A határozat elvi tartalma: A ténybelileg megalapozott vélemény a jogi személy felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogának megsértését nem teszi megállapíthatóvá. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.198/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Auer Éva ügyvéd és Dr. Borbély Zoltán ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd A per tárgya: Személyhez fűződő jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.455/2017/4/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 40.P.21.723/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- november
- és
- napján sztrájkfelhívást tett közzé. Az ágazatban működő szakszervezet alperes
- november 18án saját internetes oldalán és Facebook oldalán a következő tartalommal: „A jelenlegi helyzet szerint a meghirdetett sztrájk törvényessége nem biztosított, ami az abban résztvevők számára munkajogi, polgári jogi, egyes esetekben büntetőjogi felelősséget alapoz meg". A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az alperes a
- november 18-án az internetes oldalán közzétett fenti tartalmú közlésével megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, kérte az alperest a jogsértés abbahagyására kötelezni, a további jogsértéstől eltiltani és 500.000 forint sérelemdíj, valamint annak kamata megfizetésére kötelezni. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [5] A jogerős ítélet indokolása szerint, a kifogásolt közlés pontos szövegszerű vizsgálata alapján (is) az állapítható meg, hogy a perbeli esetben olyan véleménynyilvánításról van szó, amely személyiségi jogsértés megállapítását nem alapozza meg. A kifogásolt közlés a PK
- számú állásfoglalásnak megfelelően, szövegkörnyezetében, a hozzá tartalmilag szorosan kapcsolódó részekkel összefüggésben vizsgálva az állapítható meg, hogy a sérelmezett mondat teljes egészében következtetés. A közlemény hosszasan taglalja az ágazatban tevékenykedő szakszervezetek érdekvédelmi törekvéseit, kifejtve, hogy azokkal szolidáris, a december 5-i sztrájkfelhívás céljaival is egyetért. Kifejti ugyanakkor azt is, hogy a sztrájk törvényes feltételeknek való megfelelése és lebonyolítása a sztrájkot szervezők kötelessége és felelőssége. A kifogásolt közlésben az alperes azt az álláspontját kívánta megalapozni, hogy az adott időpontban fennálló helyzet szerint, a sztrájkbizottság a tagságát és az ágazat dolgozóit a meghirdetett sztrájkra nem mozgósítja. A közlés vizsgálatát, annak véleményként való minősítésére tekintettel, a bíróságnak kizárólag abból a szempontból kellett elvégeznie, hogy annak alapjául tények állnak-e rendelkezésre és a kijelentés e tényeken alapuló, okszerű, a logika szabályaival ellentétben nem álló következtetés-e. A perben feltárt adatokból megállapíthatóan a sérelmezett közlemény kiadásakor az elégséges szolgáltatásokról megállapodás még nem jött létre, az alperes a közlemény kiadásakor fennálló, a
- november közepére kialakult helyzetről foglalt állást, felhívva a figyelmet arra, hogy a törvényességet a szervezőknek kell biztosítaniuk. Az alperes következtetése kellő ténybeli alappal rendelkezett, a logika szabályaival nem állt ellentétben, még akkor sem, ha a felperes álláspontjától eltérő megállapításra jutott. Ezt meghaladóan a bíróság a sztrájk jogszerűségének kérdésében nem foglalhatott állást tekintettel arra, hogy az a személyiségi jogi per kereteit meghaladó, más jogágra tartozó kérdés. Minderre tekintettel a jogerős ítélet a Ptk. 2:
- §
(2)bekezdése alapján a jóhírnév megsértését nem találta megállapíthatónak, ezért a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalma szerint, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helyt adás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a vélemény is alkalmas a jóhírnév megsértésére. A törvénytelen sztrájk szervezésére vonatkozó „véleményjellegű" közlés, valamint az, hogy a sztrájkban résztvevők tulajdonképpen bűncselekményt követnek el, sérti a felperes jóhírnevét. A jogerős ítélet megállapításával szemben, az alperes következtetésének kellő ténybeli alapja nem volt. A sztrájk szervezése jogszerű és törvényes volt, mivel intézményi és országos szinten is megkezdődtek az egyeztetések az elégséges szolgáltatásról. Az erről szóló megállapodásra
- december 4-ig volt törvényes lehetőség, és miután ezen időpont előtt senki nem akart sztrájkolni, a sérelmezett közlés időpontjának nincs jelentősége. Az alperes közlése, annak állításával sérti a felperes jóhírnevét, hogy az alperes törvénytelen sztrájkot szervez és az abban résztvevők számára munkajogi, polgári jogi, egyes esetekben büntetőjogi felelősséget alapoz meg. A törvényes sztrájkban való részvétel nem minősülhet a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének. A sztrájk törvényessége tekintetében és az abban résztvevők felelősségére vonatkozó állítás a logika szabályai szerint is minden ténybeli alapot nélkülöz. [7] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A felülvizsgálati kérelem alaptalan az alábbiak szerint. [9] A Ptk. 2:
- §
(1)bekezdése szerint a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A
(2)bekezdés értelmében a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A Ptk. 3:1. §
(3)bekezdése alapján a jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a jogvédelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg. [10] A fenti rendelkezések értelmében tehát a jogi személy személyhez fűződő jogainak, ezen belül a jóhírnév megsértésére általában a valótlan és a közfelfogás szerint is a jogi személy hátrányos megítélését kiváltó, sértő tény állítása, híresztelése, vagy hamis színben való feltüntetése alkalmas. [11] A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok álláspontjával, és annak indokaival, azok megismétlését szükségtelennek tartja. A jogerős ítélet helyes megállapítása szerint, a kifogásolt közlés a tényekből levont következtetés, vélemény, amely a jogi személy felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogának a megsértését nem teszi megállapíthatóvá. Az alperes a sztrájkfelhívás körülményeinek ismertetésével következtetésének magyarázatát adta, véleményének ténybeli alapja volt. Azzal a figyelemfelhívással, mely szerint az adott helyzetben a sztrájkban való részvétel felelősséget alapoz meg, nem hordoz olyan jelentéstartalmat, amit annak a felperes tulajdonít. A felülvizsgálati állásponttal szemben ugyanis a közlés tartalmi megítélése szempontjából jelentősége van a közlés időpontjának, miután a „jelenlegi helyzet" arra utal, hogy a sztrájk törvényessége a közlés időpontjában az elégséges szolgáltatás tárgyában történt megegyezés hiányában, még nem volt biztosított. A közlésnek azonban olyan jelentés, hogy a sztrájkban résztvevők bűncselekményt követnének el, nem tulajdonítható. [12] A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet nem sértett jogszabályt. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [13] Ptk. 2:
- § Záró rész [14] Az alperesnek költségigénye nem volt. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes személyes illetékmentességére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- november
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző