Pf.20084/2019/4 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül eljárva - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. és II. rendű felperest, hogy fizessenek meg az állami adóhatóság felhívására személyenként 48.000.- (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az irányadó tényállás szerint az I. rendű felperes korábban a perben nem álló Sz. Zs. házastársa volt. Sz. Zs.

1. júniusától áll alkalmazásban az alperes gyermekklinikáján, kezdetben szakápolóként, majd sebészeti szakasszisztensként dolgozott. Sz. Zs.
2. október hó
3. és október hó
4. napján saját felhasználó nevével - annak ellenére, hogy a beteg kezelésében nem vett részt - több alkalommal betekintett a II. rendű felperes gyermeke, kiskorú P.Sz.
5. január hó
6. napjától
7. november
8. napjáig terjedő időszakban történt kórházi ellátása során készült egészségügyi dokumentációba. Ennek során a saját felhasználó nevével mind a gyermek azonosítására alkalmas személyes adatait, mind pedig a betegségére vonatkozó különleges személyes adatait is megtekintette, melynek tartalmát jelenlegi házastársával is megosztotta. A fentieken túlmenően Sz. Zs. - H.R. orvos, jogosult felhasználónak az eMedSol rendszerbe való korábbi bejelentkezését a tudta nélkül kihasználva - az I-II. rendű felperesek személyi adataiba is betekintett. A II. rendű felperes kezdeményezésére indult vizsgálat alapján az alperes
9. március hó
10. napján megállapította a jogellenes betekintések tényét és Sz.Zs-t írásbeli figyelmeztetésben részesítette. A Pécsi Járási Ügyészség Sz. Zs-t 1 rendbeli, a Btk.
11. §

(1)bekezdésébe ütköző információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége miatt megrovásban részesítette. A II. rendű felperes a büntetőeljárás megindításán kívül beadványt intézett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, melyben sérelmezte, hogy "számtalan alkalommal" fordult adatigényléssel az alpereshez, tájékoztatást azonban nem kapott. Kérte a Hatóságot, hogy tájékoztatás megadására szólítsa fel az alperest. A Hatóság megállapította, hogy az ügyben jogellenes betekintés történt, a II. rendű felperes adatigénylésének az alperes minden esetben eleget tett, kivéve az igazoló jelentéseket, azonban ezeket a II. rendű alperes a büntető eljárás során megtekinthette. Figyelemmel arra, hogy a jogellenes adatkezelés már nem áll fenn, az egészségügyi dolgozó írásbeli figyelmeztetést kapott, büntető eljárás során megrovásban részesült, a Hatóság a vizsgálatot

1. január hó
2. napján megszüntette. A Pécsi Törvényszék a kk. P.Sz. által indított perben hozott ítéletében megállapította, hogy Sz. Zs. alperes azzal a jogellenes magatartásával, hogy a munkáltatója, az alperes betegnyilvántartásra szolgáló informatikai rendszeréből 2014 októberében több alkalommal a II. rendű felperes kiskorú gyermekére vonatkozó személyes és az egészségi állapotával, ellátással kapcsolatos adatokat kért le, azokba betekintett, megsértette a kiskorú gyermek személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát. A bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, kötelezte magánlevél formájában bocsánatkérésre, és 50.000 Ft sérelemdíj megfizetésére. A Pécsi Törvényszék az ugyancsak kk. P.Sz. által indított perben ítéletében megállapította, hogy Sz. Zs. alperes azzal a magatartásával, hogy az alperes betegnyilvántartásra szolgáló informatikai rendszeréből
3. októberében jogosulatlan adatkezeléssel és betekintéssel birtokába jutott, a felperes személyes és egészségi állapotára vonatkozó különleges adatoknak és azokat a házastársának is tudomására hozta, megsértette a kiskorú gyermek magántitokhoz és személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát, az alperest a további jogsértéstől, a jogosulatlan adatok továbbításából álló jogosulatlan adatkezeléstől eltiltotta. A Pécsi Törvényszék a jelen per felperesei keresete alapján hozott ítéletében megállapította, hogy Sz. Zs. alperes azzal a jogellenes magatartásával, hogy a munkáltatója, az alperes betegnyilvántartásra szolgáló informatikai rendszeréből
4. októberében több alkalommal jelen per I. rendű és II. rendű felpereseire vonatkozó személyes és az egészségi állapotukkal, ellátásukkal kapcsolatban adatot kért le, azokba betekintett, és azokat felhasználta, megsértette a felperesek személyes adatok védelméhez fűződő, valamint az orvosi titoktartáshoz fűződő személyiségi jogát, az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, kötelezte magánlevél útján bocsánatkérésre, és 40.00040.000 Ft. sérelemdíj megfizetésére. A felperesek jelen perben a következő kereseti kérelmeket terjesztették elő, és kereseti tényállításokat tették: A magántitokhoz való jog és a személyes adat védelméhez való jog megsértésének megállapítását kérték hivatkozással arra, hogy az alperes kötelezettsége, hogy a birtokába került személyes adatok fokozott védelemben részesüljenek a jogosulatlan hozzáférés ellen. Tényállításuk szerint az alperes ebből eredő kötelezettségének nem tett eleget, nem biztosította, hogy jogosulatlan személy ne szerezze meg a magántitkot, a jogosulatlan betekintésekkel szemben nem épített ki hatékony védelmet, a betekintések jogosultságát nem ellenőrizte. (.... számú keresetlevél III/a). pont, IV. /a), b) pontok). Állították, hogy az alperes az Info tv.
5. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének részben tett eleget, csak részben tájékoztatta a felpereseket az adatvédelmi incidens körülményeiről, a felelősségre vonás körülményeiről, a megtett intézkedésekről (III/b). pont, IV/
6. pont). Keresetük kiterjedt 200.000 Ft- 200.000 Ft sérelemdíj megfizetésére és arra, hogy a bíróság kötelezze az alperest az Info tv.
7. §

(5)bekezdése szerint a tájékoztatás megadására oly módon, hogy az alperes közölje a jogosulatlan betekintés mögött álló okokat, valamint tájékoztassa a felpereseket arról, hogy hány írásbeli figyelmeztetést kapott a betekintő a betekintései kapcsán. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, elsődlegesen a felperesek kereshetőségi joga hiányára hivatkozott, másodlagosan a kereseti kérelem jogalapját, összegszerűségét vitatta. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperesek keresetét elutasította, kötelezte az I-II. rendű felpereseket az alperes javára 30.000-30.000 Ft perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy a felpereseknek a Ptké. 8. §, Ptk. 6:540. §

(3)bekezdés, 6:29. §

(2)bekezdés együttes értelmezésével a kereshetőségi joga fennáll, választásuk szerint mind a munkáltatóval, mind a tényleges károkozóval szemben pert indíthatnak. Kiemelte, hogy az alperes az eMedSol rendszer biztonságát a felhasználó nevek, illetve az azokhoz kapcsolódó jelszavak bevezetésével biztosította, meghatározta az egyes felhasználók adatkérési jogosultságának körét, az alkalmazásában álló szakasszisztensek, ápolók esetében a munkavégzési helyük, klinikai beosztásuk szerint ezt szűkítette azért, hogy a rendszert kizárólag a munkavégzéshez feltétlenül szükséges körben tudják felhasználni. Kifejtette, hogy az alperes az adatvédelmi incidens körülményeiről, az elhárításra tett intézkedésekről az Info törvény rendelkezéseivel összhangban tájékoztatta a felpereseket. Kiemelte, hogy a II. rendű felperes részére megküldött adatbetekintéseket tartalmazó táblázat azért tartalmazza H.R. felhasználó nevét, mivel Sz. Zs. - általa is elismerten - azért, hogy az egyébként a saját felhasználó nevén el nem érhető felnőtt ellátottak, betegek adatai közül az I. és II. rendű felperes adatait, így pl. lakcímét megismerje -, az orvos bejelentkezve maradását, a tudta nélkül kihasználva, tekintette meg az adatokat. Megállapította, hogy voltak anomáliák, a felperesekre vonatkozó alperesi tájékoztatások kapcsán, a naplózásban történtek elírások, ezek túlnyomó része azonban később javításra helyesbítésre került, melyekről a II. rendű felperes a vizsgálati anyagokból tudomást szerezhetett. Álláspontja szerint a javításokról történt külön értesítés az Info tv. 18. §

(1)bekezdés utolsó fordulata alapján - mivel az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekei e körben nem sérültek - az alperes részéről mellőzhető volt. Utalt arra, hogy az alperesi adatnyilvántartó rendszer anomáliájából eredő hiányosságok, nyilvánvaló elírások nem sértőek a felperesekre nézve, az alperes a rendelkezésére álló adatokról az akkori eMedSol rendszer tartalmának megfelelő tájékoztatásokat nyújtott. Hangsúlyozta, hogy az alperes alkalmazásában álló Sz. Zs. kirívóan jogellenes magatartása az alkalmazotti minőségtől független kártérítési felelősséget keletkeztetett, ezért a betudás elmélete nem érvényesül, nem róható az alperes terhére, hogy az alperesi alkalmazott bűncselekmény elkövetésével jutott olyan szenzitív személyes adatokhoz, amelynek védelméhez egyébként a felpereseknek természetes jogok van, ezért a jogsértő magatartás kívül esik az alperes felelősségi körén. Kiemelte, hogy az adatvédelmi incidensről az alperes

1. december hó
2. napján kelt levelén túlmenően külön, részletes tájékoztatás nem történt a felperesek irányában, de a II. rendű felperes minden körülményről a NAIH eljárása, illetve a büntetőeljárás kapcsán túlnyomórészt tudomást szerzett, amely információkat az I. rendű felperessel nyilvánvalóan megosztotta. Utalt arra, hogy a személyiségi jog megsértésének a sérelemdíj nem automatikus következménye, ezért álláspontja szerint, amennyiben a jogsértést megállapította volna, a körülmények bírói mérlegelése alapján az alperes ez esetben sem lett volna kötelezhető sérelemdíj megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, fellebbezésükben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérték. Fellebbezésük a Pp.
3. §

(1)-

(4)bekezdés szerinti eljárásjogi és anyagi jogi felülbírálatra egyaránt irányult. Megsértett jogszabályhelyként az Info törvény

1. §, 10.,14.,
3. §- ra hivatkoztak. Kiemelték, hogy Sz. Zs. munkavállalóval szemben kizárólag a II. rendű felperes és kiskorú gyermeke személyes adatainak megsértése miatt volt büntetőeljárás folyamatban, az alkalmazott büntetőjogi felelősségre vonására az I. rendű felperes vonatkozásában nem került sor. Hangsúlyozták, hogy az egyetemleges felelősség folytán ezért a munkáltató alperes felelőssége fennáll. Kifejtették, hogy az alperes tájékoztatáshoz való jogukat megsértette, tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Utaltak arra, hogy a tájékoztatás nem tagadható meg arra hivatkozással, az adatkezelés az érintett jogos érdekeit nem sérti. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által túlnyomórészt helyesen megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiakkal kiegészíti: Az alperes
4. március hó
5. napján tájékoztatta a II. rendű felperest arról, hogy a betekintőtől igazoló jelentés kért a betekintés célját illetően tekintettel arra, hogy a gyermekklinika
6. évben nem vett részt a gyermek kezelésében. A tájékoztatás kiterjedt arra, hogy Sz. Zs. az igazoló jelentésben elismerte a jogosulatlan betekintést, és a vizsgálat alapján az adatvédelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt az alperes Sz. Zs-t írásbeli figyelmeztetésben részesítette, továbbá felhívta a figyelmét arra, hogy a jövőben a munkáját az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok betartásával végezze. Az alperes
7. szeptember hó
8. napján tájékoztatta a II. rendű felperest, hogy Sz. Zs. az igazoló jelentésben elismerte a jogosulatlan betekintést és magyarázatot is adott a betekintésre. Utalt arra, hogy az nem személyes adata a II. rendű felperesnek, hogy a betekintő milyen magyarázatot adott, továbbá az, hogy az alperes, mint munkáltató milyen szankciót alkalmazott a munkavállalóval szemben. Tájékoztatta arról, hogy feljelentése alapján a rendőrkapitányság eljárást folytat, bekérte az ügy teljes dokumentációját, amit az alperes megküldött részükre. Az alperes
9. december hó
10. napján tájékoztatta az I. rendű felperest, hogy az eMedSol rendszer által rögzített "T.Zs." felhasználó névvel betekintőtől igazoló jelentés kért a betekintés célját illetően, Sz. Zs. (születési név: T.Zs.) az igazoló jelentésben elismerte a jogosulatlan betekintést. A tájékoztatás kiterjedt arra, hogy a vizsgálat alapján az adatvédelemre vonatkozó szabályok megszegése megvalósult, ezért Sz. Zs-t írásbeli figyelmeztetésben részesítette az alperes. Az alperes
11. december hó
12. napján tájékoztatta a felpereseket, hogy a tárgyban szereplő jogsértéssel kapcsolatban a munkáltatói felelősségre vonás már megtörtént. A felperesek
13. december hó
14. napján tájékoztatást kértek az adatvédelmi incidens körülményeiről, az elhárításra tett intézkedésekről, kérték az intézkedések dokumentumainak megküldését. Az alperes
15. január hó
16. napján tájékoztatta az I. rendű felperest, hogy az ügy körülményeit
17. évben kivizsgálta, erről
18. decemberben kelt levelében már tájékoztatta. Utalt arra, hogy a hasonló incidensek elkerülése céljából a munkavállalók részére részletes adatvédelmi oktatást tartott a klinikákon, a szükséges munkáltatói intézkedéseket megtette. Az így kiegészített tényállásra figyelemmel egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével, azonban az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását az alábbiakkal kiegészíti és pontosítja. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes az eMedSol rendszer működtetése során a jogosulatlan belépést felhasználói nevek, jelszó bevezetésével, az egyes felhasználók adatkérési jogának meghatározásával, az adatkérési jogosultság munkavégzési helyre, klinikai beosztásra szűkítésével az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
19. évi CXII. törvényben (Info tv.), valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
20. évi XLVII. törvényben (Eü. adat. törvény) foglaltaknak megfelelően járt el. Az elsőfokú bíróság által e körben kifejtett indokokkal a másodfokú bíróság egyetért, az alperes a felsorolt intézkedések révén az Info tv.
21. §-ának megfelelően megtette azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakította azokat az eljárási szabályokat, amelyek az Info tv., valamint az egyéb adat, - és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek, a jogosulatlan hozzáférés ellen megfelelő intézkedéseket tett. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság következtetésével abban is, hogy Sz. Zs. munkavállaló olyan jogsértést követett el, amelyet nem lehet az alperes magatartásaként értékelni, így terhére a jogsértés ténye sem állapítható meg. Felperesek az alkalmazott magatartása miatt Sz.Zs-val szemben .... szám alatt személyiségi joguk megsértése miatt és sérelemdíj megfizetése iránt keresetet terjesztettek elő, igényüket, saját választásuk szerint, nem a munkáltató jogi személy alperessel szemben, hanem az elkövető magánszeméllyel szemben érvényesítették. A bíróság megállapította Sz. Zs. részéről a személyiségi jog megsértését. Az alkalmazott alkalmazotti minőségtől független kártérítési felelősségét az alkalmazotti minőséggel visszaélés, az Info tv., az Eü. adat törvény előírásainak többszörös megsértése megalapozza, függetlenül attól, hogy az I. rendű felperes sérelmére elkövetett jogsértés miatt nem indult büntetőeljárás. A kiegészített tényállásra tekintettel helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, magatartása nem ütközik az Info tv. 14.,15.§-aiba, és eltérő indokok alapján - nem sérti a
22. és
23. § rendelkezéseit sem. Az alperes
24. március
25. napján a II. rendű felperest tájékoztatta arról, hogy igazoló jelentést kért, a betekintőt írásbeli figyelmeztetésben részesítette, és felhívta a figyelmét arra, hogy a jövőben munkáját az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok betartásával végezze. Az alperes
26. szeptember hó
27. napján a II. rendű felperest ismételten tájékoztatta arról, hogy Sz. Zs. a jogosulatlan betekintést igazoló jelentésében elismerte, és arról, hogy a rendőrkapitányságnak a folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel valamennyi iratot megküldte. A
28. december hó
29. napján kelt levélben megtörtént az I. rendű felperes tájékoztatása, mely kiterjedt arra, hogy a betekintő igazoló jelentésben elismerte a jogosulatlan betekintést, a vizsgálat alapján az adatvédelemre vonatkozó szabályok megszegése megvalósult, ezért Sz. Zs-t az alperes írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Az alperes a
30. január hó
31. napján kelt levélben közölte az I. rendű felperessel, hogy az ügy körülményeit
32. évben kivizsgálta, erről
33. decemberében kelt levelében már tájékoztatta, utalt arra, hogy a hasonló incidensek elkerülése céljából a munkavállalók részére részletes adatvédelmi oktatást tartott, a szükséges munkáltatói intézkedéseket megtette. Az alperes mindezzel tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, az adatvédelmi incidens körülményeiről, az elhárításra tett intézkedésekről az Info tv. rendelkezéseivel összhangban tájékoztatta a felpereseket, eljárása az Info tv.
34. és
35. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelel. Nincs olyan további - a felperesek személyes adatának minősülő - információ, amiről az alperest tájékoztatási kötelezettség terhelte volna a felperesek iránt. A tájékoztatás minden olyan körülményre kiterjedt amire a felperesek az Info.tv.
36. és
37. §-ai alapján jogosultak. Az már nem tartozik az Info. tv. által előírt tájékoztatási körbe, hogy az alperes hány írásbeli figyelmeztetésben részesítette a munkavállalóját, s az sem, hogy a jogellenes magatartására milyen magyarázatot adott. A felperesek egyébként Sz. Zs-tól a Pécsi Törvényszék előtt .... szám alatt folyamatban volt perben tájékoztatást kaptak eljárásának indokairól (
38. sorszámú érdemi ellenkérelem). Utal a másodfokú bíróság arra, hogy az elsőfokú bíróság felhívta az Info. tv.
39. §

(4)bekezdését, amelyre vonatkozó tényállás a perben nem szerepelt. Továbbá a személyes adatok, az adat betekintésre vonatkozó adatok körében hivatkozott az Info tv. 18. §

(4)bekezdésére, és arra, hogy az érintett jogos érdekeinek sérelme nem áll fenn. A felperesek azonban keresetüket nem a naplózási elírásokra, az adatok helyesbítésére, hanem az adatvédelmi incidens körében történt tájékoztatás hiányosságaira alapították, e szempontból pedig - helyesbítés hiányában - az Info tv. 18. §-ának megsértése fel sem merülhet. Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §

(1)és

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a Pp. 102. §

(1)bekezdése, Pp. 83. §

(1)bekezdése szerint az eredménytelenül fellebbező felperesek kötelesek megfizetni. Az alperes a Pp. 81. §

(1)bekezdése szerint költségjegyzék előterjesztése útján a perköltségét nem számította fel, ezért a Pp. 82. §

(3)bekezdése alapján a felszámítani elmulasztott költséget javára nem lehet figyelembe venni. Pécs,

1. október
2. Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Kovács János s.k. bíró