← Magyarország

Mfv.10364/2018/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A hivatásos állomány járőr beosztású tagjának kijelölt vezetőként történő járőrözése az illetmény-különbözet vagy megbízási díj iránti igényt akkor alapozhatja meg, ha a járőrpár vezetőnek kijelölt tagja ténylegesen ellátja a járőrvezető beosztásba tartozó feladatokat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mfv.II.10.364/2018/

  1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: megbízási díj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.059/2018/
  2. Az elsőfokú bíróság határozata: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.339/2017/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 2.Mf.20.059/2018/
  4. számú ítéletét a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.339/2017/
  5. számú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárási költségét személyenként 20.000 (húszezer) forintban állapítja meg, amelynek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. A 65.100 (hatvanötezer-száz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
  6. július 1-től állt hivatásos szolgálati viszonyban, az alperes ...i Rendőrkapitányság ...i Rendőrőrs állományában, ahol járőr beosztásban teljesített szolgálatot. [2] A felperes a járőri feladatokat járőrpárban látta el. Az alperes [3] szolgálatszervezése alapján a felperes rendszeresen, meghatározott szolgálati napokon kizárólag járőrvezetői feladatokat látott el, melynek során irányította a járőrtársa munkáját, irányába utasításadási joggal rendelkezett. A felperes egy hónapban átlagosan 12-14 szolgálatot teljesített, amelyből
  7. április
  8. és
  9. április
  10. között eltérő számban járőrvezetői feladatokat látott el. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes a szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében 662.847 forint megbízási díj és ezen összeg
  11. október 16-tól számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [5] Keresetének indokolásában arra hivatkozott, hogy az alperes által meghatározott szolgálati napokon a szolgálat teljes időtartamában kizárólag járőrvezetői feladatokat látott el, azaz őt a munkáltató ténylegesen járőrvezetői beosztásban foglalkoztatta. E szolgálatok alkalmával jogosult és köteles volt az intézkedések kezdeményezésére, utasításadási joggal rendelkezett járőrtársa irányában és mint járőrvezető, magasabb szaktudást kívánó, komolyabb felelősséget jelentő beosztást látott el, a járőrvezetői feladatok ellátásáért azonban díjazásban nem részesült. [6] Álláspontja szerint a járőrvezetői beosztással járó feladatok szakmailag magasabb kvalifikáltságú, komolyabb szaktudást, szakértelmet igénylő, nagyobb felelősséggel járó munkát jelentettek, amelyet az is alátámaszt, hogy a járőrvezetői beosztás magasabb besorolású. [7] Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes által ellátott járőrvezetői feladat kizárólag a munkakörből adódó koordináló jellegű és nem magasabb beosztással járó szolgálati elöljárói feladat. Hangsúlyozta, hogy a felperes mindvégig járőri feladatokat látott el, így beosztásához nem tartozó többletfeladat ellátás nem állapítható meg, eredeti beosztásának ellátása alól pedig nem mentesítették. Érvelése szerint kizárólag szolgálatszervezési kérdés, hogy a járőrszolgálati tevékenység körében a járőrpáron belül két azonos beosztású személy közül parancsnoki kijelölés alapján ki látja el a járőrvezetői feladatokat. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [8] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6.M.339/2017/
  12. számú ítéletével kötelezte az alperest 492.793 forint megbízási díj, valamint ezen összeg
  13. október 16-tól a kifizetésig számított késedelmi kamata, továbbá 50.200 forint perköltség megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. [9] Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a járőr beosztás a
  14. június 30-áig hatályban volt, a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 65/2011.(XII.30.) BM. rendelet
  15. számú melléklete szerint a II/II., míg a járőrvezető a II/III. besorolás alá tartozott. A
  16. július 1-től hatályos, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  17. (VI.16.) BM. rendelet
  18. számú melléklete szerint a helyi szerveknél a járőr az A, míg a járőrvezető a B besorolási kategóriába tartozott. [10] Érvelése szerint a perbeli jogvitában abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a járőrpárban végzett járőrözési tevékenység során a parancsnoki kijelölés alapján járőrvezetői feladatokat ellátó személy a járőr munkakörébe tartozó, avagy a járőrvezető munkaköri feladataiba tartozó tevékenységet látott el. [11] Az elsőfokú bíróság a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011.(IX.22.) BM. rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 70.§

(1)bekezdése és a Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőrés Őrszolgálati Szabályzata kiadásáról rendelkező 22/1997.(XI.18.) ORFK utasítás ( a továbbiakban: Utasítás) I.5, I.7., 9 és
  1. pontjai alapján rögzítette a járőrözés fogalmát, a járőr és a járőrvezető alapvető feladatait, valamint felelősségi körét. Megállapította, hogy az Utasítás
  2. pontja szerint a járőrtárs a járőrszolgálat teljesítése során a járőrvezető alárendeltje. [12] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes nyilatkozata, valamint a perben meghallgatott tanú vallomása alapján megállapította, hogy amikor a felperes a járőrpár tagjaként járőrvezetői feladatokat látott el, a járőrtárs irányába utasításadási, irányítási joggal rendelkezett, valamint felelősséggel tartozott a járőrpárra rótt feladatok végrehajtásának szakszerűségéért, illetve jogszerűségéért. [13] Álláspontja szerint a járőr és a járőrvezetői feladat két külön munkakörbe tartozó feladat volt, a két beosztás közötti markáns különbséget a járőrvezetői feladatok jelentették. Az Utasítás
  3. pontjaiból következően a járőrvezetői tevékenység egy nagyobb felelősséggel járó szervezési és utasításadási jogosultságot és kötelezettséget is magában foglaló tevékenység, amely egyidejűleg többletfeladatot jelent. [14] Hangsúlyozta, hogy a perbeli esetben alapvetően szolgálatszervezési kérdésről van szó, mivel egy hierarchikus alá-fölérendeltségi rendszerben működő szervezetben, több személy együttes tevékenysége során szükségszerű az irányító, parancsadásra jogosult személy kijelölése, aki ebben a relációban csak elöljárónak, de nem szolgálati elöljárónak minősült (Utasítás
  4. pontja). [15] A felperes abban az esetben, amikor két járőrből álló járőrpár tagjaként, parancsnoki kijelölés alapján járőrvezetői feladatokat is ellátott, a beosztásához konkrétan nem tartozó feladatokat is végzett, ezért a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  5. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: régi Hszt.)
  6. §
(1)-
(4)bekezdése, továbbá a
  1. július 1-jétől hatályos, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  2. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  3. §
(1)-
(4)bekezdései alapján megbízási díjra jogosult. Ennek mértékét az elsőfokú bíróság az ellátott szolgálatok számával arányosan
  1. április 1től
  2. június 30-ig az illetményalap 25 %-ában,
  3. július 1től
  4. április 30-ig pedig az illetményalap 50 %-ában állapította meg. [16] Az alperes fellebbezése alapján eljárt Debreceni Törvényszék a 2.Mf.20.059/2018/
  5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes által a felperesnek megfizetendő megbízási díj összegét 651.268 forintra, az elsőfokú perköltség összegét pedig 62.100 forintra felemelte és az alperest 31.000 forint fellebbezési eljárási költség megfizetésére kötelezte. [17] Ítéletének indokolásában a jogalap kérdésében az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását kiegészítve rögzítette, hogy a járőrvezető az illetmény és besorolás tekintetében nem szolgálati elöljárója, de az adott járőrözésben felettese a járőrtársnak. Az Utasítás 10.,
  6. és
  7. pontja az utasítási jogkör és a felelősség tekintetében a járőrvezető számára többletfeladatot határoz meg. A felelősség nem absztrakt módon, hanem konkrétan ellátandó többletfeladatokra tekintettel kerül megállapításra, a megállapított többletfelelősség többletfeladat ellátását jelenti, mely részben adminisztratív jellegű, részben az utasítási jog esetén operatív. [18] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az utasítás és a felperes munkaköri leírása alapján a két munkakörbe tartozó feladatok teljes körűen elhatárolhatóak. Hangsúlyozta továbbá, hogy amennyiben a járőri és a járőrvezetői feladatok azonos tevékenységet, hatáskört és felelősséget jelentének, akkor annak elkülönítése a beosztás és az illetmény megállapítása szempontjából nem lenne indokolt. [19] Minthogy az alperes által sem vitatottan a felperes az eredeti járőri munkaköri feladata mellett járőrvezetői feladatokat látott el, ezért a járőrvezetői megbízás során nem a beosztásához tartozó feladat ellátására került sor, így megbízási díjra jogosult. [20] A törvényszék a megbízási díj mértékét az elsőfokú bírósághoz képest magasabb mértékben, a megbízással ellátott szolgálatokat az össz-szolgálat számához viszonyítva
  8. április
  9. és
  10. június
  11. között az illetményalap 35 %-ában, míg
  12. július 1től
  13. április 30-áig az illetményalap 65 %-ában állapította meg. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [21] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. [22] Álláspontja szerint a járőrszolgálat ellátása során a
  14. március 31-ig hatályban volt Utasításban járőrvezetőként, míg ezt követően a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  15. (III. 24.) ORFK Utasításban (a továbbiakban: Szabályzat) „a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kirendelt rendőrként” megjelölt hivatásos állományú esetében a megnevezés, mint gyűjtőfogalom szerepel, az nem a rendőrség szervezési állománytáblájában rendszeresített beosztást takar. Az Utasítás és a Szabályzat külön hangsúlyozza, hogy a járőrvezető, illetve a járőrszolgálat teljesítése során parancsnokként kijelölt rendőr kifejezetten a szolgálat teljesítése során szolgálati elöljárója a járőrtársnak. A szolgálati elöljáró a Szolgálati Szabályzat
  16. §-a alapján az azonos beosztást betöltő személyek esetében a magasabb rendfokozatú vagy azonos rendfokozat esetében a rendfokozatot régebben viselő rendőr lehet. [23] A Szolgálati Szabályzat
  17. §
(1)bekezdése alapján lehetőség van azonos beosztást betöltő rendőrök vezénylésére is adott járőrszolgálat alkalmával, amely szolgálat során az egyiküknek parancsnoknak kell lennie. Ebből következően a járőrbeosztásban kinevezett hivatásos állományú járőr szolgálati feladatai során ellátott járőrvezetői, illetve parancsnoki feladat nem indokolja a magasabb illetmény, illetve megbízási díj megállapítását. [24] Az alperes érvelése szerint a járőr beosztásba kinevezett hivatásos állományú által ellátott járőrvezetői, illetve parancsnoki feladatok nem azonosíthatóak a panaszos által igényelt járőrvezető beosztáshoz tartozó feladatokkal. A járőrvezetői, illetve parancsnoki feladatokra történő kijelölésnek csupán a több fős járőr esetében van jelentősége a járőrpár vagy járőrcsoport tevékenységének koordinálása érdekében. Ez a feladat önmagában azonban nem jár magasabb beosztással, így magasabb besorolással sem. Ezt támasztja alá a Kúria, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság EBH.2008.
  1. számú döntésének indokolása is. [25] Az alperes érvelése szerint az eljárt bíróságok ítéletei sértik a régi Hszt.
  2. §-át, valamint a Hszt.
  3. §-át. A felperes egyes szolgálatok során járőrvezetővé kijelölésekor nem látott el a beosztáshoz nem tartozó feladatot, hiszen járőrpár tagjaként járőrszolgálatot teljesített, rendfokozatából, szolgálati tapasztalataiból adódóan koordinálta társa szolgálati feladatait. Szolgálati elöljáró nem volt, elöljárói minősége szolgálati tapasztalataiból adódott. [26] Az alperes álláspontja szerint a perbeli esetben a jogalap és a jogkérdés perdöntő feltételének minősül az a tény, hogy a felperes a Szolgálati Szabályzat
  4. §
(1)bekezdése és a jogforrási hierarchiában magasabb szinten álló Hszt.
  1. §
  2. pontja szerinti szolgálati elöljárónak sem minősül, amely tényt a másodfokú bíróság is egyértelműen megállapított. A rendelkezés szerint szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, kormánytisztviselőként, igazságügyi alkalmazottként vagy közalkalmazottként foglalkoztatott személy is minősülhet. [27] A felperes nem a magasabb beosztásánál fogva, hanem kizárólag szolgálatszervezési koordinációs okokból volt jogosult a járőrtársa utasítására, így megbízási díjra nem jogosult. [28] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és az alperes felülvizsgálati perköltségben történő marasztalását kérte. [29] Érvelése szerint az alperes meghatározott szolgálati napokon a felperest járőrvezetői beosztásban foglalkoztatta. Ezt a gyakorlatot a munkáltató éveken keresztül folytatta, a járőrvezetői státuszokat nem bővítette és a járőrvezetői munka ellátására anélkül utasított járőröket, hogy a járőrvezetői illetményt megfizette volna. [30] A járőr és a járőrvezetői beosztások elhatárolását, munkaköri feladatait és felelősségét az Utasítás I. fejezetének 9.-
  3. pontjai tartalmazzák, amely alapján a felperes járőrvezetői szolgálatokat látott el, ennek szolgálati elöljárósággal történő magyarázása téves. A szolgálati elöljáró ugyanis egy sokkal tágabb fogalom, amelynek nincs köze a rendőrségen létesíthető beosztásokhoz. [31] A
  4. június 30-ig hatályos 65/2011.(XII.30.) BM rendelet, továbbá a
  5. július 1-jétől hatályos 30/2015.(VI.16.) BM rendelet a járőri és a járőrvezetői beosztást eltérő besorolásban tünteti fel. Minthogy a közterületre kiküldött járőrpárból az intézkedésért való felelősséget a járőrvezetői feladatokat ellátó viselte, a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört látott el, ezért megbízási díjra jogosult. Mindez az elvárt országos gyakorlatnak is megfelel, hiszen a hivatkozott ORFK utasítás erre ad kötelezettséget és ezt igazolja az ORFK szolgálati panaszt elbíráló gyakorlata is. A Kúria döntése és annak jogi indokai [32] A perben nem volt vitatott, hogy az alperes a felperest járőr beosztásban foglalkoztatta, ennek keretében munkáját a járőrpár tagjaként, egyes esetekben járőrként, más esetekben a járőrpár vezetőjeként végezte. [33] A felperes a keresetét arra alapította, hogy járőrözés szolgálat ellátása közben magasabb felelősséggel és utasításadási joggal is járó járőrvezetői feladatokat látott el, ezért ennek arányában megbízási díjra jogosult. [34] Az alperes a perben - és felülvizsgálati kérelmében is - arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy a közterületre vezényelt járőrpár tagjai közül nem minősül járőrvezetőnek csupán azért a járőr, mert a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011.(IX.22.) BM rendelet
  6. §
(1)bekezdése értelmében rendfokozata vagy szolgálati ága alapján szolgálati elöljárója. A felperes nem végzett járőrvezetői magasabb beosztáshoz tartozó több tevékenységet, a járőrvezetői beosztás feladatai nem azonosak a járőrökével. Az alperes a felperes szolgálati panaszának elutasítását is ezzel a jogi állásponttal indokolta. [35] A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában helytállóan rögzítette, hogy a perben abban a kérdésben kellett állást foglalni - és e körben a bizonyítás a felperest terhelte -, hogy a felperes az alperes által sem vitatott mértékben a szolgálati beosztáshoz (járőr) nem tartozó II/III., illetve B besorolású járőrvezetői szolgálati beosztásba tartozó feladatokat látott-e el döntően és túlnyomórészt, vagy esetenként. Az alperes ellenkérelmében tett hivatkozása ellenére azonban a BM rendelet 87. §
(1)bekezdésében szabályozottakat nem vetette össze a perbeli jogi helyzettel, nem nyilatkoztatta erről a tanút, hanem elfogadta, mely szerint a járőrpár egyik tagjának járőrvezetőnek kell lennie. Figyelmen kívül maradt, hogy a BM rendelet 87. §
(1)bekezdése rendezi azt a helyzetet, amikor a rendőrség szolgálatilag alá nem rendelt azonos beosztású tagjai - például két járőr - együtt láthat el szolgálatot és az esetben egyikük szolgálati elöljáró. [36] Az eljárt bíróságok a perbeli jogkérdést a munkaköri leírások összehasonlítására szűkítették és arra hivatkoztak, hogy a felperes a járőrpár vezetőjeként nagyobb felelősséggel és utasításadási joggal rendelkezett, mint beosztott járőrtársa. [37] Az alperes jogi érvelésének tisztázása hiányában azonban a perbeli jogkérdés nem dönthető el. Vizsgálni szükséges, hogy mi a jogi státusza a BM rendelet 87. §
(1)bekezdésében szabályozott szolgálati elöljárónak, azonosítható-e a beosztása szerinti járőrvezetővel, illetve a parancsnokként kijelölt rendőrrel, ez utóbbinak vannak-e és milyen, a járőrözésen kívüli vezetői feladatai (szakmai, fegyelmi, kártérítési felelősség és irányítás). Ezek a kérdések túlmutatnak a helyi rendőrségi kereteken, ezért a bizonyítási teher szabályai figyelembevételével indokolt lehet az országos szintű értelmezésről és gyakorlatról való tájékozódás. [38] Az eljárt bíróságok nem vették figyelembe a Kúria BH.2018.
  1. számú döntésében foglalt azon iránymutatást, mely szerint a hivatásos állomány járőr beosztású tagjának kijelölt vezetőként történő járőrözése az illetmény-különbözet vagy megbízási díj iránti igényt akkor alapozhatja meg, ha a járőrpár vezetőnek kijelölt tagja ténylegesen ellátja a járőrvezetői beosztásba tartozó feladatokat. [39] Ennek eldöntéséhez vizsgálni kell a kinevezett járőrvezetői beosztásban foglalkoztatott személyek munkaköri leírását, annak részletes feladatait és azt össze kell vetni a felperes által végzett tényleges feladatokkal. [40] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően a Pp.
  2. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Záró rész [41] A Kúria a Pp. 275. §
(5)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. [42] A felperest munkavállalói költségkedvezmény illeti meg, míg az alperes személyes illetékmentességre jogosult ezért a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet értelmében az állam viseli. [43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.