Mfv.10521/2017/13 – Kúria

(2),

1. III. Tv.
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.521/2017/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Gál Attila bíró Dr. M.né dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperesek: I.rendű felperes neveI. rendű (I.rendű felperes címe) II.rendű felperes neveII. rendű A felperesek képviselője: Dr. Pribeli Erzsébet ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Simon Anna Orsolya kamarai jogtanácsos A per tárgya: munkaviszony jogkövetkezményei jogellenes megszüntetésének A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.073/2017/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.M.1929/2013/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.073/2017/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I. rendű felperesnek 100.000 (egyszázezer) forint, a II. rendű felperesnek 250.000 (kettőszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az alperes visel 2.008.350 (kettőmillió-nyolcezer háromszázötven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A felperesek az alperes jogelődjénél
5. szeptember 1-jétől létesítettek munkaviszonyt. A munkavégzési helyük B. alatt volt. Az I. rendű felperes IT szakértő II. munkakört töltött be az alperesnél, beosztottja nem volt, a közvetlen felettese a Desktop alkalmazás kompetencia központ vezetője volt. A II. rendű felperes
6. január 31-éig regionális igazgatóhelyettes, egyben Desktop szolgáltató és technikai osztályvezető volt. Ezt követően a K.M.R.I.K. régióvezetője lett. Közvetlen felettese a szolgáltatásüzemeltetés igazgatója volt, beosztottjai a területi felelősként megbízott IT szakértő II., IT szakértő III. és IT technikus. A munkaköri leírása időszakos feladatként jelölte meg, hogy felügyeli a területek időszakos leltározási feladatait, és felel a leltárért, valamint előírta a Közép-magyarországi régió fióktelepeinek munkavégzéshez szükséges bérlemény és informatikai infrastruktúra biztosítását, beruházási, szerződéses anyagok előkészítését. Az alperes átmeneti jelleggel vállalta a M. Zrt. tulajdonában lévő, a roll out projektben beszerzett nagy tömegű PC-k és tartozékok tárolását, amelyre vidéki telephelyeken és a B.telephely
7. számú helyiségében került sor. Ez utóbbi telephelyen a perbeli időszakban a V. Kft. által ellátott 24 órás őrszolgálat működött. Az épület ablakai rácsozottak voltak, a telephelyen kamerás megfigyelőrendszer és beléptetőkártyás ajtónyitás működött. A PCket a budapesti telephelyre
8. augusztus 2-án és szeptember 4-én szállították le. Az átvevő Cs.L., a B.R.I.K. műszaki csoportvezetője volt, azonban a felperesek is részt vettek ezen eszközök
9. számú helyiségbe történő bepakolásában. Az eszközöket dobozokban tárolták, gyári számmal rendelkeztek, leltári számot nem kaptak, nyilvántartás csak azután készült róluk, miután a roll out projekt elkezdődött. A számítógépes eszközöket az alperes munkatársai telepítették. A M. Zrt. elnök-vezérigazgatója által az eszközök számbavétele érdekében elrendelt célvizsgálat
10. decemberében zajlott le, de a M. utcai telephelyet ekkor nem vizsgálták, majd a M. Zrt. felhívására az I. rendű felperes
11. április 2-án felhívást adott ki a PC eszközök számbavételére.
12. április 8-án a gyári számra kiterjedő felmérés megállapította, hogy 25 db Workstation és billentyűzet hiányzik, kettővel több, mint a
13. április 5-ei vizsgálat alkalmával. Az alperes M. utcai telephelyén a takarítási tevékenységet a G. Kft. munkatársai végezték.
14. április 8-án két takarító beléptetőkártyáját letiltották, mivel a kamerafelvételek szerint az egyik takarító a
15. számú szobába a biztonsági őr jelenléte nélkül belépett, onnan két doboz PC eszközt vitt az autója csomagtartójába, eltávozásakor a biztonsági őrök nem ellenőrizték a [6] [7] [8] [9] takarítók autóját. Az alperes a rendőrségen feljelentést tett. Az alperes a felperesek munkaviszonyát 2013- április 24-én kelt azonnali hatályú felmondással megszüntette. A munkáltató mindkét felperesnél hivatkozott arra, hogy a M. utcai telephelyről ismeretlen időpontokban és körülmények között eltűnt 25 db, egyenként 400.000 forinti értékű asztali számítógép (PC), a keletkezett kár eléri a 10 millió forintot. Mindkét felperes felelősségét megállapították abban, hogy az eszközök rendszeres ellenőrzése nem történt meg a telephelyen, a M. utcai telephely
16. számú szobájára vonatkozó beléptetési szabályzat jelentős késéssel,
17. november 1-jével került kiadásra, ezt az érintett munkatársakkal dokumentáltan nem ismertették, és annak következetes betartása is elmaradt. Az I. rendű felperes azonnali hatályú felmondása - utalva a munkaköri leírás VI. fejezetének 1-4., valamint a
18. és
19. pontjára felrótta, hogy a munkaköri kötelezettségei elmulasztásának következménye, hogy a 25 db PC minden kontroll nélkül kikerülhetett a tárolásra kijelölt helyről, azok eltűnését nem észlelte, a jelentési kötelezettségét nem teljesítette. A II. rendű felperes azonnali hatályú felmondásában alperes kitért arra, hogy a régióvezető munkakörében irányítása alatt álló szervezeti egység kezelésébe kerültek a PC eszközök, a társaság vagyonának védelme a feladatai közé tartozott.
20. április 8-án a roll out tevékenységgel kapcsolatos raktározással, vagyonmegóvással összefüggésben tudomására jutott problémákat, hiányt nem jelezte, a munkaköri feladatait, ellenőrzési, beszámoltatási és beszámolási kötelezettségét nem teljesítette. A roll out tevékenység tekintetében a feladat- és hatáskörét nem szakszerűen látta el, a munkatársai munkáját nem ellenőrizte, a roll out tevékenységre vonatkozó szabályok betartását elmulasztotta. Az azonnali hatályú felmondások utaltak a munka törvénykönyvéről szóló
21. évi I. törvény (Mt.)
22. §

(1)-

(2)bekezdésére, 6. §

(2)bekezdésére, 52. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjára, a Kollektív Szerződés III.1.4.3.
3. d)pontjára azzal, hogy a felperesek súlyosan megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, a jóhiszeműség és tisztesség elvén alapuló együttműködési kötelezettséget, ennek következtében elvesztették a munkakör ellátásához szükséges bizalmat. A felperesek kereseti kérelme és az alperes védekezése [10] A felperesek a munkaviszonyuk jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként elmaradt jövedelem és járandóság, valamint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték az alperes kötelezését. [11] Az I. rendű felperes hivatkozott arra, hogy a beléptetési szabályzatok elkészítése a vagyonvédelemmel összefüggésben nem volt a feladata. Az eszköznyilvántartási program alkalmatlansága miatt nem lehetett naprakészen nyomon követni az eszközök mozgását, a hiány észlelésekor azt a felettesével nyomban közölte. [12] A II. rendű felperes vitatta, hogy az azonnali hatályú felmondás indokai oksági kapcsolatban lennének a számítógépek eltűnésével, melynek oka az épület védelmét szolgáló biztonsági szolgálat működését és ellenőrzését érintő bizonyított szabálytalanságok, amelyekhez neki nincs köze. Konkrét munkafeladata a M. utcai telephelyen lévő eszközök tárolása, kezelése, ellenőrzése vonatkozásában nem volt. [13] Mindkét felperes hivatkozott arra, hogy a munkaviszonyuk azonnali hatályú megszüntetésével személyiségi joga sérült. [14] Az alperes ellenkérelme a keresetek elutasítására irányult. Az azonnali hatályú felmondás indokainak valóságát és okszerűségét állítva megalapozatlannak ítélte a felperesek személyiségi jogsértéssel összefüggő kárigényét is. Az első- és másodfokú ítélet [15] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.M.1929/2013/79. számú kijavított ítéletével megállapította, hogy a felperesek munkaviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg, és az I. rendű felperes munkaviszonyát helyreállította. Kötelezte az ő javára az alperest elmaradt munkabér, alanyi juttatás, béren kívüli juttatás, önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés megfizetésére a meghaladó keresetet elutasítva. Marasztalta az alperest a II. rendű felperes javára jövedelempótló kártérítésben, végkielégítésben. Kötelezte az alperest a felperesek javára perköltség, az állam javára kereseti illeték megfizetésére. [16] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a M. utcai telephelyre vonatkozó beléptetési szabályzatot 2012. január 30-án adták ki, de emellett a 9. számú szobára is készült 2012. november 1-jével egy beléptetési szabályzat, amely nem telepített a felperesekre feladatkört. Ennek 5.4. pontja szerint a 9. számú szobára vonatkozóan folyamatos portaszolgálat működött, a beléptetés pedig mágneskártyás rendszeren keresztül történt, a helyiség kulcsát aláírás ellenében a jogosult személy a portán vehette fel. A szabályzatban foglaltak szerint annak ellenőrzése évente két alkalommal történik, amelyről jegyzőkönyv készül. [17] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy valós a felmondás indoka, miszerint a M. utcai telephelyről ismeretlen időpontban és körülmények között eltűnt 25 db asztali számítógép. Megállapította azonban, hogy ez nem vezethet a felperesek jogviszonyának azonnali hatályú megszüntetésére. [18] Az I. rendű felperes tevékenységéhez tartozott a roll out támogatási feladatok ellátása. Nem merült fel adat arra, hogy ezen feladatoknak ne tett volna eleget, illetve hogy ezek elmulasztása okozati összefüggésben lenne a számítógépek eltűnésével. A PC eszközök pontos nyilvántartását az I. rendű felperes nem tudta elvégezni, mivel a műszaki munkavállalók hiányosan dokumentálták az adatbázisban a telepített számítógépeket, illetőleg egyik tárolási helyről a másikra való átszállítás esetén a program vezetése nem volt megfelelően lehetséges. Az I. rendű felperesnek a tárolt eszközöket nem kellett ellenőriznie, a munkaköréhez az nem tartozott, hogy a M. utcai telephelyen megjelenjen, és ott a 288 PC eszközt megszámolja. A beléptetési szabályzatban foglaltak ismertetése és betartatása nem az I. rendű felperes feladata volt. [19] A II. rendű felperesnek központi régióvezetőként szintén nem volt kötelezettsége a M. utcai telephelyen tárolt eszközök meglétének rendszeres ellenőrzése, vagy erre vonatkozó utasítás kiadása. [20] A felperesek ismerték a beléptetési szabályzatot és a M. utcai telephely biztonsági körülményeit, ezért nem feltételezhették, hogy az ott tárolt eszközök a rendkívüli biztonsági előírások mellett eltűnnek. Az eszközök biztonságos őrzésének megteremtése nem a felperesek feladata volt. [21] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a számítógépek eltűnése nincs okozati összefüggésben a felperesek tevékenységével. Az okozati összefüggés a számítógépek eltűnése és a beléptetési szabályzat be nem tartása között fedezhető fel, mivel bárki beléphetett az alperes M. utca 19. szám alatti telephelyére, illetőleg a 9. számú szobába, ahol a számítógépeket őrizték. [22] A jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeként az Mt. 82-83. § alapján marasztalta az alperest, I. rendű felperes munkaviszonyát helyreállította, míg a felperesek nem vagyoni kárigényét alaptalannak ítélte. [23] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.073/2017/7. számú ítéletével az elsőfokú kijavított ítéletet fellebbezett részében a kereseti illetékről hozott döntések kivételével helybenhagyta, a kereseti illetéket megváltoztatta. Az I. rendű felperes javára keresetfelemelésére tekintettel további elmaradt munkabért, alanyi juttatást, választható béren kívüli juttatást, önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést ítélt meg. Marasztalta az alperest az állam javára fellebbezési illetékben, és a felperesek javára másodfokú perköltségben. [24] A másodfokú bíróság kiegészítette a tényállást a meghallgatott tanúk munkakörére, jogállására vonatkozóan, valamint rögzítette a vizsgálati jelentések tartalmát, az SzMSz, az Etikai Kódex és a KSZ perrel kapcsolatos rendelkezéseit. Az így kiegészített tényállás alapján is egyetértett az elsőfokú bíróság által levont jogkövetkeztetéssel. Megállapította, hogy a felpereseknek három kötelezettségszegést rótt fel az alperes, a II. rendű felperesnél pedig még a vezetői munkakörhöz kötődő feladatok elmulasztását is sérelmezte. [25] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperesek a munkaviszonyuk fennállása alatt a vizsgálati jelentések egyikét sem kapták meg, ezért nem állt módjukban, hogy azokra észrevételt tegyenek. A vizsgálati jelentéseket készítő tanúk egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy anélkül tettek megállapításokat a felperesek kötelezettségszegéseire, miszerint vizsgálták volna a munkaszerződéseiket és a munkaköri leírásaikat, ezért a jelentésekből az erre vonatkozó következtetéseket a törvényszék mellőzte. B.F. vallomását aggályosnak tartotta arra figyelemmel, hogy a felperesek szakmai feletteseként nem volt tudomása a M. utcai telephely 9. számú helyiségéről és arról sem, hogy azt milyen célra és kik használták, ott számítógépet raktároztak. [26] A jelentéseket készítő tanúk egybehangzó vallomása alapján megállapítható volt, hogy a 9. számú helyiséget nem kizárólag raktározásra használták, oda bárki bejuthatott, aki jogosult volt a telephelyre belépni. A tanúk nyilatkoztak az elektronikus nyilvántartás hiányosságairól is. A helyiségben volt hűtőszekrény, mikrohullámú sütő, egyéb eszközök, továbbá a munkavállalók itt étkeztek, kávét főztek. A tanúvallomások szerint a helyiséget egy nagyon könnyen benyomható műanyag ajtó zárta, amelyhez egy „nagyon egyszerű kulcs” volt. A vizsgálati jelentések szerint a helyiség zárhatósága, használatának módja a perbeli időszakban nem változott. A számítógépek őrzésével, kezelésével, mozgatásával foglalkozó külön személyt az alperes nem jelölt ki. [27] A felperesek ellenőrzési kötelezettségével összefüggésben a törvényszék rögzítette, hogy az alperes vezetése nem adott olyan érdemi utasítást, amely a munkaköri leírásukban rögzített feladataikat meghaladó tevékenységet írt volna elő. [28] A M. utcai telephely 9. számú helyiségére vonatkozó beléptetési szabályzat elkészítésére, illetőleg annak ismertetésére vonatkozó feladatokat nem tartalmazott a felperesek munkaköri leírása. [29] Megalapozatlan a jelentési kötelezettség elmulasztására történő alperesi hivatkozás is. Az I. rendű felperes előadása szerint 2013. április 8-án a hiány észlelésekor ezt a II. rendű felperesnek azonnal jelezte, és a szakmai felettesét is értesítette. A II. rendű felperes a tőle elvárható módon járt el, amikor a hiányról értesülve rendkívüli rovancs engedélyezését kérte, és egyidejűleg értesítette a belső ellenőrt. [30] A II. rendű felperes vezetői feladataival összefüggésben a törvényszék kiemelte, hogy a számítógépek 9. számú helyiségben történő elhelyezése, e helyiség használatának módja és körülményei a II. rendű felperes jogkörén kívül eső vezetői döntésekhez kötődtek. Az alperes a roll out projektre vonatkozó írásbeli szabályzatot vagy szóbeli utasításokat nem adott ki, „csak a józan ész” volt irányadó a munkavállalók számára. A beléptetési szabályzat ellenőrzése nem a II. rendű felperes feladatkörébe, hanem a létesítmény gazdálkodási osztályéba tartozott. [31] Mindezekre tekintettel a törvényszék szerint sem volt megállapítható a felperesek tevékenysége és a 25 db asztali számítógép eltűnése között az okozati összefüggés. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperesek ellenkérelme [32] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a felperesek keresetének elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelmével összefüggésben a NAV Adóés Vámigazgatósága 3.135.934 forint bírósági eljárási illetékfizetési kötelezettséget állapított meg az alperes által történt illetékkiszabásra való benyújtás folytán. [33] Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, néhol iratellenes. Fenntartotta az első- és a másodfokú eljárásban tett nyilatkozatait. Kiemelte, hogy a törvényszék álláspontjával szemben - miszerint nem az ő feladatuk volt az informatikai eszközök biztonságos őrzése és ennek feltételei megteremtése, valamint nem ők döntöttek a tárolás módjáról - felpereseket terhelték az Mt. 6. §-ban foglalt kötelezettségek. Az együttműködési kötelezettség megszegése pedig kirívóan súlyos esetben a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését is megalapozza. [34] Az alperes szerint az MK.26. számú állásfoglalás (összhangban az Mt. 6. §

(1)bekezdésében rögzített általános magatartási követelményekkel) rögzíti a munkavállalók károk megelőzésére irányuló kötelezettségét, amelynek a felperesek esetében fokozottabban kellett volna érvényesülnie. A felperesek ismerték a beléptetési szabályzatot és a M. utcai telephely biztonsági körülményeit, ezért még inkább törekedniük kellett volna a kialakult helyzet megszüntetésére legalább azzal, hogy nyomatékosan felhívják a figyelmet a kárveszélyre, és a maguk lehetőségeihez mérten egyszerű, papír alapú módszerrel rendszeresen dokumentálják és ellenőrizzék a tárolt mennyiséget. A kármegelőzés érdekében a biztonsági feltételek felismerését követően késedelem nélkül, saját költségükre biztonsági zárat, lakatot kellett volna vásárolniuk, hogy felhívják a figyelmet a kockázatot rejtő helyzetre, és gondoskodjanak a károk megelőzéséről. K.A.F. jelentése szerint is „tapasztalatuk ellenére nem intézkedtek” a beléptetési szabályzat érvényesítése érdekében. [35] Az alperes SzMSz-ének I.6.5. g),

1. o)és
2. q)pontja ír elő a társaság tulajdona védelmével, a hiányosságokkal kapcsolatos munkavállalói magatartással összefüggő feladatokat. [36] A II. rendű felperes tekintetében irányadó az SzMSz 1.6.4. pontja, amely szerint a szervezeti egységek vezetői felelősek a szakterületre vonatkozó törvények, rendeletek, belső szabályzatok megismertetéséért, ezek betartásáért és végrehajtásáért, a társaság vagyona megőrzésében és gyarapításában való hatékony közreműködésért. [37] Munkaköri leírása tartalmazza, hogy felügyeli a területek időszakos leltározási feladatait és felel a leltárért, mely kötelezettségét elmulasztotta. [38] Figyelemmel a felperesek személyi alapbérére, valamint azon előadásukra, miszerint a kár bekövetkezésének lehetőségét felismerték, továbbá tisztában voltak a tárolt eszközök értékével, intézkedniük kellett volna a kármegelőzés érdekében. Minderre tekintettel az azonnali hatályú felmondás okai valósak és okszerűek. [39] A másodfokú bíróság tévesen zárta ki az iratok közül a 49/I. szám alatt csatolt meghallgatási jegyzőkönyvet, és tartotta aggályosnak K. I. vallomását. [40] Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet a Polgári perrendtartástól szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 221. §

(1)bekezdését, az Mt. 6. §

(2)bekezdését, 8. §

(1),

(2)bekezdését, 52. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontját, 78. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontját, 82. §-át, és 83. §
3. b)pontját sérti. [41] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. [42] Álláspontjuk szerint a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a Pp. 272. §

(2)bekezdése 1/

1. (II.15.) PK véleményben foglalt értelmezés szerinti előírásainak, így az a felülvizsgálatra nem alkalmas. Nem vizsgálható ugyanis a jogerős ítélet olyan megjelölt jogszabályhely alapján, amelynek a megsértése nincs jogi érvekkel alátámasztva, vagy amely a felülvizsgálati kérelemben nincs megjelölve, és olyan hivatkozások szerint, amelyek nem képezték sem az első-, sem a másodfokú eljárás tárgyát. [43] Érdemi felülvizsgálat esetén is irányadó a felülmérlegelési tilalom. A felülvizsgálati kérelem emellett ténybelileg és jogilag is megalapozatlan. A Kúria döntése és jogi indokai [44] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [45] A Pp.
2. §

(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §

(2)bekezdés szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [46] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fent meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia, és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/

1. (II.15.) PK vélemény 4-
2. pont]. [47] A Kúria csak a fenti követelményeknek megfelelően előterjesztett felülvizsgálati előadást vehette figyelembe az eljárásában. Ezért a felülvizsgálati kérelemben előadott hivatkozások voltak értékelhetők, a korábbi perben tett nyilatkozatokra vonatkozóak nem. [48] Nem felel meg továbbá a fenti követelményeknek, ha a fél a jogi érvelését nem a szerinte megsértett jogszabályhelyre vetítve adja elő, annak megtételekor a megsértett jogszabályhelyet nem jelöli meg (Mfv.I.10.567/2016/4.) azokat csupán egy helyen felsorolja. [49] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében ugyan állította a bizonyítékok téves mérlegelését, de az ennek alapjául szolgáló Pp.
3. § megsértését eljárásjogi jogszabálysértésként nem jelölte meg. A jelen eljárásban ezért a jogerős ítéletben megállapított tényállás volt irányadó, mellyel összefüggésben az együttműködési kötelezettséget szegő magatartásként az Mt.
4. §

(2)bekezdés megszegésére vonatkozó alperesi hivatkozás megalapozatlan. Az eljáró bíróságok az ítéletükben álláspontjukat ezzel összefüggésben kifejtették. Nem állapítható meg jogszabálysértés a részükről amiatt, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jelentési kötelezettség elmulasztására ismételten hivatkozik. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a felperesek nem szegték meg a jelentési kötelezettségüket. [50] Az Mt. 6. §

(1)bekezdés megszegésével összefüggésben előadott alperesi érvelések olyan új tényeket és körülményeket tartalmaznak, amelyek a felmondásban nem szerepeltek, és az első-, valamint a másodfokú eljárásnak a tárgyát sem képezték, így azok a felülvizsgálati eljárás tárgyai sem lehetnek. Ezért nem voltak értékelhetők a felperesek kárelhárítási kötelezettségével összefüggő alperesi hivatkozások. [51] Az Mt. 8. §

(1)bekezdése, Mt. 52. §

(1)bekezdés

1. c)és
2. d)pontja, 82. §-a, 83. §
3. d)pontja, 78. §

(1)és

(2)bekezdése, valamint a Pp. 221. §

(1)bekezdése megsértése a vonatkozó jogi érvelés hiányában nem volt vizsgálható. [52] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [53] A Kúria kötelezte a pervesztes alperest a felperesek felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján. [54] Az alperes illetékviselési kötelezettsége a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdésén alapul. [55] A felülvizsgálati értéket azonban a vitatott marasztalási összeg (I. rendű felperes esetén 5.644.800 forint, a II. rendű felperes esetén 14.438.700 forint) képezte, melyre vetítve az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárási illeték 2.008.350 forint szemben az alperes által Itv. 74/A. §

(5)bekezdése szerint [figyelemmel a 73. §

(7)bekezdésre és a 74. §

(1)bekezdésre is] megfizetett 3.135.934 forint illetékkel. Ezért az Itv. 80. §

(1)bekezdés i) pontja alapján a különbözetet, a 1.127.584 forint illeték visszatérítését kérheti a Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságánál. [56] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának

(1)bekezdése alapján nyilvános tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Gál Attila s.k bíró, Dr. M.né dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő