A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróság helytállóan utalt és helytállóan alkalmazta a Kúria elvi határozatában foglaltakat, mely szerint ügyészségi határozatba foglalt nem vitatott tényszerű megállapítások okszerűen alapot adhatnak arra a következtetésre, hogy a hivatásos állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének. Azzal, hogy a felperes lemondott a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat elleni panasz lehetőségéről, már nincs lehetősége a vele szemben megfogalmazott gyanú elhárítására, amely körülmény kihat a hivatásos szolgálati viszonyára, így annak munkajogi következményei alól nem mentesülhet arra hivatkozva, hogy bűnösségét bíróság jogerősen nem állapította meg (2017.M.11.). A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.675/2017/
- A tanács tagjai: . Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke . Stark Marianna előadó bíró é dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Sándor Bernadette Ügyvédi Iroda ügyvéd ügyintéző: Dr. Sándor Bernadette ügyvéd) Az alperes: Az alperes képviselője: Beavatkozó az alperes érdekében: A beavatkozó képviselője: A per tárgya: szolgálati viszony megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Tatabányai Törvényszék Mf.20.013/2017/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.284/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Tatabányai Törvényszék 2.Mf.20.013/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak egyenként 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 385.900 (háromszáznyolcvanötezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás A felperes a ... Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, ... Katasztrófavédelmi Kirendeltség, ... Hivatásos Tűzoltóparancsnokság állományában teljesített hivatásos szolgálati viszonyt tűzoltóhadnagy beosztásban szolgálatparancsnokként. A felperessel szemben a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség Nyom.146/
- [3] [4] [5] számon büntetőeljárást folytatott a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (régi Btk.)
- §
(1)bekezdésébe ütköző gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt. Az ügyészség
- augusztus 29-én meghozott határozatában a vádemelést két évi időtartamra elhalasztotta. Ennek indokolása azt tartalmazza, hogy a felperes (gyanúsított) úgy szerzett
- októberében angol középfokú szóbeli nyelvvizsga bizonyítványt, hogy részben a vizsgát megelőzően, részben azt követően pénzt fizetett ... egy közvetítőjének, ...-nak, annak érdekében, hogy a vizsga előtt megkapja a laborfeladatok megoldását az ELTE-ITK, vagy egy vele szerződött gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelezettségszegése révén, míg a szóbeli vizsgáján a vizsgáztatók tudása tényleges felmérése nélkül olyan pontszámot adjanak neki, mely szerint megfelelt a nyelvvizsgán. Ezzel a cselekményével megvalósította a régi Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző vesztegetés bűntettét, vele szemben azonban a vádemelés elhalasztása indokolt az időmúlásra tekintettel. A határozat tartalmazta azt a felhívást, mely szerint, ha a határozat ellen a gyanúsított panasszal él - nyomozás megszüntetése feltételeinek hiányában - vádemelésnek van helye. A felperes a határozattal szemben nem élt panasszal. Az alperes igazgatója
- március 26-án kezdeményezte a felperes életvitelének soron kívüli ellenőrzését. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az ellenőrzést
- május 29-én kelt 3031013/634-4/
- számú határozatával azzal fejezte be, hogy a felperes kifogásolható életvitele a Hszt. 37/B. §
(3)bekezdés c) alpontjára figyelemmel megállapítható. Az alperes igazgatója
- június 10-én személyes meghallgatás keretében ismertette a felperessel az NVSZ ellenőrzés megállapításait. A felvett jegyzőkönyvben foglaltak szerint: „Igazgató úr a 36100-1/101-1/
- számú ügyiratban
- március 26-án soron kívüli kifogástalan életvitel ellenőrzést kezdeményezett Önnel szemben, mivel a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség Nyom.146/
- számon folytatott büntetőeljárásban vádemelés elhalasztásáról hozott határozatában tényként szerepel, hogy Ön a vizsgakövetelmények tényleges teljesítése nélkül szerzett nyelvvizsga bizonyítványt, mely cselekményével elkövette a cselekmény elkövetésekor hatályban lévő, a Büntető törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény
- §
(1)bekezdésébe ütköző vesztegetés bűntettét, amelyet Ön nem vitatott azáltal, hogy a határozat ellen jogorvoslattal nem élt. Előzőek alapján az Ön szolgálaton kívüli magatartása, valamint bűncselekményt elkövető személyekkel történő szükségszerű kapcsolattartására tekintettel indokolttá vált az életvitel kifogástalanságának vizsgálata. Az NVSZ által lefolytatott vizsgálat a 30310-13/634-4/2015. Ált. számú határozatában megállapította, hogy a Hszt. 37/B. §
(3)bekezdés
- c)pontja alapján Ön nem felelt meg a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményeinek.” [6] [7] A meghallgatáson elhangzottakat a felperes 2015. június 11-én írásban kiegészítette. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója az 500280/2015. számú, 2015. június 12-én kelt parancsban 2015. június 17-ei hatállyal megszüntette a felperes szolgálati viszonyát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 53. §
- c)pontjára, az 56. §
(2)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára és az 57. §
(4)bekezdésének b) pontjára hivatkozással. A szolgálati jogviszonyt megszüntető parancs indokolásában az szerepel, hogy: „a Hszt. 37/C. §
(4)bekezdése alapján az állományilletékes parancsnok a
(2)bekezdés a) pontja szerinti jogkörében - a 30310-13/6344/2015. ált. határozat számú NVSZ vizsgálat megállapításait, a
(3)bekezdés szerinti meghallgatáson elhangzottakat és a fegyveres szerv szolgálati érdekeit is figyelembe véve - döntött arról, hogy nevezett életvitele a 37/B. §
(3)bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, ezért a Hszt. 56. §
(2)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni”. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [8] A felperes szolgálati panasza elutasítását követően előterjesztett keresetében a szolgálati viszonyát megszüntető parancs hatályon kívül helyezését és eredeti szolgálati beosztásába történő visszahelyezését, valamint az alperes kötelezését kérte elmaradt illetménye, egyéb járandósága és azok kamata megfizetésére. [9] Hivatkozása szerint az ügyészség vádemelés elhalasztásáról szóló határozata nem minősül a büntetőeljárásban a bűnösséget megállapító érdemi döntésnek, a vádemelés elhalasztásáról szóló ügyészségi határozattal szembeni jogorvoslat előterjesztésének hiánya nem értékelhető beismerésként és a gyanú fokozatában megrekedt tényállás nem szolgálhat a kifogástalan életvitel vizsgálat és erre alapozva a szolgálati jogviszony megszüntetésének alapjául. A felperes arra is hivatkozott, hogy felmentésről szóló parancs nem tartalmaz indokolást, nem tartalmazza azokat a körülményeket, amelyek okszerűen vezettek szolgálati viszonyának megszüntetéséhez. [10] Az alperes és az alperesi beavatkozó érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte. Az elsőfokú ítélet [11] A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.284/2015/50. számú ítéletével a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának 2015. június 12. napján kelt 500-280/2015. számú parancsát hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt illetmény címén 3.423.084 forintot és annak 2015. június 18. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamatát, elmaradt cafetéria juttatás jogcímén 322.886 forintot, elmaradt ruházati utánpótlási ellátmány jogcímén nettó 155.381 forintot és ezen összegek után 2015. június 18. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamatát. A bíróság a felperest eredeti beosztásába visszahelyezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. [12] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy az NVSZ határozat rendelkező része ismertetésre került a felperessel, továbbá azok a tartalmi elemek, melyeket a meghallgatási jegyzőkönyv tartalmaz. Annyiban osztotta az elsőfokú bíróság a felperes álláspontját, hogy a jogviszonyt megszüntető parancs nem világos a tekintetben, hogy a felperes nem ismerte meg az NVSZ határozat II. pontjában foglaltakat, mely szerint „nevezett tudatában a nyelvvizsga megszerzésének körülményeire, azt felhasználta és ezáltal 2011. decemberétől folyamatosan fenntart egy ezen az alapon nyugvó jogellenes állapotot”. [13] Ennek megfelelően a közigazgatási és munkaügyi bíróság azt állapította meg, hogy a jogviszonyt megszüntető parancs fent hivatkozott része nem felel meg „az Mt. 61. §
(2)bekezdése” azon követelményének, hogy a jogviszony megszüntetésekor a felmentésből világosan ki kell tűnnie annak okának, ezért a közigazgatási és munkaügyi bíróság érdemben csak azt vizsgálta, hogy az NVSZ határozatában szereplő azon ok, miszerint a felperes a vádemelést elhalasztó határozattal szembeni panasz benyújtását elmulasztotta, megalapozza-e azt az állítást, mely szerint ezzel a felperes a bűncselekmény elkövetését mintegy beismerte. Levont jogkövetkeztetése szerint önmagában az a körülmény, hogy a felperes a vádemelés elhalasztásáról meghozott határozattal szemben nem nyújtott be panaszt, nem alapozza meg azt a megállapítást, hogy a felperes kifogásolható életvitele megállapítható. Abból, hogy a gyanúsított panasszal él, vagy sem az ügyészség határozata ellen, semmilyen következtetés nem vonható le sem a bűncselekmény elkövetésére, sem a gyanúsított életvitelére. Adott esetben bűncselekmény elkövetése nem nyert bizonyítást figyelemmel arra, hogy a felperes az eljárás során nem vitatottan nem ismerte be a bűncselekmény elkövetését, továbbá sem az alperes, sem az NVSZ nem szerezte be a nyomozati anyagot felperes tekintetében, így a panasz előterjesztésének hiányából nem lehet megalapozott következtetést levonni a felperes kifogásolható életvitelére és az alperes által hivatkozott Etikai Kódex szabályainak megsértésére sem. Mindezekre figyelemmel a bíróság jogi álláspontja szerint a felperes felmentése nem felelt meg az okszerűség követelményének. A másodfokú ítélet [14] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Tatabányai Törvényszék 2.Mf.20.013/2017/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett részében megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. [15] Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 289.410 forint, míg az alperesi beavatkozónak 50.000 forint együttes első- és másodfokú perköltséget. A felek egyéb költségeiket maguk viselik. [16] A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint a kifogásolható életvitel megállapításának alapja az életvitel ellenőrzéséről készült NVSZ határozat megállapításai, az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülményekről történt meghallgatás és a szolgálati érdekek figyelembevétele. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy a szolgálati viszonyt megszüntető parancs indokolása összefoglaló módon utal az NVSZ vizsgálat megállapításaira, amelyet az elsőfokú bíróság a tényállás részeként is rögzített. Nem volt vitatott a perben, hogy a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésének elrendelésére a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatba foglalt tényszerű megállapítások adtak alapot. Nem vitatott peradat, hogy az ügyészség határozatában foglalt megállapításokat a felperes tudomásul vette. [17] A törvényszék utalva a Kúria elvi határozatában (2017.M.11.) foglaltakra kifejtette, miszerint tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az NVSZ határozatából a felperes kifogásolható életvitelére megalapozott következtetés nem vonható le, mert a
- június 10-ei meghallgatáson az NVSZ határozat II. pontjában foglaltakat felperes nem ismerhette meg. A szolgálati jogviszonyt megszüntető parancs összefoglaló módon utal az NVSZ vizsgálat megállapításaira, amely határozat nem tartalmazott semmi olyan új körülményt, tényt, amelyet felperes ne tudott volna, részben az ellene folyamatban volt nyomozati eljárásból, illetőleg saját eljárásával összefüggésben, amikor a megszerzett nyelvvizsga bizonyítványt a munkáltatóhoz benyújtotta, aki az előre sorolás és a nyelvpótlék megállapításához azt figyelembe vette. Megalapozatlanul állapította meg ezért az elsőfokú bíróság, hogy a felperes jogviszonya megszüntetésének oka nem tűnik ki világosan a felmentésből. A felülvizsgálati kérelem, felülvizsgálati ellenkérelem [18] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben jogszabálysértésként a Pp.
- §
(1)bekezdésének megsértésére hivatkozott, valamint utalt arra is, hogy a jogerős ítélet a Legfelsőbb Bíróság MK.
- számú állásfoglalásába ütközik és ellentétes a BH.2004.
- számú eseti döntéssel. [19] Hivatkozása szerint a másodfokon eljáró bíróság nem tért el az elsőfokú bíróság álláspontjától, mely szerint a felperessel a személyes meghallgatás során bármilyen egyéb tartalmi elem ismertetése került volna az NVSZ határozatából, sőt, a jogerős ítélet
- oldalának
- bekezdésében kifejezetten meg is állapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg. [20] A felperes hangsúlyozta, hogy sem az NVSZ határozat, sem pedig a szolgálati jogviszonyát megszüntető parancs indokolása nem adott számot arról, hogy pontosan miért nem felel meg a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményének. Iratellenes a másodfokú bíróság azon megállapítása, mely szerint az NVSZ határozat nem tartalmazott semmi olyan új körülményt, tényt, amelyet a felperes ne tudott volna. Az NVSZ határozat felperessel nem ismertetett indokolási része ad ugyanis magyarázatot felperes felmentésének „miértjére”. Mindezekre tekintettel a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, közbenső ítélettel keresettel érvényesített jogának fennállása megállapítását kérte, míg az összegszerűség tekintetében kérte az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. [21] Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [23] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. [24] A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha a felülvizsgálati kérelemben egyrészt megjelöli konkrétan a megsértett jogszabályhelyet, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi [1/2016.(II.15.) PK vélemény]. [25] Az eljárási szabálysértésre (jelen esetben a Pp. 206. §-ára) alapított felülvizsgálati kérelem nem eredményezheti annak megalapozottságát, mivel, ha az eljárási szabálysértés megállapítható, abból még nem vonható le következtetés az anyagi jogszabályhely megjelölése hiányában arra, hogy ennek megsértése is megvalósult. A megsértett anyagi jogszabályhely megjelölése nélkül a hivatkozott jogszabálysértés tartalmi körülírása és arra vonatkozó jogi álláspont kifejtése mellett sem alapos a felülvizsgálati kérelem a Pp. 272. §
(2)bekezdése alapján. [26] Az irányadó tényállás szerint a felperes
- június 10-én megtartott személyes meghallgatásakor az alperes igazgatója közölte az NVSZ határozat megállapításait. A jegyzőkönyvben is részletezettek szerint a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatban tényként szerepel, hogy a felperes a vizsgakövetelmények tényleges teljesítése nélkül szerzett nyelvvizsga bizonyítványt, mely cselekményével elkövette a cselekmény elkövetésekor hatályban lévő Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző vesztegetés bűntettét, amely határozat ellen a felperes nem élt jogorvoslattal. Ezen szolgálaton kívül magatartása, valamint bűncselekményt elkövető személyekkel történő szükségszerű kapcsolattartására tekintettel indokolttá vált az életvitel kifogástalanságának vizsgálata. Az NVSZ által lefolytatott vizsgálat a határozatában megállapította, hogy nem felel meg a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményeinek. E jegyzőkönyv tanúsága szerint a jegyzőkönyv 3 példányban készült és annak
- számú példányát a felperes
- június 10-én átvette, melyet aláírásával igazolt. [27] Megállapítható tehát, hogy a felperes meghallgatásáról készült, a felperes által aláírásával igazoltan átvett, tehát szabályszerűen közölt jegyzőkönyv, mint írásbeli okirat maga is megismételte az NVSZ határozat indokolásának lényegét, így az ügyészség vádemelés elhalasztásáról szóló határozatban rögzített tényállást, megjelölte, hogy a felperes azzal szemben jogorvoslattal nem élt és ezen szolgálaton kívüli magatartása, valamint bűncselekményt elkövető személyekkel történő szükségszerű kapcsolatára tekintettel nem felel meg a szolgálat törvényes és befolyástól mentes ellátása követelményének. [28] A felmentő parancs indokolása - amely utalást tartalmaz az NVSZ vizsgálat megállapításaira és a meghallgatáson elhangzottakra - a felperesi érveléssel szemben tartalmazza azokat a konkrét tényeket és körülményeket, amelyekre az alperes a felmentést alapította. [29] Az előbbiekre tekintettel a felperes szolgálati viszonyát megszüntető parancs és azáltal, hogy összefoglaló indokolást tartalmaz és annak alátámasztásaként utal a felperes előtt ismertetett, valamint a felperessel közölt iratokban foglaltakra, megfelel a Hszt.
- §
(8)bekezdésében előírt világos indokolás követelményének. [30] A felmentés indokának valóságát és okszerűségét a felperes által panasszal nem támadott ügyészségi határozatban foglalt tényállás pedig egymagában bizonyítja. [31] Az irányadó bírói gyakorlat szerint a felmentés indokának nem kell feltétlenül részletezőnek lennie, elegendő az összefoglalóan megjelölt indok, ha abból a munkavállaló (hivatásos állomány tagja) számára egyértelmű és világos, hogy miért került sor a felmondására (felmentésére), miért nem tart igényt a munkáltató a munkájára (MK
- számú állásfoglalás). A bírói gyakorlat szerint világos a munkavállaló által ismert, előzőleg felvett jegyzőkönyvre vagy más iratra való puszta hivatkozás is, amennyiben az általa is aláírt jegyzőkönyvből, illetve korábban megismert iratból a felmondás indoka a munkavállaló számára egyértelműen ismert volt, egyértelműen kiderült (BH.2004.51.). [32] A másodfokú bíróság helytállóan utalt és helytállóan alkalmazta a Kúria elvi határozatában foglaltakat, mely szerint ügyészségi határozatba foglalt nem vitatott tényszerű megállapítások okszerűen alapot adhatnak arra a következtetésre, hogy a hivatásos állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének. Azzal, hogy a felperes lemondott a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat elleni panasz lehetőségéről, már nincs lehetősége a vele szemben megfogalmazott gyanú elhárítására, amely körülmény kihat a hivatásos szolgálati viszonyára, így annak munkajogi következményei alól nem mentesülhet arra hivatkozva, hogy bűnösségét bíróság jogerősen nem állapította meg (2017.M.11.). [33] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [34] A pernyertes alperes és alperesi beavatkozó a felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes köteles. [35] A felülvizsgálati eljárás illetékét - a felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságára tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. [36] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp.
- § l) pontja zárja zárja ki. [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző