A határozat elvi tartalma: A Pp. 106-110.§-aiban foglalt, a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések kizárólag az eljárási és nem az anyagi jogszabályban (régi Hszt.) meghatározott határidők mulasztásának jogkövetkezményei elhárítása körében adnak igazolási lehetőséget, mert a Pp. a polgári perrendtartásban foglalt eljárásjogi határidőkre vonatkozó szabályok elmulasztása esetén vehetők figyelembe, a polgári peres eljárásban irányadó számításokat tartalmazzák. A peres eljárási határidő számításával nem esik egy tekintet alá a perindító cselekmény megtételére, jelen esetben a keresetlevél beadására vonatkozó határidő számítása. Az ügy száma: A tanács tagjai: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Mfv.II.10.475/2017/
- Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Dr. Bors Szilvia előadó bíró Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Magyarossy József ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: fegyelmi határozat megváltoztatása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.305/2017/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.220/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.305/2017/
- számú végzését hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 208.800 (kétszáznyolcezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes az alperes vezetője által hozott,
- március 11-én kelt 06000-103/312-3/
- Fe. számú – szolgálati viszony megszüntetés - fenyítést kiszabó határozata ellen szolgálati panaszt nyújtott be, amelyet az Országos Rendőrkapitány
- május 3-án kelt és
- május 10-én közölt 29000/103/16/18/
- Fe. számú - jogorvoslati kioktatást tartalmazó - határozatával elutasított és az alperes határozatát helybenhagyta. A felperes
- június 10-én postai úton nyújtotta be keresetét a határozat hatályon kívül helyezése és szolgálati jogviszonyának helyreállítása iránt, elmaradt illetménye megfizetése mellett a lefolytatott fegyelmi eljárás eljárási szabályszegéseire és az ügy érdemére vonatkozó vitatásaira hivatkozva. [2] [3] Az első- és másodfokú határozat A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.220/2016/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.305/2017/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette arra hivatkozással, hogy az Országos Rendőrkapitány határozata kézhezvételétől számítandó 30 napos keresetindítási határidő - amelyről a felperes tájékoztatást kapott -
- május 9-ig tartott, melyet a felperes elkésett, mulasztása kapcsán igazolási kérelemmel nem élt. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 344.§
(5)bekezdés és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: régi Hszt.) 144.§
(1)bekezdés, a 146.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont, valamint a 196.§
(1)bekezdés a) pont és
(5)bekezdés rendelkezései szerint a bírósághoz fordulás lehetősége 30 napban került megállapításra, e határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták, melynek elmulasztása esetén a fél igazolással élhet. Utalt a Legfelsőbb Bíróság LB-H-PJ2011-
- határozatában foglaltakra is. Megállapította, hogy a felperes a
- napon adta postára keresetlevelét, így a keresetindítási határidőt elmulasztotta és igazolási kérelemmel sem élt, ezért a pert a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 157.§ a) pont alapján a Pp. 130.§
(1)bekezdés h) pontjára hivatkozással megszüntette. [4] [5] [6] [7] [8] [9] A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatállyal elsődlegesen keresetének történő helytadással, másodlagosan az eljárt bíróságok új eljárás lefolytatására kötelezésével. Jogszabálysértésként a régi Hszt. 122.§
(2)bekezdését jelölte meg. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem hívta fel igazolási kérelem benyújtására és ezzel megfosztotta törvényes jogorvoslati lehetőségétől. Csupán a másodfokú bíróság döntéséből szerzett tudomást arról, hogy a kereseti kérelem benyújtására nyitva álló 30 napos határidőt elmulasztotta. Ezen túlmenően hivatkozott a Hszt. 122.§
(2)bekezdésében foglaltak megsértése körében arra, hogy álláspontja szerint az alperesi eljárás jogszabálysértő volt, továbbá vitatta érdemében is a fegyelmi határozatot. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasítását (helyesen: a jogerős végzés hatályában fenntartását) kérte perköltsége megfizetése mellett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságot a Pp. 3.§
(3)bekezdésében foglaltakon túl tájékoztatási kötelezettség a Pp. 106110.§-aira vonatkozóan nem terhelte. A másodfokú bíróság helytelenül hivatkozott a régi Hszt.196.§
(5)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Hszt. 344.§
(5)bekezdésében írtakra, mely szerint a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos jogszabály alapján kell eljárni. A fegyelmi eljárás 2012. augusztus 22-én indult, amely időpontban – a keresetlevél postára adására vonatkozó határidő számítási kedvezményt, illetve igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségét tartalmazó - régi Hszt.196.§
(5)bekezdése a 2013. január 1-jei hatályba léptetés miatt még nem volt alkalmazható. Ezen túlmenően a Pp. 106.§-110.§-ai kizárólag a Pp. alapján meghatározott határidők tekintetében irányadóak, ezért a felperes nem élhetett volna igazolási kérelemmel a Pp. szabályai szerint sem. A felperes a régi Hszt.122.§
(2)bekezdés megsértésére vonatkozó hivatkozása körében előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem a Pp. 270.§
(2)bekezdésének nem felel meg, mert a megjelölt jogszabályhely nincs kihatással az első- és másodfokú bíróság döntésére a felperesi igény érvényesítésének eljárásjogi akadálya miatt. A Kúria döntése és annak jogi indokai [10] A felperes felülvizsgálati kérelme a következők szerint nem megalapozott. [11] A Pp. 275. §-ának
(2)bekezdése szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálja (Pp. 206. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, BH2001/197., BH2002/29.). A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja (Pp. 272.§
(2)bekezdés). Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi (1/
- (II. 15.) PK vélemény
- és
- pont). A felperes körülírta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabálysértést akörben követett el, hogy a keresetlevél benyújtásának elkésettségéről, valamint az igazolási kérelem előterjesztéséről nem tájékoztatta, így a törvényes jogorvoslati lehetőségétől megfosztotta, azonban ebben a körben a megsértett konkrét jogszabályt nem jelölte meg, így a Kúria a felperes ekörben előterjesztett hivatkozását – jogszabályhely megjelölése hiányában – érdemben nem vizsgálta. [12] A perindítás (keresetindítás) megengedhetősége a jogszabály rendelkezései folytán feltételekhez kötött, mely feltételek hiánya esetén a per lefolytatását és az érdemben történő döntést akadályozó (gátló) körülmények állnak fenn. Ezeket a bíróság rendszerint hivatalból veszi figyelembe, illetve a felek részéről kifogás formájában is érvényesíthetők. Abban az esetben, ha bíróság már a keresetlevélből megállapítja, hogy a kereset érdemi elbírálását valamely körülmény eleve kizárja, akkor a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja (Pp.
- §), ha viszont a tárgyalás során állapítja meg, a pert megszünteti (Pp.
- §). A per érdemi elbírálásának végleges jellegű akadálya a per megszüntetését idézi elő. [13] Helyesen szüntette meg a pert a másodfokú bíróság a Pp.
- §-ának a) pontja és
- §
(1)bekezdésének a) pontja szerint, mert külön jogszabály (régi Hszt.) a keresetindításra határidőt állapított meg és ezt a felperes elmulasztotta. A Hszt. 196. §
(1)bekezdés a) pont II. fordulata rögzíti, hogy a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha az elsőfokú határozat elleni panaszát elutasították. [14] A felek között nem volt vitatott, hogy a felperes az elsőfokú határozat elleni panaszát elutasító - a szolgálati viszony megszüntetés fenyítést kiszabó határozatot helybenhagyó - határozatot
- május 10-én legkésőbb átvette (2.Mf.20.305/2017/
- sorszám alatti jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés), így a határozat ekkor közlésre került. A határozat tartalmazta a jogorvoslati kioktatást, mely szerint „egyet nem értés esetén további jogorvoslatért a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordulhat” (5.M.220/2016/8/F/12.). A régi Hszt.
- § (1-2) bekezdései meghatározták, hogy a napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt. Így a felperes tudhatta, hogy - a határozatban foglaltak vitatása esetén - a keresetlevelét
- május 10-ét követő 30 napon belül, azaz
- június 9-ig bezárólag nyújthatja be a bírósághoz. Ezért nem foghat helyt az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt felperesi hivatkozás, mely szerint csak a másodfokú határozatból szerzett tudomást arról, hogy keresetlevelét nem a kézbestéstől számított 30 napon belül nyújtotta be. [15] A Hszt.
- §
(5)bekezdése kimondta, hogy e törvény hatálybalépésekor (a perben hivatkozott rendelkezések esetében
- július 1-jén) folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni. Figyelemmel az átmeneti rendelkezésre, a
- augusztus 22-én elrendelt fegyelmi eljárás időpontjában a régi Hszt. nem tartalmazott rendelkezést a keresetindítási határidő elmulasztásának jogkövetkezményei elháríthatóságára, igazolással történő orvosolhatóságára. [16] A Pp. 106-110.§-aiban foglalt, a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések kizárólag az eljárási és nem az anyagi jogszabályban (régi Hszt.) meghatározott határidők mulasztásának jogkövetkezményei elhárítása körében adnak igazolási lehetőséget, mert a Pp. a polgári perrendtartásban foglalt eljárásjogi határidőkre vonatkozó szabályok elmulasztása esetén vehetők figyelembe, a polgári peres eljárásban irányadó számításokat tartalmazzák. A peres eljárási határidő számításával nem esik egy tekintet alá a perindító cselekmény megtételére, jelen esetben a keresetlevél beadására vonatkozó határidő számítása. A Pp. VII. fejezetében a határidőkre vonatkozó rendelkezések csak a már megindult és folyamatban lévő peres eljárásban felmerülő határidők számításakor irányadók. (Mfv.I.10.579/2009/2., Mfv.I.10.350/2017/5., Mfv.II.10.591/2016/4., Mfv.II.10.024/2016/4., KGD2012.101.) [17] Fentiekre figyelemmel, a felperes az anyagi jogszabályban meghatározott keresetindítási határidőt elkéste, mely jogkövetkezményeinek orvoslását az anyagi jogszabály kizárta, ezért a felperes azon hivatkozása, amely szerint a régi Hszt. 122.§
(2)bekezdésében foglaltakat az alperes megsértette -, mert a fegyelmi eljárás megindítását nem a jogszabályban előírt 3 hónapos határidőn belül rendelte el, - már nem volt vizsgálható, mivel a hivatkozás az ügy érdemére vonatkozott. [18] A fentiek alapján a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján az indokolás kiegészítésével hatályában fenntartotta. Záró rész [19] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. [20] A felülvizsgálati eljárásban felmerült 208.800 forint felülvizsgálati eljárási illeték mértékét az Itv. 50.§
(2)bekezdés határozza meg, amely a felperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam terhén marad. [21] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp.
- § l) pontja zárja ki. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. ,
- március
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Bors Szilvia s.k. előadó bíró, . Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző