerződés szerint a Magyar Állam tulajdonát képezi, ott az önkormányzat vagyonkezelőként szerepel, tehát erre vonatkozóan a fentebb is megjelölt jogszabályi rendelkezések zárták ki az össze-számítást. [22] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet - a felperes kérelmére - a Pp. 274. §
(2)bekezdésének megfelelően tárgyaláson bírálta el. [24] A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint kötelezte. [25] A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére a felülvizsgálati kérelmén a 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta, annak viselésére a Pp. 270. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint köteles. Budapest,
- április
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró