A határozat elvi tartalma: Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége nem általános, az ingatlan-nyilvántartás kizárólag a bejegyzett jogok és feljegyzett tények fennállását tanúsítja hitelesen. A tulajdonostárs székhelyére vonatkozó címadat akkor sem közhiteles adat, ha az abban bekövetkezett változást az ingatlanügyi hatóság - meghatározott esetben - hivatalból köteles átvezetni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.820/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: Dr felperes neve A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperes: alperes nevea Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- március 28-án kelt 7.K.32.325/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.32.325/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000.- (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság határozatával az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §
(1)bekezdése alapján elutasította a felperesnek a Budapest, IX. kerület ... hrsz.-ú, teremgarázs megnevezésű gépkocsibeálló ingatlan tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét, mert a kérelem hiányosságait a felperes felhívás ellenére sem pótolta. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- június
- napján kelt 30557/3/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes a ... Kft. (a továbbiakban: Kft.) tulajdonostárs vonatkozásában csatolt „cím nem azonosítható” postai jelzéssel visszaérkezett irat nem felel meg az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/
- (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. Vhr.)
- §
(2)bekezdésében foglaltaknak. Egyben felhívta az elsőfokú hatóságot az Inytv. 27. §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt kötelessége teljesítésére a bejegyzett tulajdonostársak lakcímadata tekintetében. A kereseti kérelem [3] A felperes eljárásihivatkozással keresetet megváltoztatása iránt. és anyagi terjesztett jogi jogszabálysértésekre elő a jogerős határozat Az elsőfokú ítélet [4] [5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperesnek az Inytv. Vhr. 75. §
(1)és
(2)bekezdései értelmében a Kft. elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatát kellett volna csatolnia, vagy a felhívás és a vételi ajánlat közlését kellett volna igazolnia. A „cím nem azonosítható” postai jelzéssel visszaérkezett küldemény nem igazolja a vételi ajánlat közlését. Az Inytv. 5. §
(1)és
(3)bekezdései,
- §-a,
- §-a, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §-a, 5:
- §-a felhívásával leszögezte, hogy az ingatlan-nyilvántartás nem tekinthető közhitelesnek a jogosultak személyazonosító és lakcímadatai tekintetében. A felperes akkor járt volna el helyesen, ha a Kft. székhelyét a székhely vonatkozásában közhiteles és ingyenesen elérhető cégnyilvántartás adatai alapján felderíti, és az abban feltüntetett céghely címre küldi el a felhívást és a vételi ajánlatot. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte. Az Inytv.
- §
(1)bekezdésére, a Ptk. 5:
- §-ára, valamint az Inytv. Vhr.
- § e) pontjára utalással előadta, hogy a Kft., mint tulajdonostárs ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatainak valóságtartalmát az ellenkező bizonyításáig valósnak kell elfogadni. Az alperes sem vitatta, hogy a felhívást és a vételi ajánlatot a közhiteles nyilvántartásban szereplő címre küldték meg, az a hatóság hibás adatállománya miatt nem lehetett sikeres. Érvelése szerint azzal, hogy az alperes a határozatában felhívta az [8] [9] elsőfokú hatóságot az Inytv.
- §
(2)bekezdés b) pontjában foglalt kötelességének teljesítésére, maga is elismerte, hogy az ingatlan-nyilvántartásban hibásan tüntették fel az adatokat. Hangsúlyozta, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokban bízva, azok alapulvételével járt el, jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg jogosultságát, ezért a bejegyzésnek nem volt akadálya. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban az ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [11] A Pp. 275.§
(1)és
(2)bekezdései szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [12] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványait, majd a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően a maguk összességében értékelte és helyesen állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a rögzített tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [13] Az Inytv. Vhr. 3. § e) pontja értelmében a tulajdoni lap II. része - egyebek mellett - tartalmazza a jogi személy megnevezését, székhelyét (telephelyét). [14] Az Inytv. 5. §
(1)bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartás - az ingatlanok e törvényben meghatározott adatai kivételével közhiteles nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességére és ennek anyagi jogi joghatásaira az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyanezen szakasz
(2)bekezdése kimondja, hogy az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlannyilvántartásból törtölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn. [15] Az Inytv. 5. §
(3)bekezdése akként rendelkezik, hogy az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogosultak személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. [16] A Ptk. 5:
- §-a alapján az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. [17] A Ptk. 5:
- §
(1)bekezdése kimondja, hogy az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennáll, és az az ingatlannyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Ugyanezen szakasz
(2)bekezdése értelmében az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény nem áll fenn. [18] A kiemelt jogszabályi rendelkezésekből látható, hogy az ingatlannyilvántartás, bár közhiteles hatósági nyilvántartás, közhitelessége nem általános, az a bejegyzett/törölt ingatlanadatokra, valamint a bejegyzett/törölt jogokra vagy tényekre vonatkozik. A közhitelesség a jogosultak lakcím-, illetve címadataira nem terjed ki még akkor sem, ha azt a tulajdoni lap II. része tartalmazza. [19] Az Inytv. 27. §
(2)bekezdés b) pontja szerint az ingatlanügyi hatóság a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel hivatalból vezeti át a jogosult adatában bekövetkezett azon változásokat, amelyeket eljárása során észlel. [20] A felperes joggal várhatja el, hogy a hatósági ingatlannyilvántartás minden adata helyes legyen, a jogosultak adataiban bekövetkezett változásokat naprakészen átvezesse. Ez a jogos elvárás azonban a bejegyzett tulajdonostárs székhelyének címadatát nem teszi közhitelessé ugyanúgy, ahogy a másodfokú hatóság címadat átvezetésére vonatkozó kötelesség teljesítésére való felhívása sem. [21] Kétségtelen, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett címadatok pontatlansága általános gyakorlati problémaként jelentkezik, ez azonban nem adhat alapot a jogszabály félreértelmezésére, illetve a törvényi kötelezettség megkerülésére. [22] Az Inytv. 40. §
(1)bekezdése értelmében el kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidőn belül nem pótolják azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhető be. [23] A felperes előtt ismert volt, hogy a Kft. tulajdonostárs részére küldött irat „cím nem azonosítható” postai jelzéssel visszaérkezett, tehát tudomással bírt arról, hogy a kézbesítés sikertelen volt. Az sem lehetett előtte kétséges, hogy ezzel az Inytv. Vhr. 75. §
(2)bekezdésében foglaltakat nem teljesítette, hiszen átvételt igazoló iratot, így például tértivevényt vagy átvételi elismervényt nem csatolt. [24] Az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv, eljárása a jogszabályokhoz szigorúan kötött. A felperes - általa sem vitatottan - nem tett eleget az Inytv. Vhr. 75. §
(2)bekezdésére vonatkozó hiánypótlási felhívásnak, ezért a hatóság jogszabálysértés nélkül utasította el a kérelmét. [25] A közigazgatási bíróság jogszerűségi felülvizsgálatot végez, eljárása során csak arról dönthet, hogy a támadott közigazgatási határozat sérti-e a keresetben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket, avagy sem. E körben az eljárt bíróság helyesen foglalt állást, az abban foglaltakat a felülvizsgálati kérelemmel nem sikerült cáfolni. A felperesnek a sikertelen kézbesítés ismeretében lehetősége lett volna a székhely vonatkozásában közhiteles nyilvántartásból a címadatot beszerezni, majd az írásbeli felszólítást és a kapott vételi ajánlatot az ott megjelölt címen közölni. Mulasztásának következményeit neki kell viselnie. [26] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. A döntés elvi tartalma [27] Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége nem általános, az ingatlan-nyilvántartás kizárólag a bejegyzett jogok és feljegyzett tények fennállását tanúsítja hitelesen. [28] A tulajdonostárs székhelyére vonatkozó címadat akkor sem közhiteles adat, ha az abban bekövetkezett változást az ingatlanügyi hatóság meghatározott esetben - hivatalból köteles átvezetni. Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [30] A pervesztes felperes a Pp. 270. §
(1)bekezdésének megfelelően alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdésére figyelemmel köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségét megfizetni. [31] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesnek a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésének megfelelően kell megfizetnie. [32] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő