Pfv.IV.21.072/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szalay Péter ügyvéd által képviselt budapesti lakos felperesnek a dr. Papp Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 24.P.23.820/
- számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.728/2006/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson kívül, meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a perköltség és le nem rótt illeték viselésére is kiterjedően, részben hatályon kívül helyezi és a felperes nem vagyoni kártérítés, valamint járulékai megfizetésére irányuló keresetét elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Egyebekben a jogerős ítéletnek a jogsértést megállapító és az alperest a további jogsértéstől eltiltó, illetve az alperest elégtétel adására kötelező rendelkezését hatályában fenntartja. A peres felek maguk viselik perköltségeiket. A le nem rótt 135.000 (Egyszázharmincötezer) forint kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetékből 81.000 (Nyolcvanegyezer) forintot az alperes, 54.000 (Ötvennégyezer) forintot a felperes köteles az államnak, külön felhívásra, megfizetni. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A Fővárosi Ítélőtábla, megváltoztatva az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét, jogerős ítéletében megállapította, hogy az alperes a ..
- március 5-i számában megjelenő „Fecseg a felszín" című cikkében annak valótlan híresztelésével, hogy a Rt. közvetett amerikai offshore cég tulajdonosa mögött a felperes, az Rt. elnök-vezérigazgatója áll, amely fúrócég 10 milliárd körüli árbevételének zöme a .. által alelnökölt Rt. megrendeléseiből származik, továbbá, hogy az .. mögött .., az Rt. elnökvezérigazgatója áll, akinek azért kell trükköznie, mert egyúttal a Rt. alelnöke is, ami azért összeférhetetlen, mivel az eladói és vevői oldalon is ugyanaz a személy szerepel, megsértette a felperes, jóhírnév és becsület védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését a .. című hetilapban 15 napon belül tegye közzé és egyúttal a jogsértés miatt fejezze ki sajnálkozását. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 750.000 forint nem vagyoni kártérítést, valamint a tőke után
- március 5-től járó törvényes mértékű késedelmi kamatot. Az alperest a felperes javára 67.500 forint perköltségben marasztalta és úgy rendelkezett, hogy a le nem rótt 90.000 forint kereseti és fellebbezési illetéket az alperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. A megállapítható tényállás szerint az alperes kiadásában megjelenő .. című hetilap
- március 5-i számában „Fecseg a felszín" címmel a Rt., valamint az olajfúrással foglalkozó Rt. üzleti lépéseit bemutató cikk jelent meg, amely egyebek mellett azt tartalmazta, hogy: „ .., az Rt. elnök-vezérigazgatóját sejtik olajipari berkekben a Rt. közvetett amerikai offshore cég gazdája mögött. A fúrócég 10 milliárd forint éves árbevételének zöme a .. által alelnökölt Rt. megrendeléseiből származik". A cikk ismertette a Rt. megvásárlását, majd azt, hogy a vevő a .. üzletrészeit két cég, az .., illetve az .. között egyenlő arányban megosztotta. Ezzel kapcsolatban közli a cikk, hogy a kívülállók azonban nem értették, .., miért osztotta meg két vállalkozása között testvériesen a .. üzletrészeit. Magyarázat lehetett, az az „olajipari berkekben futótűzként terjedő pletyka, hogy valójában csak az .. .., az .. mögött az elmúlt években cégbirodalom építésbe fogott .., az Rt. elnök-vezérigazgatója áll, akinek azért kell trükköznie, mert egyúttal ő a .. alelnöke is, márpedig összeférhetetlen, ha az eladói és a vevői oldalon is egyazon személy szerepel". E tényállás alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes a felperesre vonatkozó és a felperes által a keresetlevélben kifogásolt fent idézett kitételeivel megsértette a felperesnek a Ptk.
- és
- §-ában védett becsületét és jóhírnevét. A jogerős ítélet nem fogadta el az alperes védekezését, amely szerint a felperes által kifogásoltak nem a felperesre vonatkozó tényállítások, hanem a cégiratokból levont, a cégek lehetséges összefonódásával kapcsolatos következtetések, illetve olyan vélemény, amely nem sért személyhez fűződő jogot. A jogerős ítélet indokolása szerint az újságcikk sérelmezett kitételei az írásmű teljes tartalmát, a felperesnek a gazdasági életben betöltött szerepét, személyi kapcsolatainak ismertetését, a személyi összefonódások taglalását is figyelembe véve, úgy állítják be a közszereplőnek minősülő felperest, mint aki a hatályos jogszabályokat megkerülve, törvénysértő tevékenységet folytat. A kifogásoltak nem véleménynyilvánításnak, hanem közvetetten, célzásokkal, utalásokkal megvalósuló híresztelésnek minősülnek azzal, hogy a sajtó felelőssége akkor is fennáll, ha mástól szerzett értesüléseket ad tovább. Az alperes által híresztelt tények valósága a perben nem nyert igazolást. Ezért az alperes a felperes terhére rótt törvénytelen eljárásra, a jogellenességre utaló közléseivel megsértette a felperes személyhez fűződő jogát. Ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdés
- a)pont alapján a jogsértést megállapította és a
- c)pont alapján kötelezte az alperest megfelelő nyilvánosság biztosításával - elégtétel adására. A jogerős ítélet a Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pontja és a Ptk. 355. §
(4)bekezdés alapján kötelezte az alperest nem vagyoni kártérítés megfizetésére, mert a jogsértés körülményeit mérlegelve, a Pp. 163. §
(3)bekezdés alapján külön bizonyítás nélkül, köztudomású tényként megállapította, hogy a sérelmezett állítások és híresztelések alkalmasak arra, hogy a felperes üzleti, társadalmi életben való részvételének megítélését kedvezőtlenül befolyásolják, ami nem vagyoni hátrányokozást jelent. A jogerős ítélet ellen, eljárási és anyagi jogszabálysértésre hivatkozással, az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, míg másodlagosan kérte a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen minősítette a felperes által kifogásoltakat tényállításnak, illetve tények híresztelésének. A közöltek az újságírónak csak a tényekből levont következtetéseit, véleményét tartalmazzák, amelyeket a véleménynyilvánítás alkotmányos jogánál fogva kifogásolni nem lehet. Hivatkozott arra is, hogy a felperes közszereplő, így a kritikai megnyilvánulásokkal szemben nagyobb türelmet kell, hogy tanúsítson. Jogszabálysértőnek tartotta a nem vagyoni kártérítés megítélését, állítva, hogy a felperes tényleges hátrányt nem állított és nem bizonyított a perben. Végül arra hivatkozott, hogy a felperes az elsőfokú eljárásban, a 2006. február 17-én tartott tárgyaláson kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy azt a kitételt, mely szerint a fúrócég 10 milliárd forint körüli éves árbevételének zöme a .. által alelnökölt Rt. megrendeléseiből származik, nem kifogásolja. A jogerős ítélet ezért a Pp. 3. §
(2)bekezdését és
- §-át sértve túlterjeszkedett a kereseten, amikor e miatt is megállapította a személyiségsértést. A felperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. Állította, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata csak arra vonatkozott, hogy a megjelölt árbevétele önmagában, a szövegkörnyezettől függetlenül nem lenne kifogásolható. A felülvizsgálati kérelem részben, az alábbiak szerint alapos. A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg és érdemben helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a felperes által kifogásolt kitételekkel megsértette a felperes személyhez fűződő jogát. Az alperes ugyanis valótlanul híresztelte a felperesről, hogy a megjelölt offshore cég a felperes gazdasági érdekeltségébe tartozik, és ezért önkényesen megfogalmazott, tehát jogsértő az az újságírói következtetés, mely szerint a felperesnek azért kell „trükköznie", mert a .. Rt-ben betöltött pozíciója és az offshore céghez fűződő érdekeltsége a mintegy 10 milliárd körüli megrendelésre és árbevételre tekintettel személyét összeférhetetlenné teszi. Az alperes tévesen állítja, hogy a felperes által kifogásoltak kizárólag a való tényekből levont következtetései, azaz a cégek összefonódásával kapcsolatosan csak véleményét fejtette ki. A sajtóközleményt értékelve megállapítható, hogy az alperes a „sejtik" kitétellel, illetve azzal, hogy az olajipari berkekben futótűzként terjedő „pletykára" hivatkozva fogalmazta meg a felperes gazdasági szerepére és tevékenységére vonatkozó feltevéseit, olyan tényeket híresztelt, melyek valóságát nem bizonyította. A Ptk.
- §
(2)bekezdés alapján pedig nem csak a más személyére vonatkozó, azt sértő valótlan tény állítása, hanem annak híresztelése is sérti a jóhírnevet. Miután az alperes a felperesnek az offshore céghez fűződő személyes gazdasági kapcsolatát igazoló bizonyítást sem ajánlott fel, a bizonyítatlan tényekhez fűzött értékítélet, a felperes jogellenes cselekedetére utaló feltételezés meghaladja a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos kereteit. Ezért a jogerős ítélet a felperes személyét sértő híresztelés miatt jogszabálysértés nélkül állapította meg a személyhez fűződő jog megsértését. A fentiekből következik, hogy az alperes a véleménynyilvánítás alkotmányos jogára hivatkozással a jogsértés alól nem mentesülhet. Ugyancsak téves az alperesnek az a kifogása is, hogy a felperes, mint közszereplő köteles tűrni a személyével kapcsolatos kritikát, mert a valótlan, sértő tény híresztelésével elkövetett jogsértés miatt a közszereplő is jogosult fellépni. Végül tévesen hivatkozik arra is az alperes, hogy a felperes a fúrócég árbevételével kapcsolatos kitétel miatt nem tartotta fenn igényét, azaz a jogerős ítélet túlterjeszkedett a kereseten, amikor az ítélet rendelkező része arra is kitért. A jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat tartalma szerint a felperes önmagában nem kifogásolta azt a tényállítást, hogy a cég 10 milliárd forint körüli árbevétele a Rt. megrendeléseiből származik. E közlés azonban (a felperes mögöttes gazdasági érdekeltségét feltételező híresztelés részeként) az összeférhetetlenség magyarázatául szolgált, ezért megalapozta, hogy arra is utalással a jogerős ítélet a jogsértés mibenlétét teljeskörűen megállapítsa. A jogerős ítélet tehát a személyhez fűződő jog megsértését jogszabálysértés nélkül állapította meg és a Ptk. 84. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjai alapján helyesen alkalmazta a felperes által igényelt objektív szankciókat. Tévedett ugyanakkor a jogerős ítélet, amikor a felperes keresete alapján az alperest nem vagyoni kártérítésben marasztalta. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság számos határozatában már rámutatott, a Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pont szerint alkalmazandó 339. §
(1)bekezdés és a Ptk. 355. §
(4)bekezdés alapján az, akit személyhez fűződő jogában megsértettek, nem vagyoni kártérítésre akkor tarthat igényt, ha bizonyítja, hogy a jogsértéssel okozati összefüggésben érte olyan nem vagyoni hátrány, amely indokolja a javára nem vagyoni kárpótlás megítélését. Ehhez az szükséges, hogy a sérelmet szenvedett nevesítse azokat a hátrányokat, amelyeket a jogsértéssel okozati összefüggésben ténylegesen elszenvedett, és amennyiben ezt a jogsértő vitatja, a hátrány bekövetkezését a Pp. 164. §
(1)bekezdés alapján bizonyítsa. Esetenként a jogosult által megjelölt nem vagyoni hátrány bekövetkezése a Pp. 163. §
(3)bekezdés alapján, a jogsértés jellege, súlya és körülményei folytán köztudomású tényként bizonyítottnak tekinthető. A felperes azonban a keresetében is csak arra hivatkozott, hogy az elkövetett jogsértés alkalmas lehet arra, hogy személye hátrányos megítélést szenvedjen és a jogerős ítélet is arra tekintettel kötelezte az alperest nem vagyoni kártérítés megfizetésére, hogy az elkövetett jogsértések alkalmasak a felperes üzleti, társadalmi életben való részvétele megítélésének kedvezőtlen befolyásolására. A jogerős ítélet tehát nem állapította meg, hogy a felperes üzleti tevékenységének, társadalmi életben való részvételének megítélése ténylegesen, hátrányosan megváltozott. Ezért önmagában az a feltevés, hogy a jogsértés ilyen hátrány kiváltására esetleg alkalmas lehet, kártérítés, ezen belül nem vagyoni kártérítés megítélését önmagában nem alapozza meg. Ezért a felperes kártérítésre irányuló keresetét, a kár, ezen belül a nem vagyoni kár bizonyításának hiányában el kellett utasítani. Mindezen indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdés alapján részben hatályon kívül helyezve és a Pp. 253. §
(2)bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróságnak a nem vagyoni kárigényt elutasító rendelkezését helybenhagyta, míg a per főtárgya tekintetében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Emiatt megváltozott a pernyertesség és pervesztesség aránya is, az megközelítőleg azonos. A személyhez fűződő jog megsértése miatt indított, az objektív szankciók alkalmazása iránti kereset tekintetében a felperes teljes pernyertes lett, míg a nem vagyoni kár iránti igénye tekintetében teljes pervesztes. A felek által előlegezett költségeket is figyelembe véve a Legfelsőbb Bíróság úgy rendelkezett a Pp. 81. §
(1)bekezdés alapján, hogy perköltségeiket a felek maguk viseljék. A teljes 135.000 forint le nem rótt kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetékekből az alperes a személyhez fűződő jog objektív szankciói után figyelembe vehető perértéknek megfelelő le nem rótt eljárási illetéket, azaz 81.000 forintot köteles az államnak a 6/1986. (VI.26.) IM. r. 13. §
(2)bekezdés alapján megtéríteni, míg a nem vagyoni kárigény után járó, a fentieket meghaladó 54.000 forint eljárási illetéket a felperes viseli. Budapest,
- január
- Dr. Völgyesi Lászlóné sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros Mátyás sk. előadó bíró, Angyalné dr. Demeter Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő