← Magyarország

Gfv.30519/2018/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A deviza alapú szerződés lényeges tartalmi elemeit a szerződés tartalmazta.

  1. IV. Tv.
  2. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.519/2018/
  3. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Csesznok Judit Anna előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Gyulai Sándor Csaba ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Vitári Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Balogh István ügyvéd A per tárgya: szerződés létre nem jöttének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.466/2018/
  4. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Törvényszék 5.P.20.259/2018/
  5. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a szerződés létre nem jöttével kapcsolatos rendelkezése tekintetében hatályában fenntartja, ezt meghaladóan a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen alperesnek 59.690 (ötvenkilencezer-hatszázkilencven) felülvizsgálati eljárási költséget. meg az forint Megállapítja, hogy a le nem rótt 463.100 (Négyszázhatvanháromezeregyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes, mint Adós és az alperes, mint Bank
  6. március
  7. napján CHF alapú elszámolással lakásvásárlás céljára kölcsönszerződést (továbbiakban a kölcsönszerződés) kötöttek. A kölcsönszerződés 1.
  8. pontja egyebek mellett tartalmazta, hogy a Bank az Adós részére 33.518,- CHF svájci frank összegű kölcsönt bocsát rendelkezésre tekintettel az Adós azon igényére, hogy a szerződés I/
  9. pontjában meghatározott célra 4.631.000 forint iránti finanszírozási igényét a Bank kifejezetten CHF elszámolással elégítsen ki. Az Adós elfogadta azon tényt, hogy a nyilvántartásba vett devizaösszeg a jelen szerződés megkötése, valamint a folyósítás időpontja közti időszak alatt bekövetkezhető árfolyamváltozás miatt a finanszírozási igényhez képest 15 %-kal növelt mértékben került megállapításra. Ezen összeg tájékoztató jellegű, a tartozás tényleges összege a II/
  10. pontban írtak szerint kerül megállapításra. [3] A kölcsönszerződés I.
  11. pontja szerint a Bank a kölcsönt 300 hónap futamidőre nyújtja, melyből 60 hónap a türelmi idő. [4] A II/
  12. pont szerint a Bank a kölcsönt forintban folyósítja, de ezt a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott és a Bank Hirdetményében megjelent deviza vételi árfolyamon kiszámított CHF összegben tartja nyilván. [5] A III.1 pont alapján az adós az igénybe vett kölcsön összege után jelen szerződés alapján kamatot és kezelési költséget köteles fizetni. A türelmi idős konstrukció esetén a türelmi idő alatt a folyósított kölcsönösszeg után kizárólag kamat és kezelési költség fizetése történik. A tőke törlesztése a türelmi idő leteltét követően kerül sor. [6] A kölcsönszerződés III.
  13. pontja szerint a kölcsön éves kamatlába a folyósítás időpontjában a Hirdetményben megállapított érték, melyet a Bank a szerződéskötés napjára vonatkozóan tájékoztató jelleggel közöl; a kamatláb évi 3,99%. A kölcsön kamatlába kamatperiódusonként változó, de kamatperióduson belül állandó. [7] A kölcsönszerződés III.
  14. pontja értelmében a kölcsön teljes hiteldíjmutatója 5,62 %. [8] Az adós a kölcsönszerződés VIII.
  15. pontjában kinyilvánította, hogy a bank Üzletszabályzatának és Hirdetményének rendelkezéseit megismerte és azokat magára nézve kötelezőnek fogadta el. [9] A felek
  16. március
  17. napján jelzálogszerződést is kötöttek, amellyel a kölcsön biztosítékaként jelzálogjogot alapítottak az alperes javára a felperes tulajdonában lévő ingatlanra. [10] A hitelt az alperes
  18. március 22-én folyósította, a hitel összege a folyósításkori árfolyam figyelembe vételével 28.099,02 CHF volt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [11] A felperes módosított keresetében elsődlegesen a kölcsönszerződés és a zálogszerződés létre nem jöttének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felek között nem volt konszenzus, hiszen a megállapodásuk nem terjedt ki a kölcsönösszeg, valamint a törlesztőrészletek összegének és esedékességének meghatározására, továbbá az írásba foglalt szerződés befektetési elemet is tartalmaz, ilyen jellegű megállapodást azonban ő nem akart kötni. [12] A másodlagos keresete annak megállapítására irányult, hogy a kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés semmis a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
  19. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
  20. §-a

(1)bekezdésének a),
  1. b)
  2. c)és
  3. e)pontjai alapján. [13] A felperes harmadlagos keresetében annak megállapítását kérte, hogy a felek közötti kölcsön- és jelzálogszerződés semmis azon okból, hogy az alperes nem adott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatra vonatkozóan. E körben hivatkozott a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek tisztességtelenségéről szóló 2/2014 Polgári jogegységi határozatban (a továbbiakban: 2/2014 PJE határozat), a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 205. §-ában, 239. §
(2)bekezdésében, az rHpt. 203. §
(1),
(6)és
(7)bekezdésében foglaltakra. [14] Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a kölcsönszerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítását, továbbá az alperes kötelezését kérte 1.139.399,59 Ft megfizetésére. [15] Az alperes érdemi ellenkérelme a felperesi kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet [16] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [17] Döntését azzal indokolta, hogy az Üzletszabályzat és a Hirdetmény az rPtk. 205/B. §-ának
(1)bekezdése alapján a kölcsönszerződés részévé vált, hiszen a megállapodás VIII.
  1. pontja, valamint a kihallgatott banki ügyintéző tanúvallomása alapján biztosított volt a felperes számára az, hogy az Üzletszabályzat tartalmát és a Hirdetményt megismerje, ezen általános szerződési feltételeket pedig írásban, valamint - a törlesztés megkezdésével - ráutaló magatartással is elfogadta. Erre is tekintettel a felperes kölcsönszerződés létre nem jöttének megállapítására irányuló elsődleges keresete nem volt alapos, mert a felek megállapodása kiterjedt a kölcsönszerződés létrejöttéhez szükséges valamennyi kérdésre. A kölcsönösszeg a szerződés I.
  2. és II.
  3. pontjai alapján annyi svájci franknak felelt meg, amennyit 4.631.000 Ft a bank által a folyósítás idején alkalmazott deviza vételi árfolyam alapulvételével ért. A szerződés tartalmazta a törlesztőrészletek összegét (IV.
  4. pont) és esedékességét (IV.
  5. pont), valamint a devizaalapúságban történt megállapodást is. Kifejtette, az a tény, hogy a kölcsönnyújtásra devizaalapon került sor, a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdések tárgyában a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében meghozott 6/
  6. Polgári jogegységi határozat (a továbbiakban: 6/2013 PJE határozat)
  7. pontjához fűzött indokolás alapján befektetési szolgáltatásként nem értelmezhető, ez ugyanis csupán egy elszámolási mód, így a felek megállapodása a felperes érvelésével szemben nem tartalmaz befektetési elemet, ezért az az írásba foglalt tartalommal létrejött. [18] A másodlagos és harmadlagos keresetet is alaptalannak találta az ítéletben kifejtett okokból. [19] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján helybenhagyta. [20] A fellebbezés kapcsán csak kiemelte, hogy fellebbezésében tévesen hivatkozott arra a felperes, miszerint az Üzletszabályzat és a Hirdetmény elfogadását tartalmazó szerződési kikötés tisztességtelen. A felperes a per során maga is elismerte: a szerződéskötés előtt a megállapodás valamennyi rendelkezését átbeszélték az alperes ügyintézőjével (5.P.20.213/2016/
  8. jegyzőkönyv
  9. oldalának
  10. bekezdése), így a megbeszélés kiterjedt erre a szerződési kikötésre is. Ez alapján a felperesnek lehetősége volt eldönteni azt az egyszerű ténykérdést, hogy valóban megismerte és elfogadta-e az Üzletszabályzat és a Hirdetmény rendelkezéseit, vagy nem. Azon érvelés, amely szerint a felperes az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt tévesen a kölcsönszerződés mellékleteivel azonosította, nem elfogadható, hiszen a kölcsönszerződés utolsó oldala egyértelműen felsorolja, hogy milyen okiratok képezik annak mellékletét, ezeket az okiratokat pedig egy kellő gondossággal eljáró fogyasztó a mellékletek elnevezése és tartalma alapján sem keverhette össze az Üzletszabályzattal és a Hirdetménnyel. E kikötés nem sérti a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét, így nem minősül tisztességtelennek (EBH2011.2413). E körben több uniós irányelvre és az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) joggyakorlatára is utalt. [21] A jogerős ítélet szerint köztudomású tény, hogy a perrel érintett megállapodás megkötésének idején tömegesen jöttek létre devizaalapú kölcsönszerződések, a devizaalappal kapcsolatos általános szerződési feltételek nem tértek el a szokásos szerződési gyakorlattól, így azok külön figyelemfelhívó tájékoztatás nélkül is a szerződés részévé váltak. Az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt a feleknek nem kellett aláírniuk (1/
  11. PJE indokolása III.1.b) pontjának utolsó mondata). [22] A kölcsönszerződés I.1., II.1., IV.3 és IV.4 pontjai együttes értelmezésével az 1/
  12. PJE határozatnak megfelelően tartalmazza a kölcsönösszeget: ez annyi svájci franknak felel meg, amennyit 4.631.000 Ft a bank által a folyósítás idején alkalmazott deviza vételi árfolyam alapulvételével ért. A felek megállapodása kiterjedt arra is, hogy az alperes svájci frank elszámolás mellett, azaz „deviza alapon" nyújtson kölcsönt a felperes részére, mindez ugyanis a kölcsönszerződés I.1., II.1., IV.
  13. és VII.
  14. pontjaiból egyértelműen kitűnik. [23] A másodfokú bíróság a felperes másodlagos és harmadlagos keresetét az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően alaptalannak találta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [24] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben elsődlegesen - tartalma alapján - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítéletek megváltoztatásával felperes keresetének való helytadást, másodlagosan a hozott ítéletek hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kezdeményezte. [25] Felülvizsgálati kérelmében anyagi jogszabálysértésként az rHpt.
  15. §
(1)és
(2)bekezdését, 213. §
(1)bekezdés a),
  1. b)c), d), és
  2. e)pontját, 203. §
(1),
(6),
(7)bekezdését, az rPtk.
  1. §-át, 205/B. §,
  2. §
(2)bekezdését,
  1. §-át, 209/A. §-át,
  2. §
(1),
(2)bekezdését,
  1. §-át, a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999.(II.5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
  2. §
(1)bekezdés
  1. j)pontját, 2. §
  2. b)pontját, valamint a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv (továbbiakban: irányelv) 20. preambulum bekezdését, 4. cikkének
(1),
(2)bekezdését, 3. cikkének
(1)bekezdését, 6. cikkének
(1)bekezdését jelölte meg. [26] Hivatkozott arra, hogy az eljárt bíróságok a tényállást hiányosan, iratellenesen állapították meg és elmulasztották az EUB C-38/17, C51/17, C-118/17., C-126/17, 186/17, C-483/
  1. számú a tagállami bíróságokra kötelező ítéleteinek az értelmezését, amely abszolút eljárási szabálysértés és hatályon kívül helyezési ok. [27] Az Üzletszabályzat és a Hirdetmény szerződés részévé válása körében tett ítéleti megállapítások a felperes álláspontja szerint sértik az rPtk.
  2. §-át, 205/A. §-át,
  3. §-át, 209/A. §-át,
  4. §-át, az rHpt.
  5. §
(1),
(2)bekezdésének és a Korm. rendelet 1. §
  1. j)pontja és 2. §
  2. d)pontját, valamint az irányelv 20. preambulum bekezdését. [28] Téves az a jogerős ítéleti megállapítás, hogy a kölcsönszerződés VIII.12 pontjában foglaltakkal az Üzletszabályzat és a Hirdetmény a megállapodás részévé vált az rPtk. 205/B. §
(1)bekezdése alapján. Továbbra is fenntartotta, hogy az alperes kötelezettsége lett volna mindezek bizonyítása és az alperes ezen kötelezettségének nem tett eleget. Az EUB C-51/
  1. számú ítélet 75.,
  2. pontjára hivatkozva kifejtette, hogy az Üzletszabályzatot a szerződés megkötése előtt kell a fogyasztóval megismertetni, hogy megalapozott döntést tudjon hozni a szerződés megkötését illetően. A szerződés azt tartalmazza, hogy a szerződés aláírásakor ismerheti meg a felperes az üzletszabályzat rendelkezéseit, amely sérti az irányelv
  3. preambulum bekezdésében foglaltakat. Az Üzletszabályzat és a Hirdetmény elfogadásáról rendelkező szerződéses pont erre tekintettel semmis. [29] Álláspontja szerint az EUB C-51/
  4. ítélete alapján a 6/2013 PJE határozat nem vehető figyelembe, mivel egyrészt az a szerződés megkötését követően keletkezett, másrészt a fogyasztó jogait csorbítja, ezért az Európai Unió magas szintű fogyasztóvédelmi céljának elérését akadályozza, vagy ilyen hatása van akkor, amikor ezen jogegységi határozatra hivatkozva kívánja a másodfokú bíróság az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt a szerződés részévé tenni, szemben a már hivatkozott C-51/
  5. EUB ítélet értelmezésével, amely kizárt rendelkezésnek minősíti a 6/
  6. polgári jogegységi határozatot. [30] A Korm. rendelet
  7. § j) pontja és
  8. § d) pontja körében előadta, hogy bár ezen hivatkozásait a
  9. február 9-én kelt beadványa tartalmazta és ott részletesen kifejtésre került, hogy a kölcsönszerződés részévé válásának bizonyítására vonatkozó bizonyítási teher meghatározásával kapcsolatos hivatkozása tárgyában egyik bíróság sem hozott döntést és indokolást sem tartalmaztak a határozatok arra vonatkozóan, hogy miért nem fordítja meg a bizonyítási terhet a szabványzáradék, holott a C51/
  10. számú ítéleti értelmezés az eljáró bíróságok számára kötelezővé teszik a szerződés valamennyi rendelkezése tisztességtelenségének vizsgálatát. [31] A szerződés létre nem jöttének megállapítása iránt előterjesztett kereset kapcsán a felperes az rPtk.
  11. §-a, 205/A. §,
  12. §-a, 209/A. §-a,
  13. §-a, az rHpt.
  14. §
(1),
(2)bekezdésének és a Korm. rendelet 1. §
  1. j)pontja és 2. §
  2. d)pontja, az Irányelv 20. preambulum bekezdésének, a 3. cikkének, 4. cikkének
(2)bekezdésének és az EUB C-51/17 ítéleti értelmezésnek a sérelmét állította. [32] E körben fenntartotta a perben már korábban előadottakat. Egyben utalt arra, hogy a szerződéskötés időpontjában a szerződés azért nem jöhetett létre, mert ekkor még a szerződési feltételek számszaki tartalma ismeretlen volt, így mind az rPtk.
  1. §, mind az rHpt.
  2. § által megkívánt lényeges elemek tekintetében nem állt fenn a felek konszenzusa. [33] A felperes felülvizsgálati kérelmében hosszasan érvelt amellett, hogy a perbeli szerződés jogszabályba ütközik, illetve az árfolyamkockázatról történt tisztességtelen tájékoztatásra tekintettel semmis. [34] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. A Kúria döntése és jogi indokai [35] A Kúria az érdemben felülbírálható részében a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
  4. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [36] A felperes elsődleges keresetében a szerződés létre nem jöttének megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy a felek között konszenzus nem jött létre a kölcsönösszeg, a kamat, a törlesztő részletek megfelelő meghatározása hiányában. [37] A Kúria e körben utal arra, hogy a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
  1. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
  2. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.)
  3. §-a ilyen tartalmú kereset előterjesztését nem zárja ki, ha annak az rPp.
  4. §-ában meghatározott feltételei fennállnak. A felperes keresete megállapítási keresetként került előterjesztésre, sem a kereseti, sem a felülvizsgálati kérelme akként nem értékelhető, értelmezhető, hogy az a másodlagos és a harmadlagos kereseti kérelemben megjelölt 1.139.399,59 Ft marasztalási összeg mint jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésére irányulna, az kizárólag a másodlagos és harmadlagos érvénytelenségi keresethez kapcsolódóan előterjesztett jogkövetkezményi keresetnek minősül. [38] A Kúria egyetértett a perben eljárt bíróságok azon egyező álláspontjával, hogy a felek között a kölcsönszerződés az rPtk.
  5. §-a alapján létrejött, mivel a szerződés a deviza alapú kölcsönszerződés lényeges tartalmi elemeit tartalmazza, így kiszámítható módon a kölcsön összegét, a törlesztő részletek alakulását, az induló kamatot, a futamidőt, valamint az irányadó devizanemet. A fenti megállapítás feltételezi, hogy a felperes előtt az alperesnek a szerződéskötés idején hatályos Hirdetménye ismert volt. [39] E kérdéssel összefüggésben a felperes felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy az Üzletszabályzatot, illetve a Bank Hirdetményét nem ismerte meg, illetve a kölcsönszerződés VIII.
  6. pontja tisztességtelen. [40] A perben eljárt bíróságok egyezően, a bizonyítékok mérlegelésével akként foglaltak állást, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, miszerint - szemben a szerződésben írtakkal és a tanúvallomásban elhangzottakkal - az Üzletszabályzatot, Hirdetményt nem ismerte meg. A jogerős ítéletben ezzel kapcsolatosan kifejtett jogi álláspont felülmérlegelését önmagában már az is kizárja, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében az rPp.
  7. §
(3)bekezdésének,
  1. §-ának és
  2. §
(1)bekezdésének megsértését nem állította. Az rPp. 272. §
(2)bekezdése és az azt értelmező a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
  1. (II.15.) PK vélemény alapján a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme többek között a megsértett jogszabályhely megjelölése, amely e körben elmaradt, így nem tette lehetővé a fenti mérlegeléssel megállapított tényállás felülmérlegelését. [41] A szerződés VIII.12 pontjának tisztességtelen voltára történt hivatkozás körében a Kúria utal arra, hogy amennyiben a rendelkezés tisztességtelenség miatti semmissége megállapítható lenne, az nem a szerződés létre nem jöttét, hanem annak rPtk.
  2. §
(2)bekezdése értelmében a teljes érvénytelenségét eredményezhetné, ha a szerződés a kihulló rendelkezés nélkül nem lenne teljesíthető. A szerződés érvénytelenségének vizsgálatát pedig az adott tényállás mellett a később kifejtettek szerint az eljárási szabályok kizárják. [42] A Kúria megítélése szerint tehát a perben eljárt bíróságok azon álláspontja, hogy a kölcsönszerződés létrejött, helytálló, a kölcsön folyósítását és a törlesztés megkezdését követően évekkel később arra hivatkozni, hogy a szerződés nem jött létre a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból alappal nem lehet. A Kúria azonban utal arra is, hogy a kölcsönszerződés létre nem jöttének megállapítására irányuló kereset tekintetében vizsgálni kellett volna, hogy a megállapítási kereset rPp. 123. §-ában foglalt konjunktív eljárásjogi feltételei fennállnak-e. Ennek elmaradása az adott ügyben az adott tényállás mellett azonban az elsődleges kereset tárgyában hozott érdemi döntést (a kereset elutasítását, illetve annak helybenhagyását) nem befolyásolta (rPp. 275. §
(3)bekezdés). [43] A felperes másodlagos és harmadlagos keresetében arra hivatkozott, hogy a kölcsönszerződés az rHpt. különböző rendelkezéseibe ütközően semmis, illetve az árfolyamkockázatról történt tájékoztatás tisztességtelen voltára tekintettel az árfolyamkockázatot nem ő viseli. E körben a kölcsönszerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítását és az alperes 1.139.399,59 Ft megfizetésére kötelezését kérte. [44] E kérelmek tekintetében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának feltételei nem állnak fenn, ugyanis az rPp. 271. §
(2)bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a hárommillió forintot nem haladja meg. A másodlagos és harmadlagos kereset esetében ugyanis keresethalmazatról nincs szó. Ez esetben az rPp. 24. §
(1)bekezdése alapján a pertárgyértéket a marasztalásra irányuló jogkövetkezményi kereset alapján kell számítani, így a felülvizsgálati eljárásban vitatott értéknek a marasztalás összegeként megjelölt 1.139.399,59 Ft minősül, amely az rPp. 271. §
(2)bekezdésében meghatározott összeget nem éri el. Erre tekintettel e körben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 273. §
(2)bekezdés a) pontja alkalmazásával hivatalból elutasította. Tekintettel a vonatkozó felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálhatóságának kizártságára a felperes által indítványozott előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének megfontolása fel sem merülhetett. [45] A Kúria rendelkező rész szerinti döntése az rPp. 275.
(3)bekezdésében, illetve 273. §
(2)bekezdés a) pontjában írtakon alapul. Záró rész [46] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján a felperes köteles megfizetni az alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét az rPp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó rPp. 78. §
(1)bekezdése szerint. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység mérlegelésével a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdésének a) pontja és 4/A. §
(1)bekezdése alapján 2 óra alapul vételével határozta meg. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján az állam viseli. Az elsődleges kereset tekintetében a Kúria a pertárgy értékét az 5/
  2. Polgári jogegységi határozat megfelelő alkalmazásával a szerződéses érték figyelembe vételével határozta meg a perben eljárt bíróságok jogi álláspontjával egyezően. [47] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp.
  3. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [48] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el Budapest,
  1. október
  2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Csesznok Judit Anna sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.