A határozat elvi tartalma: A felperes az állítása szerint megsértett jogszabályokat egy helyen azok felsorolásával tüntette csak fel, ezért az ily módon előadottakból nem vonható le következtetés arra, hogy a megjelöltekkel összefüggésben a törvényszék és az elsőfokú bíróság miért és mennyiben hozott jogsértő döntést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.503/2018/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Rózsavölgyi Bálint előadó bíró . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: . Brezniczky Sándor ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: . Dr. Maklári László ügyvéd (Maklári Ügyvédi Iroda) Más perbeli személyek neve és perbeli állása: alperesi beavatkozó: alperesi beavatkozó képviselője: . Hadnagy Emese ügyvéd (Dr. Hadnagy Emese Ügyvédi Iroda) A per tárgya: kártérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.024/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.149/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.024/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 70.000 (hetvenezer) forint és 18.900 (tizennyolcezerkilencszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás során meg nem fizetett 1.107.200 (egymillió-százhétezer-kétszáz) forint illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] A felperes
- április 20-tól állt munkaviszonyban az alperesnél saslikfőző, majd húsipari betanított és segédmunkás munkakörben.
- március 10-én a felperes a szalag végén állva végzett munkát, amikor a szalagról érkező apróhús és csont szétválogatása közben a jobb kezének I. ujján az ujjbegyét megszúrta egy csontdarab, majd aznap később egy másik csont ismét megszúrta ugyanazt az ujját. A munkahelyi baleset következtében a felperes a jobb kezének hüvelykujj sérülése miatt többszörös műtéti korrekció utáni állapot szövődményes, úgynevezett Sudeck atrophia, krónikus ízületi, illetve ínhüvelygyulladás betegséget szenvedett el, melyhez kevert szorongásos depressziós zavar társult. A felperesnél a jobb kéz I. ujj „aktívan nem kivitelezhető”, jobb kézzel fogni, szorítani nem tud. Az alperes a
- március 13-án meghozott 37/
- számú határozatával a felperes balesetét üzemi balesetnek elismerte.
- május 16-án az alperes a felperes munkaviszonyát felmondással megszüntette. Az alperes, illetve a beavatkozó a felperesnek megfizetett 3.500.000 forint sérelemdíjat, 1.275.000 forint gondozási díjat, illetve keresetveszteség címén 569.138 forint elmaradt jövedelmet. A Megyei Kormányhivatal a felperes részére
- március 11-től baleseti járadékot,
- május 17-től rokkantsági ellátást állapított meg. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [8] [9] A felperes az utóbb fenntartott keresetében 16.500.000 forint nem vagyoni kár, 300.000 forint utazási költség, 2.208.676 forint keresetveszteség és havi 132.342 forint keresetveszteségi járadék, 704.000 forint elmaradt cafeteria juttatás és a jövőre nézve havi 16.000 forint járadék, 4.689.000 forint gondozási díj, valamint a jövőre nézve havi 90.000 forint járadék megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy sérülése következtében nem tud tovább dolgozni, jelenleg is kezelésekre jár, ahol olyan tájékoztatást kapott, hogy a gyógyulása reménytelen. A jobb kezét nem tudja használni, a legelemibb tevékenységekben is akadályozott, pszichikailag is teljesen tönkrement, állandóan ideges, feszült, ingerült a tehetetlensége miatt. [10] Állította, hogy a baleset folytán a háztartást vezetni már nem tudja, egyedül nem tud öltözködni, tisztálkodni, házimunkát és egyéb munkát végezni, mivel állandó gondozásra, felügyeletre szorul. Tehetetlensége miatt gondozót kellett igénybe vennie, a lánya külföldről jött haza őt ápolni, gondozni. [11] Az alperes ellenkérelmében a beavatkozó „jóváhagyása” alapján a felperesi követelést 3.500.000 sérelemdíj, 569.138 forint elmaradt jövedelem, 1.080.000 forint gondozási költség, 195.000 forint elmaradt gondozási járadék, továbbá
- április 1-től havi 15.000 forint gondozási járadék erejéig elismerte, ezt meghaladóan kérte annak elutasítását. Az első- és másodfokú ítélet [12] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- november 27-én meghozott 12.M.149/2017/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.267.969 forintot elmaradt jövedelem címén,
- december hónaptól a tárgyhónapot követő hó első napjáig havonta 102.232 forint keresetpótló járadékot, elmaradt cafeteria juttatás címén 704.000 forintot, valamint
- december hónaptól a tárgyhónapot követő hó első napjáig havonta 16.000 forintot, gondozási díj címén 765.000 forintot, továbbá
- december hónaptól a tárgyhónapot követő hó első napjáig havonta 36.000 forint járadékot, utazási költség címén 300.000 forintot, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [13] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes a perben nem vitatta a felperes kártérítési igényének jogalapját, így a bíróságnak a bizonyítást az összegszerűség tekintetében kellett lefolytatni. Megállapította, hogy a felperesnek a balesetet megelőző, 2013 márciusa és
- február közötti időszakban a havi átlagkeresete 145.489 forint volt, és rögzítette, hogy ezen átlagkereset összege az alperesnél megvalósult százalékos mértékű bérfejlesztésre figyelemmel
- évben 170.178 forintra,
- évben 189.017 forintra,
- évben 216.405 forintra, míg
- évben 226.100 forintra emelkedett volna. [14] Az előzőekből kiszámította, hogy a felperes tényleges jövedelemvesztesége (járulékokkal csökkentve és a felperes részére már megfizetett összegek beszámításával)
- május
- és
- november
- között 1.267.969 forint volt,
- december hónaptól a járadék összegét havi 102.232 forintban állapította meg. [15]
- április
- és
- november
- közötti időszakra a havi 16.000 forint cafeteria juttatás figyelembe vételével lejárt összegként 704.000 forintot határozott meg, valamint 2017 decemberétől 16.000 forint havi járadékot. [16] Az elsőfokú bíróság részben találta alaposnak a felperes gondozási díj címén előterjesztett keresetét. Ezzel összefüggésben rögzítette, hogy az igazságügyi orvosszakértő a balesetet követő 24 hónapban napi 3 óra, majd napi 2 óra mértékig tartotta indokoltnak a felperes gondozását. A bíróság a felperes által érvényesített 1.500 forint/óra díjazást túlzottnak találta és a közeli hozzátartozó gondozása miatt ennél mérsékeltebb, 600 forint/óra figyelembevételével határozta meg a gondozási díj összegét mindösszesen 2.040.000 forintban, amelyből az alperes már megfizetett 1.275.000 forintot, így ezen jogcímen további 765.000 forint lejárt és
- december 1-től havi 36.000 forint járadék megfizetésére kötelezte az alperest. [17] Miután az alperes és az alperesi beavatkozó nem vitatták a 300.000 forint utazási költség megtérítése iránti kereseti követelést, így az elsőfokú bíróság e körben a keresettel egyezően marasztalta az alperest. [18] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperesnek a baleset 40%-os rész-egészségkárosodást, valamint további 10% pszichés részegészségkárosodást eredményezett a kialakult kevert szorongásos depressziós zavar miatt. Ezzel összefüggésben 3.500.000 forint nem vagyoni kárt állapított meg megfelelő kompenzációként, amelyet az alperes már megfizetett, így a felperes további 16.500.000 forint nem vagyoni kárigényét elutasította. Akként foglalt állást, hogy a felperes részére további összegben nem indokolt nem vagyoni kártérítés. [19] A felperes fellebbezése folytán eljárt Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- május 24-én meghozott 1.Mf.20.024/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a beavatkozónak 10.000 forint perköltséget. [20] A törvényszék ítéletében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan indult ki abból, hogy a felperesnek a balesetet megelőző évben mennyi volt a távolléti díja, és ezen összeg, illetve a bérnövekedés alapján jogszerűen határozta meg a
- évi elmaradt jövedelmeket. Utalt arra, hogy a felperes fellebbezésben is kifejtett azon álláspontja, mely szerint hasonló munkakörben dolgozók átlagkeresete képezze az elmaradt jövedelem alapját, ellentétes a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (továbbiakban: Mt.)
- §
(1)bekezdésével. [21] A másodfokú bíróság szerint helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság a tekintetben is, amikor a gondozási díjat 600 forint/óra figyelembevételével határozta meg, mivel azt a helyben szokásos díjakra tekintettel mérlegeléssel állapította meg. Álláspontja szerint annak a ténynek, hogy a gondozást rokon végzi, az óradíj mértékére azért van kihatása, mert bár valóban az értéke megegyezik azzal, ha mindezt harmadik személy végezné, azonban ténylegesen a hozzátartozó ezért díjazásban nem részesül, nála nem jelentkezik a gondozási díjban megmutatkozó jövedelem, így ezután sem személyi jövedelemadót, sem egyéb járulékot nem kell fizetnie, tehát a 600 forint/óra díjazás nettó összeget jelent. [22] A törvényszék megítélése szerint az elsőfokú bíróság a keresetlevél benyújtásának időpontjára tekintettel alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §
(3)bekezdése szerint helytálló mérlegeléssel határozta meg, hogy a 3.500.000 forint elegendő a nem vagyoni sérelem ellensúlyozására, tekintettel az Mt. 9. §
(1)bekezdése folytán irányadó a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
- §
(3)bekezdésére is. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [23] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a másodfokú bíróság ítéletének „részbeni megváltoztatását” és a gondozási díj tekintetében az elmaradt összeg 4.689.000 forintra történő felemelését, ezzel összefüggésben a járadék összegének 90.000 forintra emelését, míg a nem vagyoni kárigény vonatkozásában az alperes további 6.500.000 forint megfizetésére kérte az alperest kötelezni. [24] Megsértett jogszabályhelyként felsorolta az Mt. 166. §
(1)bekezdését, 167. §
(1)bekezdését,
- §-át, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
- §
(1)és
(4)bekezdéseit, valamint a Pp.
- §-át. [25] Azt adta elő, hogy a károkozás
- március 10-én történt, így a régi Ptk. szabályai az irányadóak az ügyben. Utalt arra, hogy téves a jogerős ítélet megállapítása, miszerint a hozzátartozó által végzett gondozás ellenértéke a nettó összeg miatt lenne kevesebb. E körben hivatkozott arra, hogy a gondozás forgalmi értéke nem attól változik, hogy ki nyújtja, hanem, hogy milyen a minősége. Véleménye szerint 1 óra gondozás értéke 2.000-2.500 forint, ehhez képest keresetében 1.500 forint/órát kért figyelembe venni, amely véleménye szerint nem eltúlzott. [26] Utalt arra, hogy a gondozási kötelezettségnek a rokoni kapcsolathoz, az érzelmi közösséghez semmi köze nincs a más által okozott kár tekintetében. Az alperes nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe azáltal, hogy a gondozást egy hozzátartozó végzi, ez a káronszerzés tilalmába ütközik. Előadta, hogy az általa megjelölt 1.500 forint/óra már nettó összeg. [27] A nem vagyoni kártérítés tekintetében véleménye szerint az eljárt bíróságok a bizonyított tényeket nem értékelték okszerűen, nem vették megfelelően figyelembe, hogy az üzemi baleset folytán egy életerős, életvidám, házas és társasági életet élő, a családját ellátó, a háztartást fenntartó, kertészkedő, a családi kapcsolatokat ápoló, stabil idegzetű nőből egy kétségbeesett, mindenkivel veszekedő, tehetetlen „idegroncs” lett, aki gondozásra szorul. [28] Hivatkozott arra is, hogy folyamatosan műtétei vannak, a javulás reményének teljes elvesztésével egyidejűleg állapota romlik, amely tényezőket a bíróságok nem vették kellő súllyal figyelembe. Önmagát nem tudja ellátni, amely teljesen „befordulttá” tette, szeretteivel veszekszik, érzelmileg állandóan „kínozza” őket. Erre figyelemmel megítélése szerint a további 6.500.000 forint kártérítés tudná ellensúlyozni a nem vagyoni hátrányt. [29] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy a gondozás óradíja a másodfokú bíróság szerint is a helyben szokásos díjnak megfelel. A nem vagyoni kárigénnyel összefüggésben hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságok egyezőn határozták meg annak összegét 3.500.000 forintban. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [31] A Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett - hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [32] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. Nem tekinthető a Kúria által hozandó határozat tartalmára vonatkozó kérelemnek ha az a jogerős határozat hatályon kívül helyezésére és a „jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalára” irányul, feltéve, hogy a kérelemből a tartalma szerinti elbírálás elve [Pp. 3. §
(2)bekezdés] alapján sem állapítható meg, hogy a fél a jogerős határozat helyett milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/
- (II. 15.) PK vélemény 3-
- pont]. [33] A felülvizsgálati kérelem - annak tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a kérelmének megfelelő döntés hozatalára irányult. A felperes a felülvizsgálati kérelmében tömbösítve megjelölt ugyan anyagiés eljárásjogi jogszabályhelyeket, ugyanakkor magából a kérelemből nem tűnik ki, hogy a jogerős ítélet miért nem felel meg az egy helyen felsorolt és az előzőekben részletezett kritériumoktól eltérően külön-külön meg nem indokolt hivatkozásoknak. [34] A felülvizsgálati kérelem csak utal arra, hogy a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül értékelte, azonban e körben nem jelöli meg azt, hogy miért, milyen bizonyítékok téves értékelésével jutott a törvényszék a felperes által állított jogszerűtlen következtetésre. [35] A felperes a felsorolt jogszabálysértésekkel összefüggő jogi érvelését nem adta elő teljes körűen, illetve az állított jogszabálysértések részletezésekor a jogszabályhelyet külön-külön nem jelölte meg. Lényegében a felperes arra utalt, hogy a jogerős ítélet megállapításával nem ért egyet, azonban a saját álláspontját alátámasztó, a konkrét, megsértett jogszabályhelyet is külön-külön megjelölő jogi érvelést nem terjesztett elő. [36] A felperes az állítása szerint megsértett jogszabályhelyeket egy helyen, azok felsorolásával tüntette csak fel, ezért az ily módon előadottakból nem vonható le következtetés arra, hogy a megjelöltekkel összefüggésben a törvényszék és az elsőfokú bíróság miért és mennyiben hozott jogsértő döntést. [37] A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem előzőekben részletezett követelményének nem felel meg, ha a fél a jogi érvelését nem a szerinte megsértett jogszabályhelyre vetítve adja elő, annak megtételekor külön a megsértett jogszabályhelyet nem jelöli meg, hanem azokat kizárólag csak felsorolásszerűen, egy helyen rögzíti (Kúria Mfv.I.10.440/2017/
- számú ítélet, Mfv.I. 10.396/2018/
- számú ítélet). [38] Minderre figyelemmel a felperes felülvizsgálati kérelme nem felel meg a vonatkozó törvényi előírásoknak, ezért a Kúria a Pp.
- §
(3)értelmében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [39] A felülvizsgálati eljárásban a felperes pervesztes lett, ezért köteles megfizetni a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján az alperes költségét, az alperesi beavatkozónak azonban költsége nem merült fel, ezért az erről szóló határozathozatalt a Kúria a Pp. 79. §
(1)bekezdése alapján mellőzte. [40] Perköltségként merült fel alperes oldalán az őt képviselő ügyvéd munkadíja, melyet a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §
(2)bekezdése a) pontja,
(5),
(6)bekezdései alapján határozott meg. [41] A Kúria a pertárgy értékét a Pp. 24. §
(1)bekezdése és a
(2)bekezdés a) pontja alapján, az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése értelmében állapította meg. [42] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperes munkavállalói költségkedvezményben részesült, ezért a feleket megillető tárgyi költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban elnevezésű 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a értelmében. [43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [44] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. ,
- május
- Dr. Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, Dr. Rózsavölgyi Bálint s. k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k. bíró