Mfv.10084/2018/4 – Kúria

(9)bekezdésében szabályozott jogkövetkezmény iránti igény a közalkalmazotti jogviszony fennmaradása esetén lehet megalapozott. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.084/2018/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Besze Katalin ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Halmos Péter ügyvéd A per tárgya: közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.006/2017/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.10/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.006/2017/
4. számú ítéletének azt a rendelkezését, mellyel az alperes 300.000 (háromszázezer) forint vezetői megbízás jogellenes megszüntetése jogcímén történő marasztalását mellőzte és a felperes erre irányuló keresetét elutasította hatályában fenntartja, a jogerős ítéletet egyebekben nem érinti. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a szociális munkás képesítéssel és egyetemi végzettséggel is rendelkező felperes
5. december 21-én családgondozó munkakörbe létesített közalkalmazotti jogviszonyt a ... Központtal, egyidejűleg ... Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megbízása alapján
6. december 16-tól
7. december 15-éig terjedő időtartamra – magasabb vezetői pótlék megállapításával egyidejűleg – a munkáltató vezetésére is megbízást kapott.
8. szeptember 13-án ... Város Önkormányzatának Képviselőtestülete
9. szeptember 15-étől kezdődően a felperest az intézmény keretében működő családsegítés szakfeladat szakmai vezetésével bízta meg. [2] A ...i Kistérség Önkormányzatai által 2005-ben létrehozott ... Központ Társulását létrehozó települési önkormányzatok 2015-ben úgy határoztak, hogy
10. december 31-ével a társulásból [3] [4] történő kiválást követően a társulási együttműködést megszüntetik. A társulásból való kiválás következtében ... Város Önkormányzata úgy határozott, hogy a korábban ellátott szociális és gyermekjóléti feladatairól
11. január 1-jétől egy másik társulás fenntartásában működő, a ...i Járáshoz tartozó településeken a ...i Szociális Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Egyesített Szociális Intézmény útján fog gondoskodni, és szakmai tekintetben önálló intézményi egységként családsegítő és gyermekjóléti központot hoz létre. A ...i Térségi Humán Szolgáltató Társulás határozata szerint a ... Központ megszüntetésével egyidejűleg a
12. december 31-ig ellátott feladatokat a ...i Szociális Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Egyesített Szociális Intézmény mellett a ... Intézmény látta el. A felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló ...i Térségi Humán Szolgáltató Társulás elnöke
13. december 7-én a felperest írásban tájékoztatta arról, hogy a munkáltató
14. december 31-ével jogutód nélkül megszűnik, ezért a felperes közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkáltatói jogutód nélküli megszűnés jogcímén
15. december 31-én megszűnik.
16. december 18-án a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedésével tájékoztatta a felperest arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonya a ...i Térségi Humán Szolgáltató Társulás 30/2015.(XI.25.) Tt. számú határozata alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló
17. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
18. §

(1)bekezdés c) pontja alapján

1. december 31-én megszűnik. A megszűnéssel egyidejűleg az okirat szerint a felperest 5 havi távolléti díjának megfelelő végkielégítés illeti meg. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [5] A felperes a módosított keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként a Kjt.
2. §

(3)bekezdése és a Kjt. 38. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a munka törvénykönyvéről szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
2. §

(4)bekezdése alapján 208.742 forintos távolléti díj figyelembevételével 835.000 forint, továbbá a Kjt. 23. §

(9)bekezdése alapján – magasabb vezetői megbízása jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként további 300.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [6] Álláspontja szerint korábbi munkáltatójának a ... Központnak az alperes jogutóda, így közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg, az erről szóló munkáltatói értesítés jogellenes volt. A munkajogi jogutódlásra tekintettel az alperesnek a vezetői megbízása visszavonása okán 6 havi vezetői pótlék összegét is meg kell fizetnie. [7] Az alperes az ellenkérelmében elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy jogutódlás nem állt fenn. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [8] A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2.M.10/2016/21. számú ítéletével kötelezte az alperest vezetői megbízás jogellenes megszüntetése jogcímén 300.000 forint, a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként 835.000 forint, továbbá 155.000 forint perköltség megfizetésére, megállapítva, hogy a feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a Kjt. 24. §

(3)bekezdése és az Mt. 36. §

(1)bekezdése, továbbá a 2001/23/EK irányelv 3. cikk

(1)bekezdésében foglaltak alapján a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokból arra a következtetésre jutott, hogy a ... Központ munkajogi jogutóda az alperes, a felperes közalkalmazotti jogviszonya ex lege a törvény erejénél fogva került át a jogutódhoz, ezért a felperes közalkalmazotti jogviszonyának a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére tekintettel történő megszüntetése jogellenes volt. Mindezek alapján az alperest az Mt. 82. §

(4)bekezdése alapján 835.000 forint távolléti díj megfizetésére kötelezte. [10] Alaposnak találta a felperesnek a Kjt. 23. §

(9)bekezdésére alapított kereseti kérelmét is, és a magasabb vezetői megbízás jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként az alperest 6 havi vezetői pótlék jogcímén további 300.000 forint megfizetésére kötelezte. [11] Az alperes fellebbezése alapján eljárt Szekszárdi Törvényszék a 10.Mf.20.006/2017/

1. számú ítéletével a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatta és az alperes 300.000 forint vezetői megbízás jogellenes megszüntetése jogcímén történő marasztalását mellőzve az erre irányuló keresetet elutasította, az alperes terhére megállapított perköltség összegét 130.000 forintra leszállította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [12] A törvényszék egyetértett az elsőfokú bíróságnak a nemzeti jogszabályokra, továbbá az Európai Unió bíróságának joggyakorlatára alapított érdemi döntésével. [13] Az összegszerű marasztalás körében a törvényszék az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást avval pontosította, hogy a jogviszony megszüntetésével egyidejűleg a felperes részére 5 havi távolléti díjának megfelelő végkielégítésként 1.293.710 forint, szabadságmegváltás jogcímén 8 munkanapra 98.568 forint, továbbá az alapilletmény figyelembevételével a fenntartó döntése alapján jutalom jogcímén 4 havi távolléti díjnak megfelelő 905.000 forint kifizetése történt meg. [14] A másodfokú bíróság megalapozottnak találta az alperes fellebbezését a magasabb vezetői megbízás jogellenes megszüntetése jogkövetkezménye körében. Álláspontja szerint a felperes esetében a vezetői megbízás visszavonásának minősül a munkáltatónak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről szóló írásbeli nyilatkozata, ami indokolást a munkáltatói jogutód nélküli megszűnésére utalással tartalmazott. Az indokolás valós, mert a munkáltató, mint jogalany valóban jogutód nélkül megszűnt, erre tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezetői megbízást írásban visszavonhatta. Az intézkedés ebből következően nem volt jogellenes, így a törvényszék az e körben előterjesztett felperesi keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását” kérte akként, hogy a Kúria kötelezze az alperest a magasabb vezetői megbízás jogellenes megszüntetése jogcímén 300.000 forint, valamint ezen összeg után az esedékesség napjától járó késedelmi kamata megfizetésére, mellőzve az alperes terhére elsőfokú ítéletben megállapított perköltség másodfokú ítélet szerinti leszállítását és marasztalja az alperest 27.500 forint másodfokú és 30.000 forint felülvizsgálati eljárási költségben. [16] Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Kjt.
2. §

(9)bekezdésébe, továbbá a Pp. 206. §

(1)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. Hivatkozása szerint ... Város Önkormányzata Képviselőtestülete a 471/2011.(XII.8.) Kt. számú határozatával bízta meg a ... Központ vezetésével

1. december 16-tól
2. december 15-éig terjedő időtartamra, amelyre a vezetői pótlék mértékét a pótlékalap 250 %-ában, azaz havi 50.000 forintban állapította meg. [17] Kereseti kérelme alapján az eljárt bíróság megállapították, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyát, mert az Mt.
3. §

(1)bekezdése alapján a munkáltató személyében jogutódlás történt. Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva a másodfokú bíróság a vezetői pótlék megfizetésére irányuló keresetét a Kjt. 23. §

(9)bekezdésébe ütközően utasította el. Iratellenesen állapította meg, hogy esetében a vezetői megbízás visszavonásának minősül a munkáltatónak a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről szóló írásbeli nyilatkozata, mivel a bíróságnak nem volt lehetősége a munkáltatói intézkedés kiterjesztő értelmezésére. A közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséről szóló irat a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetéséről intézkedett a munkáltató jogutód nélküli megszűnése jogcímén. Ezen iratban a munkáltató nem rendelkezett a vezetői megbízása visszavonásáról, ezért azt abba beleérteni nem lehetett. Ez az értelmezés a törvényszék részéről a Pp. 206. §

(1)bekezdésbe foglaltakat sérti. Tény, hogy az alperesi jogelőd a felperes vezetői megbízásának visszavonásáról nem rendelkezett és minthogy

1. december 31-éről
2. január 1-jére megtörtént a munkáltató személyében a jogutódlás, a felperes munkáltatója a jelen per alperese lett volna
3. január 1-től, vagyis felperes, mint magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott került volna az alperes munkavállalói állományába, ami az alperesi jogelőd munkáltató jogellenes intézkedése folytán nem valósulhatott meg. Ez a vélemény nem ellentétes az alperes fellebbezésében foglalt azon hivatkozással, mely szerint az intézmény akár jogutódlással, akár jogutód nélküli megszűnése esetén a vezetői beosztás megszűnik, ugyanis ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának intézkedni kellett volna a vezetői megbízás visszavonásáról indokolva azzal, hogy az intézmény vezetői beosztása, munkaköre megszűnt. Ennek hiányában a munkáltató intézkedése jogellenes, ezért a Kjt.
4. §

(9)bekezdése alapján a vezetői pótlék 6 havi összege megilleti. [18] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását, valamint a felperes felülvizsgálati perköltségben történő marasztalását kérte. A Kúria döntése és annak jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275. §

(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. [21] A perben rendelkezésre álló adatok alapján a munkáltató a vezetői megbízással rendelkező felperes közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére hivatkozással szüntette meg. A felülvizsgálati eljárásnak már nem volt tárgya a megszüntetés jogellenessége, a felperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a jogellenes megszüntetésre tekintettel a felperest megilleti-e a Kjt. 23. §

(9)bekezdésében szabályozott, a vezetői megbízás jogellenes visszavonásának esetére előírt jogkövetkezmény. [22] A Kjt. 23.§

(1)bekezdése szerint a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. [23] E jogszabályi rendelkezésből következően magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás kizárólag közalkalmazotti jogviszonyban álló személy részére, legfeljebb 5 éves időtartamra adható (Kjt. 23.§ .

(3)bekezdés) [24] A jogszabály azonban lehetőséget ad arra, hogy e magasabb vezetői, vagy vezetői megbízásról a közalkalmazott 2 hónapos lemondási idővel lemondjon, avagy a munkáltató azt írásban visszavonja, amely intézkedését a közalkalmazott kérelmére indokolnia kell. Ebben az esetben az érintett közalkalmazotti jogviszonya – az kinevezése szerinti munkakörben - fennmarad, kizárólag a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízása visszavonására kerül sor. [25] A perbeli esetben a felperes

1. december
2. napján létesített közalkalmazotti jogviszonya létrejöttével egyidejűleg
3. december 16-tól
4. december 15-éig kapott magasabb vezetői megbízást, amelynek ellentételezéseként havi 50.000 forint vezetői pótlékban részesült. E megbízása visszavonására nem került sor, a munkáltató a felperes közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg, amely intézkedéssel értelemszerűen a közalkalmazotti jogviszonyán belül fennálló vezetői megbízása is megszűnt. [26] Az elsőfokú bíróság ezért jogszabálysértően alkalmazta a perbeli esetben a Kjt. 23.§

(9)bekezdésében foglalt jogkövetkezményt, mivel nem a magasabb vezetői megbízás, illetve a vezetői megbízás visszavonásáról, hanem a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről intézkedett a munkáltató. [27] A törvényszék – érdemben helyes – döntését azonban ellentmondásosan indokolta, minthogy a jogellenes közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének indokolását a vezetői megbízás visszavonása szempontjából valósnak fogadta el. [28] Értékelés nélkül maradt azonban, hogy az adott esetben a jogellenesen megszüntetett közalkalmazotti jogviszony az intézkedés szerinti időpontban szűnt meg, annak időpontját a jogellenesség nem érintette, így a felperes az ezt követő időszakra illetmény jellegű juttatásra (így vezetői pótlékra) sem válhatott jogosulttá. Ettől független kérdés, hogy miként számolható el a jogellenesség jogkövetkezménye. [29] A felperes a felülvizsgálati kérelmében arra helytállóan hivatkozott, hogy a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésekor a munkáltató a vezetői megbízásának visszavonását érdemben nem indokolta, azonban az előzőekben kifejtettek alapján az nem is volt kötelezettsége, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást is megszüntette. [30] Minthogy a felperes a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként a számítás alapját képező távolléti díját vezetői pótlék nélkül számítottan jelölte meg, az önálló igényként előterjesztett vezetői pótlék iránti kereset pedig nem megalapozott, a Kúria a jogerős ítélet erre vonatkozó elutasító rendelkezését - eltérő indokolással - a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, egyebekben nem érintette. A döntés elvi tartalma [31] A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése esetén a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás visszavonása szükségtelen, a jogviszony megszüntetésével egyidejűleg a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás is megszűnik. A Kjt. 23.§

(9)bekezdésében szabályozott jogkövetkezmény iránti igény a közalkalmazotti jogviszony fennmaradása esetén lehet megalapozott. Záró rész [32] A felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [33] A felülvizsgálati eljárás illetékét a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. október
2. . Stark Marianna s.k. tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző