A határozat elvi tartalma: A terhelt tényállást támadó, illetve felülvizsgálati okot nem eredményező eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványa kapcsán a határozat hatályban tartása. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.349/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: kiskorú veszélyeztetésének bűntette Terhelt: terhelt Első fok: Másodfok: Hódmezővásárhelyi Járásbíróság, 5.B.34/2017/13., ítélet, tárgyalás,
- január
- Szegedi Törvényszék, 3.Bf.396/2018/6., végzés, tanácsülés,
- szeptember
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 5.B.34/2017/
- számú ítéletét és a Szegedi Törvényszék 3.Bf.396/2018/
- számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] [2] A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság
- január 17-én kihirdetett 5.B.34/2017/
- számú ítéletével a terheltet kiskorú veszélyeztetésének bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt 1 év 6 hónapi börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A büntetés végrehajtásának elrendelése esetére rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint 225.932 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a terheltet. A védő fellebbezését tanácsülésen elbírálva a Szegedi Törvényszék a
- szeptember 27-én meghozott 3.Bf.396/2018/
- számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. II. [3] [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Sérelmezte, hogy a bíróság a pszichológus szakértői vélemény megállapítását figyelmen kívül hagyva, valamint - az egyik tanú kivételével - a sértettel rokoni kapcsolatban álló tanúk vallomásának elfogadásával állapított meg tényállást, szemben az ő tagadó tartalmú védekezésével, amelyet élettársa mindenben alátámasztott. Kifogásolta továbbá, hogy a másodfokú bíróság tanácsülésen hozott ügydöntő határozatot, amelyen sem ő, sem védője nem vehettek részt. Erre hivatkozással kérte a másodfokú végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú eljárás nyilvános ülésen történő megismétlését. A Legfőbb Ügyészség BF.467/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. Kifejtette, hogy a terhelt alapügyben előterjesztett védekezésével teljes egészében megegyező felülvizsgálati indítvány a bizonyítékok bírói mérlegelésének a felülvizsgálati eljárásban tilalmazott támadását jelenti. Nem vitatható a tényállás esetleges - felderítetlenségre, iratellenességre, tényből tényre vont téves következtetésre visszavezethető - megalapozatlansága sem, mert a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
- §
(2)bekezdés]. A terhelt indítványában kizárólag az egyes bizonyítékok bizonyító erejét, ezek mérlegelését és ezen keresztül a tényállást, annak megalapozottságát támadja, ekként az törvényben kizárt. Az eljárt bíróságok nem valósítottak meg a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést. A terhelt általánosságban hivatkozott rá, hogy a másodfokú eljárásban a jogait nem gyakorolhatta, konkrét eljárási szabálysértésre hivatkozás hiányában azonban ez is törvényben kizárt. Indítványozta a Be. 660. §
(1)bekezdés szerinti tanácsülésen, a Be. 656. §
(2)bekezdés
- a)pontja alapján a törvényben kizárt felülvizsgálati indítvány elutasítását. III. [9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye és kizárólag a Be. 648. § a)-
- c)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket a törvény kimerítően sorolja fel [Be. 649. §
(2)bekezdés a)-d) pont]. [12] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási okból felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében abszolút hatályon kívül helyezési ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte a törvény értelmében kötelező. [13] A másodfokon eljáró tanács elnöke a más ügyben fogvatartásban lévő terheltet és védőjét tájékoztatta, hogy másodfokú nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését kérhetik, majd - ilyen irányú kérelem hiányában - az ügyet 2018. április 11-én érdemi tanácsülésre tűzte ki. Ez megfelelt az eljárási cselekmény idején hatályos 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 360. §
(4)bekezdésének, amely a terhelt bejelentett fellebbezése és megalapozott tényállás esetén lehetőséget biztosított az elsőfokú ügydöntő határozat elleni fellebbezés tanácsülésen történő elbírálására. [14] Az eredeti kitűzéshez képest 2018. szeptember 27-ére módosított tanácsülés idejére a büntetőeljárási szabályok megváltoztak. A másodfokú eljárás idején hatályos Be. 598. §
(2)bekezdése azonban - a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában - ugyancsak lehetővé teszi a fellebbezés tanácsülésen való elbírálását. [15] A terhelt kézbesítési íven
- április 18-án kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy másodfokú nyilvános ülés/tárgyalás tartását nem kéri, védője pedig a részére kiküldött tájékoztatás átvétele után nyilatkozatot nem tett. E rendelkezés alapján a másodfokú eljárásban nem volt akadálya a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásának és a bíróság ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének is eleget tett. [16] Amennyiben a másodfokon eljárt törvényszék a terheltet az eljárási szabálynak megfelelően tájékoztatta a nyilvános ülés, illetve a tárgyalás tartása iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről, és a terhelt az értesítést személyesen átvette, azonban a megadott nyolcnapos határidőn belül nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása iránti kérelmet nem terjesztett elő, a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálására a büntetőeljárási szabályok maradéktalan megtartásával, törvénysértés nélkül kerül sor, a másodfokú bíróság nem követ el feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést (BH 2018.111.). Következésképpen eljárási szabálysértés nem történt; a felülvizsgálati indítvány ebben a részében nem alapos. [17] A törvényi feltételeknek megfelelő [a Be.
- §
(1)bekezdésében felsorolt] törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont], ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével [Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont] szabott ki törvénysértő büntetést. [18] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [19] A terhelt felülvizsgálati indítványában valójában az irányadó tényállás megalapozottságát támadta, amikor a bűncselekmény elkövetését kétségbe vonta. E körben az irányadó tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy a terhelt szeméremsértő magatartása súlyos mértékben traumatizálta a sértett szexuális életét és súlyos mértékben veszélyeztette az értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését. [20] A felülvizsgálati eljárás szigorú szabályrendszerében az irányadó tényállás támadhatatlanságát sérti a bizonyítékok értékelésének vitatása, s ugyanakkor a tényállástól eltérő, abban nem rögzített körülményre hivatkozás. A terhelt felülvizsgálati indítványa ezért ezen részében törvényben kizárt. [21] Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a terhelt által bejelentett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. [22] A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő felkészülési díjaként felmerült [a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 7. §
(1)-
(3)bekezdése szerinti] bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdése szerint az állam viseli. IV. [23] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [24] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- június
- Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ