← Magyarország

Mfv.10544/2017/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felperesek a perben nem bizonyították, hogy szolgálati idő 50 %-át meghaladó időtartamban egészségkárosító kockázatoknak voltak kitéve, ezért az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül utasították el a veszélyességi pótlék megfizetése és pótszabadság kiadására előterjesztett keresetüket. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.10.544/2017/

  1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é Dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A III. rendű felperes: A felperesek képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: veszélyességi pótlék megfizetése és pótszabadság kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: I. és II. és III. rendű felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.585/2016/
  2. Az elsőfokú bíróság határozata: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.334/2013/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.585/2016/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek személyenként 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a 187.750 (egyszáznyolcvanhétezer-hétszázötven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. [1] Indokolás Tényállás A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű felperes
  5. május 1-jétől helyszíni szemlebizottság vezető, nyomozó, a II. rendű felperes 2000-től bűnügyi technikus, a III. rendű felperes pedig
  6. október 16ától bűnügyi technikus beosztásban állt hivatásos szolgálati viszonyban az alperes ...i Rendőrkapitányságán. A felperesek bűnügyi technikus beosztásuk keretében nyomok, anyagmaradványok felkutatását, rögzítését, technikai eszközökkel történő biztosítását, a nyomok rendőrkapitányságra szállítását végezték. Munkájuk során kapcsolatba kerültek biológiai anyagmaradványokkal, testnedvekkel és különböző vegyszerekkel is. A nyomrögzítésnél [2] [3] használt vegyszeres eljárás 99,5%-ban szénpor használatát jelentette, egyes felhasznált anyagok azonban ninprint, onprint, ninhidrin, unifix srayt, valamint fekete paraffint és alkoholt is tartalmaztak. A felperesek a munkaköri feladataikat 24-72 órás munkaidőbeosztásban teljesítették, a 24 órás szolgálat során 4 óra pihenőidő és 1 óra ebédidő állt rendelkezésükre, a helyszínek és a kapitányság között naponta körülbelül 200-300 kilométert utaztak. Az I. rendű felperes
  7. június 1-je és
  8. június 30-a közötti időszakban 5561 óra szolgálatot teljesített, amelyen belül 3836,1 óra volt a nyomozási cselekményekkel töltött idő, amely szolgálati idejének 68,9%-a volt. A II. rendű felperes
  9. július 1-je és
  10. július 31-e között teljesített 5443 óra szolgálat alatt 2996,6 órát, vagyis szolgálati idejének 55%-át töltötte nyomozási cselekményekkel. A III. rendű felperes
  11. október
  12. és
  13. augusztus 21-e között az 5698 óra szolgálati idő alatt 2784,5 órát töltött nyomozási cselekményekkel, amely 48,8%-ot jelentett. A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperesek a szolgálati panaszuk elutasítását követően előterjesztett keresetükben veszélyességi pótlék megfizetésére és pótszabadság kiadására kérték kötelezni az alperest. Az illetménykülönbözet iránti kereset összegszerűségét az I. és II. rendű felperes személyenként 643.054 forintban, míg a III. rendű felperes 591.345 forintban jelölte meg. Az I. és II. rendű felperes ezen túl 30 nap, míg a III. rendű felperes 28 nap pótszabadság kiadására is igényt tartott. Keresetük indokolásában az általuk használt vegyi anyagok károsító hatására és a biológiai kóroki tényezőkre hivatkoztak. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperesek a helyszínen történő munkavégzés, illetve a halottszemlék esetén találkozhattak a megjelölt kockázati tényezőkkel, azonban ennek időtartama nem haladta meg a szolgálatteljesítési idő 50%-át. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [6] A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 5.M.334/2013/
  14. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította és az I. és II. rendű felperest 30.000-30.000 forint, a III. rendű felperest pedig 25.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  15. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  16. §

(2)bekezdése, a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/
  1. (VIII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.)
  2. §-a és
  3. §
(1)bekezdése, valamint az R. 1. számú mellékletének 1., 5. és 8. pontjai alapján vizsgálta az illetmény-különbözet iránti igényt, a pótszabadság vonatkozásában pedig a Hszt. 92. § és az R. 24. §-át vette figyelembe. Megállapította, hogy a jogalkotó a fokozattan veszélyes beosztás pótlékának kifizetését és az ezzel együtt járó pótszabadság kiadását akkor teszi lehetővé, ha a meghatározott kockázati tényezők között töltött idő mértéke meghaladja a szolgálatteljesítési idő 50%-át. A felperesek tanúk által is megerősített nyilatkozata szerint az általuk használt vegyszeres eljárás 99,5%-ban úgynevezett szénpor, korompor használatát jelentette, emellett a többi anyag használata alkalomszerű volt. [7] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a bizonyítási eljárás keretében kirendelt Magyar Honvédség Egészségügyi Központ munkaegészségügyi szakértői véleménye alátámasztotta, hogy a felperesek által használt porok összetevői nem találhatóak meg az R. 1. számú melléklet
  1. a)és
  2. d)pontjában felsorolt anyagok között. A felperesek csak alkalmanként használtak olyan sprayeket, amelyek - paraffin és alkoholtartalmuk miatt - a jogszabály felsorolásában szerepeltek. Rámutatott azonban arra, hogy a kormányrendelet 1. számú melléklete szerint ezek az anyagok csak akkor minősülnek az egészségre veszélyes kockázati tényezőnek, ha a levegőben mért koncentrációjuk a megengedett értéket meghaladja. A szakvélemény kiegészítése egyértelműen alátámasztotta, hogy a felperesek által használt sprayek alkoholtartalma ezt a mértéket nem érte el figyelemmel arra is, hogy használatuk alkalomszerű volt. [8] Az elsőfokú bíróság a robotzsaru rendszerben rögzített adatok alapján megállapította, hogy a felperesek teljes szolgálatteljesítési ideje 50%-át ugyan meghaladta az a tevékenység, ahol biológiai kóroki tényezőkkel vagy vegyi anyagokkal találkozhattak, azonban az időtartam nagy részét az úgynevezett porozásos eljárás töltötte ki, amely egészségkárosító kockázatnak nem minősült. A felperesek bőrrel, testnedvekkel, tehát biológiai kóroki tényezőkkel a szolgálati teljesítési idejük elenyésző időtartamában találkoztak, ezért a jogszabályban megkövetelt feltételek nem álltak fenn. [9] A felperesek fellebbezése alapján eljárt Székesfehérvári Törvényszék a 2.Mf.20.585/2016/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában a tényállást pontosítva megállapította, hogy a III. rendű felperes a szolgálati ideje 52,12%-át töltötte helyszíneléssel és egyéb kriminalisztikai tevékenységgel. [10] A törvényszék ítéletének indokolásában az elsőfokú eljárás során meghallgatott ... tanúvallomása mellett értékelte a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja azon szakértői megállapítását, amely szerint a felperesek által használt anyagok közül öt tartalmazott paraffint vagy paraffin vegyületet, illetve etilalkoholt, vagyis az R. 1. számú melléklete szerint veszélyeztető tényezőnek minősültek. Rámutatott azonban arra, hogy a szakértő az R.-ben felsorolt anyagon kívül - azok párolgása miatt - a felperesek által használt többi anyagot is egészségre ártalmasnak minősítette, mivel azok bekerülhettek az adott légtérben tartózkodó személy szervezetébe. A szakértő ezt a véleményét azonban általános egészségvédelmi szempontból fogalmazta meg, amely az ítélkezés alapját nem képezhette, mert a veszélyességi pótlékra és pótszabadságra a felperesek csak akkor jogosultak, ha munkájuk során olyan anyagot használnak, amelyeket a jogszabály a veszélyes anyagok között nevesít. [11] A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a szakértő az alkoholtartalmú szerek lehetséges koncentrációjára nem tudott minden tekintetben pontosan nyilatkozni. Állította, hogy a felperesek által használt anyagok által a levegőben keltett mérhető alkoholkoncentráció nem lépte túl az átlagos mértéket, de arra nem tudott nyilatkozni, hogy a csúcskoncentrációt elérhette-e, erre nézve adatok nem álltak rendelkezésre, ezért vegyész szakértő kirendelését javasolta. [12] A törvényszék álláspontja szerint azonban e felperesek által is indítványozott bizonyítás lefolytatására csak akkor lett volna szükség, ha nagy biztonsággal meg lehetett volna állapítani, hogy a felperesek munkaidejében a vegyi és biológiai veszélyeztető tényezők - hozzáadva azt az időtartamot, amikor alkoholtartamú anyagoknak a levegőben mért koncentrációja esetleg meghaladná a csúcskoncentrációt - olyan arányban vannak jelen, hogy az expozíciós idő a munkaidő 50%-át meghaladná, amely azonban nem állt fenn. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a szakértő azon megállapítása, hogy a felperesek munkaidejük több mint 50%-ában ki vannak téve expozíciónak, azért nem volt elfogadható, mert az I. rendű felperes munkaideje 55%-át, a II. rendű felperes 68,5%-át, a III. rendű felperes pedig 52,12%-át töltötte helyszíni szemlével és egyéb kriminalisztikai tevékenységgel, azonban ezen időtartamnak részét képezte az utazási idő, egyéb rendőri munka, valamint a helyszíni szemlék egy részében más szervekre várakoztak. A felperesek a helyszíni szemlék 99,5%-ában porozásos módszert alkalmaztak, ezért csak az esetek 0,5%-ában lehettek vegyi expozíciónak kitéve. A kriminalisztikai tevékenység 30%-ában érintkeztek emberi maradványokkal, testnedvekkel, továbbá a rabosítás során voltak kitéve biológiai kóroki tényezőknek. Mindezen - az alperes részletes kimutatása szerinti - időtartamok alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy az expozíciós idő a munkaidő 50%-át nem érte el. A törvényszék nem látta szükségesnek vegyész szakértő kirendelését annak megállapítására, hogy a spray közvetlen használatakor az etilalkohol koncentráció elérte vagy esetleg meghaladta-e a csúcshatárértéket, mert ennek igazolása valamennyi körülmény értékelésével sem vezethetne a kereseti kérelem megalapozottságához. [13] A másodfokú bíróság a fellebbezésre tekintettel kiemelte, hogy a felperesek a keresetüket arra alapították, mely szerint munkaidejük több mint 50%-át egészségkárosító kockázatok között töltötték. A munkaruha, védőfelszerelés használatára csak abban az aspektusban hivatkoznak, hogy ezek nem nyújtottak megfelelő védelmet és nem álltak kellő számban rendelkezésre. Arra való hivatkozás, hogy az egészségkárosító kockázatokkal szembeni védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, ettől eltérő jogalapot jelent, más körülmények vizsgálatát tették volna szükségessé, a kereset jogalapjának bővítése pedig a másodfokú eljárásban már nem volt lehetséges. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, másodlagosan az eljáró bíróság új eljárásra történő utasítását, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Érvelése szerint a törvényszék kirívóan okszerűtlen, hibás álláspontra helyezkedett az ítélete meghozatalakor, a tényállást ugyan részlegesen megállapította, indokolási kötelezettségének azonban csak részben tett eleget, ezért a jogerős ítélet a Pp. 206.§
(1)bekezdésébe és a Pp. 221.§
(1)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. [15] Az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe ütközően ítéletében a szakértői véleményt nem jelenítette meg, az abban foglaltakat nem értékelte és nem indokolta, hogy miért jutott a szakvéleménnyel ellentétes következtetésre. [16] A felperesek az unifix spray etilalkohol tartalmának koncentrációja kapcsán tett elsőfokú ítéleti megállapítás körében hangsúlyozták, hogy a normatív utasítások a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. §
(2)bekezdésében foglalt munkáltatói kötelezettség teljesítése érdekében kerültek kiadásra, amely rendelkezés szerint a kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról. E ténnyel a másodfokú bíróság nem foglalkozott. [17] Az elsőfokú bíróság a tényállást is hibásan és iratellenesen állapította meg, amelyet a másodfokú bíróság ítéletében kiegészített, például a III. rendű felperes szolgálati idejének expozíciós aránya meghatározása körében. [18] A felperesek álláspontja szerint a védőruhával, védőfelszereléssel kapcsolatban a felek és tanúk is nyilatkozatot tettek. A szakértő a szakvéleményében szintén foglalkozott az egyéni védőeszközzel kapcsolatos kérdéssel, azok tartós használatával, azonban e tényt az elsőfokú bíróság határozata meghozatalakor annak ellenére figyelmen kívül hagyta, hogy a kereset jogalapjának körében erre határozott hivatkozás történt. A bíróság a döntése meghozatalakor csak az R. 22.§-ában foglalt második feltétel fennállására fókuszált és teljesen figyelmen kívül hagyta a védőeszközzel kapcsolatos vagylagos feltétel fennállását is, ezen jogszabályi rendelkezés figyelmen kívül hagyását pedig nem is indokolta. ... foglalkozás egészségügy-orvostan igazságügyi szakértő a felperesek által feltett kérdésekre adott válaszában azt állította, hogy a felperesek esetében a védőeszközök használata a jogszabály szerinti tartós használatnak minősül, amelynek szintén jelentősége van a veszélyességi pótlék megállapítása során. A védőeszközök, védőfelszerelések kapcsán a szakértő hangsúlyozta, hogy a rendeltetésszerű használat sem zárja ki teljes mértékben a felperesek által használt anyagok egészségkárosító kockázatait. [19] Fellebbezésük ellenére a másodfokú bíróság sem értékelte a szakértői véleményben foglalt azon megállapítást, hogy a por és spray formájú anyagok a légutakba, valamint a felperesek ruházatára kerülhetnek, a munkahely levegőjében szállva pedig nemcsak a tevékenység végzésének ideje alatt, hanem később is jelen vannak, amely az egészségkárosító kockázatok szintjét emeli. [20] A felperesek azt is panaszolták, hogy a tanúk vallomását a bíróságok egyoldalúan vették figyelembe, nem adták annak indokát például, hogy miért állapítottak meg ... tanúvallomásával ellentétes tényeket. A III. rendű felperes a perek egyesítését megelőzően indítványozta igazságügyi vegyész szakértő kirendelését, amelyet nem vont vissza, azonban az elsőfokú bíróság a szakértő kirendelését mellőzte, annak indokát azonban a Pp. 221. §
(1)bekezdés megsértésével nem állapította meg. A másodfokú bíróság a jogszabálysértés figyelmen kívül hagyásával azt állapította meg, hogy a szakértő kirendelésére nem volt szükség. [21] A törvényszék jogerős ítélete szerint az elsőfokú bíróság indokoltan mellőzte a mindkét fél által becsatolt szakértői véleményt, mert az nem ebben a perben keletkezett. Nem foglalkozott azonban azzal a ténnyel, hogy ez a szakvélemény a felperesek közvetlen, azonos időben, azonos beosztásban szolgálatot teljesítő kollégái azonos tárgyú perében született. A vegyész szakértő a jelen perben nyitottan hagyott, a felperesek javára adott választ olyan kérdésekre, amelyek szakkérdésnek minősülnek, s amelynek megválaszolása nem a másodfokú bíróság feltételezésén kellett volna alapulnia. ... szakértői véleményének 48. oldala részletesen rögzítette, hogy a felperesek által használt ninhidrides aeroszolos palack esetében mindig legalább az általános koncentrációval, de inkább a csúcskoncentrációval kell számolni. A felperesek sérelmezték továbbá saját előadásuk figyelembevételének mellőzését, amely álláspontjuk szerint a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe ütközött. [22] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperesek perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását megfelelően kiegészítette, pontosan levezette azt, hogy miért nem fogadott el egyes megállapításokat a szakértő részéről. Álláspontja szerint a felperesek abban a téves meggyőződésben pereskednek, hogy az általuk használt anyagok mindegyike, illetve azok döntő többsége veszélyt jelent az egészségükre, ezért jogosultak a veszélyességi pótlékra. Ebből következik, hogy a felperesek még a felülvizsgálati kérelmükben is általánosságban hivatkoznak az általuk használt porok és sprayek veszélyességére, holott azt a szakértők sem állították az R. alapján. [23] Az alperes érvelése szerint az egyéni védőfelszereléssel kapcsolatos hivatkozás, azok megléte vagy esetleges hiánya az igény érvényesítése szempontjából nem volt releváns kérdés. Az adott beosztás csak akkor minősülhet veszélyesnek, ha azt a munkaidő 50%át meghaladó mértékben veszélyes körülmények között teljesítik. Az csupán járulékos kérdés, hogy a perben említett védőfelszerelések egy része valójában nem is munkavédelmi szempontból védi a bűnügyi helyszíneken tevékenykedőket, hanem a helyszínt védi a bűnügyi technikusoktól, hogy ne szennyezzék saját nyomukkal a helyszínt. A Kúria döntése és annak jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [25] A Pp. 275. §
(2)bekezdésének rendelkezése szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Ennek során a korábbi beadványokra való utalás a felülvizsgálati kérelemben való kifejtés nélkül nem vehető figyelembe (BH 1995.99.). [26] A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a tényállás megállapítását a bizonyítékok okszerűtlen értékelését vitatva megsértett jogszabályhelyként a Pp. 206. §
(1)bekezdését, valamint a Pp. 221. §
(1)bekezdését jelölték meg. A Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadása és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. [27] A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (BH 1995.193., BH 1999.44.) a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelése körében nem történt-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. Az erre alapított felülvizsgálati kérelem akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. [28] A Kúria álláspontja szerint az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint értékelték, megállapításaik egymással és a per egyéb adataival nem voltak ellentmondásban és nem jutottak kirívóan okszerűtlen, logikátlan eredményre sem. [29] A felperesek a keresetükben a Hszt. 254. §
(2)bekezdés a) pontja alapján veszélyességi pótlék megállapítását kérték arra hivatkozással, hogy a peresített időszakban az R.
  1. számú mellékletének
  2. és
  3. pontjában meghatározott egészségkárosító kockázatok, konkrétan vegyi anyagok és biológiai kóroki tényezők hatásának voltak kitéve a szolgálatteljesítésük során. [30] A perben nem volt vitatott - ezt maga az alperes is elismerte -, hogy a felperesek által hivatkozott egészségkárosító kockázatok a beosztás ellátása során fennálltak, a bíróságoknak ezért az R.
  4. §
(1)bekezdésében foglalt előírás alapján kizárólag a kockázattal érintett szolgálati idő mértéke körében kellett állást foglalni. A felülvizsgálati kérelemmel e részében nem támadott, ezért a felülvizsgálati eljárásban is irányadó jogerős ítéleti tényállás alapján az I. rendű felperes szolgálatteljesítési ideje 68,9%-ában, a II. rendű felperes 55%-ában, míg a III. rendű felperes 52,12%ában foglalkozott helyszínelési és kriminalisztikai tevékenységgel, amelynek során az egészségügyi kockázat lehetősége fennállt. E tevékenység ellátásának teljes ideje azonban - bár meghaladja az R. 23. §
(1)bekezdésében 50%-os mértéket - magában foglalta a helyszínre történő és onnan a rendőrkapitányságra történő utazás, az adatgyűjtés, illetve a helyszínen való várakozás időtartamát is, amely alatt az általuk nevesített kockázati tényezők nem álltak fenn. Kiemelkedő jelentősége van továbbá annak, hogy a helyszíni szemlén végzett vegyi eljárások 99,5%-ában úgynevezett porozásos módszert alkalmaztak, amelyekhez felhasznált anyagok - miután azok összetevőit az R. nem nevesíti - nem minősültek olyan vegyi kockázatnak, amelyek a veszélyességi pótlék, illetőleg a pótszabadság iránti igényt megalapozták. A szakértői vélemény e körben tett megállapításait az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül hagyták figyelmen kívül, minthogy a szakértő a jogszabály rendelkezésével ellentétesen minősítette a porozásos eljárás során felhasznált anyagokat kockázati tényezőnek. [31] A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben megalapozatlanul panaszolták továbbá a védőeszköz és védőruha tartós használatával kapcsolatos érvelésük figyelmen kívül hagyását. Az R.
  1. §-a szerint a Hszt. alkalmazásában fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység - a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl - életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. E beosztások körét a Hszt. és az
  2. számú melléklet tartalmazza. [32] A törvényszék a jogerős ítéletében helytállóan utalt arra, hogy a felperesek a keresetüket az R.
  3. § második fordulatában megállapított feltételre alapították, vagyis arra, hogy munkájukat egészségkárosító kockázatok között végezték. Az eljárt bíróságok a bizonyítási eljárást e körben folytatták le, szakértő kirendelésére is e kérdés megválaszolása érdekében került sor, ezért a kereset jogalapját a felperesek a másodfokú eljárás során már nem változtathatták meg. A jogszabály az igényelt pótlék és pótszabadság feltételeit pedig vagylagosan határozza meg, ekként e feltételek fennállása és annak időbeli mértéke is külön-külön vizsgálandó. Arra a körülményre, hogy a felperesek által a helyszínen viselt szájmaszk, gumikesztyű és papírruha egyéni védőeszköznek minősült-e, avagy - az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében foglalt hivatkozás szerint a helyszín védelmét szolgálta - az elsőfokú eljárás során bizonyítási eljárás lefolytatására nem került sor, ezért a törvényszék a jogerős ítéletében a felperesek e körben előadott fellebbezési érvelését jogszabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül. [33] A felperesek a felülvizsgálati kérelmükben megalapozatlanul panaszolták az igazságügyi vegyész szakértő kirendelésének elmulasztását. Az elsőfokú bíróság ugyan e körben ítéletét a Pp.
  4. §
(1)bekezdésének megsértésével nem indokolta, azonban a felülvizsgálati eljárásban vizsgált jogerős ítélet kellő indokát adta a bizonyítási indítvány elutasításának. A felperesek a vegyész szakértő kirendelésére az általuk használt porok vizsgálata érdekében tettek bizonyítási indítványt. A veszélyes anyagok körét az R. nevesíti, így annak eldöntése, hogy a porok rendelkezésre álló összetevői szerepelnek-e a jogszabályi felsorolásban, nem minősült olyan szakkérdésnek, amelynek eldöntése vegyész szakértő bevonását indokolta volna. Mindezek alapján súlytalan volt a felperesek azon hivatkozása is, hogy ezen porok a felperesek ruházatára kerülve a helyszíni szemlén túl is kifejtették károsító hatásukat. [34] A felperesek alaptalanul panaszolták továbbá ... tanúvallomásának, valamint a felek nyilatkozatainak figyelmen kívül hagyását is. A törvényszék a jogerős ítéletében a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően értékelte a rendelkezésére álló adatokat és jogszabálysértés nélkül vont le következtetést arra, hogy a felperesek szolgálatteljesítési idejük 50%-át meghaladóan nem dolgoztak egészségkárosító kockázatok között. [35] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [36] A felperesek a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [37] A felperesek munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.