A határozat elvi tartalma: Az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy az azonnali hatályú felmondás minősített indokai bizonyítása hiányában a munkáltatói intézkedés jogellenes volt, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.420/2017/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró A felperes: A felperes képviselője: Kerezsi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kerezsi László ügyvéd, Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Bosch Márta ügyvéd A per tárgya: azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezménye A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.682/2016/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi 4.M.1011/2013/
- Bíróság Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.682/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra 100.200 (százezerkettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felperes
- január 14-én kötött munkaszerződés alapján pultos munkakörben, havi 114.000 forint személyi alapbér ellenében állt az alperes alkalmazásában, a munkáltatói jogkört
- januárban bekövetkezett haláláig ..., ezt követően ... ügyvezető gyakorolta. A felperes munkaköri feladata volt - többek között - a pénztár [2] [3] [4] [5] kezelése, a pénztárban lévő pénzkészlet, a pénztárszalagok ellenőrzése, fizetéskor a pénz átvétele, a visszajáró összeg és a számla átadása a vásárlónak, pénztári jelentés készítése és a bevétel elszámolása. A felperes napi szinten bevétel-kiadás nyilvántartást vezetett. A sörözőben a pultos munkakört a felperes és ... felváltva látták el, ... általában a felperes szabadságának idején, valamint hétvégén végzett munkát, ezekben az esetekben a pénztárgépet ő kezelte. ... ügyvezető korábbi engedélye alapján a felperes
- május 3-án 25.000 forintot, május 11-én 20.000 forintot, május 17én 30.000 forintot, ... pedig
- május 5-én és május 12-én 8.000-8.000 forint munkabért vett ki az üzletben lévő kasszából. A felperes ...vel történt megbeszélés alapján
- május 23-án sms-ben értesítette ...-t, az alperes könyvelőjét arról, hogy május
- és május
- között nem fog dolgozni. Május 26-án délután a felperes testvére telefonon jelentette ... alperesi ügyvezetőnek, hogy a felperes betegsége miatt nem jelenik meg munkavégzésre. Az alperes
- április
- és május
- közötti időszakra gépelt leltárívet készített, amelyben felperes kézírással kijavított bizonyos összeget, a gépelt leltár szerint az alperesnél 76.882 forint hiány keletkezett. ... ügyvezető
- május 27-én azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A munkáltatói intézkedésben arra hivatkozott, hogy a leltári elszámolás különbözetet mutatott, amivel a felperes nem tudott elszámolni. Betegállományának kezdetét nem jelezte időben, ezzel veszélyeztette az üzletvitelt, betegsége tényét munkába állása előtti nap estéjén jelezte. A felperes az üzlet árukészletével és a pénzkészletével nem számolt el. A felperes a munkaviszonyának megszüntetését követően 90 napon keresztül mindösszesen 115.225 forint álláskeresési járadékban részesült. Az alperes
- évre 3 nap szabadságot adott ki a felperesnek, a fennmaradó időarányos szabadságát azonban pénzben nem váltotta meg. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] A felperes a keresetében a jogellenes azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményeként álláskeresési támogatása beszámításával 12 havi távolléti díjának megfelelő kártérítés, 2 havi végkielégítés, 45 nap felmondási időre járó juttatás, valamint elmaradt borravaló jogcímén 260.000 forint és 11 nap szabadságának megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az igényelt juttatásokat havi 168.000 forint alapulvételével kérte megállapítani, mivel munkabére ténylegesen napi nettó 5.000 forint volt. Álláspontja szerint a felmondás indokai valótlanok, mivel munkaköri feladatainak maradéktalanul eleget tett. [7] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [8] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.M.1011/2013/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy a
- május 24-én kelt jogellenes azonnali hatályú felmondás alapján 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.527.411 forintot és ezen összeg
- május 24-étől a kifizetés napjáig számított késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. [9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítélete indokolásában a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(1)bekezdése alapján vizsgálta az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét. Megállapította, hogy a felperes a keresőképtelenségének bejelentése körében az alperesnél kialakult azon gyakorlat szerint járt el, amely szerint a távollétet vagy a könyvelő, vagy az ügyvezető felé kellett jelezniük. A felperes ezen kötelezettségének eleget tett. [10] A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes nem bizonyította, hogy a felperes engedély nélkül vette ki a pénzt a kasszából munkabére fedezésére. ... és ... tanúk egybehangzó vallomása alapján megállapította, hogy a korábbi ügyvezető engedélyezte a fizetések kivételét, azt pedig ... ügyvezető nyilatkozatán kívül egyéb bizonyíték nem támasztotta alá, hogy márciustól az új ügyvezető a pénzkivételt megtiltotta volna. [11] Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a felperesnek leltárfelelőssége nem volt, szabályszerű leltározás nem is történt, ezért nem volt jelentősége annak sem, hogy a leltárívre a felperes is írt bizonyos összeget, és ennek eredményeképpen hiány került megállapításra. Az Mt. 180. §
(1)-
(5)bekezdésére utalással rámutatott arra is, hogy a felperes ugyan pénzt és pénztárat kezelt, ezt azonban nem egyedül tette, így nem volt elkülöníthető az általa kezelt összeg. ... tanúvallomása alapján megállapítható volt, hogy a munka átadásakor a munkavállalók egymást nem ellenőrizték, ezért az esetleges hiányért a felperes nem felelt. A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint a perben az sem nyert bizonyítást, hogy a felperes kötelezettségszegő magatartása miatt keletkezett elszámolási hiány. ... könyvelő nem tudott arról, hogy a felperes által kézzel feljegyzett forgalom és a pénztárgép szerinti napi forgalom eltérést mutatott, ugyanakkor kifejtette, hogy a könyvelés szempontjából csak a pénztárgépben és a számlákon szereplő összegek voltak az irányadóak. [12] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy ... ügyvezető kérése ellenére a felperes egy-két alkalommal elmulasztotta a pénztárgépbe a befizetett pénz beütését, önmagában ez azonban nem jelentette, hogy nem tett eleget az elszámolási kötelezettségének. Mindezekből az elsőfokú bíróság arra következtetett, hogy a felperes olyan kötelezettségszegő magatartást nem tanúsított, ami indokolta volna munkaviszonyának azonnali hatállyal történő megszüntetését. [13] Az elsőfokú bíróság az Mt. 82. §
(2)bekezdése alapján - figyelembe véve a felperes részére folyósított 115.225 forint álláskeresési járadékot - a 114.
- forint személyi alapbér alapján 1.252.775 forint jövedelempótló kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. Kiemelte, hogy az alperes ugyan hivatkozott a felperes kárenyhítési kötelezettségének elmulasztására, azonban a bizonyítási teherre és a bizonyítás elmaradásának következményeire történt figyelmeztetés ellenére ezen kötelezettségének nem tett eleget. Az Mt.
- §
(3)bekezdés b) pont és 77. §
(3)bekezdés b) pont alapján a felperes részére végkielégítés címén 2 havi távolléti díj megfizetésére kötelezte az alperest, ugyanakkor a felmondási időre járó járandóság iránti kereseti kérelmét az Mt. 82. §
(1)-
(2)bekezdésében foglaltak alapján elutasította. [14] A közigazgatási és munkaügyi bíróság
- évre járó időarányos 12 nap szabadságból 3 nap kiadását találta igazoltnak, ezért az alperest további 9 nap szabadságmegváltás jogcímén 46.636 forint megfizetésére kötelezte. [15] Az alperes fellebbezése alapján eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 8.Mf.21.682/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében részben megváltoztatta és az alperest jövedelempótló kártérítés jogcímén marasztaló összeget 1.252.775 forintról 1.021.012 forintra leszállította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [16] Ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy az alperes azonnali hatályú felmondása nem tartalmazta a bizonylatolási rend megsértését, ezért a jogvita mikénti elbírálásánál az a körülmény nem volt értékelhető, hogy a felperes az ügyvezető utasítása ellenére a kasszába nem minden bevételt ütött be. A törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok megfelelő értékelésével helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes nem bizonyította, miszerint a felperes a tulajdonos kifejezett tilalma ellenére vett ki pénzt a kasszából. A munkáltatói intézkedés ezen indokának tényszerűségét ... tanúvallomása cáfolta, ... könyvelő tanú pedig a vallomásában ezen indokra nem tudott nyilatkozni. [17] A leltári elszámolás különbözetével, az üzlet árukészletének, illetve a pénzkészlet elszámolásának hiányával összefüggésben a másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az alperesnek a felperes minősített kötelezettségszegését kellett volna bizonyítania. A perben rendelkezésre álló adatok azonban csak azt támasztották alá, hogy a felperes által vezetett napi bevételhez képest a tényleges árufogyás mértéke azt meghaladó volt. [18] A törvényszék ugyanakkor az elsőfokú bírósággal ellentétben a
- április
- és május
- közötti időszak tekintetében keletkezett leltárívet okirati bizonyítékként vette figyelembe, minthogy az árukészlet mennyiségi ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója és a felperes közösen végezték, és az a felperes által kézzel írt feljegyzéseket is tartalmazott. A leltáríven szereplő adatok szerint az adott időszakban eladott áru értéke 588.627 forint volt, ezzel szemben a felperes által vezetett napi bevétel 514.675 forint, vagyis valóban hiány keletkezett. Önmagában azonban a különbözetből a felperes minősített kötelezettségszegése nem következett, az alperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a különbözet a felperesnek felróható okból keletkezett, amelyre azonban az alperes konkrét nyilatkozatot nem tett. A törvényszék a hiány keletkezése kapcsán kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy a felperes az árukészletet és a pénztárgépet nem egyedül kezelte, mivel hétvégén és a felperes egyéb távolléte esetén ... dolgozott. Az alperes nem bizonyította, hogy a felperesnek ... felé ellenőrzési kötelezettsége volt, ugyanakkor az alperes nem is ezen kötelezettség elmulasztását rótta fel az azonnali hatályú felmondásban. Mindezek alapján a törvényszék álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható a különbözet oka, így az sem, hogy annak felmerülése kapcsán a felperest minősített kötelezettségszegés terheli, ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül következtetett arra, hogy a munkáltató azonnali hatályú felmondása jogellenes volt. [19] A másodfokú bíróság ugyanakkor egyetértett a fellebbezés azon érvelésével, mely szerint a jövedelempótló kártérítés összegszerűségét az elsőfokú bíróság nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően határozta meg. Álláspontja szerint a káron szerzés tilalmára figyelemmel - értékelve az
- évi LXXX. törvény
- § c) pontjában foglalt előírást és a bírósági gyakorlatot - , a jövedelempótló kártérítés összegéből a járulékot le kellett vonni, amelyet az elsőfokú bíróság elmulasztott. Nem értett egyet ugyanakkor a másodfokú bíróság a felperes kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos alperesi érveléssel. Az elsőfokú bíróság e körben a Pp.
- §
(3)bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, ennek ellenére az alperes bizonyítási indítványt nem terjesztett elő ebben a körben. Nem értett egyet azon fellebbezési érveléssel sem, mely szerint a minimálbér összegét vagy a közfoglalkoztatásból elérhető jövedelem összegét hivatalból kell levonásba helyezni, ugyanis jogszabályi előírás ezt nem tartalmazza. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő ítélet meghozatalát, továbbá a felperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Mt. 78. §
(1)bekezdés a) pontjába, valamint a Pp.
- §-ába és az Mt.
- §
(1)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. [21] Az alperes nem értett egyet a másodfokú bíróság azon megállapításával, mely szerint az azonnali hatályú felmondás indokai között nem szerepelt a bizonylatolási rend megsértése. Álláspontja szerint a felperes munkaköri leírása egyértelműen tartalmazta az általa kötelezően ellátandó feladatokat, amelyek között szerepel a pénztár kezelése, a bizonylatolás, a pénztárban levő pénzkészlet, a pénztárgépszalag ellenőrzése, fizetéskor a pénz átvétele, a visszajáró összeg és számla átadása a vásárlónak, pénztárjelentés készítése és a bevétel elszámolása. Mindezek alapján téves a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy az alperes a bizonylatolás megsértésére hivatkozással kiegészítette az intézkedésében foglalt indokokat. A pénzzel, illetve a pénzkészlettel való elszámolás tágabb értelemben egy folyamat, szűkebb értelemben pedig az a munkáltatói ellenőrzés, amelyet az alperes ügyvezető és a felperes együtt közösen végeztek
- május 17-én. A folyamat részegységekre bomlik, amelynek része a bizonylatolás, ahogy ez a munkaköri leírásból is egyértelműen kiderül. Ezen munkaköri leírásban rögzített folyamat tevékenységei közül a munkavállaló bármelyiket elmulasztja, akkor lehetetlenné válik a pénzzel való hiteles elszámolás. A bizonylatolás megsértésének bizonyításával az alperes igazolta azt az intézkedésében foglalt indokot, mely szerint a felperes a pénzkészlettel nem tudott elszámolni. Az árukészlettel való elszámolással kapcsolatos kifogásokat a felperes által saját kezűleg vezetett napi bevétel-kiadás ív, valamint a munkáltató által
- május 17-én végzett ellenőrzése bizonyítja (leltárív). Az a jogerős ítéleti megállapítás, mely szerint az alperesnek e körben minősített kötelezettségszegést kellett volna bizonyítani, három tény figyelmen kívül hagyásával került megállapításra. ... tanúvallomásából a jogerős ítélet álláspontjával szemben egyértelműen megállapítható, hogy a munkavállalók utasítást kaptak egymás ellenőrzésére. A munkáltató utasítása alapján ... és a felperes egymást ellenőrizték, de a felperes volt az, aki a pénztárgép zárását végezte függetlenül attól, hogy ő vezette-e be a pénztárgépbe a bevételt, vagy pedig a munkatársa. Ebből pedig az következik, hogy a felperes volt, aki elszámolt a munkáltató felé a bevétellel, a pénztárzárással kapcsolatos bizonylatokat minden esetben ő készítette el és írta alá. Az alperes által bizonyítékként csatolt pénztári jelentéseket a felperes készítette függetlenül attól, hogy ő vagy esetleg a tanú munkavégzése során keletkezett a bevétel. Amennyiben a felperes nem vezeti be a bevételt a pénztárgépbe magatartása szándékos, amennyiben pedig a másik munkavállaló ellenőrzésének elmulasztásával vagy az ellenőrzés pontatlan teljesítésével végzi az elszámolást, legalább súlyos gondatlanság terheli. [22] Az ellenőrzés alátámasztotta, hogy a ténylegesen eladott áruk ellenértéke nincs meg, a tényleges forgalom és pénztárgépbe beütött összegek nem egyeznek, továbbá a pénztárgépbe beütött összegek és a ténylegesen eladott áruk ellenértéke sem egyezett. Mindezek a felperes munkaköréből eredő lényeges kötelezettségek szándékos, de legalább súlyos gondatlanságból elkövetett megszegésére vezethetőek vissza. [23] Az alperes álláspontja szerint a felperes írásban tett nyilatkozata a fizetése pénztárgépből történő kivétele körében zavaros, de egyértelműen alátámasztja, hogy volt munkáltatói utasítás, illetőleg tiltás arra vonatkozóan, hogy a felperes engedély nélkül nem vehet ki pénzt a kasszából. E körben a jogerős ítélet megsértette az Mt.
- §-ában és a Pp.
- §-ában foglaltakat is. [24] Álláspontja szerint a felperes magatartása kimerítette az Mt.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjának tényállását is. [25] Az alperes álláspontja szerint az eljárt bíróságok az Mt. 172. §
(1)bekezdés b) pontjának megsértésével a kártérítés összegét is túlzott mértékben állapították meg. A jogalkotó szándéka egyértelműen az volt, hogy ilyen esetekben a jogszabályban rögzített minimálbért vagy a közfoglalkoztatással elérhető jövedelem összegét levonásba kell helyezni. A jogalkotó akarata következik abból is, hogy a munkavállalónak a korábbi jogi szabályozás szerint ilyen kötelezettsége nem volt. [26] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. A Kúria döntése és annak jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [28] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Az alperes jogszabálysértésre azon felmondási indok tekintetében hivatkozott, mely szerint „a leltári elszámolás különbözetet mutatott, mivel felperes nem tudott elszámolni.” „Az üzlet áru és pénzkészletével nem számolt el.” [29] Az alperes a felperes munkaviszonyát az Mt. 78. §
(1)bekezdésére alapítottan azonnali hatályú felmondással szüntette meg, ezért a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján az alperes érdekében állt annak igazolása, hogy a felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte. Nem volt jogsértő, hogy a törvényszék a bizonylatolási rend megsértését azért nem értékelte, mert az nem szerepelt az azonnali hatályú felmondás indokai között. [30] A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan állapította meg, hogy a felperes és az alperes ügyvezetője által
- április 28-a és május 17-e közötti időszakra felvett „leltárív” bizonyítékként figyelembe vehető volt, az abban megállapított hiány keletkezése körében azonban az alperes a felperes lényeges, vétkes és jelentős mértékű kötelezettségszegését nem tudta bizonyítani. A felperes ugyan nem vitatta a perben, hogy néhány tételt nem ütött be a pénztárgépbe, ugyanakkor peradat, hogy a napi forgalmat és készpénz bevételt tételesen vezette a munkáltató számára. Az azonnali hatályú felmondásban közölt indokok alapján ezért nem annak volt jelentősége, hogy a pénztárgépben szereplő összeg és a felperes által vezetett bevétel nem egyezett, hanem annak, hogy az eladott árukészlet és a tényleges bevétel különbözetet mutatott. E hiány keletkezese azonban ismeretlen okú, nincs bizonyíték arra, hogy okozati összefüggésben áll a felperes terhére rótt elszámolási kötelezettsége megsértésével. [31] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott a felperes ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett áruhiányra is. Érvelésével szemben a perben ítéleti bizonyossággal nem volt megállapítható, hogy az egymással mellérendeltségben dolgozó felperes és ... olyan egyértelmű utasítást kaptak a munkáltatói jogkört gyakorló ... ügyvezetőtől, amely egymás munkavégzésének ellenőrzésére vonatkozott. A felperes munkaszerződése ilyen kötelezettséget nem rögzített, az ellenőrzésre történő esetleges „figyelemfelhívás” pedig - annak pontos részleteinek meghatározása hiányában - nem állapítható meg, hogy az a felperes munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségének minősült. Mindezek alapján a hiány tényleges okát nem lehetett megállapítani, az ismeretlen eredetű maradt, ezért e körben a felperes vétkes kötelezettségszegését az alperes nem bizonyította. [32] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul panaszolt jogszabálysértést azon felmondási indok vonatkozásában is, hogy a felperes „pénzt vett ki a kasszából”. Az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy az alperes a perben nem bizonyította, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően történt a munkabér kifizetése, az eltérő munkabér fizetési módra vonatkozóan pedig nyilatkozatot sem tett. Ebből következően a korábbi gyakorlat szerinti eljárás sem valósított meg olyan vétkes kötelezettségszegést, amely alapul szolgálhat a legsúlyosabb jogkövetkezményt eredményező munkáltatói intézkedéshez. [33] Mindezek alapján az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy az azonnali hatályú felmondás minősített indokai bizonyítása hiányában a munkáltatói intézkedés jogellenes volt. [34] Az alperes alaptalanul panaszolta a bíróságok kárenyhítési kötelezettség körében tett megállapításait is. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (a továbbiakban: régi Mt.) szabályozásához képest az Mt. a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit jelentősen megváltoztatta. Az Mt.
- §-ában foglalt szabályok szerint a jogellenes felmondás esetén a munkavállaló elmaradt jövedelmét kártérítésként érvényesítheti, e körben alkalmazandók a kárenyhítési kötelezettség szabályai. [35] Kellő alap nélkül kifogásolta az alperes azonban a felülvizsgálati kérelmében az Mt.
- §
(1)bekezdés b) pontjának megsértését és megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a bíróságoknak a jogszabályban meghatározott minimálbér, garantált bérminimum összegét vagy a közfoglalkoztatással elérhető jövedelem összegét hivatalból kellett volna levonásba helyezni. [36] A munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei egyes kérdéseiről szóló 6/2016. (XI. 28.) KMK vélemény 7. pontja szerint a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségével kapcsolatban a bizonyítás a munkáltatót, mint károkozót terheli. A KMK vélemény e ponthoz fűzött indokolása szerint az Pp. 164.§
(1)bekezdése értelmében a bizonyítási teher annak a félnek az oldalán áll fenn, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A Pp. 164.§
(2)bekezdése pedig megtiltja, hogy a bíróság bizonyítást hivatalból elrendeljen. A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége elmulasztása elmaradt jövedelmet csökkentő hatásának bizonyítása a Pp. általános szabályából következően a munkáltatót terheli, hiszen az Mt. nem tartalmaz a bizonyítási terhet megfordító szabályt. A károkozónak - aki mentesülni akar - kell bizonyítania, hogy a károsult munkavállalót nem illeti meg a követelt összegű elmaradt jövedelem, mivel a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A munkáltatóra háruló bizonyítás sikertelensége a munkáltatóra esik, a bíróság hivatalból bizonyítást nem folytathat le, hivatalból „köztudomású” adatokat nem vehet figyelembe. [37] Az alperes a fentiekből következően megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség körében a jogszabályban rögzített minimálbér összege kötelezően levonandó volt. A perben az alperes érdekében állt annak bizonyítása, hogy a felperes a minimálbérnek megfelelő munkabért a perbeli időszakban megkereshette volna, az erre irányuló bizonyítás álláspontját támaszthatta volna alá, azonban az elsőfokú bíróság tájékoztatása ellenére e körben bizonyítási indítványt sem terjesztett elő. Minthogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott minimálbér levonására hivatalból nincs lehetőség, az eljárt bíróságok az elmaradt jövedelem jogcímére alapított kártérítési igény összegszerűségét jogszabálysértés nélkül állapították meg. [38] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [39] A pervesztes alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [40] A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján az alperes viseli. [41] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alperes kérésére a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján a
- március 7-én megtartott tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- március
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző