A határozat elvi tartalma: A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra a
- szeptember 8-ig az a pedagógus volt jogosult, aki a jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű községben található köznevelési intézményben dolgozott. A község a település egy fajtája, abba a város mint település nem értendő bele. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.596/2017/
- A tanács tagjai: . Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke é Dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Stark Marianna bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Néveri Csaba ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Bobay Beatrix ügyvéd A per tárgya: elmaradt munkabér-pótlék megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.378/2017/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.7/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.378/2017/
- számú ítéletét abban a részében, amelyben a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.7/2017/
- számú ítéletét a 437.711 (négyszázharminchétezer-hétszáztizenegy) forintot meghaladóan marasztaló részében helybenhagyta, hatályon kívül helyezi, a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperes marasztalásának összegét 437.711 (négyszázharminchétezerhétszáztizenegy) forintra leszállítja. Megállapítja, hogy a 66.055 (hatvanhatezer-ötvenöt) forint elsőfokú, a 88.070 (nyolcvannyolcezer-hetven) forint másodfokú és a 110.090 (egyszáztízezer-kilencven) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Tényállás A felperes
- szeptember 1-jétől
- szeptember 30-áig általános és középiskolai pedagógus munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. A felperes
- december 6-án jogi képviselőjén keresztül felszólította az alperest, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/
- (VIII.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján fizesse meg részére a nehéz körülmények között munkát végző munkavállalót megillető illetmény-pótlékot, amelynek mértékét 10%-ban jelölte meg. Az alperes a felperes igényét elutasította. [2] [3] [4] [5] [6] A felperes keresete és az alperes ellenkérelme A felperes a módosított keresetében
- január 1-től
- szeptember 30-ig számítottan 1.100.910 forint bérpótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete jogalapjaként a Korm. rendelet
- §
(8)bekezdésére hivatkozott, annak mértékét pedig 20%-ban jelölte meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.M.7/2017/
- számú ítéletével kötelezte az alperest 1.100.910 forint, valamint 30.000 forint perköltség megfizetésére. Megállapította, hogy a 66.055 forint eljárási illeték az állam terhén marad. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Korm. rendelet
- december 31-éig hatályos
- §
(8)bekezdése a pótlékot a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006.(XI.30.) Korm. rendelet mellékletében szereplő községekben, köznevelési intézményben munkát végző pedagógusok részére biztosította. Az alperes érvelésével szemben - mely szerint Battonya
- óta városnak minősül a „község” elnevezésnek nem tulajdonított perdöntő jelentőséget, mert annak helyét
- január 1-től a „település” szóhasználat vette át. Osztotta a törvényszék hasonló tárgyú ügyben kifejtett azon álláspontját, mely szerint a pótlék célját tekintve nincs elfogadható indoka annak, hogy ilyen körülmények között községben vagy városban dolgozók között különbségtételre kerüljön sor. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a pótlék mértékét a Munka Törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §-a, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §-ának
(1)és
(3)bekezdése alapján a középértékben, azaz 20%-ban állapította meg. Az alperes fellebbezése alapján eljárt Gyulai Törvényszék a 9.Mf.25.378/2017/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint a 240/
- (XI.30.) Korm. rendelet melléklete a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel rendelkező városokat és községeket tüntette fel, abban a felperes munkavégzésének helye Battonya is szerepelt. A törvényszék álláspontja szerint nem vitatható, hogy a Korm. rendelet
- §
(8)bekezdése a község kifejezést használja, azonban az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a pótlék célját tekintve nincs elfogadható indoka annak, hogy az ilyen körülmények között községben vagy városban dolgozók között különbségtételre kerüljön sor. A másodfokú bíróság egyetértett a pótlék mértékének megállapításával is. [7] [8] A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Korm. rendelet 16. §
(8)bekezdése a pótlék megállapításának feltételeként a község elnevezést használja, azonban a perbeli időszakban Battonya városnak minősült. Az eljáró bíróságok megalapozatlanul értékelték a község kifejezést kiterjesztően és jogszabálysértően vontak egyenlőséget a község és a település kifejezés közé. A település kifejezés szélesebb körű, míg a község kifejezés egy közigazgatási egységet jelöl meg. A közigazgatási egységnek nem lenne értelme, ha ezt kiterjesztően lehetne értelmezni. Az alperes érvelése szerint a jogalkotó nem értelmezheti a jogszabályt annak rendelkezésével ellentétesen, ezért az eljárt bíróságok túlterjeszkedtek a jogszabály tételes szövegén. A Kúria döntése és annak jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem nagyobb részt alapos. [10] A Kormányrendelet 2015.szeptember 8-ig hatályos 16. §
(8)bekezdése akként rendelkezett, hogy a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplő községben található. E települések tételes felsorolását a 240/2006. (XI.30.) Kormányrendelet melléklete megyénkénti lebontásban tartalmazza, abban községek és városok - köztük Battonya városa - egyaránt megtalálhatók. [11] Az eljáró bíróságok a Korm. rendelet 16. §-ának 2015. szeptember 8áig hatályos
(8)bekezdésében szereplő község fogalmát - a jogszabály célját szem előtt tartó - teleológikus és történeti módon értelmezve jogszabálysértően állapították meg, hogy a Battonya városában munkát végző felperest a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék a teljes perbeli időszakra megillette. [12] Magyarország Alaptörvényének F) cikk
(2)bekezdése szerint Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alapíthatóak. [13] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 3. §
(1)bekezdése szerint a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. A
(2)bekezdés települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járás székhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. [14] A fenti jogszabályi rendelkezések alapján az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett történeti értelmezéssel szemben egyértelműen megállapítható, hogy a település átfogó, összefoglaló fogalmat jelent, amelyen belül a jogszabály megkülönböztet községeket, városokat, járás székhely városokat, megyei jogú városokat és fővárosi kerületeket is. Ebből következően a község egy szűkebb fogalmat, a település egyik fajtáját jelenti, ekként abba a város, mint település nem értendő bele. Minthogy a Korm. rendelet 16. §
(8)bekezdésének
- szeptember 9-éig hatályos szövege kizárólag a 240/
- (XI.30.) Korm. rendelet mellékletében szereplő községek esetében tette lehetővé a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék megfizetését, a felperes az ezt megelőző időszakra előterjesztett keresete megalapozatlan volt. [15] A Korm. rendelet
- §
(8)bekezdését a 249/
- (IX.8.) Kormányrendelet
- §
(2)bekezdése
- szeptember 9-től módosította, amely módosítás eredményeképpen a pótlék kifizetését már nemcsak a községekben, hanem valamennyi felsorolt településen lehetővé tette. Ebből következően a felperest az alperes által összegszerűen nem vitatott pótlék
- szeptember 9-étől illette meg. Ennek összege
- szeptember hónapra - időarányosan 25.143 forint,
- október 1-től december 31-ig havi 34.286 forint, összesen 102.858 forint,
- évre összesen 309.710 forint (8x34.286 forint + 35.422 forint), mindösszesen pedig 437.711 forint. [16] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján abban a részében, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletét a 437.711 forintot meghaladó marasztalás tekintetében helybenhagyta, hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes marasztalásának összegét 437.711 forintra leszállította. Záró rész [17] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében perköltséget nem igényelt, ezért arról rendelkezni nem kellett. [18] Az első-, a másodfokú és a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. ,
- április
- . Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző