A határozat elvi tartalma: Ha a munkáltatója bizalmát elvesztette felmentési ok indokolásában az alperes kizárólag a kormánytisztviselő szakmai lojalitással történő munkavégzését előíró jogszabály szövegét idézi, a felperes magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható objektív tényt azonban nem nevesít, a felmentés jogellenes. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.135/2017/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tánczos Rita bíró A felperes: A felperes képviselője: Tordainé dr. Sztráska Erzsébet ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Auth Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Auth Veronika ügyvéd) A per tárgya: közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Balassagyarmati Törvényszék 7.Mf.20.704/2016/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.389/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Balassagyarmati Törvényszék 7.Mf.20.704/2016/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.389/2015/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000 (egyszázezer) forint és 27.500 (huszonhétezerötszáz) forint áfa együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A 289.400 (kettőszáznyolcvankilencezer-négyszáz) forint fellebbezési és a 361.800 (háromszázhatvanegyezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felperes
- március 25-étől állt először munkaviszonyban, majd [2] [3] közszolgálati jogviszonyban az alperes, illetve annak jogelődje alkalmazásában. Az alperes a felperest
- szeptember 4-étől vezető főtanácsos osztályba sorolta át, munkaköre műszaki ügyintéző lett. A felperes munkaköri leírásának
- pontja szerint a felperes feladatába tartozott a fenntartási, beruházási munkálatok figyelemmel kísérése. A felperes
- évi egyéni teljesítmény értékelése 73,86 %-os volt, ezzel „jó” kategóriába sorolta az alperes. A munkáltató a hasznosi óvoda és a pásztói gondozóközpont beruházás utóellenőrzésével a ... Kft.-t bízta meg. Az utóellenőrzésről készült jegyzőkönyv az óvoda vonatkozásában a kéménnyel, a tető takarófóliával, valamint tűzfallal kapcsolatban tett megállapításokat, míg a pásztói gondozóközpont esetében azt állapította meg, hogy annak munkálatait folyamatában és annak átvételekor sem ellenőrizték, az ügyben keletkezett dokumentumok és teljesítésigazolások nem a valós állapotot rögzítették. Olyan munkák kerültek kifizetésre, amelyeket nem végeztek el, továbbá olyan anyagokat használtak fel, amelyeket az árajánlat nem tartalmazott. Az óvodával kapcsolatos ellenőrzési jegyzőkönyv rögzítette, hogy a csatolt teljesítés igazolásokat az alperes részéről ... írta alá, a felperes felelőssége nem volt rögzítve, teljesítés igazolást nem írt alá. A gondozóközponttal kapcsolatban a jegyzőkönyv megállapította, hogy a vállalkozási szerződés nem tartalmazott a felperesre, mint megrendelő helyszíni képviselőjére vonatkozó konkrét feladatkör megjelölést és az ahhoz tartozó felelősséget. Az alperes a felperes közszolgálati jogviszonyát a
- október 8án kelt 5988/
- számú határozatával nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés indokával megszüntette. A nem megfelelő munkavégzés körében az intézkedés indokolásának
- pontja rögzítette, hogy a köztisztviselő kötelessége, hogy szakszerűen lássa el a feladatát. A felperes a ... város Önkormányzat fejlesztését és fejlődését szolgáló, több millió forintos beruházásoknál nem az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal végezte a munkáját, munkavégzése az általában elvárható színvonalnak nem felelt meg, a beruházásoknál megállapítható hiányosságok neki, mint helyszíni ellenőrnek felróhatóak. Számára felajánlható más munkakör nincs. A bizalomvesztés indoka körében a munkáltató arra hivatkozott, hogy a köztisztviselő a feladatait a vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni: a vezető szakmai értékei iránti elkötelezettséggel, szakmai elhivatottsággal, fegyelmezetten és lényeglátóan. E szakmai alapértékek iránti elkötelezettséggel történő feladatellátás megvalósulásához a köztisztviselő támogató hozzáállása szükségeltetik A köztisztviselő készségessége, engedelmessége, munkájához való pozitív hozzáállás hiányában az
- pontban foglaltak alapján, azaz a nem megfelelő munkavégzés miatt a vezetés szakmai bizalmát elveszítette. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] [5] A felperes a módosított keresetében a jogellenes felmentése jogkövetkezményeként 8 havi végkielégítés és 6 havi illetményének megfelelő átalány kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a felmentési okok nem valósak, a munkáltató intézkedése nem volt okszerű. Az alperes nem vizsgálta, hogy a további foglalkoztatására más munkakörben van-e lehetőség, ilyen munkakör felajánlása részére nem történt. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Érvelése szerint a felperes jogviszonyának megszüntetésére valós tények alapján, jogszerűen került sor. A felperes az óvoda és a Gondozó Központ felújítási munkálatainál nem az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal végezte a munkáját, nem felügyelte a kivitelezést és nem ellenőrizte az egyes munkák elvégzését. Olyan munkát is kifizetettek, amelyet el sem végeztek, ezért mulasztásával az alperesnek kárt okozott. A nem megfelelő munkavégzés a felperes iránti bizalom elvesztését megalapozta. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [6] A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.M.389/2015/
- számú ítéletével a
- október 8-án kelt 5988/
- Ikt. közszolgálati jogviszony megszüntetéséről rendelkező felmentést jogellenessége miatt hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest 8 havi végkielégítés jogcímén 2.412.000 forint, átalány kártérítés jogcímén 1.809.000 forint és 150.000 forint + áfa perköltség megfizetésére. [7] Az elsőfokú bíróság a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény ( a továbbiakban: Kttv.) 63.§
(3)bekezdése alapján vizsgálta a felmentés jogszerűségét. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a nem megfelelő munkavégzés körében a hivatkozott ... Város Önkormányzatnál megvalósuló több millió forintos beruházások felperesi helyszíni ellenőri munkáját kifogásolta, azt hiányosnak és nem az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal történő munkavégzésnek minősítette. A felperes feladatai azonban nem voltak elhatárolhatóak a vállalkozási szerződésben nevesített műszaki vezető és a teljesítési igazolásokat is ellenjegyző műszaki ellenőr ellenőr feladataitól és felelősségétől. Álláspontja szerint ezért a perbeli tényállás mellett a nem megfelelő munkavégzés jogalap nélküli hivatkozás volt. Ezen indok a fentieken túl a Kttv. 65.§
(1)bekezdés a) pontjába is ütközik, mivel a felperes minősítése nem volt átlag alatti vagy elfogadhatatlan. [8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felmentés bizalomvesztésre történő hivatkozása gyakorlatilag a jogszabály normaszövegét tartalmazza, a felperes személyére, munkakörére konkretizálható mulasztást nem rögzített. Az elsőfokú bíróság azt is értékelte, hogy a felperes az utóellenőrzéssel kapcsolatos szakmai megbeszéléseken nem vett részt. A vállalkozási szerződésben ugyan nevesítve volt a megrendelő helyszíni képviselőként, azonban konkrét szakmai feladatát és felelősségét nem határozták meg. Megállapította továbbá, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló jegyző részéről a bizalomvesztés nem valósult meg. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a nem megfelelő munkavégzés megállapítása jogalap nélküli volt, a bizalomvesztés is erre alapult, ezért a felmentés jogellenes. [9] Az alperes fellebbezése alapján eljárt Balassagyarmati Törvényszék a 7.Mf.20.704/2016/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy a nem megfelelő munkavégzésre alapított felmentés a minősítési feltétel hiányában nem volt helytálló, azonban álláspontja szerint az a bizalomvesztés alapjául szolgálhatott. A törvényszék a Kttv. 66. §
(1)bekezdésének ismertetését követően - amelyre az elsőfokú bíróság jogszabályként nem hivatkozott - megállapította, hogy a bizalomvesztés alapulhat a Kttv. 76. §
(2)bekezdése szerint a kormánytisztviselő magatartásán, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tényen, amelynek az alperesi felmentés megfelelt. A Kttv. 76. §
(2)bekezdésével kapcsolatban megállapította, hogy az általános megfogalmazáson túl a felmentés olyan tényekre is hivatkozik, amelyekkel kapcsolatos munkavégzési kötelezettségének a felperes nem tett eleget. E kötelezettségszegésekről a felperesnek az utóellenőrzésről 2015. október 7-én készült - általa is aláírt jegyzőkönyvből tudnia kellett, ezért alappal nem hivatkozhatott arra, hogy a jogviszonya megszüntetésének indokolása túl általános. A nem megfelelő munkavégzés a perbeli esetben a minősítési feltétel hiányában nem lehetett felmentési ok, azonban a Kttv. 63.§
(2)bekezdés e) pont szerinti bizalomvesztés alapjául szolgálhatott. [10] A törvényszék érvelése szerint nem helytálló az elsőfokú bíróság jogértelmezése a Kttv. 76.§
(2)bekezdése körében sem, amely szerint vezetőnek kizárólag a munkáltatói jogkört gyakorló jegyző minősül. Ennek jogszabályi alapját az elsőfokú ítélet nem jelölte meg, továbbá nem vette figyelembe a polgármesterre vonatkozó feladat-és hatásköri szabályokat, amelyet Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban: Mötv.) 67.§-a rögzít E törvény 81.§-ában foglaltak alapján a polgármester a vezetők fogalmi köréből nem zárható ki, ezért a Kttv. 66.§-ában foglalt bizalomvesztés nemcsak a munkáltatói jogkört gyakorló személy, hanem az adott személynél magasabb pozícióban lévő vezetők, így a polgármester esetében is megvalósulhatott. Mindezek alapján a másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes bizonyította, hogy a vezetője bizalmát elvesztette indok világos, valós és okszerű volt, megfelelt az MK
- számú állásfoglalás követelményeinek is, ezért a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a törvényszék új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára történő utasítását, valamint az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. [12] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kttv.
- §
(2)bekezdés
- b)és
- e)pontjában, 63.§
(3)bekezdésében, 65. §
(1)bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban:Mötv.)
- §
(3)bekezdés b) pontjában és
(4)bekezdésében, továbbá a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseket. [13] Felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú eljárásban rendelkezésre álló bizonyítékokat nem kellően értékelte, ítélete indokolásában nem teljes körűen vizsgálta és téves jogértelmezéssel - az anyagi és eljárási szabályok megsértésével, különösen a Pp. 206. §
(1)bekezdésével ellentétesen - hozta meg ítéletét. [14] Az elsőfokú ítélet indokolása megállapította, hogy a felmentés bizalomvesztést indokló része csupán a normaszöveg bemásolását tartalmazta, az teljes egészében a nem megfelelő munkavégzésen alapult. A bizalomvesztésre alapított felmentési indok valótlan is, mivel az a munkáltatói jogkört gyakorló jegyző részéről nem valósult meg. Az elsőfokú bíróság arra is helytállóan utalt, hogy a bizalmi viszony megrendülése, illetve megszűnése szubjektív értékítélet alapján nem, csak alapos és súlyos okok, objektív tények alapján állapítható meg. A felperes álláspontja szerint amennyiben az alperes a tevékenységét, illetőleg a feladat ellátását kötelezettségszegő magatartásnak minősítette, akkor a Kttv. 76. §
(1)bekezdése alapján köteles lett volna fegyelmi eljárást indítani, erre azonban nem került sor. [15] ... Város Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságának
- szeptember 17-ei rendkívüli üléséről felvett jegyzőkönyvből megállapítható, hogy ... polgármester a terhére rótta a hónapok óta fennálló betegállományát. A felperes álláspontja szerint azonban tartós betegsége, valamint, hogy tériszonya miatt nem ment fel a hasznosi óvoda kéményének ellenőrzésére, nem eredményezhet bizalomvesztést. 28 évig dolgozott az alperes hivatalában, munkájához szükséges iskolai végzettséggel, szakismerettel, gyakorlattal rendelkezett, vezetőivel és munkatársaival jól együttműködött. Munkáját a munkáltatói jogkört gyakorló jegyző nem kifogásolta. [16] A felperes álláspontja szerint a felmentés okának a munkáltatói intézkedéskor kell fennállnia. A felmentése azonban indokolást nem tartalmazott a munkavégzésére vonatkozóan, csupán általánosságban fogalmazott, ezért annak oka és okszerűsége sem állapítható meg. A bírói gyakorlat szerint a bizalomvesztés nem alapulhat személyes antipátián, ennek megállapítása olyan magatartáson vagy munkavégzésen alapuló objektív tényen nyugodhat, amelyek kellő indokául szolgálhatnak a jogviszony megszüntetéséhez. [17] Az alperes a bizonyítási eljárás során az egyes beruházások utóellenőrzésére hivatkozott, azonban ezekről és az eredményről semmilyen érdemi információja nem volt. A munkáltató az erről készített jegyzőkönyvet a felmentéséig nem adta át, azt ..., ... és ... írták alá. [18] A felperes azt is kifogásolta, hogy a felmentés ugyan tartalmazta, hogy a munkáltatónál másik felajánlható munkakör számára nem volt, azonban álláspontja szerint a munkáltató nem is keresett másik munkakört, annak lehetőségét meg sem vizsgálta. [19] Az eljárt bíróságok egyezően állapították meg, hogy a nem megfelelő munkavégzésre alapított felmentési indok a minősítés hiányában nem volt helytálló. A bizalomvesztés körében azonban a felmentés indokolása semmilyen konkrét kötelezettségszegő magatartást nem tartalmaz, amelynek következtében vezetője bizalmát elvesztette volna. Ezért ezen indokolás nem volt világos és okszerű, nem felelt meg a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma
- számú állásfoglalásában foglaltaknak, a bizonyítási eljárás során pedig már nem volt lehetőség azt kiegészíteni. Mindezek alapján a törvényszék tévesen állapította meg, hogy a nem megfelelő munkavégzés indokolása a polgármester részéről bizalomvesztést eredményezhetett. [20] Nem volt vitatott, hogy a felperes felett a munkáltatói jogkört a Mötv.
- §
(3)bekezdés b) pontja alapján a jegyző gyakorolta. A jogszabályi előírások szerint a polgármester nem adhatott utasítást a jegyzőnek a jogviszonya megszüntetésére, az egyetértés joga az utasítás jogát nem foglalja magába. Mindezek alapján a polgármester lényegében elvonta a jegyző hatáskörét, kifejezetten utasította őt a közszolgálati jogviszonyának megszüntetésére. [21] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ítéletét a rendelkezésre álló bizonyítékok Pp. 206. §
(1)bekezdésén alapuló mérlegeléssel hozta meg. A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat a másodfokú eljárásban is csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelésében nincs-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. [22] A Balassagyarmati Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a felmentés a bizalomvesztés jogcímén megvalósulhatott. Erre semmilyen konkrét ok, körülmény, súlyos kötelezettségszegés és annak időpontja nem került megjelölésre sem a felmentési okiratban, sem az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás során. Téves a másodfokú ítélet azon megállapítása is, hogy az október 7ei jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat nem vitatta. A felperes nem volt abban a helyzetben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt megállapítás alapját képező iratokat tanulmányozza. A munkáltató a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozóan konkrét vizsgálatot nem rendelt el, így a kötelezettségszegés tényszerűen nem is került megállapításra. Ez a beruházás nem ... polgármester időszaka alatt valósult meg, hanem még a 2014-es választást megelőzően, a beruházást pedig kijelölt műszaki ellenőr ellenőrizte.
- évi minősítése jó eredményű volt, 2015-re pedig teljesítménykövetelményt sem határoztak meg részére. [23] Álláspontja szerint a polgármester már a megválasztását követően tervezte a műszaki osztály átalakítását, írásbeli előterjesztéssel élt a létszámcsökkentés érdekében. A polgármester a munkáltatói jogkört gyakorlójával sem közölte, hogy mire alapozza a felperessel szembeni bizalomvesztést, a jegyző tanúvallomásában előadta, hogy a felmentés indokolása nem az ő szakmai meggyőződését tükrözi. [24] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. A Kúria döntése és annak jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [26] A perben irányadó tényállás szerint a felperes közszolgálati jogviszonyának megszüntetésére nem megfelelő munkavégzése [Kttv.
- §
(2)bekezdés b) pont], valamint „a vezetője bizalmát elvesztette” [Kttv. 63. §
(2)bekezdés e) pont] felmentési okok miatt került sor. A jogerős ítélet megállapította, hogy a nem megfelelő munkavégzésre történő alperesi hivatkozás a Kttv. 65. §
(1)bekezdésében írt átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszint megállapításának hiányában jogszabályba ütközött. A másodfokú bíróság ezért a felmentés indokai közül kizárólag a vezetője bizalmát elvesztette felmentési ok alapján annak valóságát és okszerűségét megállapítva utasította el a keresetet. [27] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. [28] Az alperes felülvizsgálati kérelme (csatlakozó felülvizsgálati kérelme) hiányában a felülvizsgálati eljárás tárgyát a felmentés második indoka képezte. [29] A vezetője bizalmát elvesztette felmentési ok vonatkozásában a törvényszék arra helytállóan utalt, hogy a jogszerűség vizsgálata során nem kizárólag a jegyző, vagyis a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy véleményének volt jelentősége. E körben az irányadó bírói gyakorlat szerint a közvetlen munkahelyi vezető, illetőleg a polgármester is vezetőnek tekinthető. Ezt meghaladóan kifejtett jogi álláspontjával és a levont jogkövetkeztetéssel azonban a Kúria nem értett egyet. [30] A Kttv. 63. §
(3)bekezdése szerint a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítani, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. Az MK
- számú állásfoglalása II. pontja szerint az írásban közölt munkáltatói felmondásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie, e nélkül a bíróság megállapítja a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét. Rendes felmondás esetén a jogszabályban előírt világos indokolás követelményének az az indokolás felel meg, amely megjelöli független attól, hogy azt összefoglalóan vagy részletezően - azt a tényt, körülményt, amelyre az intézkedést a munkáltató alapította és abból megállapítható, miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára (BH.2001.395.). [31] A Kttv.
- §
(1)és
(2)bekezdése szerint bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a 76. §
(2)bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő (köztisztviselő) magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. Mindezekből következően a bizalomvesztés alapját képező tényeknek ki kell tűnnie a felmentés indokolásából. [32] Az alperes felmentésében felhozott indokok jelentős részben általánosságban megfogalmazottak, közhelyszerű megállapítások. Konkrét tények, körülmények megjelölése nélkül nem tesz eleget az indokolással szemben támasztott törvényi követelménynek. A felmentés indokolása alapján a felperes nem tudhatta, hogy mi vezetett konkrétan a közszolgálati jogviszonya megszüntetéséhez. Az alperes a bírósági eljárásban utólag adta elő, hogy mi vezetett a felperessel szembeni bizalomvesztéshez. Helyes érvelést tartalmaz az elsőfokú bíróság ítélete, mely szerint a perbeli tényállás mellett nem volt elégséges a felperes utóellenőrzésről való tudomásszerzése, hanem azt is közölni kellett volna a munkáltatónak, hogy a perbeli beruházásokban résztvevő műszaki ellenőr mellett milyen feladatai és hatásköre volt és ezt mennyiben mulasztotta el. [33] A perbeli esetben a munkáltatója bizalmát elvesztette felmentési okhoz fűzött alperesi indokolás lényegében a Kttv. 76. §
(2)bekezdésében foglalt, a kormánytisztviselő szakmai lojalitással történő munkavégzését előíró jogszabály szövegének átvételét jelentette, abban a felperes magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható objektív tény nem került nevesítésre (EBH.2016.M.24.). Ezen indokolás még összefoglalóan sem nevesíti a bizalomvesztés alapjául szolgáló, a felperes terhére írható kötelezettségszegést vagy mulasztást, ezért nem felel meg a világos indokolás követelményének. [34] A törvényszék a jogerős ítéletében jogszabálysértően állapította meg, hogy a felmentésben a „nem megfelelő munkavégzés” felmentési okhoz fűzött indokolásban foglaltak - a „vezetője bizalmát elvesztette” felmentési ok magyarázataként - megalapozták a felperes jogviszonyának megszüntetését. A törvényszék azt helytállóan rögzítette, hogy a hasznosi óvoda felújítási munkáinak ellenőrzéséről 2015. október 7-én felvett jegyzőkönyv a kémények bontása, a takarófólia hiánya és a tűzfal kétszeri elbontása körében ugyan tartalmazzák a felperes észrevételeit, azonban annak bizonyítása, hogy a jegyzőkönyvben foglalt hiányosságok miatt a felperest felelősség terhelte, a perben nem került bizonyításra. E jegyzőkönyvek a felperes aláírása hiányában nem igazolták, hogy a beruházás hiányosságai a felperes munkaköri kötelezettségszegésével álltak okozati összefüggésben különösen azért, mert a beruházásnak kijelölt műszaki ellenőre volt - ezért a Kttv. 66. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltak alátámasztására nem volt alkalmas és a felmentés indokának közléseként az abban foglaltak semmi esetre sem voltak értékelhetőek. [35] Mindezek alapján a törvényszék jogszabálysértően állapította meg, hogy a felperes jogviszonya megszüntetésének indokát a munkáltató bizonyította, mert az részben közhelyszerű, nem világos és nem bizonyított állításokat tartalmazott. [36] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rész [37] A Kúria az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. [38] Az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a másodfokú és felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján a felperes kérelmére tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- február
- . Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró Dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző