A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat megváltoztatása tanácsülésen. A másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom megsértésével változtatta meg az elsőfokú ítéletet. Kúria ítélet Az ügy száma: Bfv.I.456/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt a tanács elnöke Dr. Gimesi Ágnes előadó bíró Dr. Domonyai Alexa bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: járművezetés ittas állapotban vétsége Terhelt(ek): terhelt Első fok: Szigetszentmiklósi Járásbíróság 4.B.158/2018/
- számú ítélet
- április 25., tárgyalás Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék 2.Bf.559/2018/
- számú ítélet,
- december 11., tanácsülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Pest Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szigetszentmiklósi Járásbíróság 4.B.158/2018/
- számú, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 2.Bf.559/2018/
- számú ítéletét megváltoztatja, a terhelt büntetését 90 (kilencven) nap elzárásra enyhíti. Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. [1] A Szigetszentmiklósi Járásbíróság a
- április
- napján kihirdetett 4.B.158/2018/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés]. [2] Ezért őt - mint visszaesőt, halmazati büntetésül - két év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és három év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, egyben megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a terhelt a büntetés háromnegyed részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költség viseléséről. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a védő által bejelentett fellebbezés folytán a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- december
- napján meghozott 2.Bf.559/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a szabadságvesztés büntetés tartamát egy év tíz hónapra enyhítette és mellőzte annak próbaidőre történő felfüggesztését; a büntetést a terhelttel, mint többszörös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak; a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjára vonatkozó rendelkezésből mellőzte a „szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén", illetve a „legkevesebb 3 hónap kitöltésére" vonatkozó részt; egyebekben a járásbíróság ügydöntő határozatát helybenhagyta. II. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Pest Megyei Főügyészség a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítvány a
- évi IX. törvény (Be.) 649.§
(2)bekezdés e) pontjában meghatározott okból. [5] Felülvizsgálati indítványában kifejtette, hogy a Szigetszentmiklósi Járásbíróság a büntetés kiszabása során nem vette figyelembe, hogy a terhelt cselekményét a Ráckevei Járásbíróság 4.B.492/2014/
- számú, illetve a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.24/2015/
- számú határozatával jogerősen kiszabott 2 év 10 hónap - mint többszörös visszaesővel szemben kiszabott fegyházbüntetés kiszabása után, úgy követte el, hogy a büntetés kitöltésétől számított 3 év nem telt el, így a terhelt többszörös visszaesőnek minősül. Így az elsőfokú bíróság ítéletében a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt kizáró rendelkezés ellenére került sor a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. [6] A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a járásbíróság törvénysértően kiszabott büntetését észlelte, ezért a szabadságvesztés büntetés tartamának kisebb mértékű enyhítése mellett a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. [7] A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság által kiszabott büntetés a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában a Be. 595. §
(4)bekezdés c) pontja értelmében súlyosítási tilalomba ütközik. [8] A Pest Megyei Főügyészség hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság álláspontjával szemben a súlyosítási tilalom a törvénysértő büntetés esetén is irányadó, az kizárólag felülvizsgálati eljárásban orvosolható. [9] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §
(2)bekezdése alapján a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.559/2018/
- számú ítéletét változtassa meg és a terheltet a Btk.
- §
(1)bekezdése alapján ítélje elzárásra, egyebekben a támadott ítéletet hatályában tartsa fenn. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.344/2019/
- számú átiratában a Pest Megyei Főügyészség indítványát fenntartotta, azzal a pontosítással, hogy az irányadó tényállásra vonatkozó részből a kilégzett levegő alkohol mérő berendezés által mért értékek felsorolásából mellőzte az „ezrelék" feltüntetését. Egyben indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványban foglaltak szerint a megtámadott határozatokat változtassa meg, egyebekben azokat hatályukban tartsa fenn. [11] A terhelt és védője a felülvizsgálati indítványra és a Legfőbb Ügyészség indítványára nem tett észrevételt. III. [12] A Pest Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa az alábbiak szerint alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely csak a Be.
- § a), b) és c) pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és a Be.-ben meghatározott feltételek szerint vehető igénybe. [14]
- A Be.
- § b) pontjára tekintettel a Be.
- §
(2)bekezdése kimerítő jelleggel felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. [15] A Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontja értelmében felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. [16] A felülvizsgálati indítványt főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. §
(2)bekezdés]. Az elsőfokú ítélet meghozatalakor az
- évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (továbbiakban: korábbi Be.), míg a másodfokú bíróság felülbírálatakor (tanácsülés időpontjában) a
- évi XC. törvény a büntetőeljárásról volt hatályos. [17]
- A jogerős ítéletben megállapított és így a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt által elkövetett bűncselekmények elkövetési ideje
- március
- és
- március
- napja. [18] A Kúria az eljárás iratai alapján azt észlelte, hogy a terheltet a Ráckevei Járásbíróság
- november
- napján meghozott 4.B.492/2014/
- számú ítéletével, illetve a Budapest Környéki Törvényszék
- március
- napján meghozott és jogerőre emelkedett 3.Bf.24/2015/
- számú határozatával - mint többszörös visszaesőt - lopás bűntette és más bűncselekmények miatt két év tíz hónap fegyházbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt a szabadságvesztés büntetésből
- február
- napján szabadult (terhelt Szigetszentmiklósi Járásbíróság 4.B.158/2018/
- számú ítélet
- oldal
- bekezdés és 4.B.158/2018/
- szám alatti erkölcsi bizonyítvány). Erre figyelemmel törvénysértően szabott ki az elsőfokú bíróság végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetést; míg a másodfokú bíróság ugyancsak törvénysértéssel súlyosította azt végrehajtandó szabadságvesztésre. [19]
- A súlyosítási tilalom alapszabályát a Be.
- §
(1)bekezdése tartalmazza: e szerint az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A súlyosítási tilalomra vonatkozó szabályozás keretében a Be. 595. §
(4)bekezdése tételes, kimerítő jellegű, negatív felsorolással határozza meg - terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában - az elsőfokú ítélet által alkalmazott szankció megváltoztatásának korlátját (EBH 2018.B.14.). [20] A súlyosítási tilalom a büntetőeljárás garanciális szabálya, amely - a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában - a másodfokú bíróság számára kötelezően előírja, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetőjogi szankcióval mit nem tehet, ezzel biztosítva, hogy a terhelt és a védő ügyészi fellebbezés hiányában kockázat nélkül élhessen a jogorvoslati jogával. [21] E szabályozásból az is következik, hogy ami nem ütközik a kimerítő jellegű, negatív felsorolásba az alkalmazható, még abban az esetben is ha az a terhelt terhére történő megváltoztatást eredményez (EBH 2018.B.14.). [22] A Be. 595. §
(4)bekezdése értelmében a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki
- a)büntetést azzal szemben, akinek az ügyét elsőfokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,
- b)elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem,
- c)felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést,
- d)végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem,
- e)az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,
- f)az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,
- g)lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem. [23] A Be. nem szabályozza, de a Be. 595. §
(1)bekezdéséből egyértelműen következik, hogy a súlyosítási tilalomba ütközik az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés, vagy intézkedés tartamának megemelése is. Így a súlyosítási tilalom a büntetőjogi szankciók vonatkozásában az azonos büntetési nemen belüli súlyosítás és az eltérő büntetési nemek egymással, valamint az intézkedés büntetésre való felváltásának tilalmát jelenti (EBH 2018.B.14.). [24] Mindezek alapján nem eredményezi a súlyosítási tilalom megsértését a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés megváltoztatása (BH 2005.130.), a szabadságvesztés súlyosabb végrehajtási fokozatának megállapítása vagy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének törvényes mértékre való megemelése. Így súlyosítási tilalom megszegése nélkül is alkalmazhat a fellebbviteli bíróság a terhelt számára hátrányosabb jogkövetkezményt a terhelt terhére bejelentett jogorvoslati indítvány hiányában (EBH 2018.B.14.). [25] 4. Jelen eljárásban a másodfokú bíróság helyesen észlelte, hogy a terhelttel szemben az elsőfokú bíróság törvénysértő büntetést szabott ki. Helytállóan állapította meg, hogy a terhelt a terhére rótt bűncselekményeket a Btk. 459. §
(1)bekezdés
- pont b) alpontja alapján többszörös visszaesőként követte el, így a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztésére nincs törvényes lehetőség és a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata a Btk. 37. §
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerint törvényesen fegyház. [26] 5. Az elsőfokú ítélet kihirdetése és a jogorvoslati jog bejelentésekor a korábbi Be. volt hatályban, azonban az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra figyelemmel helyesen állapította meg a Budapest Környéki Törvényszék, hogy a felülbírálat terjedelmére a Be. 590. §
(1)és
(2)bekezdése az irányadó. [27] A Be. 595. §
(4)bekezdés c) pontja értelmében súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést. [28] Így a Budapest Környéki Törvényszék - a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában - a súlyosítási tilalom megszegésével szabott ki a terhelttel szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés helyett rövidebb tartamú végrehajtandó szabadságvesztés büntetést. [29] A másodfokú bíróság azon érvelése, hogy a súlyosítási tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha az elsőfokú bíróság az anyagi jogszabályok megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést, téves. [30] Ilyen esetben ugyanis a terhelt terhére nem végezhető el a törvénysértő büntetés korrekciója. [31] A terhelt terhére vonatkozó fellebbezés hiányában érvényesült a súlyosítási tilalom. Így a másodfokú bíróságnak kizárólag arra nyílt lehetősége, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés törvénysértő jellegét megállapítsa, vagy azt a terhelt javára megváltoztatva enyhítse amennyiben a büntetéskiszabási körülmények erre lehetőséget adnak. [32] Abban az esetben azonban, ha a másodfokú bíróság nem lát lehetőséget a büntetés enyhítésére, csak arra van lehetősége, hogy a törvénysértő joghátrányt kiszabó ítéletet helyben hagyja, és a Be. 651. §
(4)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló törvénysértésről [Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja] a legfőbb ügyészt tájékoztassa a rendkívüli jogorvoslati eljárás indítványozása érdekében. [33] A Kúria megjegyzi, hogy a Be. 590. §
(2)bekezdése, valamint a korlátozott felülbírálat esetén s Be. 590. §
(5)bekezdés d) pontja sem írja felül a garanciális szabályként megfogalmazott súlyosítási tilalomra vonatkozó szabályozást. E jogszabályi rendelkezések kizárólag akkor teremtik meg a törvénysértő büntetés megváltoztatásának lehetőségét, ha az nem ütközik a súlyosítási tilalomba. A másodfokú bíróság ezért az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében - a fenti jogszabályi felhatalmazás alapján - végzett felülbírálat esetében sem változtathatja meg vádlói fellebbezés hiányában - a terhelt terhére a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezést. A súlyosítási tilalom tehát minden esetben érvényesül. [34] A Kúria ezért osztotta a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének álláspontját abban, hogy a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában a törvénysértő büntetés orvoslására a rendkívüli jogorvoslat, a felülvizsgálat lett volna a nyitva álló lehetőség. [35] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság a Be. 594. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti előírás, a súlyosítási tilalom megsértésével változtatta meg az elsőfokú ítéletet és szabott ki a terhelttel szemben az elsőfokú ítéletnél rövidebb tartamú, de végrehajtandó szabadságvesztés büntetést. [36] 6. A fent kifejtettek tükrében a Kúria a Be. 662. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozott. [37] A jogerős ítéletben megállapított minősítés alapján, a halmazati szabályokra figyelemmel a büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 81. §
(1)és
(2)bekezdés, 236. §
(1)bekezdés]. [38] A Kúria osztotta a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének álláspontját abban, hogy a Btk. 33. §
(4)bekezdése alapján a terhelttel szemben a Btk. 46. §
(1)bekezdésében meghatározott elzárás büntetés kiszabására lehetőség van. [39] Az alapügyben meghozott első-, és másodfokú ítéletben helyesen megállapított bűnösségi körülmények alapján a Kúria a többszörös visszaeső terhelttel szemben az elzárás büntetés tartamát - az idézett jogszabályi rendelkezésre figyelemmel - a törvényi maximumban állapította meg. IV. [40] A Kúria a Be. 659. §
(5)bekezdése alapján hivatalból lefolytatott vizsgálata eredményeként megállapította, hogy az alapügyben eljárt bíróság a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést nem vétett. [41] Mindezek alapján a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdés szerint tanácsülésen a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatta és a törvénynek megfelelő határozatot hozott, melyben - a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat egyéb rendelkezéseinek hatályában fenntartásával [Be. 660. §
(1)bekezdés b) pont] - a terhelt büntetését negyven nap elzárásra enyhítette. [42] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. [43] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. Az ítélet ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. [44] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul azzal, hogy - a Be. 656. §
(4)bekezdése szerint - az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- október
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A Kúria Bfv.I.456/2019/
- számú ítélete
- október
- napján jogerős és végrehajtható. Budapest,
- október
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő