A határozat elvi tartalma: Teljeskörűen jogszerű ítélet hatályon kívül helyezésének nincs helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete

ügy száma: Kfv.V.35.531/2016/6. A tanács tagjai: . Lomnici Zoltán a tanács elnöke, . Kurucz Krisztina előadó bíró, . Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Becker Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Becker Tibor ügyvéd

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

alperes képviselője: Dr. Szabó-Piniel Orsolya Lilla jogtanácsos A per tárgya: adóügyben felülvizsgálata hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. november
2. napján kelt 4.K.27.342/2013/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.342/2013/
4. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részeit nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

alperesnek 15 napon belül 300.000 (

az háromszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak külön felhívásra 1.730.100 (

az egymillió-hétszázharmincezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2005.-

1. évekre valamennyi adónemre kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a
2. május
3. napján kelt határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. [2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a
4. október
5. napján kelt határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] Indokolása szerint a felperes vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásaival nem volt arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, megszerzett jövedelmeinek együttes összege, ezért

Art. 109.§

elsőfokú hatóság

adó alapját helytállóan becsléssel állapította meg, és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4.§

alperes rögzítette, hogy

ellenőrzésről készített jegyzőkönyv a 2013. március 13-án kelt kísérőlevéllel postai úton kiküldésre került a felperes jogi képviselőjének, a küldemény átvételét igazoló tértivevény visszaérkezett

adóhatósághoz. [5] Adózó előadása szerint L. B. magánszemélytől 10.000.000 Ft,

U. E. szlovák cégtől 15.000.000 Ft kölcsönt kapott.

elsőfokú hatóság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján (a magánszemélynél folytatott kapcsolódó vizsgálat adatai, megkeresés folytán a szlovák társhatóság válasziratai, a magánszemélynek továbbá a szülőjének, illetve a szlovák cég volt ügyvezetőjének a nyilatkozatai, a kölcsönszerződések, cégkivonat) helytállóan állapította meg, hogy a kölcsönnyújtások adózó részéről hitelt érdemlően nem bizonyítottak, így

ok megjelölt összegeit a források közé felvenni nem volt lehetséges. [6] A Takarékszövetkezet benyújtott igazolása szerinti pénzbetét elhelyezését a revízió a kiadások között feltüntette, a takarékszövetkezet

adóhatóság megkeresésére egyébként

t a választ adta, hogy felperes nem szerepel a nyilvántartásukban. A kereseti kérelem [7] A felperes keresetében a határozatok helyezését, illetve megváltoztatásukat kötelezettségei törlését kérte. hatályon kívül és fizetési [8] Állította (egyebek mellett), hogy a hatóság

ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet nem küldte meg a részére, arra észrevételt nem tehetett, és így jogszerűen

ellenőrzés be sem fejeződött. [9] A hatóság nem teljesítette tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét, a meglévő bizonyítékok téves mérlegelésével nem fogadta el forrásként a magánszemélytől és a szlovák cégtől kapott kölcsöneit. [10] A takarékszövetkezetnél megtakarítással is rendelkezett, amelyet forrásai között fel kellett volna tüntetni. [11] A per folyamata alatt, 2014. december 16-án

alperes a határozatával módosította a saját határozatát, a felperest 12.730.449 Ft személyi jövedelemadó (szja), 3.764.140 Ft százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho), 806.640 Ft magánszemélyek különadója adókülönbözet, 8.650.614 Ft adóbírság és 6.929.455 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezve. Indokolása szerint

elsőfokú bíróság megkeresésére a takarékszövetkezet adatot szolgáltatott, közölte

adózó által megjelölt számlákon bonyolított készpénz be- és kifizetéseket.

igazolt összegeket figyelemmel adózó és házastársa közötti vagyonközösségre, illetve a közös tulajdonú számláikra - 50%-50%-os mértékben beállította a készpénzforgalmi mérlegbe.

elsőfokú ítélet [12]

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [13] Indokolása szerint a közigazgatási eljárás teljes iratanyaga, a felek előadása, felperes feleségének tanúvallomása, a kirendelt szakértő véleménye és kiegészítő véleménye alapján

t állapította meg, hogy

adóhatóság határozatai a keresettel érintett körben jogszerűek. A felülvizsgálati kérelem [14] A felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatalát, illetve a határozatok megváltoztatásával fizetési kötelezettségei törlését és eshetőlegesen

elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [15] A kölcsönök körében (I. pont)

alperes és

elsőfokú bíróság megsértette

Art. 97.§

Art. 97.§

a megállapítás (IV. pont), hogy a jegyzőkönyvet

adóhatóság megküldte volna a részére. Új eljárás esetén kéri a Pp. 3.§

alperes ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [18] A jogerős ítélet meghozatalát követően a peres feleknek lehetőségük van rendkívüli jogorvoslat igénybe vételére, ténykérdésben perújítási, jogkérdésben felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§

alperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő,

ítélet felülvizsgálatának kereteit meghatározták a felperes felülvizsgálati kérelmének I. - IV. pontjaiban foglaltak, amelyeken kívüli ítéletrészeket a Kúria jogszabályi lehetőség hiányában - nem vizsgálhatott felül. [19] Kifejti a Kúria, hogy

adóhatóság rendszeresen ellenőrzi

adózókat és

adózásban részt vevő más személyeket.

ellenőrzés célja

adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§

adóhatóság

ellenőrzés célját

Art. 87.§-ának

a) pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. [20] A bevallások utólagos ellenőrzése során

Art. 106.§-ának

adóhatóság

adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. [21] A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását

Art. 97.§-ának

ellenőrzés során a tényállást

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást

adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:

irat, a szakértői vélemény,

adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai,

elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,

adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során

adózó terhére értékelhető [Art. 97.§

Art. 97.§-ának

ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is

adóhatóság volt köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.

Art. 109.§ának

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is -

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. [23]

Art. 108.§-ának

adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza - mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, mert a kiadásai meghaladták a bevételeit - a valós adó alapját valószínűsítenie kell.

Art. 108.§-ának

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109.§ának

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. [24] Kiadásainak fedezetéről

adózó bír ismerettel, ezért annak bizonyítása, hogy mikor, mennyi bevétele volt,

t mire fordította, a felperest terhelte.

adóhatóság

általa beszerzett, illetve a felperes részéről előtárt bizonyítékok alapján volt köteles dönteni. A meghozott adóhatározatokkal szembeni jogorvoslat közigazgatási perben a felperesnek is biztosított volt. [25]

adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának

okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,

okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok [Pp. 166.§

elsőfokú bíróság a keresetben foglalt állítások igazolására a Pp. 163.§-ának

adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, és

eredményeként meghozott alperesi döntést, (a kereseti kérelem keretei között) a perben lefolytatott bizonyítás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának

onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria nem állapított meg. [29] A felperes

ügy érdemi elbírálására kiható eljárási kifogásként hivatkozott arra (IV. pont), hogy a hatóság részére

ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet nem küldte meg. [30] A Kúria megállapította, hogy a közigazgatási iratok részét képezi 79. sorszám alatt a jegyzőkönyv, illetve mellékleteként

a kettő levél, amelyek tájékoztatják

adózót arról, hogy

adóhatóság milyen hivatalos iratot küld meg számára.

első levél rögzíti a jegyzőkönyv megküldését („Tisztelt Adózó! Mellékelten megküldöm (…)

ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát.", iktatószáma: 3663473275, a második levél pedig tájékoztatja

adózót - közöttük

első levél iktatószámának megjelölésével -, hogy több hivatalos irat kerül számára kézbesítésre („Tisztelt Címzett! Jelen levél mellett a következő -

Ön címére szóló - hivatalos irat kerül kiküldésre:

1. 3463473286 ,
2. 3463473275 ". E második levél iktatószáma: 9149840892 került a küldemény átvételét igazoló tértivevényére rávezetve. Ezen iratok alapján

elsőfokú bíróság helytállóan csak

t rögzíthette ítéletében, hogy

alperes cáfolta a jegyzőkönyv megküldésével kapcsolatos felperesi kifogásokat. [31] A második levél továbbá kéri

adózót annak ellenőrzésére, hogy „a felsorolt valamennyi iktatószámú iratot tartalmazza-e a boríték. Amennyiben valamelyik irat hiányzik, vagy a listától eltérő iktatószámú irat is megtalálható a borítékban, a kézhezvételtől számított 8 napon belül jelezze." A felperes jogi képviselője 2013. március 18-án vette át a küldeményt, és a keresetlevél nem tartalmaz arra vonatkozóan felperesi előadást, hogy 8 napon belül hiányolt volna valamilyen iratot. [32] Rögzíti a Kúria, hogy a bíróság

ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés esetén helyezi hatályon kívül a jogszabálysértő közigazgatási határozatot, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi (Pp. 339.§

a bírósági eljárásban nem orvosolhatóan olyan jelentős, hogy a döntés érdemére kihat. A felperes a jegyzőkönyvre vonatkozóan (

ügy érdemére kiható illetve ki nem ható) eljárási jogszabálysértést nem igazolt, így ezen alaptalan keresetrészét

elsőfokú bíróság jogszerűen utasította el. [33] A Kúria megállapította továbbá, hogy

elsőfokú bíróság a Pp. bizonyításra vonatkozó eljárási jogszabályait teljes körűen teljesítette, széles körű bizonyítási eljárást folytatott: nyilatkoztatta a feleket, tőlük iratokat fogadott be, tanút hallgatott meg, szakértői véleményt szerzett be, megkeresésről intézkedett. A bizonyítási eljárás kereteit a Pp. 3.§

oknak a Pp. 206.§-ának

elsőfokú bíróság nem adhatott helyt. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak (I.,-V. pontok) a teljes körűen jogszerű ítélet alapján a felülvéleményezést nem alapozták meg. [36] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának

alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [39] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről és mértékéről a Kúria

illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50.§-ának