Mfv.10699/2017/7 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.699/2017/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke . Tánczos Rita előadó bíró é dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Szalay Gábor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szalay Gábor ügyvéd, Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Veres Melinda jogtanácsos A per tárgya: költségtérítés megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.397/2017/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.38/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.397/2017/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint áfát és készkiadást is tartalmazó felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes
5. óta állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában, előbb Szekszárdon, majd
6. óta Pécsett teljesített szolgálatot. Kezdetben albérletben lakott, 2010-ben azonban vásárolt egy ingatlant Pécsett. E lakásban egyedül élt, házastársa, gyermeke nem volt, barátnője esetenként tartózkodott lakásában. [2] [3] [4] A felperes nyilatkozata szerint amennyiben szolgálata engedte, minden hétvégén, illetve szabadságának időtartama alatt személygépkocsival szülei gyékényesi ingatlanába utazott, szabadidejét ott töltötte. Személyazonosító okmányában állandó lakhelyként a gyékényesi, tartózkodási helyként a pécsi ingatlan került feltüntetésre. A felperes a gyékényesi ingatlanban nőtt fel, ami az eddigi egyetlen állandó lakhelye. A felperes
7. januárban kérte a munkáltatótól, engedélyezze személygépkocsival történő hazautazás költségtérítés fizetését részére. Előadta, hogy jelenleg Pécsett él életvitelszerűen, innen jár dolgozni, azonban hétvégenként amennyiben nem lát el készenléti ügyeleti szolgálatot, hazautazik szüleihez. A NAV Bűnügyi Főigazgatósága ... Regionális Igazgatósága
8. május 20-án kelt okiratában engedélyezte a saját gépjárművel történő hazautazás költségtérítését a felperes részére Pécs, ... , illetve Gyékényes, .... útvonal viszonylatban. A munkáltató
9. március 19-én kelt okiratában a felperes hazautazási engedélyét visszavonta, mivel a felperes életvitelszerű lakhelye a munkavégzési helyével azonos földrajzi településen található. A felperes szolgálati panaszában - melyben a gyékényesi ingatlant jelölte meg életvitelszerű lakhelyeként a költségtérítés megfizetését kérte, melyet az alperes elutasított. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [5] A felperes keresetében a költségtérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 32/2010.(II.26.) Kormányrendelet alapján jogosulttá vált e juttatásra, mivel a pécsi lakásában lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül munkavégzési célból ideiglenes tartózkodik, lakhelye nem ez, hanem a Gyékényes, .... szám alatt található. [6] Az alperes ellenkérelmében előadta, hogy a felperes 2014-ben benyújtott kérelmében arra hivatkozott, hogy Pécsett él életvitelszerűen. Innen jár dolgozni, ideje túlnyomórészét itt tölti. Később tett olyan nyilatkozatot, hogy életvitelszerűen Gyékényesen él. Álláspontja szerint az életvitelszerű tartózkodás azon lakás tekintetében állapítható meg, ahonnan az érintett szervezi az életét, rendszeresen innen indul munkába, ide tér haza, amely vonatkozásában a közüzemi szolgáltatásokat igénybe veszi, ahol a személy az élethez szükséges tevékenységeket legjellemzőbben folytatja és ezen követelményeknek a felperes pécsi lakása felel meg. A hétvégi hazautazásai családlátogatásnak tekintendő és e költségei megtérítésére a munkáltató nem köteles. [7] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.220/2015/
10. számú ítéletével kötelezte az alperest 22.860 forint megfizetésére, mely határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyta, azonban azokat a Kúria Mfv.II.10.009/2016/
11. számú végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az első- és másodfokú bíróság határozata [8] A megismételt eljárást követően a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.M.38/2017/
12. számú ítéletével kötelezte az alperest 21.336 forint és 31.750 forint perköltség megfizetésére azzal, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. A bíróság az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján úgy ítélte meg, hogy a felperes pécsi lakása olyan tartózkodási helynek minősül, ahol munkavégzési célból tartózkodik. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a felperes a lehetőségekhez képest minden hétvégéjét, szabadságát szülei gyékényesi családi házában tölti, pécsi ingatlanában csak a munkavégzési kötelezettségének ellátása érdekében tartózkodik. Nem merült fel megállapítása szerint olyan adat, hogy a felperes szándéka a gyékényesi lakóhely végleges elhagyására irányult volna. Az a körülmény, hogy Pécsett éli életét hét közben, szükségszerű következménye annak, hogy Gyékényesről nem tud naponta Pécsre járni munkába. [9] A bíróság nem tulajdonított döntő jelentőséget annak a ténynek, hogy a pécsi lakása saját tulajdonában áll, mivel van másik olyan lakása Gyékényesen, amelyet ténylegesen rendeltetésszerűen használ, és e szándékával nem kíván felhagyni. Gyékényesen méhészkedéssel is foglalkozik, mezőgazdasági tevékenységet folytat, agrárkamarai tag. [10] A bíróság megállapította, hogy a felperes életszerű magyarázatot adott arra is, hogy miért nyilatkozott két alkalommal ellentétesen az életvitelszerű lakhelyéről tekintettel arra is, hogy jogban járatlan és nem ismerte fel nyilatkozata jogi jelentőségét. [11] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Pécsi Törvényszék 1.Mf.20.397/2017/
13. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és 19.050 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp.
14. §

(1)bekezdése szerinti helytálló mérlegeléssel vonta le azt a következtetését, hogy a felperes állandó lakhelye Gyékényesen, míg tartózkodási helye Pécsett van és emiatt jogosult a 39/2010.(II.26.) Kormányrendelet

1. §-a alapján utazási költségtérítésre. [12] Az elsőfokú bíróság a Kúria által előírt szükséges bizonyítást lefolytatta és a bizonyítékokat értékelve okszerű következtetésre jutott. Nem annak volt az adott esetben döntő jelentősége, hogy az ideiglenes tartózkodási helyéül szolgáló ingatlan saját tulajdona-e vagy sem, hanem annak, hogy a munkavállaló valós szándéka mire irányult. Mivel az alperes az elsőfokú eljárásban nem vitatta, hogy a felperes jogosult-e a személygépkocsi vagy a tömegközlekedési eszköz költségeinek a megtérítésére, mindez nem lehetett tárgya a másodfokú eljárásnak sem. [13] A törvényszék a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján nem vette figyelembe az alperes azon tényállításait és bizonyítékait sem, amelyeket az elsőfokú eljárásban nem, csak a fellebbezésében, illetve a másodfokú eljárásban adott elő. Ennek megfelelően nem vizsgálta a felperes Facebook bejegyzéseit, illetve azt sem, hogy az öt napos származott. szolgálat alóli orvosi felmentés mely orvostól A felülvizsgálati kérelem, felülvizsgálati ellenkérelem [14] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül, a felperes keresetét utasítsa el és marasztalja a felperest a perköltségben. [15] Érvelése szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §

(1)bekezdését, továbbá a Pp. 163. §

(1)bekezdését. Álláspontja szerint a per folyamán bizonyítást nyert, hogy a felperes szinte valamennyi állítása ellentétes a valósággal és az általa hivatkozott bizonyítékokból nem következik, hogy Pécsett ideiglenes jelleggel tartózkodik. Az ítéletek nyilvánvalóan okszerűtlenek, mivel a felperes a méhészeti tevékenységet hobbi tevékenységként űzi és nem alkalmas az őstermelői igazolvány sem a lakcímadatok alátámasztására. [16] A pécsi életvitelszerű tartózkodást támasztja alá, hogy 2015-ben a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetének pécsi kirendeltségén vették betegállományba, illetve, hogy Pécsett saját tulajdonú lakással rendelkezik, illetve, hogy Facebook profiljában is pécsiként jelölte magát. A felperes bizonyítása sikertelen volt, holott a bizonyítási teher őt terhelte. [17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet - mivel az megfelel a jogszabályoknak - hatályában tartsa fenn és marasztalja az alperest a felülvizsgálati eljárás költségében. A Kúria döntése és jogi indokai [18] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [19] A Kúria a Pp. 275. §

(2)bekezdése értelmében a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. [20] A Pp. 272. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha a felülvizsgálati kérelemben egyrészt megjelöli konkrétan a megsértett jogszabályhelyet, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést is tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelemben több egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel (1/2016.(II.15.) PK vélemény 3. és 4. pont]. [21] A felperes felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként a Pp. 206. §

(1)bekezdését, illetve 163. §

(1)bekezdését jelölte meg. E szabályok rendelkeznek arról, hogy a bíróság a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján miként állapítja meg a határozata alapjául szolgáló tényállást, illetve, hogy a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. [22] Az eljárási szabálysértésre [az adott esetben a Pp. 206. §

(1)bekezdésére és 163. §

(1)bekezdésére] alapított felülvizsgálati kérelem anyagi jogszabálysértés megjelölése nélkül nem eredményezheti annak megalapozottságát, mivel, ha az eljárási szabálysértés megállapítható, abból még nem vonható le következtetés az anyagi jogszabályhely megjelölése hiányában arra, hogy ennek megsértése is megvalósult. A megsértett anyagi jogszabályhely megjelölése nélkül a hivatkozott jogszabálysértés tartalmi körülírása és arra vonatkozó jogi álláspont kifejtése mellett sem alapos a felülvizsgálati kérelem a Pp. 272. §

(2)bekezdése alapján. [23] Mivel a felperes csak az eljárási szabályok megsértését sérelmezte felülvizsgálati kérelmében, anyagi jogszabálysértést azonban nem jelölt meg, felülvizsgálati kérelme nem felelt meg ezen jogszabályi feltételeknek, ezért a Kúria az anyagi jogszabálysértést érdemben nem vizsgálhatta. Mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [24] A pervesztes alperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárási illetéket az alperest megillető személyes illetékmentességre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a
2. június 27-én tartott tárgyaláson bírálta el. Budapest,
3. június
4. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző