A határozat elvi tartalma: A felek a szerződésnek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.146/2019/5. A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Cseh Attila előadó bíró Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Faludi Zoltán ügyvéd Az alperes: ... I. rendű ... II. rendű ... III. rendű Az alperes képviselője: dr. Farkas Zsolt ügyvéd I., II. és III. rendű A per tárgya: Szavatossági igény érvényesítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.880/2018/4/II. ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 36.P.20.362/2018/9. kiegészített ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesek részére 635.000 (hatszázharmincötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A ... Kft. és a ... között 2016. február 23-án támogatási szerződés jött létre a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése program keretében, 125.485.044 forint támogatási összegre, amelynek 50 %-át a cég 2016 márciusában [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] előlegként megkapta. A támogatási szerződés részét képezte az általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF), amely a támogatási szerződés 2.4. pontja szerint a támogató honlapján folyamatosan elérhető. Az ÁSZF 7.4.1.
- b)pontja a támogató elállási jogát szabályozta arra az esetre, ha a kedvezményezett felvásárlás folytán veszíti el KKV státuszát és nagyvállalat nem lett volna támogatható. A peres felek között 2016. május 31-én üzletrész-adásvételi szerződés (a továbbiakban: perbeli szerződés) jött létre, amellyel a felperes megvásárolta az alperesektől a cég törzstőkéje 100 %-át megtestesítő üzletrészeket. A perbeli szerződés - egyebek mellett fogalommeghatározásokat rögzített, és részletesen tartalmazta az eladók kötelezettségvállalásait. Az 5.1.16.
- a)pont szerint a társaság a vevő rendelkezésére bocsátotta valamennyi, a vevő által feltárni kívánt szerződéseinek pontos másolatát, ideértve az ezekhez kapcsolódó valamennyi változást, módosítást és kiegészítést; ezek mindegyike érvényes és jogilag kötelező érvényű kötelezettségeket keletkeztet a társaság számára. Az eladók kijelentették, hogy legjobb tudomásuk szerint a társaság nem követett el lényeges szerződésszegést egyik szerződés esetében sem, amelynek részes fele, és sem a jelen szerződés aláírása, sem annak teljesítése nem eredményezi a társaság kötelezettségeinek idő előtti lejártát, nem eredményez szerződésszegést, és nem keletkeztet jogcímet ezen szerződések megszüntetésére. A szerződés 5.2. pontja az eladók helytállási kötelezettségvállalását szabályozta, ezen belül az 5.2.1. pont szerint a szerződésben meghatározott korlátozásokat figyelembe véve és a Ptk. rendelkezéseivel összhangban az eladók beleegyeztek, hogy megtérítik a vevő valamennyi veszteségét és mentesítik a vevőt minden veszteség alól, amelyet a vevő vagy a társaság az eladók jelen szerződés szerinti kijelentéseik és szavatosságaik, kötelezettségvállalásaik vagy kötelmeik megsértésével okoznak. Nem támasztható azonban az eladókkal szemben semmilyen kártérítési vagy kártalanítási követelés olyan információra alapozva, amelyet a feltáró levélben megfelelően feltártak, vagy amelyet az adatszobában rendelkezésre bocsátottak, vagy amely nyilvánosan elérhető a szerződésben megjelölt nyilvántartásokban. A perbeli szerződés megkötése napján a társaság neve ... Kft-re változott. A ... Kft. kérte a támogatót a szerződésmódosítás elfogadására, amely kérelmét a támogató elutasította arra hivatkozással, hogy az üzletrészek megszerzésével a kedvezményezett társaság besorolása nagyvállalativá változott. Az ezt követően lefolytatott szabálytalansági eljárás eredményeként a ... Kft. visszafizette a korábban átutalt támogatási előleget és annak kamatait, összesen 63.777.238 forintot. A felperes a jelen eljárást megelőzően előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy a perbeli szerződésben írt szavatosságvállalások valótlannak bizonyultak, és az alperesek egyetemlegesen kötelesek megtéríteni a veszteséget számára. A Fővárosi Törvényszék 70.P.22.223/2017/5. számú ítéletében e keresetet jogerősen elutasította. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [9] A felperes keresetében 126.520.260 forint veszteség egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:34. §-a alapján. [10] Arra hivatkozott, hogy az alperesek a perbeli szerződésben pontosan meghatározott körben szavatosságot vállaltak úgy, hogy akkor is az ő részére teljesítenek kifizetést, ha az ennek alapjául szolgáló kár, veszteség nem nála, hanem a társaságnál következik be. A Ptk. 6:59. §
(2)bekezdése alapján a felek a szerződés tartalmát szabadon állapíthatták meg, a perbeli jogvita elbírálásánál a szerződésben foglalt alperesi kötelezettségvállalásokból kell kiindulni. E körben kiemelte az alperesek információ-szolgáltatási kötelezettségét és azt, hogy a támogató elállási jogosultságát kizárólag az ÁSZF tartalmazta, amelynek tartalmát az alperesek semmilyen formában (feltáró levél, adatszoba, szerződés) nem tárták fel és nem bocsátották a rendelkezésére, ezáltal megsértették a perbeli szerződés 5.1.
- pontjában foglalt, az információk teljes körű átadására vonatkozó kötelezettségüket, amellyel együtt az ennek a pontnak az a) alpontjában foglalt alperesi szavatosságvállalások valótlannak bizonyultak. A társaságot ért kárt a visszafizetett támogatási előleg és kamatai, valamint a ki nem fizetett támogatás összegeként határozta meg. [11] Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelésük szerint a támogatási szerződés 2.
- pontja rögzítette az ÁSZF létét, elérhetőségét, a perbeli szerződés
- számú melléklete szerinti feltáró levél alapján a felperesnek tudomása volt a vonatkozó jogszabályról [a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/
- (XI.5.) Korm. rendeletről, a továbbiakban: Korm. rendelet], ezért azt feltártnak kell tekinteni. A felperes számára így a támogatási szerződés, az ÁSZF és a jogszabály is ismert volt. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [13] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [14] A jogerős ítélet indokolása szerint a perben nem volt vitatott a támogatási szerződés megfelelő feltárása, a felek közötti jogvita a közöttük létrejött perbeli szerződés eltérő értelmezéséből adódott. [15] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal a tekintetben, hogy a ... Kft-t ért veszteség tekintetében a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal (perbeli legitimációval). Nem tartotta kizártnak, hogy a kft-t ért veszteség kapcsán a felperest is érte veszteség az üzletrész értéke, illetve nyereségének csökkenése folytán. A perbeli szerződés 5.2.
- pontja helyes értelmezésével (Ptk. 6:
- §) azonban nem állapítható meg, hogy a felperest - mint az üzletrész vevőjét - perbizományként megilletné a gazdasági társaságot ért veszteséggel kapcsolatos igény érvényesítése. Emellett az elmaradt támogatás nem azonos a veszteség szerződésben definiált fogalmával. [16] Utalt arra, hogy a kereseti kérelem és az annak alapjául felhozott indokok és felhívott jogszabályhelyek nincsenek összhangban, mert a felperes a követelését szavatossági igényként terjesztette elő, ezért vizsgálni kell, hogy a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte-e. A felperes által állított hiányosságot - az ÁSZF rendelkezésére bocsátásának elmaradását - a vevő felperesnek a szerződéskötéskor ismernie kellett, így e tény még bizonyítottsága esetén sem eredményez hibás teljesítést. Egyébként a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdése szerinti kellékszavatossági jogokra figyelemmel a felperes árleszállítást és nem kártérítést kérhetne. Miután azonban a felperesnek a szerződéskötéskor a hibát ismernie kellett, a hibás teljesítés a Ptk. 6:157. §
(1)bekezdése értelmében kizárt, így sem kellékszavatossági, sem kártérítési igényt nem érvényesíthet sikerrel. [17] Kitért arra is, hogy - miután nem volt vitatott a támogatási szerződés rendelkezésre bocsátása - a felperes megismerhette az ÁSZF-et, hiszen erre maga a támogatási szerződés utal, ami pedig tartalmában azonos a jelzett Korm. rendeletben foglaltakkal. Ilyen körülmények között a felek szerződéses kikötéseinek figyelembevételével is feltártnak kell tekinteni az ÁSZF tartalmát. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és - tartalmilag az elsőfokú ítélet megváltoztatásával - keresetének helyt adó ítélet meghozatala érdekében. Megsértett jogszabályhelyként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3. §
(2)bekezdését, 213. §
(1)bekezdését,
- §-át, illetve a Ptk. 1:
- §-át, 6:
- §-át, 6:58-
- §-ait, 6:
- §-át, 6:
- §át és 6:
- §-át jelölte meg. [19] A felperes elsődlegesen a perbeli legitimációjának fennálltára, e körben az alperesek által a perbeli szerződésben vállalt „szavatosságvállalásokra" és ehhez képest az érvényesített jogra hivatkozott. Kifejtette a kereshetőségi jog mibenlétét, ehhez képest állítva: a polgári anyagi jog szabályai szerint az üzletrész adásvételi szerződésből származhatnak szavatossági igények, amelyek érvényesítésének a joga - elvi lehetőségként - megilleti őt, ezért a jogerős ítéletben foglalt, ezzel ellentétes megállapítás a Ptk. 6:
- §-át, 1:
- §-át és a Pp.
- §-át is sérti. [20] Ugyancsak a perbeli legitimáció fennállásával összefüggésben hivatkozott a Pp.
- § (anyagi jogerőhatás) sérelmére, utalva az előzményi (megállapítási) perben hozott jogerős ítélet indokolásában foglaltakra. [21] Az ügy érdemét illetően a felperes a „szavatossági" igényére irányadó szabályrendszer kapcsán a Ptk. 6:
- §
(2)bekezdéséből kiindulva bemutatta, hogy a felek a Ptk-nak a szerződéses jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályaitól eltérhetnek, ha azt a Ptk. nem tiltja. A Ptk. kellék- és jogszavatossági szabályai (6:159-
- §-ok és 6:175-
- §-ok) a nem fogyasztói szerződések esetén ezt az eltérést nem tiltják, így - miután a perbeli szerződés nem fogyasztói jellegű - annak 5.
- pontjában a szerződő felek érvényesen zárták ki a jogszabályban, így a Ptk-ban foglalt szavatossági szabályok alkalmazását, és helyettesítették azokat a szerződéses rendelkezésekkel, amelyeket a perbeli szerződés 5.2.
- pontjára is figyelemmel az 5.1.
- - 5.1.
- pontok tartalmaznak. [22] A felperes a szerződésben rögzített szavatossági igénye alapossága tekintetében a perbeli szerződés 5.1.
- pontjából kiindulva vezette le álláspontját, amelynek lényege szerint a támogatási szerződéstől történt elállás az e pontban vállalt szavatosság megsértése miatt a szerződés hibás teljesítését jelenti, amire tekintettel az 5.2.
- pont alapján kötelesek az alperesek a veszteségének megtérítésére, figyelemmel arra is, hogy az 5.2.
- pont szerinti mentesülésük nem állapítható meg. Az alperesek szavatossági felelőssége mértékét illetően a veszteséget a keresettel érvényesített összegben jelölte meg. [23] A felperes részletesen elemezte az alperesek perbeli védekezését az ÁSZF rendelkezésre bocsátása, illetve feltárt jellege tekintetében, fenntartva álláspontját, miszerint az ÁSZF nem került elhelyezésre az adatszobában, amelyből okszerűen arra következtethetett, hogy az nem vált a támogatási szerződés részévé. A támogatói honlapon való elérés lehetőségének rögzítése nem azonos a tényleges elérhetőség bizonyított tényével, okszerűtlen továbbá a másodfokú bíróság által tett, az ÁSZF tartalmának a Korm. rendelettel való tartalmi egyezésére való utalás, amelyről nem tudhatott és nem is kellett tudnia, másfelől a tartalmi egyezés esetleges. Ebben a körben a Ptk. 6:
- §, 6:
- § és 1:
- § sérelmét jelölte meg. [24] Ezt követően a felperes felülvizsgálati kérelmében a keresete más jogcímen való teljesíthetőségét fejtette ki, utalva a jogcímhez kötöttség hiányára [e tekintetben a Pp.
- §
(2)bekezdés sérelmére] és levezette, hogy a Ptk. diszpozitív szabályainak alkalmazása esetén az alperesek egyrészt árleszállítás, másrészt kártérítés jogcímén is marasztalhatók [a Ptk. 6:161. §, 6:159. §, Pp. 3. §
(2)bekezdés, illetve Ptk. 6:
- § és szintén a Pp.
- §
(2)bekezdés sérelme]. [25] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartását célozta. A releváns előzmények bemutatását követően részletesen kifejtették álláspontjukat, amely szerint helytálló a másodfokú bíróságnak a jogerős ítéletben foglalt megállapítása a felperesnek a társaságot ért veszteséggel kapcsolatos kereshetőségi jogának hiányával összefüggésben. Részletesen kifejtették továbbá, hogy a támogató elállási jogára vonatkozó információ a perbeli szerződés értelmében vett „rendelkezésre bocsátott", illetve „megfelelően feltárt" volt egyrészről az ÁSZF, másfelől a jogszabályi rendelkezés (a vonatkozó Korm. rendelet tartalma) következtében. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [27] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy - az alábbi indokolásbéli pontosításra és kiegészítésre is tekintettel - a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. [28] Helytálló a felperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontja a perbeli legitimációjának fennállta kapcsán. A Kúria ezzel összefüggésben rámutat: a felperes igényét a perbeli üzletrész-adásvételi szerződésből eredeztette, amelynek vevőként alanya volt, konkrét kereseti kérelmét (keresetlevél
- pont, petitum) e szerződés 5.2.
- pontjában foglalt alperesi szavatosságvállalásra alapította, anyagi jogi alapjaként a Ptk. 6:
- §-át [A teljesítés általános szabálya] jelölve meg. Igénye tehát a szerződés teljesítésére irányult. [29] A következetes bírói gyakorlat (EBH2005.1227., Legfelsőbb Bíróság Pfv.X.21.861/2003.) szerint a perbeli legitimáció főszabályként anyagi jogi kérdés; a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, azt fejezi ki, hogy a felperest - és éppen őt - illeti meg a keresettel érvényesített jog az alperessel szemben. A jelen ügyben a felperesnek a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló kereseti kérelme és a keresetben érvényesített - fentebb rögzített - anyagi joga a perbeli szerződésben kikötött, az alpereseket terhelő szavatossági kötelezettségen alapult, amelynek anyagi jogi jogosultja a szerződés másik alanyaként a felperes, ezért az érvényesített anyagi jog a felperest illeti meg az alperesekkel szemben. [30] Minderre tekintettel az első- és másodfokú bíróság nem helyes álláspontra helyezkedett, amikor a felperes kereshetőségi jogának hiányát állapította meg. [31] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp.
- §-a sérelmével összefüggésben előadottak kapcsán hangsúlyozza, hogy az eljárt bíróságok nem sértették meg az előzményi, megállapítási perben hozott jogerős ítélethez fűződő anyagi jogerőhatást, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék a 70.P.22.223/2017/
- számú jogerős határozata indokolásának a felperes által idézett része nem értelmezhető a felperes - jelen perbeni - kereshetőségi joga fennálltáról hozott érdemi döntésként, mert az ott kifejtettek csupán a Pp.
- §-a szerinti megállapítási kereset kizártságának körében tett megállapítások. [32] Megjegyzi továbbá a Kúria: az eljárt bíróságok a perbeli legitimáció kérdésén túlmenően, érdemben is állást foglaltak a kereset megalapozottsága kérdésében, ezért önmagában a kereshetőségi jog tekintetében elfoglalt álláspontjuk az alábbiakra is figyelemmel - az ügy érdemére nem hatott ki. [33] Helytállóan hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra is, hogy a felek perbeli szerződésükben eltérhettek a Ptk-nak a szerződéses jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályaitól. A Ptk. 6:
- §
(2)bekezdésének egyértelmű rendelkezése szerint a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, a szerződésnek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja. [34] A szerződési szabadság elemei: a felek szerződéskötési szabadsága, a másik fél szabad megválasztása és a felek tartalomalakító szabadsága. Ez utóbbi következménye a szerződési jogi normák döntő többségének diszpozitív jellege. Ez azt jelenti, hogy a szerződő felek a szerződési szabályoktól eltérően is megállapodhatnak. A szerződéses viszonyokban történő jogszabályi beavatkozásra kivételesen és csak olyan esetben van szükség és lehetőség, ahol a szerződő felek jogi egyenjogúsága és mellérendeltsége mögött - a szerződési feltételek meghatározására is nagymértékben kiható módon - a gazdasági, illetve a szakismereti egyensúly hiánya állapítható meg. Az ún. „gyengébb fél" védelmének eseteit a Ptk. külön meghatározza. Ilyennek minősülnek elsősorban a fogyasztói jogviszonyok és az általános szerződési feltételekkel kötött ügyletek. [Lásd részletesen: A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, szerkesztő: Vékás Lajos, CompLex Kiadó, Budapest, 2013. 545-546. oldalak.] [35] A perbeli üzletrész-adásvételi szerződés nem tartozik a „gyengébb fél" védelmét igénylő szerződési körbe, tekintettel arra, hogy a szerződő felek - különösen a felperes - a gazdasági élet professzionális résztvevői. Ezért a szerződési tartalom Ptk-tól eltérő alakításának a perbeli esetben jogszabályi akadálya nem volt, tekintettel arra, hogy a Ptk-nak a kellékés jogszavatosságra vonatkozó szabályai (6:159-167. §-ok, 6:175-176. §-
- ok)ilyen eltérést tiltó rendelkezést nem tartalmaznak, ezért a felek jogszerűen szabályozhatták szerződéses kötelmeiket (jogaikat és kötelezettségeiket) a perbeli szerződésben választott módon. [36] Ebből az is következik, hogy a kereset elbírálása során nem a másodfokú bíróság által felhívott Ptk-beli, hanem a felek által a szerződési szabadságuk alapján felállított sajátos és érvényes szabályrendszer tartalmából kellett kiindulni, a Ptk. rendelkezéseire való áttérés indokolatlan volt. Erre tekintettel a Kúria a másodfokú bíróság jogi indokolásának e részét (jogerős ítélet 5. oldal második bekezdés) mellőzi. Az ezt követően kifejtett jogerős ítéletbeni indokolás (5. oldal harmadik bekezdés) azonban mindenben helytálló, és az ügy lényegét érintően érdemben helyes döntést eredményezett. [37] A perbeli főkérdés az volt, hogy a felperes a támogató elállási jogával kapcsolatban milyen információk birtokában kötötte meg az üzletrész-adásvételi szerződést. [38] Nem vitatott tény, hogy az alperesek a támogatási szerződést átadták a felperes részére. A támogatási szerződés 2.4. pontja egyértelműen tartalmazza, hogy az ÁSZF a szerződés elválaszthatatlan részét képezi, amelyet a támogató a honlapján folyamatosan elérhetővé tesz. A felperes tehát az ÁSZF léte, szerződéstől elválaszthatatlan jellege, elérhetősége és mindezekre tekintettel tartalma tekintetében a szükséges információkkal rendelkezett, így a támogató elállási jogára vonatkozó ÁSZF 7.4.1.
- b)pontja tartalma ismeretének is birtokában volt. [39] Az ügy megítélése szempontjából döntő elem továbbá, hogy a támogatási szerződés „I. Előzmények" pontjában egyértelműen rögzíti, hogy: „A Támogató a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program" (a továbbiakban: GINOP) keretén belül »Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése« tárgyú felhívást tett közzé, melyre Kedvezményezett ... azonosító számon regisztrált 2015.08.14. napon támogatási kérelmet nyújtott be, a Szerződés mellékletét képező felhívás szerint, amelyet a Támogató 2015.12.22. napon kelt támogató levél szerint támogatásban részesített. A Támogató döntése alapján Kedvezményezett vissza nem térítendő támogatásban részesül." [40] A nem vitásan a számára átadott támogatási szerződés e pontjából a felperes előtt is ismert volt a megjelölt operatív programon belüli vissza nem térítendő támogatás célcsoportja (mikro-, kis- és középvállalkozások, azaz KKV-k). A Kúria rámutat továbbá, hogy a perbeli üzletrész-adásvételi szerződés „Előzmények" fejezetének „E" pontjában rögzítettek szerint: „A Vevő egy szakmai befektető, aki a Társaság vonatkozásában szakmai tanácsadók igénybevételével adó, pénzügyi, jogi átvilágítást folytatott le, és aki az Adatszoba, Feltáró Levél és a Rendelkezésre Bocsátott dokumentumok és információk tükrében döntött a jelen Megállapodás megkötése mellett arra tekintettel, hogy a jelen ügylet összhangban van a Vevő stratégiájával és üzleti céljaival." Az itt jelzett, a felperes mint szakmai befektető által szakmai tanácsadók igénybevételével lefolytatott jogi átvilágításra tekintettel a felperes nem hivatkozhatott eredményesen arra, hogy a hatályos és irányadó magyar jogot - ennek részeként a Korm. rendeletet és annak a támogató elállási jogára vonatkozó 74.3.
- b)pontjának rendelkezését - nem ismerte. [41] Mindemellett a Kúria hangsúlyozza, hogy a felperes a közigazgatási eljárás során a támogatási szerződés módosítása elutasítása ellen 2016. szeptember 14-én benyújtott (a Fővárosi Törvényszék 12.G.44.389/2017. számú eljárásában 2017. december 22-én, illetve a 36.P.20.362/2018. számú eljárásban 2018. január 29-én is érkeztetett) kifogás tárgyú levelében kifejezetten arra hivatkozott, hogy „A tulajdonosi szerkezet váltásra abból a célból került sor, hogy az elnyert támogatás birtokában fejlessze esztergomi kapacitásait …" továbbá, hogy: „A ... Kft. vállalja a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségek időbeni teljesítését, ...". [42] A kifejtettekből egyértelműen megállapítható, hogy a felperes teljes mértékben tisztában volt a támogatási szerződés szükségszerűen az ÁSZF - tartalmával, az annak teljesítésére irányuló szándékát ily módon is kifejezetten megerősítette, így az alperesek helytállóan hivatkoztak arra, hogy a rendelkezésre álló peradatokból nem következik az információ-szolgáltatással kapcsolatos szerződés szerinti kötelezettségük (helytállási, szavatossági kötelmük) megszegése, így az sem, hogy a felperes esetleges veszteségét ők okozták volna. [43] A felperes további felülvizsgálati hivatkozásaival kapcsolatban a Kúria rámutat arra is, hogy a felperesek keresetüket egyértelműen a már fentebb felhívott Ptk. 6:34. §-ára alapították, a felülvizsgálati kérelmükben írt egyéb jogcímeken (árleszállítási igény, kártérítés) keresetet nem érvényesítettek, illetve e jogcímek vizsgálatára a Ptk. - felek által kizárt - diszpozitív szabályainak alkalmazása esetén kerülhetett volna sor. [44] Minderre figyelemmel a Kúria az érdemben helyes jogerős ítéletet a fenti indokolásbéli pontosítás és kiegészítés mellett - a Pp. 275 §
(3)alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [45] A felülvizsgálati kérelem eredménytelennek bizonyult, ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdés szerint kötelezte a Kúria az alperesek - mint egyetemleges jogosultak - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére a felperest, amelynek általános forgalmi adót is tartalmazó összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)-
(6)bekezdései folytán állapította meg, a felülvizsgálati ügyértékre és a kifejtett jogi képviseleti tevékenységre tekintettel. [46] A felülvizsgálati eljárás illetékét a felperes lerótta, azt pervesztességére tekintettel viselni köteles, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet - a felperes kérelmére - a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson bírálta el. [48] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Cseh Attila s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró