← Magyarország

Bfv.299/2017/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Btk. 422. §

(1)bekezdés b) pontjában írt tiltott adatszerzés bűntettét az követi el, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti. Ez a bűncselekmény azonban nem valósulhat meg középületekben, intézményekben, hivatalokban, gyárakban, üzemekben, boltokban levő, de nem lakás céljait szolgáló helyiségekbe való jogtalan bemenetellel vagy bent maradással, mivel ezek kívül esnek a házijog körén. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.299/2017/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Varga Zoltán, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: tiltott adatszerzés bűntette Terhelt(ek): a terhelt Első fok: végzés, Zalaegerszegi Járásbíróság, 5.Bpk.352/2015/2., tárgyalás mellőzése,
  4. december
  5. Az indítvány előterjesztője: az ügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A tiltott adatszerzés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Járásbíróság 5.Bpk.352/2015/
  6. számú végzését megváltoztatja, a terheltet az ellene a Btk.
  7. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti tiltott adatszerzés bűntettének vádja alól felmenti. Elrendeli a terhelt által bűnügyi költség címén befizetett 41.449 (negyvenegyezer-négyszáznegyvenkilenc) forintnak a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 5.440 (ötezernégyszáznegyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A terheltet a Zalaegerszegi Járásbíróság a 2015. december 1. napján kelt és december 15. napján jogerőre emelkedett 5.Bpk.352/2015/2. számú - tárgyalás mellőzésével hozott - végzésével a Btk. 422. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző tiltott adatszerzés bűntette miatt 1 év 6 hónap időtartamra próbára bocsátotta. II. [2] [3] A jogerős ítélet ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással a terhelt javára, a tiltott adatszerzés bűntette miatt emelt vád alóli felmentés érdekében nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Az indítvány szerint az elsőfokú bíróság végzésében megállapított bűncselekmény csak magánlakásban, vagy az ahhoz tartozó egyéb helyiségében követhető el, így a terhelt cselekménye nem tényállásszerű, vagyis bűncselekményt nem követett el. III. [4] [5] [6] [7] [8] [9] Az ügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. A Btk. 422. §
(1)bekezdés b) pontjában írt bűncselekményt az követi el, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti. A felülvizsgálat során irányadó tényállás szerint a terhelt a mozgásérzékelős, felvételek készítésére alkalmas kamerát munkahelyén, a női mosdóban szerelte fel. A magánlaksértés jogi tárgya: a lakás, illetőleg a lakáshoz tartozó egyéb helyiség és a bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek, vagyis az ún. házijog. Nem valósulhat meg ezért a középületekben, intézményekben, hivatalokban, gyárakban, üzemekben, boltokban levő, de nem lakás céljait szolgáló helyiségekbe való jogtalan bemenetellel vagy bent maradással, mivel ezek kívül esnek a házijog körén (BJD 5128., 7501., 8177., BH 1994.523.). A tényállás elkövetési magatartásai: a más lakásának, egyéb helyiségének vagy az azokhoz tartozó bekerített helynek titokban való átkutatása, illetve az ott történtek technikai eszköz alkalmazásával való megfigyelése, vagy rögzítése; más közlést tartalmazó zárt küldeményének felbontása vagy megszerzése, és tartalmának technikai eszközzel való rögzítése; elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított vagy azon tárolt adat kifürkészése, és az észleltek technikai eszközzel rögzítése. Titokban átkutatás alatt a lakás, egyéb - a lakáson kívül minden más - helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített helynek a jogosult tudtán kívüli, módszeres átvizsgálását értjük. A lakásban, egyéb helyiségben vagy azokhoz tartozó bekerített helyen történteknek technikai eszközzel való megfigyelésén az ottani eseményeknek: személyek mozgásának, magatartásának, szóbeli megnyilvánulásainak, illetve azok hiányának az érzékszervekkel való huzamosabb ideig tartó észlelését; rögzítésén pedig a fentiek kép- és/vagy hangrögzítő eszközzel való felvételét értjük. (A felvétel digitális vagy analóg jeleket rögzítő eszközzel is történhet.) [10] A fentiek szerint a terhelt maradéktalanul megvalósította az adott bűncselekmény elkövetési magatartását, vagyis a tárgyi oldal szükséges eleme tényállásszerű, viszont az elkövetés helye tekintetében nem, ezért bűncselekmény megállapítására sem kerülhet sor. [11] A kifejtett indokoknak megfelelően a Kúria a Be. 427. §
(1)bekezdése alapján a Zalaegerszegi Járásbíróság 5.Bpk.352/2015/
  1. számú végzését megváltoztatta és a terheltet a Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pontjába ütköző tiltott adatszerzés bűntette miatt emelt vád alól a Be. 6. §
(3)bekezdés a) pontja alapján, a Be. 331. §
(1)bekezdése szerint felmentette. [12] A Kúria a Be. 585. §
(1)és
(3)bekezdés alapján rendelkezett a befizetett bűnügyi költség visszatérítéséről. IV. [13] A Kúria a felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költségről a Be. 429. §
(1)bekezdés utolsó mondata alapján rendelkezett. [14] A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3. §
(4)bekezdésén, illetve a 416. §
(4)bekezdés b) pontján, továbbá a Be. 418. §
(3)bekezdésén és a 421. §
(2)és
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.