A határozat elvi tartalma: Amennyiben a korábbi eljárási törvény szerinti feltétlen eljárási szabálysértés megfelel a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor hatályos törvénynek, a jogerős határozat hatályon kívül helyezésére, és megismételt eljárás elrendelésére nem kerülhet sor. Az relatív eljárási szabálysértés, ha a bíróság a tárgyalás mellőzésével való külön eljárást törvényi feltétel hiányában folytatta le. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.216/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Kónya István, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: lőfegyverrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény Terhelt: terhelt Első fok: Pécsi Járásbíróság, 11.Bpk.420/2017/2., végzés, tárgyalás mellőzésével,
- július 7., jogerő:
- július
- Az indítvány előterjesztője: Baranya Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a lőfegyverrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Baranya Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Járásbíróság 11.Bpk.420/2017/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pécsi Járásbíróság a
- július 7-én meghozott 11.Bpk.420/2017/
- számú végzésével a terhelttel szemben lőfegyverrel visszaélés bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont] és lőszerrel visszaélés bűntette [Btk. 325. §
(2)bekezdés a) pont] miatt 2 évi szabadságvesztést szabott ki, melynek végrehajtását 2 év 6 hónapi próbaidőre felfüggesztette, és akként rendelkezett, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és abból a terhelt - a végrehajtás elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [2] [3] A végzés - tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában - első fokon jogerőre emelkedett. Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát az elkövetéskor hatályos 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) XXVII. Fejezete szerinti külön eljárás szabályai szerint, tárgyalás mellőzésével, egyesbíróként hozta meg. II. [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Baranya Megyei Főügyészség Bf.B.36/2018/1. szám alatt, a korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte. Indokául utalt a korábbi Be. 14. §
(1)bekezdés a) pontjára, mely szerint a járásbíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel. Jelen ügyben az elsőfokú bíróság egyesbíróként járt el, annak ellenére, hogy a terhelt terhére rótt bűncselekmények büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Ekként a tárgyalás mellőzésével való külön eljárás lefolytatásának sem volt meg a feltétele, mert annak csak öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt van helye. Az indítvány szerint a bíróság a fenti eljárásával a korábbi Be. 373. §
(1)bekezdése II. pont a) alpontja szerinti eljárási szabálysértést valósította meg, mert nem volt törvényesen megalakítva. A Legfőbb Ügyészség a BF.141/2018/
- számú átiratában a Baranya Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát változatlan tartalommal tartotta fenn, és ugyancsak a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, valamint az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására tett indítványt. III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány jogi okfejtése ugyan helytálló, azonban az elbírálásakor már nem alapos. [9] [10] A 2018. július 1. napjáig hatályos korábbi Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok a korábbi Be. 373. §
(1)bekezdés II. pont a) alpont első fordulatában meghatározott, s egyben a korábbi Be. 428. §
(2)bekezdése szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés volt, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. Az elbíráláskor hatályos szabályozás ezzel mindenben megegyező; a bíróság nem törvényes megalakítása a Be. 608. §
(1)bekezdés a) pont első fordulatában nevesített eljárási szabálysértés, ekként a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, kötelező jogkövetkezménye pedig a Be. 663. §
(2)bekezdés második fordulata szerint a határozat hatályon kívül helyezése, és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására való utasítása. [11] A bíróság törvényes megalakításának követelményeit a mindenkori hatályos büntetőeljárási törvény rendelkezései határozzák meg. A jelen ügyben a terhelt terhére rótt mindkét bűncselekmény - a lőfegyverrel visszaélés bűntette [Btk. 325. §
(1)bekezdés a) pont] és a lőszerrel visszaélés bűntette [Btk. 325. §
(2)bekezdés a) pont] - büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, és a korábbi Be. 14. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a járásbíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el, ha a bűncselekményre a törvény nyolc évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel. [12] Kétségtelen tehát, hogy a bíróság a határozat meghozatalakor - az akkor, illetve a felülvizsgálati indítvány előterjesztésekor hatályos jogszabályok szerint - nem volt törvényesen megalakítva, azaz az indítványban hivatkozott, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [8] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] megvalósult. Kétségtelen az is, hogy a felülvizsgálati indítványt a Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a megtámadott határozat meghozatalának idején hatályos jogszabályok alapulvételével kell elbírálni; kizárólag eljárásjogi okon alapuló felülvizsgálati indítvány esetében azonban a helyzet némileg sajátos. A feltétlen eljárási szabálysértés ugyanis azt jelenti, hogy a bíróság eljárása valamilyen, a törvényben meghatározott okból olyan fogyatékosságban szenvedett, ami miatt az így meghozott határozat - tartalmától függetlenül - nem tekinthető érvényesnek. A rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárásokban a feltétlen eljárási szabálysértés valamennyi eljárási fokon, sőt még a jogerőt követően is kötelezően, a felülbírálat egyébkénti terjedelmétől függetlenül vizsgálandó, és megvalósulása esetén kötelező jogkövetkezménye az ügydöntő határozat - annak tartalmi törvényességére való tekintet nélküli - hatályon kívül helyezése. A megismételt eljárásnak pedig az a célja, hogy a bíróság a vádról érvényesen rendelkezzen. Amennyiben azonban az elbíráláskor még a törvénnyel szemben megalakított bíróság összetétele az azt követően hatályba lépett törvény rendelkezéseinek megfelel, úgy nincs olyan hiba, amit ki kellene (lehetne) küszöbölni; a megismételt eljárást a Be. 868. §
(1)bekezdésének megfelelően a bíróság a korábbival azonos összetételben folytatná le, azaz ugyanolyan összetételben hozná meg az ügydöntő határozatát, mint ami a hatályon kívül helyezést eredményezte, és az immár kétségkívül eljárásjogilag is törvényes lenne. Jelen ügyben is erről van szó. A 2018. július 1. napja óta hatályos Be. 13. §
(1)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - egyesbíróként jár el, és a törvény nem határoz meg olyan kivételt, ami jelen ügyre vonatkozó lenne. Hatályon kívül helyezés esetén tehát a megismételt eljárásban a bíróság a határozatát immár törvényesen, és kötelezően egyesbíróként hozná meg. Ez viszont azt jelenti, hogy a támadott határozat is érvényes, nincs olyan eljárási hibája, ami a megismételt eljárásban orvosolást igényelne, és orvosolható lenne; mivel pedig anyagi jogilag helyes (az indítványban támadás csak eljárásjogi okból érte), hatályon kívül helyezésére és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására törvényes indok sincsen. Az indítvány helyesen utalt arra is, hogy a járásbíróság nem hozhatta volna meg a határozatát a korábbi Be. XXVII. Fejezete szerinti külön eljárásban, tárgyalás mellőzésével sem, mert azt a korábbi Be. 544. §
(1)bekezdése csak legfeljebb öt évi szabadságvesztés esetében tette lehetővé. Ugyanígy rendelkezik a hatályos Be.
- §-a is. Azonban a Be.
- §-ának megsértését a törvény nem határozza meg a Be.
- §
(1)bekezdése szerinti feltétlen eljárási szabálysértésként, illetve a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okként. Ekként az a Be. 609. §
(1)bekezdése szerinti, ún. relatív eljárási szabálysértés, ami miatt felülvizsgálatra nincs törvényes lehetőség. Ekként a Kúria a Baranya Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és miután egyéb, a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértést nem észlelt, a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatát pedig a 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [21] A Be. 651. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul; a Be. 651. §
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az e korlátozások ellenében benyújtott indítványt a Kúria a Be. 656. §
(4)bekezdése alapján érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. [20] Budapest,
- július
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Kónya István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ