A határozat elvi tartalma: A Kjt. szabályozása nem zárja ki, hogy a munkáltató az általános magatartási követelmények megtartása mellett a távollévő helyettesítését több határozott idejű jogviszonnyal, avagy több helyettesítő személy alkalmazásával biztosítsa. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.274/2018/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Viszló Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Viszló László ügyvéd, Az alperes: Az alperes képviselője: Bacsó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Bacsó József ügyvéd, A per tárgya: közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.811/2017/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.2804/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.811/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint és 13.500 (tizenháromezer-ötszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A 232.000 (kettőszázharminckettőezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az alperes határozott időre szóló kinevezéssel
- augusztus 25-től
- július 31-éig terjedő időre, ... fizetés nélküli szabadság miatti távolléte idejére tanító munkakörben alkalmazta a felperest. A kinevezési okmányban a felek rögzítették, hogy a felperes határozott időtartamra szóló foglalkoztatására legfeljebb
- július 31-éig kerül sor. A felperes a ... Általános Iskolában dolgozott, illetménye 290.100 forint volt. [2] ...
- szeptember 8-án kérte
- október 12-től
- április 27-éig a fizetés nélküli szabadság engedélyezését, majd
- március 14-én kérelmet terjesztett elő annak
- április 27-éig történő meghosszabbítására.
- február 6-ától - második gyermeke születésétől - a fizetés nélküli szabadsága megszüntetését indítványozta, majd
- július 22-én a gyermeke kétéves koráig,
- február 6-áig újabb fizetési nélküli szabadság iránti engedélyt adott be.
- február 10-én a fizetés nélküli szabadságot
- február 6-áig, gyermeke hároméves koráig kérte meghosszabbítani. ... [3]
- november 30-án
- december 22-től a fizetés nélküli szabadsága megszüntetését kérte azzal, hogy felhalmozott szabadságát e naptól vehesse igénybe annak érdekében, hogy a 2016/
- tanévben ismét munkába álljon. Az alperes
- június 11-én tájékoztatta a felperest arról, hogy határozott idejű kinevezése
- július 31-én lejár, majd
- augusztus 18-án adta át számára a jogviszonya megszűnésével kapcsolatos iratot, amelyben a megszűnés okaként a határozott idő lejártát tüntette fel. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes a módosított keresetében közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként 12 havi távolléti díja, azaz 3.481.200 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint esetében a munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény ( a továbbiakban:Kjt.)
- §
(2)bekezdését jogszabálysértően alkalmazta, mert határozott idejű foglalkoztatásának időtartamát nem igazította a helyettesített személy távollétéhez. A kinevezése részleges semmissége okán a bírói gyakorlat szerint közalkalmazotti jogviszonya határozatlan időre szólónak tekinthető, amelyet az alperes csak a felmentés szabályai szerint szüntethetett volna meg. A felperes másodlagosan az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére is hivatkozott. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [6] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.M.2804/2015/30. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a Kjt. 21. §
(2)bekezdése alapján a kinevezésnek nem tartalmi eleme a helyettesítés konkrét céljának megjelölése, e körben az Mt. 192. §
(1)bekezdése az irányadó. A perbeli esetben a kinevezés tartalmazta a felperes foglalkoztatására vonatkozó időszak naptári megjelölését, amely feltételt a felperes elfogadta. A helyettesített közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
- július 31-éig tartott, majd
- december 22-től került aktív állományba. [7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint a jogszabály nem kötelezi a munkáltatót arra, hogy a határozott időre szóló kinevezés a helyettes távollétének teljes időtartamára vonatkozzon. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, hogy a munkáltató a tartósan távollévő közalkalmazott helyettesítését kizárólag egy helyettessel lássa el, a helyettesítés pontos időtartama pedig nem minden esetben határozható meg. Mindezek alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság arra következtetett, hogy a felperes határozott idejű kinevezése nem ütközött jogszabályi előírásba. [8] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a felperes megalapozatlanul hivatkozott az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére, mert hogy a megszűnés jogcímére tekintettel az fel sem merülhetett, így a felperes azt sem valószínűsítette, hogy hátrány érte. Alaptalan volt az a felperesi állítás is, hogy őt üres álláshelyen alkalmazták. [9] A felperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék az 5.Mf.680.811/2017/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítését követően rögzítette, hogy a felperesi kinevezés tartalmazta a helyettesített személy nevét és azt a tényt, hogy a személy fizetés nélküli szabadsága miatt szükséges a helyettesítés. A kinevezés megjelölte a határozott időre szóló jogviszony utolsó napját
- július 30-t - ekként a határozott idő naptár szerinti megjelölésével nem sértett jogszabályt, figyelembe vette az Mt.
- §-ában rögzített magatartási alapelveket és érvényre juttatta az oktatási intézmények jogos igényét is. [10] A rendelkezésre álló peradatok alapján a másodfokú bíróság elsődlegesen annak tulajdonított jelentőséget, hogy a munkáltató a kinevezés időtartamának meghatározásakor figyelemmel volt az intézmény és a felperes érdekeire is. Annak ismeretében alkalmazta a felperest, hogy a helyettesített ... gyermeke kétéves koráig, azaz
- február 6-áig kívánt fizetés nélküli szabadságot igénybe venni, tehát várható visszatérése
- február 7-e volt. [11] Az alperes az Mt.
- §
(3)bekezdését is szem előtt tartva járt el, amikor nem a helyettesítendő közalkalmazott várható féléves távollétének idejére hanem egy teljes tanévre,
- július 31-éig alkalmazta a felperest. [12] A törvényszék megállapította, hogy a helyettesített közalkalmazott utóbb, a felperesi jogviszony fennállása alatt jelentette be, hogy a fizetés nélküli szabadságot mégis gyermeke hároméves koráig kívánja igénybe venni. Ilyen esetben azonban a jogszabály nem teszi a munkáltató kötelezettségévé a határozott idejű kinevezés módosításával a szerződéses időtartam meghosszabbítását. Nincs olyan tételes jogi szabály, amely erre kötelezné a munkáltatót. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását” és az alperes kereset szerinti marasztalását, valamint perköltség fizetésére kötelezését kérte, mivel álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kjt.
- §
(2)bekezdésében és az Mt. 6. §
(2)bekezdésében foglaltakat. [14] Előadta, hogy a kinevezése szerint őt az alperes helyettesítés céljából, ... fizetés nélküli szabadsága miatti távolléte idejére, legfeljebb
- július 31-éig alkalmazta. Ennek alapján amennyiben a megjelölt dátum előtt a helyettesített közalkalmazott munkába áll, akkor a jogviszony megszűnik. Az alperes eleve rosszhiszeműen járt el, mivel nem közölte a felperessel, hogy bár egy tanévre alkalmazza, a helyettesített személy előzetes jelzése szerint
- február 6-án munkába akar állni. Arra azonban nem került sor, a helyettesített személy
- július 31-ét követően is távol maradt, és később úgy szüntette meg a jogviszonyát, hogy az alperesi iskolában már nem végzett munkát. [15] A felperes álláspontja szerint az is jogszabálysértő, hogy a várható időtartamot nem a gyermek hároméves koráig, hanem a tanév lejártáig határozta meg a munkáltató. Ez a rendelkezés a kinevezés részleges semmisségéhez vezetett, azaz a felperes jogviszonyát csak a felmentés szabályainak betartásával lehetett volna megszüntetni. [16] A határozott idő alkalmazása nem lehetett próbaidő jogellenes meghosszabbítása, ennek ellenére az alperesi igazgató ezt a gyakorlatot folytatta. [17] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felperes tévesen hivatkozott az EBH.2009.
- számú elvi döntésre. Érvelése szerint a perbeli esetben a BH.2018.
- számú döntés alkalmazható, amelynek tényállása megegyezik a jelen per tényállásával. A Kúria döntése és annak jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [19] A közalkalmazotti jogviszony a Kjt.
- §
(1)bekezdésében foglalt főszabály szerint kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan időre jön létre. A Kjt. csak kivételesen és célhoz kötötten engedi meg a határozott időre szóló kinevezést a 21. §
(2)bekezdésében. E jogszabályi rendelkezés szerint határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt kizárólag helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető. [20] A fentiektől eltérő kérdés a határozott idejű jogviszony időtartama, illetve annak meghatározása. A perbeli esetben a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó Mt. 192.§
(1)bekezdésének megfelelően – amely szerint a határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni – a kinevezésben a felek pontos dátum megjelölésével rögzítették a szerződés lejártának időpontját. [21] Mivel a határozott idejű kinevezés célja és időtartama nem azonos, nem tekinthető jogszabálysértésnek, hogy a lejárati idő nem esett egybe a helyettesített személy távollétének idejével. A Kjt. 21. §
(2)bekezdésének rendelkezéséből ugyanis nem következik, hogy csak a helyettesített személy távollétének teljes tartamára lehet határozott idejű jogviszonyt létesíteni, és az sem, hogy csak egyetlen határozott idejű jogviszonnyal, avagy egyetlen személlyel lehet a helyettesítést megoldani (BH2018.91.). A törvényi szabályozás nem zárja ki, hogy a munkáltató az általános magatartási követelmények megtartása mellett a távollévő helyettesítését több határozott idejű jogviszonnyal, avagy több helyettesítő személy alkalmazásával biztosítsa. [22] A perbeli esetben a munkáltató a jogszabályban foglalt feltételeknek eleget tett, meghatározta, hogy a felperest ... helyettesítésére,
- július 31-ig terjedő időtartamra alkalmazza, majd a határozott idő lejártát követően közalkalmazotti jogviszonyának megszűnését a munkaügyi iratok kiadásával közölte. A jogszabályi rendelkezésekből nem következik, hogy a felperes alkalmazására a helyettesített személy távollétének teljes időtartamára kerüljön sor, ezért a felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott a kinevezés részleges semmisségére. [23] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [24] A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [25] A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- november
- . Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző