Bfv.403/2019/8 – Kúria

(1)és

(7)bekezdésén és nem az 58. §

(8)bekezdésén alapult, így a cselekménye alapján eltitkolt adóköteles jövedelem alapján a vagyoni hátrány összege nem érte el a bűncselekményi értékhatárt. Kúria ítélet Az ügy száma: Bfv.I.403/2019/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt a tanács elnöke Dr. Gimesi Ágnes előadó bíró Dr. Domonyai Alexa bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. november
3. Az ügy tárgya: költségvetési csalás bűntette Terhelt(ek): terhelt Elsőfok: Veszprémi Járásbíróság, 1.Bpk.1085/2015/
4. számú végzés,
5. augusztus 19., tárgyalás mellőzése Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Veszprém Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Veszprém Megyei Főügyészség által a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 1.Bpk.1085/2015/
6. számú végzését megváltoztatja és a terheltet az ellene költségvetési csalás bűntette [Btk.
7. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól felmenti. Egyebekben a fenntartja. felülvizsgálattal támadott határozatot hatályában A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Veszprémi Járásbíróság a 2015. augusztus 19. napján meghozott 1.Bpk.1085/2015/2. számú végzésével a terheltet költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(2)bekezdés a) pont] miatt egy év börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását két évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén a terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről. [2] A végzés 2015. szeptember 22. napján emelkedett jogerőre. II. [3] [4] [5] [6] [7] 1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Veszprém Megyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt Bf.172/2019/1-I. szám alatt a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában írt okból arra hivatkozással, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a költségvetési csalás bűntettében a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A felülvizsgálati indítvány szerint az Alkotmánybíróság a 2/2016. (II. 8.) AB határozatában kimondta, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja.tv.) szabályainak - a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző - az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/2013. Közigazgatási- munkaügyi jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2014. január hó 24. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette. A határozat 2. pontjában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. §

(6)bekezdése alapján elrendelte a 3/

1. Közigazgatásimunkaügyi jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Kifejtette, hogy a Be.
2. §

(3)bekezdése alapján azokban a büntetőügyekben, amelyekben az eljárás egyetlen szakaszában sem található hivatkozás a jogegységi határozatra, ezen okból felülvizsgálatra nem kerülhet sor. Ebből következően a Be. 649. §

(3)bekezdésére figyelemmel a legfőbb ügyész nem köteles hivatalból felülvizsgálati indítványt benyújtani. Érvelése szerint vizsgálni kell, hogy a később alaptörvényellenesnek minősített jogegységi határozat kifejezett alkalmazása nélkül, de az abban írt jogértelmezési módnak megfelelően lefolytatott büntetőeljárásokban a büntetőjogi felelősség tárgyában levont jogkövetkeztetés miként alakulna, ha a jogalkalmazók az Alaptörvénynek megfelelő jogértelmezési módot választanák. Amennyiben ennek eredményeképpen a terhelt felmentésének lenne helye, akkor a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján szükséges benyújtani a felülvizsgálati indítványt a terhelt javára. Kifejtette, hogy a Be. 650. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás irányadó. E rendelkezésből kiindulva a rendkívüli jogorvoslati eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján milyen jogkövetkeztetések vonhatók le, ha a jogalkalmazók a vonatkozó adójogi rendelkezéseket nem az alaptörvény-ellenesnek tekinthető módon értelmezik. [8] A felülvizsgálati eljárásban abból - az irányadó tényállásban rögzített - tényből kell kiindulni, hogy a terhelt a

1. adóévben az ingók (fémhulladékok) értékesítése után mekkora összegű bevételhez jutott. Ehhez képest annak megítélése, hogy az általa ily módon megszerzett pénzösszeg után milyen nemű és mértékű adót kellett volna fizetnie, nem ténykérdés, hanem az - Alkotmánybíróság döntésének megfelelően értelmezett - adójogi szabályokon alapuló jogkérdés, amelyet mindazonáltal a vád keretei között kell vizsgálni. Jelen ügyben megállapítható, hogy a Veszprémi Járási Ügyészség a B.4178/2014/3-I. számú vádiratában az ott feltüntetett - 2.314.315 forint - bevétellel összefüggésben a bevallási és befizetési kötelezettség elmulasztását személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás adónemekben tette a vád tárgyává, így a terhelt büntetőjogi felelőssége a felülvizsgálati eljárás keretében is csak e két adónemben vizsgálható. [9] Érvelése szerint az Szja.tv.
2. január
3. napját megelőzően hatályban volt
4. §

(8)bekezdése az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelemre vonatkozó különleges szabályok alóli kivételt fogalmazta meg arra az esetre, ha az ingó vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. Ugyanezen jogszabályhely értelmében az átruházás akkor minősül üzletszerűnek, ha ellenérték fejében történik és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként az adólevonási joga megnyílik. [10] A felülvizsgálati indítvány szerint a terhelt nem jelentkezett be szabályszerűen az általános forgalmi adó alanyaként. Ebből eredően esetében az Szja.tv. 58. §

(8)bekezdésének alkalmazására nincs törvényes lehetőség és a

1. évben ingó értékesítéséből eredő bevétele után az Szja.tv.
2. §

(1)-

(7)bekezdése szerint keletkezett adófizetési kötelezettsége. E jogszabályi rendelkezések helyes értelmezése szerint az Szja.tv. 58. §

(5)bekezdése alkalmazandó a terhelt vonatkozásában a személyi jövedelemadó alapjának megállapítása tekintetében és így bevételének 25 %-a képezi a személyi jövedelemadó köteles jövedelmet. [11] A 2011. évben hatályos Szja.tv 8. §

(1)bekezdése értelmében az Szja.tv. hatálya alá tartozó jövedelem után - eltérő rendelkezés hiányában - az adó mértéke 16 % volt. Ugyanakkor a Szja.tv. 58. §

(7)bekezdése szerint nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az adóév során együttesen származó jövedelem adójának a 32.000 forintot meg nem haladó részét. E számítási mód alapján a terhelt az ingó vagyontárgy értékesítése útján keletkezett 2.314.315 (121.870+2.192.445) forint jövedelme után a személyi jövedelemadó alapja 578.578 forint volt, mely alapján 60.572 forint személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhelte. [12] Felülvizsgálati indítványában a főügyészség a Be. 659. §

(2)bekezdése alapján hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ez azonban nem zárja ki a Btk. 2. §-a alapján az elkövetéskor hatályos Btk. alkalmazását. Ugyanakkor mind az elkövetéskor hatályos Btké. 27. §

(1)bekezdés a) pontja, mind a jogerős ügydöntő határozat meghozatala időpontjában hatályos Btk. 462. §

(3)bekezdése alapján nem valósul meg bűncselekmény, ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg, így a terhelt terhén személyi jövedelemadó adónem vonatkozásában bűncselekmény nem állapítható meg. [13] Kifejtette továbbá, hogy az egészségügyi hozzájárulásról szóló

1. évi LXVI. törvény
2. §-a tételesen felsorolja, hogy a jövedelmet szerző magánszemély milyen esetekben köteles egészségügyi hozzájárulás fizetésére. E jogszabályhely az ingó vagyontárgy átruházásából eredő jövedelmet nem nevesíti, így ilyen kötelezettsége a terheltnek nem keletkezett, ezért büntetőjogi felelőssége az egészségügyi hozzájárulás bevallásának és megfizetésének elmulasztása alapján sem állapítható meg. [14] Mindezek alapján a Veszprém Megyei Főügyészség indítványozta, hogy a Kúria a Veszprémi Járásbíróság 1.Bpk.1085/2015/
3. számú végzését a Be.
4. §

(2)bekezdés

1. a)pontja alapján változtassa meg. A terheltet az ellene nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § 1) bekezdés
2. a)pont,

(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól mentse fel.

1. [15] A Legfőbb Ügyészség a BF.394/2019/
2. számú átiratában a Veszprém Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát fenntartotta és azzal egyező indítványt tett.
3. [16] A terhelt és a kirendelt védő nem tett észrevételt a Veszprém Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványra és a Legfőbb Ügyészség indítványára. III. [17] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [18] A Veszprém Megyei Főügyészség Bf.148/2019/1-I. szám alatt előterjesztett felülvizsgálati indítványa és a Legfőbb Ügyészség indítványa - az alábbiak szerint - alapos. [19] 1. A Veszprém Megyei Főügyészség a felülvizsgálati indítványát a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján terjesztette elő. Aszerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [20] A Kúria rámutat arra, hogy felülvizsgálati ügyekben folytatott gyakorlata a tényálláshoz kötöttségének ténybeli terjedelmét a támadott ügydöntő határozat szó szoros értelmében vett tényállást megállapító részében megállapított tényeknél tágabbnak tekinti. A tényállás az ügydöntő határozat egészében és tartalmilag vizsgálandó: ezért a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.2. ind., BH 2015.216.I., BH+ 2014.9.388.I., BH 2015.216.I., BH 2013.237., BH 2013.53., BH 2006.392.). [21] A jogerős ügydöntő határozatban megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt rehabilitációs segélyen él, melynek havi összege 28.500 forint. A terhelt magánszemélyként fémhulladékot gyűjtött, melyet a 1.Kft. és a 1.Bt. telephelyén értékesített. A terhelt minden egyes fémhulladék leadásánál nyilatkozatot tett, mely szerint az értékesítésre felkínált hulladék a saját tulajdonát képezi. A terhelt fémeladásból származó jövedelme, mint önálló tevékenységből származó bevétel jelentkezik, mely után adófizetési kötelezettség terhelte a terheltet. A terhelt magánszemélyként az adóbevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget, bevételeit, illetve jövedelmét eltitkolta, az adóhatóságot a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vonatkozásában tévedésbe ejtette. A terhelt 2011. évben a 1.Kft. részére értékesített fémhulladékból 121.870 forint, a 1.Bt. részére értékesített fémhulladékból 2.192.445 forint bevételre tett szert, mely után a 2011. évben 433.242 forint személyi jövedelemadót mulasztott el bevallani és megfizetni. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §

(1)bekezdése szerint az önálló tevékenységgel összefüggésben keletkező bevételt százalékos egészségügyi hozzájárulási kötelezettség terheli, melyet a terhelt nem teljesített. A terhelt a vizsgált időszakban 562.379 forint százalékos egészségügyi hozzájárulás bevallását és megfizetését mulasztotta el. A terhelt ily módon a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vonatkozásában a valós tényt elhallgatta és ezzel

1. évben összesen 985.621 forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Megyei Adóigazgatósága az adóhiányt adóigazgatási eljárásban megállapította, és a
2. július
3. napján kelt és
4. szeptember
5. napján jogerőre emelkedett határozatával a terheltet az adóhiány megfizetésére kötelezte. [22]
6. A Veszprém Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványában hivatkozott az Alkotmánybíróság 2/
7. (II. 8.) AB határozatára, mely megállapította, hogy a személyi jövedelemadóról szóló
8. évi CXVII. törvény szabályainak - a
9. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző - az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/
10. Közigazgatási- munkaügyi jogegységi határozat alaptörvényellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére,
11. január hó
12. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette. Egyben az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló
13. évi CLV. törvény
14. §

(6)bekezdése alapján elrendelte a személyi jövedelemadóról szóló

1. évi CXVII. törvény szabályainak - a
2. évi LXVI. törvénnyel történő módosítását megelőző - az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/
3. Közigazgatásimunkaügyi jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. [23] A Be.
4. §

(3)bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha az Alkotmánybíróság a jogerős ügydöntő határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát rendelte el. A Kúria egyetértett a Veszprém Megyei Főügyészség álláspontjával abban, hogy e jogszabályhely nem alapozza meg a felülvizsgálati indítvány előterjesztésének lehetőségét, mert az alapügyben eljárt bíróság ügydöntő végzése a 3/

1. Közigazgatási- munkaügyi jogegységi határozatára vonatkozó utalást nem tartalmaz, így az elsőfokú bíróság döntése meghozatala során e jogegységi határozatot nem alkalmazta. [24]
2. A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
3. §

(1)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem különkülön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [25] A bíróság vád alapján ítélkezik. A bíróság kötve van a vádhoz. A vádról döntenie kell, de a vádon túl nem terjeszkedhet. Csak a megvádolt személy büntetőjogi felelősségéről dönthet és csak olyan cselekményt bírálhat el, amelyet a vád tartalmaz [Be. 6. §

(1)-

(3)bekezdés]. A jelen felülvizsgálat alapját képező ügyben emelt vád tárgya az a mulasztásban álló cselekmény, hogy a terhelt nem vallotta be az Szja. és egészségügyi hozzájárulási kötelezettségét és nem teljesítette a személyi jövedelem adónemben keletkezett adó fizetési, továbbá az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét. [26] A felülvizsgálati eljárás - fentebb hivatkozott - szabálya szerint a Kúriát köti a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás. Attól eltérő tényállás megállapítására, vagy bizonyítás felvételére a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. [27] A Veszprém Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa abból a tényből indult ki, hogy a terhelt általános forgalmi adó (áfa) adónemben nem jelentkezett be adóalanyként. [28] Az irányadó tényállás alapján a Kúria megállapította, hogy a terhelt a bűncselekmény elkövetésének időszakában rehabilitációs segélyből élt. [29] A bűncselekmény elkövetési idején hatályos 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról [továbbiakban: 2007. évi LXXXIV. törvény] 3. §

(1)bekezdése szerint - a további törvényi előfeltételek megléte esetén - e járadékra az a személy volt jogosult, aki a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezett, ha 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál [3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontja]. [30] A rehabilitációs járadék összegét ötven százalékkal csökkenteni kellett, ha a járadékban részesülő személy kereső tevékenység folytatása esetén három egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladta a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét [2007. évi LXXXIV. törvény 4. §

(2)bekezdés]. A rehabilitációs járadékot meg kellett szüntetni - többek között abban az esetben, ha kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a - 4. §

(2)bekezdése szerinti csökkentést megelőzően folyósított rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét [ 2007. évi LXXXIV. törvény 13. §

(1)bekezdés

1. e)pont
2. ea)és
3. eb)alpont]. [31] A 37/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 2. §

(1)bekezdése szerint teljes munkaidő teljesítése esetén

1. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén a terhelt iskolai végzettségére is figyelemmel - a minimálbér összege 78.000 forint volt. [32] A jogerős végzésben rögzített tényállás szerint a bűncselekmény elkövetésének időszakában a terhelt részére rehabilitációs járadék került folyósításra. Így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás alapján a hivatkozott jogszabályi előírásokra figyelemmel - a terhelt nem jelentkezett be Áfa adónemben adóalanyként, mert ellenkező esetben a fémhulladék értékesítéséből eredő jövedelme a hatóságok előtt ismert lett volna, ami kizárta volna rehabilitációs járadék folyósítását. [33]
2. A Be.
3. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt - főszabályként - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. E szabály azonban nem zárja ki a Btk. 2. §-a alapján az elkövetéskor hatályos Btk. alkalmazását. [34] A bűncselekmény elbírálásakor hatályos Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettét követi el, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek nagyobb vagyoni hátrányt okoz. [35] Az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: korábbi Btk.) 310. §

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés szerint minősülő adócsalás bűntettét az követi el, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt nagyobb mértékben csökkenti. [36] A jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás szempontjából - az elkövetéskor hatályos és az elbíráláskor hatályos Btk. alapján is - az adócsalás, illetve költségvetési csalás kerettényállását kitöltő adójogi norma a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. [37] Az elkövetés idején hatályos Szja. törvény 58. §

(1)-

(7)bekezdése az ingóértékesítés általános szabályait tartalmazta, míg az 58. §

(8)bekezdése kivételként fogalmazta meg, hogy nem alkalmazhatók az 58. §

(1)-

(7)bekezdés rendelkezései akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása üzletszerűen történik. [38] Az Szja. törvény 58. §

(2)bekezdése értelmében ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár. E jogszabályhely

(3)bekezdése szerint az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből - főszabályként - le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, ha ennek összegét pénzügyi bizonylattal az adózó nem tudja igazolni, akkor az 58. §

(5)bekezdése szerint a bevétel 25 %-a számít jövedelemnek és a

(7)bekezdés alapján az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32.000 forintot meg nem haladó részét nem kell megfizetni. [39] Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában meg kell állapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kellett fizetnie. [40] A jogerős végzésben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt 2011. évben fémhulladék értékesítésből 2.314.315 forint jövedelmet szerzett, így az Szja. törvény 58. §

(5)bekezdésére figyelemmel a személyi jövedelemadó alapja 578.578 forint volt. A személyi jövedelemadó mértéke (16%) és az Szja. törvény 58. §

(7)bekezdése alapján a terheltet 60.572 forint személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhelte. [41] Mind az elkövetéskor hatályos

1. évi
2. törvényerejű rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló
3. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról (továbbiakban: Btké.)
4. §

(1)bekezdés a) pontja, mind a jogerős ügydöntő végzés meghozatalakor hatályos Btk. 462. §

(3)bekezdése értelmében nem valósul meg bűncselekmény, ha a költségvetési csalással okozott Btké. előírása szerint a kár, míg a Btk. szabályozása szerint vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg. [42] A teljesség érdekében a Kúria utal arra, hogy - az irányadó tényállás alapján - a terhelt 2011. évben folytatott fémhulladék értékesítő tevékenységéből származó jövedelem vonatkozásában az elkövetéskor hatályos Szja. törvény 58. §

(8)bekezdésének alkalmazása kizárt, mert a terhelt tevékenysége nem minősül üzletszerű átruházásnak, mivel nem jelentkezett be általános forgalmi adó adónemben adóalanynak. [43] Az elkövetéskor hatályos egészségügyi hozzájárulásról szóló

1. évi LXVI. törvény
2. §-a határozta meg magánszemély által megszerzett jövedelem esetében a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség eseteit, melyek között az ingó vagyon értékesítéséből eredő jövedelem nem volt nevesítve. [44] Így az irányadó tényállás alapján a Kúria megállapította, hogy a terheltet egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terhelte, míg személyi jövedelemadó adónemben a bevallani és befizetni elmulasztott személyi jövedelemadó összegére tekintettel nem követett el bűncselekményt. [45] A fentiekre tekintettel a Kúria a terheltet az ellene a Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette miatt emelt vád alól a Be. 566. §

(1)bekezdés a) pontjában írt okból - bűncselekmény hiányában - felmentette. [46] 5. A Kúria a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta és megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróság a a Be. 649. §

(2)bekezdésében nevesített eljárási szabálysértést nem vétett. [47] A kifejtettek alapján a Kúria - a Be. 660. §

(1)bekezdés alapján tanácsülésen, a Be. 656. §

(1)bekezdés szerinti összetételben eljárva, a Veszprém Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott és - a Be. 662. §

(2)bekezdés a) pontja alapján - a megtámadott végzést megváltoztatta annyiban, hogy a terheltet az ellene a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette; egyebekben - a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján - hatályában fenntartotta. [48] A Be. 653. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. Az ítélet ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. [49] Az ítélet felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. [50] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
2. §

(6)és

(7)bekezdésén alapul azzal, hogy azt a Kúria - a Be. 656. §

(4)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. november
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A Kúria Bfv.I.403/2019/
3. számú - a Veszprémi Járásbíróság 1.Bpk.1085/2015/
4. számú végzését megváltoztató - ítélete
5. november
6. napján jogerős. Budapest,
7. november
8. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő