Bfv.1711/2015/8 – Kúria

(1)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés megállapítására. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.1711/2015/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Katona Sándor, a tanács elnöke Dr. Kiss Sándor, előadó bíró Dr. Molnár Gábor Miklós, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: emberölés bűntette Terhelt(ek): fk. P. Zs. Elsőfok: Fővárosi Bíróság 2.Fk.28/2003/
4. számú ítélet, kelt:
5. május
6. Másodfok: Fővárosi Ítélőtábla 2.Fkf.262/2003/
7. számú végzés, kelt:
8. szeptember
9. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: fk. P. Zs. I. rendű terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára, hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Bíróság 2.Fk.28/2003/
10. számú ítéletét és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Fkf.262/2003/
11. számú végzését fk. P. Zs. I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] A Fővárosi Bíróság a
12. május
13. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 2.Fk.28/2003/
14. számú ítéletében két terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálati indítvánnyal érintett fk. P. Zs. I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében, amiért őt 10 év fiatalkorúak börtönbüntetésére és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Pesti Központi Kerületi Bíróság mint fiatalkorúak [2] [3] [4] [5] [6] [7] bírósága 4.Fk.30.342/2001/
15. számú ítéletével kiszabott 10 hónapi fiatalkorúak fogházbüntetésének a végrehajtását elrendelte. A Fővárosi Bíróság ítélete ellen fk. P. Zs. I. rendű terhelt tekintetében a terhelt és védője által felmentésért és enyhítésért bejelentett fellebbezések alapján másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a
16. szeptember
17. napján megtartott tárgyaláson meghozott 2.Fkf.262/2003/
18. számú végzésével az elsőfokú ítéletet fk. P. Zs. I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen fk. P. Zs. I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványát a terhelt a későbbiekben írásban kiegészítette, majd ugyancsak írásban tett észrevételt a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra. Beadványaiban a jogerős határozattal szemben több kifogást is megfogalmazott. Legsúlyosabb kifogása az volt, hogy büntetését eltúlzottnak tartotta, hivatkozva arra, hogy a felrótt bűncselekményt elkövetők közül ő volt egyedül fiatalkorú, és saját büntetését társaiéval összevetve azt igazságtalannak érezte. A büntetések belső aránytalanságát arra vezette vissza, hogy az összes elkövető felelősségre vonására nem egy eljárásban került sor, hanem az ő és B. I. ügyét a társaitól elkülönítették és velük szemben külön született ítélet. Ez utóbbi vonatkozásban eljárási szabálysértésre is hivatkozott, amikor az
19. évi XIX. törvény a továbbiakban Be. -
20. §

(1)bekezdés II/d) pontját is felhívva azt állította, hogy a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte kötelező lett volna. E hivatkozásával kapcsolatban utalt arra, hogy M. L. ugyancsak elkövető volt, és annak ellenére, hogy az ő és B. I. ügyének másodfokú tárgyalásakor már előzetes fogva tartásban volt, a másodfokú tárgyalásra - indítványuk ellenére - nem lett megidézve és meghallgatva. A Legfőbb Ügyészség FK.BF.1749/

1. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak jelölte meg, és a támadott határozat I. rendű terhelt tekintetében történő hatályában fenntartására tett indítványt. A Kúria fk. P. Zs. I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a támadott határozatot a Be.
2. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 423. §

(4)és

(5)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a terhelt által hivatkozott okból, valamint a hivatalból vizsgálandó, a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott feltétlen eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül. Felülbírálata során a Kúria a terhelt által nem hivatkozott, az utóbb említett eljárási szabálysértések körébe eső hibát az alapügy bíróságainak eljárásában nem észlelt, a terhelt indítványát pedig a Legfőbb Ügyészség indítványában foglaltakkal egyezően alaptalannak találta. A büntetőeljárási törvényben a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely kizárólag a törvényben meghatározott okokból megengedett. A felülvizsgálat okait a Be. 416. §

(1)bekezdése teljes körűen felsorolja. [8] A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §

(1)bekezdésében foglaltakból következően a felülvizsgálati okok megléte kizárólag a jogerős határozatban rögzített tényállásban foglaltak alapján megengedett, a tényállásban rögzítettek vitatására törvényes lehetőség nincs. [9] A terhelt indítványában a felülvizsgálati okok közül nevesítetten hivatkozott a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjának felsorolásában szereplő Be. 373. §

(1)bekezdés II/d) pontjában meghatározottra, vagyis arra, hogy ügyében a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező lett volna. A terhelt ilyen távollévő személyként M. L.-t jelölte meg, azonban e vélekedésének jogszabályi alapját nem jelölte meg. Rögzíteni szükséges, hogy a Be.-nek ilyen rendelkezése nincs is, a büntetőügy irataiból megállapítható, hogy nevezett személlyel a büntetőeljárás lefolytatására a későbbiekben, fk. P. Zs. ügyétől külön került sor, a büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezéseivel teljes összhangban. [10] A terhelt e körbeni eljárási szabálysértésre hivatkozása legfeljebb szubjektív véleménynek tekinthető, melynek jogszabályi alapja nincs, ekként a terheltnek az általa megjelölt felülvizsgálati okra hivatkozása alaptalan. [11] A terhelt beadványaiból kitűnő tényleges sérelme kiszabott büntetésének súlyossága és annak társaihoz képest a terhelt által vélt aránytalansága. [12] A kiszabott büntetés mértéke kizárólag a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok alapján bírálható felül, de csak akkor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. E felülvizsgálati ok alapjául szolgáló anyagi jogi szabálysértésre a terhelt nem hivatkozott, és ilyet a Kúria sem észlelt, ebből következően e jogorvoslati eljárásban a büntetés mértéke nem bírálható felül. [13] A kifejtettekből következően nincs törvényes alap a terhelt azon indítványának teljesítésére sem, mely ítélete hatályon kívül helyezését és a teljes ügy valamennyi elkövetőt érintő együttes újbóli elbírálását célozta. [14] A Kúria ezért a terhelt felülvizsgálati indítványával támadott jogerős határozatot a Be. 426. § értelmében hatályában fenntartotta. [15] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [16] A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest, 2016. április 21. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő MV