← Magyarország

Pfv.21863/2007/14 – Kúria

Pfv.IV.21.863/2007/14.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Fekete Éva jogtanácsos által képviselt felperesnek a dr. Balsai Szabolcs ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt P/P.I.17.P.21.720/

  1. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.166/2007/
  2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
  3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem és az alperes által Pfv.
  4. sorszám alatt benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 10.000 (tízezer) felülvizsgálati eljárási költséget. az A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes, míg a le nem rótt 18.000 (tizennyolcezer) forint csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak - külön felhívásra megfizetni. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az alperes nyilatkozatával jóhírnevét megsértette, illetve amelyben az alperest a további jogsértéstől kérte eltiltani és az alperest megfelelő elégtétel adására, továbbá 300.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni, elutasította és kötelezte a felperest az alperes javára 60.000 forint perköltség megfizetésére, valamint az állam javára 45.000 forint kereseti és fellebbezési illeték megtérítésére. A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes Budapest II. kerület Önkormányzattal kötött reklámkiadvány terjesztési szerződés értelmében Budapest II. kerületében
  5. április 19-21-e közötti időben 46.827 db címzettlen reklámkiadvány terjesztését vállalta, amelyben a választási iroda az országgyűlési képviselők
  6. évi általános választásának
  7. április 23-i második fordulójáról értesítette a választókat. A felperes ezzel egyidejűleg a Magyar Szocialista Párt országos központjával kötött keretszerződés alapján Budapest 2-es számú választókörzetében 32.234 db címzettlen reklámkiadvány kézbesítését vállalta, ugyanebben az időpontban. A terjesztés tárgyát képező két szórólapból az egyik H.Cs. MSZP jelölt arcképét tartalmazó plakát, míg a másik egy szavazólap minta volt, amely az MSZP jelöltjére való szavazásra hívta fel a választókat. A Magyar Távirati Iroda honlapján „Választás 2006" cím alatt a
  8. április 19-én tartott rendkívüli sajtótájékoztatóról az alábbi közlemény jelent meg: „A kerületi választási bizottsághoz fordul a II. kerületi FIDESZ, mert egy MSZP-s csomagba kerülve jutott el a választási iroda tájékoztatója a helyi postaládákba - jelentette be .. . A FIDESZ-es képviselő rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be a két dokumentumot, amelyek egy borítékba kerültek. A választási iroda második fordulóról szóló értesítését a szocialista párt szavazólap mintát is tartalmazó szórólapjába hajtották bele és az egész csomag egy borítékba kerülve jutott el a postaládákba. Az MSZP szavazólap mintáján H.Cs. MSZP-s politikus neve mellett szerepelt az x. Ezt a legsúlyosabb választási visszaélésnek tartom, ha valami, ez alkalmas a választók megtévesztésére - fogalmazott .. ." A sajtótájékoztatón az alperes azt is közölte, hogy a kerületi jegyző olyan szerződést kötött a ..-val, hogy boríték nélkül kézbesítsék a választási iroda tájékoztatóját, összesen 50 ezer példányban. E nyomtatványokat kedden este szállították le a Krisztina körúti nagypostára. A felperes a fenti, személyére vonatkozó, azt sértő, valótlan tény állítása miatt kérte személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását és az egyéb szankciók alkalmazását. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes terhére a Ptk.
  9. és
  10. §-ai alapján a személyhez fűződő jog megsértése, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság PK.
  11. és 13-as számú állásfoglalásaiban foglaltakra is, nem állapítható meg, mert az alperesnek a .. tevékenységével kapcsolatos nyilatkozata a valóságnak megfelelt és az alperes nem utalt nyilatkozatában arra, hogy a választási csalásnak minősülő egy borítékban történő kézbesítést a felperes végezte. Ebből eredően, nem is lehet következtetést levonni a felperes személyére. Az elsőfokú bíróság tehát lényegében azért utasította el a felperes keresetét, mert a felperest a nyilatkozat alapján, mint a szabálytalanságot elkövető személyt nem lehetett beazonosítani, illetve az alperes nyilatkozata nem is volt sértő tartalmú, mert nem keltette azt a hamis látszatot, hogy a felperes juttatta el a kiadványokat egy borítékban a választópolgárokhoz. Az elsőfokú bíróság indokolásával ellentétben a jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes megnevezte a tájékoztató kézbesítésére jogosult szervként a felperest. Ezért a választási csalással kapcsolatos kifogás alapjául állított tény tekintetében a felperes jogosult személyiségvédelmet igényelni, azaz fennállt a felperes keresetindítási jogosultsága. Nem fogadta el a jogerős ítélet az alperes védekezését, amely szerint nem tényt állított, hanem karakterisztikus véleményt nyilvánított. Az alperes nyilatkozatának az a része, amely a történteket választási csalásként, visszaélésként minősítette, valóban vélemény, de a per tárgyát nem ez, hanem az a tényállítás képezte, hogy a hivatalos értesítőt az MSZP-s reklámanyaggal együtt, egy borítékban kézbesítették. Ehhez képest azt kellett vizsgálni, hogy az alperes tényközlése valótlan volt-e és amennyiben igen, sértő jellegű-e a felperes személyére nézve. A jogerős ítélet a rendelkezésre álló bizonyítékok, így a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat 2-es számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 45/
  12. (IV.20.) határozatában foglalt megállapítások, valamint az alperes által csatolt, az együttes borítékolást igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratok mérlegelése eredményeként megállapította, hogy az alperesnek az egy borítékban történő kézbesítésre vonatkozó állítása a valóságnak megfelelt. Ennek nem mondott ellent, hogy az 53 személy feljelentése folytán a választás rendje elleni bűncselekmény miatt ismeretlen tettes ellen folytatott nyomozást bűncselekmény hiányában a BRFK 180-46/
  13. számú határozatával megszüntette, megállapítva, hogy az ügyben meghallgatott tanúk szerint sem a szórólap, sem pedig a választási értesítő nem érkezett borítékban. A rendőrség nyomozást megszüntető határozata a Pp.
  14. §

(1)bekezdés értelmében a bíróságot határozatának meghozatalában nem kötötte és az, hogy a rendőrség bűncselekmény elkövetését nem tudta megállapítani, nem jelenti azt, hogy az alperes által állított események nem történtek meg. Az alperes tehát eleget tett a Pp. 164. §
(1)bekezdésében előírt bizonyítási kötelezettségének és igazolta, hogy történtek olyan kézbesítések, amelyeknél a két küldemény egy borítékban érkezett a címzettekhez. Azt az alperes nem állította, hogy minden egyes esetben ilyen módon került sor a kézbesítésre, ezért azok a nyilatkozatok, amelyek szerint együttes kézbesítés nem történt, az alperes tényállítását nem cáfolják. Az alperes tehát valótlan tényt nem állított. Ennek megfelelően a másodfokú bíróság mellőzte annak vizsgálatát, hogy az alperes közlése sértő jellegű volt-e. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes álláspontja szerint az alperes azt állította, hogy a hivatalos tájékoztató valamennyi példánya egy borítékban került kézbesítésre az MSZP-s szórólappal. Ezért a jogerős ítélet tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes valótlan tényt nem állított. Hivatkozott arra is, hogy az egy borítékban történő kézbesítés tényét a jogerős ítélet kirívóan okszerűtlen mérlegelés eredményeként állapította meg, és állította, hogy a személyére is vonatkozó valótlan tényállítása sértő is. Az alperes a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezésének a hatályban való fenntartását kérte, egyben csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve a jogerős ítélet indokolásának megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a felperes személye a nyilatkozatából, mint H.Cs. szórólapjainak kézbesítését megvalósító vagy abban közreműködő jogi személy, nem volt beazonosítható. Állította, a perben fel sem merült, hogy - nyilatkozata szerint - valamennyi küldemény egy borítékban lett kézbesítve, ezért a felperes alaptalanul kifogásolja a jogerős ítéletnek az egy borítékban történő kézbesítés bizonyítottságával kapcsolatos megállapításait. Változatlanul hivatkozott arra, hogy nyilatkozata a felperest nem sértette, mert nem állította, hogy a felperes végezte a szabálytalan borítékolást. A felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg és érdemben helytállóan utasította el a felperes keresetét. A Ptk. 78. §
(2)bekezdés alapján a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Az alperes sajtónyilatkozatának a lényegi tartalma az volt, hogy az országgyűlési választások második fordulóját megelőzően súlyos választási csalás, visszaélés történt. Tényként állította, hogy a választási iroda hivatalos értesítőjét egy borítékban kézbesítették a választóknak az MSZP jelöltjének szórólapjával. Tényként állította továbbá: a felperes a kerületi jegyzővel olyan szerződést kötött, hogy boríték nélkül kézbesítsék a választási iroda tájékoztatóját. E nyilatkozat alapján egyértelműen megállapítható, hogy a két irat egy borítékban való kézbesítésére vonatkozóan az alperes tényt állított és egyértelmű, hogy a felperes személyét is megnevezte, azaz az alperes által kifogásolt cselekménnyel kapcsolatba hozható a felperes is. Ezért a csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek az az érvelése, hogy a kifogásolt cselekményekkel a felperes személye nem hozható összefüggésbe, alaptalan. A jogerős ítélet a rendelkezésre álló bizonyítékokat mérlegelve állapította meg, hogy az alperes nyilatkozatában közölt tények a valóságnak megfelelnek, vagyis előfordult olyan eset, hogy a választások lebonyolításával kapcsolatos hivatalos tájékoztató és a párt szórólapja egy borítékban elhelyezve került a postaládákba. Miután e bírói mérlegelés nem ütközött a Pp. 206. §-ba, ezért annak felülmérlegelésére a Legfelsőbb Bíróság sem látott jogszabályi lehetőséget. Az alperes terhére rótt valótlan tényállítás hiányában pedig a felperes alaptalanul kérte jóhírneve megsértésének megállapítását. A keresetet elutasító jogerős ítélet ezért nem sértett jogszabályt. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - az indokolás tekintetében is - a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Az alaptalan jogorvoslati kérelmekre tekintettel a nagyobb részt pervesztes felperes a Pp. 81. §
(1)bekezdés alapján köteles az alperes jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási részköltséget megtéríteni. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket a felek kötelesek az államnak a 6/1986. (VI.26.) IM. r. 13. §
(2)bekezdés alapján megtéríteni. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Völgyesi Lászlóné sk. a tanács elnöke, dr. Mészáros Mátyás sk. előadó bíró, dr. Udvary Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.