← Magyarország

Mfv.10595/2017/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra

  1. szeptember 8-ig az a pedagógus volt jogosult, aki a jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű községben található köznevelési intézményben dolgozott. A község a település egy fajtája, abba a város mint település nem értendő bele. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.595/2017/
  2. A tanács tagjai: . Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Stark Marianna bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Bobai Beatrix ügyvéd A per tárgya: elmaradt munkabérpótlék megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.282/2017/
  3. Az elsőfokú bíróság határozata: Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.243/2016/
  4. Rendelkező rész A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.282/2017/
  5. számú ítéletét felülvizsgálati kérelemmel nem érintett részében nem érinti, abban a részében, amelyben a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.243/2016/
  6. számú ítéletét az I. rendű felperes részére 319.184 forintot, míg a II. rendű felperes részére 235.435 forintot meghaladó részében helybenhagyta, hatályon kívül helyezi, a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperes marasztalásának összegét az I. rendű felperes esetében 319.184 (háromszáztizenkilencezer-száznyolcvannégy) forintra, a II. rendű felperes esetében 235.435 forintra leszállítja. Megállapítja, hogy a 121.870 (százhuszonegyezer-nyolcszázhetven) forint elsőfokú, a 162.500 (százhatvankettőezer-ötszáz) forint másodfokú és a 203.100 (kettőszázháromezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] Az I. rendű felperes
  7. szeptember 13-ig matematika-fizika szakos középiskolai tanárként állt a ... Egyházmegye fenntartásában működő alperes alkalmazásában.
  8. július 14-én írásban kérelmet nyújtott be a 326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet
  9. §-ának

(8)bekezdése alapján járó, a nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék egyösszegű megfizetésére, amely kérésére azonban választ nem kapott.
  1. október 10-én fizetési felszólítást küldött az alperesnek a korábbiakban igényelt pótlék megfizetése iránt, azonban választ továbbra sem kapott. [2] A II. rendű felperes - az I. rendű felperes házastársa -
  2. szeptember 1-től állt határozatlan időtartamú munkaviszonyban az alperesnél gondozónő, majd
  3. szeptember 1-től dajka munkakörben. A II. rendű felperes
  4. május 29-én vált jogosulttá a nők 40 éves kedvezményes öregségi nyugdíjára. A felek között
  5. június 29-én közös megegyezés jött létre a munkaviszony
  6. június 30-ai megszüntetéséről. Utóbb a II. rendű felperes e megállapodást eredménytelenül megtámadta. A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme [3] Az I. rendű felperes módosított keresetében 1.360.000 forint, a II. rendű felperes 671.200 forint bérpótlék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperesek a keresetük jogalapjaként a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló
  7. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  8. §
(8)bekezdésére hivatkoztak, annak mértékét pedig 20 %-ban jelölték meg. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [5] A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.M.243/2016/
  1. számú ítéletével kötelezte az alperest az I. rendű felperes részére 1.360.000 forint, a II. rendű felperes részére 671.200 forint megfizetésére. Megállapította, hogy a 121.870 forint eljárási illeték az állam terhén marad. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Korm. rendelet
  2. december 31-éig hatályos
  3. §
(8)bekezdése a pótlékot a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006.(XI.30.) Korm. rendelet mellékletében szereplő községekben köznevelési intézményben munkát végző pedagógusok részére biztosította. Az alperes érvelésével szemben - mely szerint Battonya
  1. óta városnak minősül - a „község” elnevezésnek nem tulajdonított perdöntő jelentőséget, mert annak helyét
  2. január [7] [8] [9] 1-től a „település” szóhasználat vette át. Osztotta a törvényszék hasonló tárgyú ügyben kifejtett azon álláspontját, mely szerint a pótlék célját tekintve nincs elfogadható indoka annak, hogy ilyen körülmények között községben vagy városban dolgozók között különbségtételre kerüljön sor. A közigazgatási és munkaügyi bíróság a pótlék mértékét a munka törvénykönyvéről szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  4. §-a, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
  5. számú V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  6. §-ának
(1)-
(3)bekezdése alapján a középértékben, azaz 20 %-ban állapította meg. Az alperes fellebbezése alapján eljárt Gyulai Törvényszék a 9.Mf.25.282/2017/
  1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint a 240/2006.(XI.30.) Korm. rendelet melléklete a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel rendelkező városokat és községeket tüntette fel, abban a felperes munkavégzésének helye, Battonya is szerepelt. A törvényszék álláspontja szerint nem vitatható, hogy a Korm. rendelet
  2. §
(8)bekezdése a „község” kifejezést használja, azonban az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a pótlék célját tekintve nincs elfogadható indoka annak, hogy az ilyen körülmények között községben vagy városban dolgozók között különbségtételre kerüljön sor. A másodfokú bíróság egyetértett a pótlék mértékének megállapításával is. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének elutasítását kérte. [11] Álláspontja szerint a Korm. rendelet 16. §
(8)bekezdése a pótlék megállapításának feltételeként a „község” elnevezést használja, azonban a perbeli időszakban Battonya városnak minősült. Az eljáró bíróságok megalapozatlanul értékelték a község kifejezést kiterjesztően és jogszabálysértően vontak egyenlőséget a község és a település kifejezés közé. A település kifejezés szélesebb körű, míg a község kifejezés egy közigazgatási egységet jelöl meg. A közigazgatási egységnek nem lenne értelme, ha ezt kiterjesztően lehetne értelmezni. [12] Az alperes érvelése szerint a jogalkotó nem értelmezheti a jogszabályt annak rendelkezésével ellentétesen, ezért az eljárt bíróságok túlterjeszkedtek a jogszabály tételes szövegén. [13] A felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérték. A Kúria döntése és annak jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem nagyobb részt alapos. [15] A Korm. rendelet 2015.szeptember 8-ig hatályos 16. §
(8)bekezdése akként rendelkezett, hogy a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplő községben található. E települések tételes felsorolását a 240/2006. (XI.30.) Kormányrendelet melléklete megyénkénti lebontásban tartalmazza, abban községek és városok - köztük Battonya városa - egyaránt megtalálhatók. [16] Az eljáró bíróságok a Korm. rendelet 16. §-ának 2015. szeptember 8áig hatályos
(8)bekezdésében szereplő község fogalmát - a jogszabály célját szem előtt tartó - teleológikus és történeti módon értelmezve jogszabálysértően állapították meg, hogy a Battonya városában munkát végző felperest a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék a teljes perbeli időszakra megillette. [17] Magyarország Alaptörvényének F) cikk
(2)bekezdése szerint Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alapíthatóak. [18] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 3. §
(1)bekezdése szerint a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. A
(2)bekezdés települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járás székhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. [19] A fenti jogszabályi rendelkezések alapján az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett történeti értelmezéssel szemben egyértelműen megállapítható, hogy a település átfogó, összefoglaló fogalmat jelent, amelyen belül a jogszabály megkülönböztet községeket, városokat, járás székhely városokat, megyei jogú városokat és fővárosi kerületeket is. Ebből következően a község egy szűkebb fogalmat, a település egyik fajtáját jelenti, ekként abba a város, mint település nem értendő bele. Minthogy a Korm. rendelet 16. §
(8)bekezdésének
  1. szeptember 9-éig hatályos szövege kizárólag a 240/
  2. (XI.30.) Korm. rendelet mellékletében szereplő községek esetében tette lehetővé a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék megfizetését, a felperesek ezt megelőző időszakra előterjesztett keresete megalapozatlan volt. [20] A Kormányrendelet
  3. §
(8)bekezdését a 249/2015.(IX.8.) Kormányrendelet 10. §
(2)bekezdése
  1. szeptember 9-étől módosította, amely módosítás eredményeképpen a pótlék kifizetését már nemcsak a községekben, hanem valamennyi felsorolt településen lehetővé tette. Ebből következően a felpereseket az alperes által összegszerűen nem vitatott pótlék
  2. szeptember 9-étől illette meg. Ennek összege az I. rendű felperes esetében
  3. szeptember hónapra - időarányosan - 26.766 forint,
  4. október 1-től december 31-ig havi 36.500 forint, mindösszesen
  5. évre 136.266 forint, 2016-ban pedig havi 37.800 forint, amelynek összege augusztus 31-ig számítottan 302.400 forint,
  6. szeptember 13-áig időarányosan 16.380 forint,
  7. évre ekként összesen 318.780 forint. Az I. rendű felperest ekként az alperes által nem vitatott ezen időszakra járó 404 forint kamattal együtt mindösszesen 319.184 forint illette meg. [21] A II. rendű felperest
  8. szeptember hónapra időarányosan 17.673 forint,
  9. október 1-től december 31-ig 3x24.100 forint, összesen 72.300 forint, ekként
  10. évre 89.973 forint illette meg.
  11. június 30-áig pedig 6x24.200 forintra, azaz 145.200 forintra volt jogosult, így a felperest megillető bérpótlék összege az alperes által nem vitatott ezen időszakra járó 262 forint kamattal együtt 235.435 forint volt. [22] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem érintett részét nem érintette, abban a részében, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű felperes vonatkozásában 319.184 forintot meghaladó marasztalás tekintetében, a II. rendű felperes esetében a 235.435 forintot meghaladó marasztalás tekintetében helybenhagyta a Pp. 275.
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes marasztalásának összegét az I. rendű felperes esetében 319.184 forintra, a II. rendű felperes esetében 235.435 forintra leszállította. Záró rész [23] A peres felek a felülvizsgálati eljárásban perköltséget nem igényeltek, ezért arról rendelkezni nem kellett. [24] Az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.