A határozat elvi tartalma: Az adócssalás elleni küzdelem az EUB számtalan eseti döntése által elismert és támogatott. C-446/15., C-18/
- C-277/
- A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.V.35.383/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. M. Tóth Zoltán ügyvéd Az alperes: benyújtó 1 Az alperes képviselője: dr. Bráder Kinga szakvizsgázott jogász A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április
- napján kelt 1.K.27.190/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Győri Közigazgatási és 1.K.27.190/2017/
- számú ítéletét hatályon keresetet elutasítja. Munkaügyi Bíróság kívül helyezi és a Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 278.000 (azaz kétszázhetvennyolcezer) forint elsőfokú és 140.000 (azaz száznegyvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam részére felhívásra 333.800 (azaz háromszázharmincháromezer-nyolcszáz) forint elsőfokú és 556.400 (azaz ötszázötvenhatezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) általános forgalmi adó (áfa) adónemben
- május hónapra lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján a
- október 6-án kelt határozatával 5.564.000 Ft adókülönbözetet tárt fel, amelyből 5.179.000 Ft-ot jogosulatlan igénylésnek, 385.000 Ftot adóhiánynak minősített, a jogosulatlanul igényelt adó kiutalását megtagadta, és a felperest 385.000 Ft adóhiány, 2.782.000 Ft adóbírság, továbbá hibás bevallás benyújtása miatt 20.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. [2] A fellebbezés alapján eljárt alperes a
- március 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot az indokolás módosításával - helybenhagyta. [3] Határozatát az általános forgalmi adóról szóló
- évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
- §
(1)bekezdésére,
- § a) pontjára,
- §
(1)bekezdés a) pontjára, a számvitelről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
- §
(3)bekezdésére, 165. §
(1)-
(2)bekezdésére és 166. §
(2)bekezdéseire alapította. [4] Indokolása szerint a felperes az U. Kft. (a továbbiakban: számlakibocsátó) nevében kiállított számlák alapján adólevonási joggal nem élhet, mert az azokon szereplő brikett présgép leszállítása nem a számlakibocsátótól származott. A nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát, a számlakibocsátó székhelyét, működését, a berendezés eredetét a felperes nem ellenőrizte, nem tett meg minden tőle elvárható intézkedést annak érdekében, hogy adókijátszásra irányuló ügyletben ne vegyen részt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását, az adókülönbözet és adóbírság törlését kérte. [6] Álláspontja szerint az alperes határozata sérti az Áfa tv. 120. § a) pontját, 127. §
(1)bekezdés a) pontját, az adózás rendjéről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Art.)
- §
(1)bekezdését, 97. §
(3)-
(6)bekezdését, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. §
(1)bekezdés
- e)pont
- ea)és
- eb)alpontjait. [7] Előadta, hogy a gazdasági esemény számlák szerinti megvalósulását bizonyította. Az EKÁER rendszer, valamint a fuvarozó nyilatkozata és a fuvarokmányok alapján a beszerzett gép eredete és útja nyomon követhető volt, Szlovákiából a számlakibocsátó bérelt raktárán keresztül érkezett a telephelyére. A gép ellenértékét megfizette a számlakibocsátónak, illetve az a szlovák partnerének. [8] Hivatkozása szerint az adóhatóság a tényállást nem tisztázta, a számlakibocsátó ügyvezetője nyilatkozatát nem okszerűen értékelte, mert figyelmen kívül hagyta, hogy ő nyitott Szlovákiában bankszámlát és csak ő adhatott meghatalmazást az arról történő pénzfelvételre. Ennek következtében valótlan, hogy nem bízott meg senkit a társaság nevében való eljárásra. Az adóhatóság döntését kizárólag erre a nyilatkozatra alapította, annak ellenére, hogy valamennyi bizonyíték a gazdasági esemény számla szerinti megtörténtét igazolja. [9] Hangsúlyozta, hogy a számlakibocsátóval korábban is volt gazdasági kapcsolata, bankszámlaszámát is ismerte, és akkor is ugyanaz a személy járt el képviseletében, mint a perbeli beszerzéskor. A vételár kifizetése előtt a gép szétszerelésével megbizonyosodott a megfelelő teljesítéséről, az ellenérték megfizetésére a szétszerelés ütemében több részletben került sor, ezért a tőle elvárható gondosságot tanúsította. A székhely felkeresése az adott ügylet során érdemi információval nem szolgált volna a présgép mérete miatt. Az alperes nem bizonyította objektív tényekkel, hogy az adókijátszásról tudott. [10] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. Az elsőfokú határozat [11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal megváltoztatta és az adókülönbözetet és az adóbírságot törölte. [12] Indokolása szerint a számlakibocsátó törvényes képviselőjének nyilatkozata figyelembevételével a gazdasági esemény nem a számlán szereplő felek között jött létre, ezért a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma 5/2016. (IX.26.) KMK véleményének 2. pontja értelmében vizsgálta, hogy a felperes tudott, vagy tudhatott arról, hogy adókijátszásra irányuló ügyletben vesz részt. [13] A számlakibocsátó ügyvezetője szavahihetőségét a perbeli meghallgatása alapján megkérdőjelezte, mivel igazoltan ő nyitotta azt bankszámlát, amelyre a vételár átutalásra került, de erre a tényre nem emlékezett. Megállapítása szerint a felperes korábban is ugyanazon személy közvetítésével állt gazdasági kapcsolatban a számlakibocsátóval, mint a kifogásolt ügyletnél, amely bonyolításának menete alapján a közvetítő személy képviseleti jogosultságának ellenőrzése nélkül is alappal gondolhatta, hogy vele áll gazdasági kapcsolatban. Az alperes a bizonyítékokat a tudattartalom vizsgálata körében nem a súlyuknak megfelelően értékelte, ezért az adólevonási jog megtagadása törvénysértő volt. A felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem [14] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [15] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Áfa tv. 119. §
(1)bekezdés a) pontját, az Sztv. 15. §
(3)bekezdését, 165. §
(2)bekezdését, 166. §
(2)bekezdését az Art. 97. §
(4)bekezdését, továbbá a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdését és 339/A. §át. [16] Indokolása szerint bizonyította, hogy a perbeli ügylet nem a számlán szereplő felek közt jött létre, és a felperes azáltal, hogy szerződéses partnere nyilvános cégadatait és az eljáró személy képviseleti jogát nem ellenőrizte, nem tett meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy adókijátszásra irányuló ügyletben ne vegyen részt. A korábbi, egyébként nem igazolt - szerződéses kapcsolatból az eljáró személy képviseleti jogosultságának levezetése téves. Hangsúlyozta, hogy a számlakibocsátó törvényes képviselője a közigazgatási és a bírósági eljárás során tett következetes nyilatkozataiban a gazdasági kapcsolat létét tagadta, arról nem is tudott, meghatalmazást senkinek nem adott. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok hiányos, iratellenes és okszerűtlen mérlegelésével találta megalapozottnak a keresetnek. [17] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem alapos. [19] A Pp. 275. §
(1)-
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye, a Kúria a jogerős határozatot a rendelkezésre álló iratok alapján, a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálja felül. Az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nem bíró eljárási szabály megsértésének kivételével a jogszabálysértő jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozathozatalára utasítja. [20] Az elsőfokú bíróság - az alperessel egyezően - azt állapította meg, hogy a brikett présgépet a felperes nem a számlakibocsátótól szerezte be, ugyanakkor a közigazgatási döntést megváltoztatta, mert megállapítása szerint a felperes az ügyletkötés során a tőle elvárható gondossággal járt el. Utóbbi megállapításának törvényessége képezte a felülvizsgálati eljárás tárgyát. [21] A jogerős ítélet értelmében nem vitás, hogy a felperes rendelkezik alakilag kifogástalan számlákkal, az ellenértéket a számlakibocsátó bankszámlájára való átutalással megfizette, a beszerzett gép a birtokában van, a részére történő fuvarozás megfelelően dokumentált. [22] Az alperes az adólevonási jogot a felperes adókijátszást megvalósító ügylethez fűződő tudattartalmának értékelése alapján tagadta meg, az elsőfokú bíróság e körben találta jogszabálysértőnek a közigazgatási határozatot, mert a rendelkezésre álló bizonyítékokat az alperestől eltérően értékelte. [23] A Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. [24] A bizonyítékok hiányos, kirívóan okszerűtlen vagy logikátlan mérlegelése jogszabálysértést valósít meg, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem alapján azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság azokat hiánytalanul, egymással való összefüggéseiben és ellentmondások nélküli logikai rendben értékelte-e. [25] A Kúria a felperesi ügyvezető nyilatkozata alapján megállapította, hogy a felperes a számlakibocsátó cégadatait, a nevében eljáró személy képviseleti jogosultságát nem ellenőrizte. A számlakibocsátó törvényes képviselője az ellenőrzés és a bírósági eljárás során tett vallomásában egyaránt tagadta a felperessel való gazdasági kapcsolatot, kijelentette, hogy a társaság nevében történő eljárásra meghatalmazást sem adott. A közvetítő személlyel való korábbi egyébként a felperes által nem igazolt - gazdasági kapcsolat nem helyettesíti a jogosultság ellenőrzését, az az elvárható gondosság alapján az még a folyamatos ügyletkötések esetén sem mellőzhető. [26] A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság okszerűtlenül értékelte ezeket a nyilatkozatokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a felperes nem a számlakibocsátóval szerződött. Ha a nyilvános cégadatokat ellenőrzi, tudhatta volna, hogy a számlakibocsátó nevében a képviseletére nem jogosult személy jár el, és nem attól a társaságtól fogad be számlát, amely vonatkozásában az alperes utóbb adókijátszást tárt fel. Azáltal, hogy a felperes elmulasztotta a tőle indokoltan elvárható és teljesíthető intézkedéseket, maga is a csalárd magatartásra irányuló ügylet passzív részesévé vált. [27] Az adócsalás elleni küzdelem az Európai Unió Bírósága (EUB) számtalan eseti döntése (pl. C-446/15 Signum Alfa Sped; C18/13 Marks Pen EOOD; C-277/14 Ppuh Stechemp) által elismert és támogatott cél. A felperes a tőle ésszerűen elvárható intézkedést nem tette meg az ügyletkötés során, ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértő döntéssel változtatta meg az alperes határozatát. [28] Ezért a Kúria a jogerős ítélet a Pp. 275. §
(4)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Záró rész [29] A Kúria a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes elsőfokú és felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. [30] A Kúria az elsőfokú és felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja, 43. §
(3)bekezdése értelmében alkalmazandó 42. §
(1)bekezdése, 50. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(4)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- április
- . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Stefancsik Márta sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró