Bfv.1066/2013/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban az irányadó tényállás nem támadható. A tartalmában valós, ám alakilag hamis okirat felhasználásával magánokirat-hamisítás vétsége valósul meg. Az, hogy az okirat a joghatás kiváltására utóbb alkalmatlannak bizonyul, a bűncselekmény megállapíthatóságát nem zárja ki. KÚRIA Bfv.III.1.066/2013/6.szám A Kúria Budapesten, a

1. év augusztus hó
2. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A magánokirat-hamisítás vétsége miatt Sz. Gy. és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben Sz. Gy. I. rendű és Sz. Gy.-né II. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Városi Bíróság 8.B.577/2012/
3. számú ítéletét, illetőleg a Veszprémi Törvényszék 2.Bf.906/2012/
4. számú végzését Sz. Gy. I. rendű és Sz. Gy.-né II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Veszprémi Városi Bíróság a
5. október 24-én kihirdetett 8.B.577/2012/
6. számú ítéletével Sz. Gy. I. rendű és Sz. Gy.-né II. rendű terheltet magánokirat-hamisítás vétsége (
7. évi IV. törvény - korábbi Btk. -
8. §) miatt - melyet Sz. Gy. I. rendű terhelt bűnsegédként követett el - megrovásban részesítette, kötelezve őket a bűnügyi költség megfizetésére. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Veszprémi Törvényszék a
9. május 3-án meghozott 2.Bf.906/2012/
10. számú végzésével az elsőfokú ítéletet mindkét terhelt tekintetében helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint az I. rendű terhelt írta alá tanúként a II. rendű terhelt helyett az autó adásvételi szerződését, melyet utóbbi az okmányirodán felhasznált. Ekként az I. rendű terhelt bűnsegédként, a II. rendű terhelt pedig tettesként elkövette a magánokirat-hamisítás vétségét. A másodfokú bíróság a terheltek bűnösségére vont következtetéssel és a jogi minősítéssel maradéktalanul egyetértett. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű és a II. rendű terheltek védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Hivatkozott arra, hogy az adásvételi szerződéshez kitöltési útmutatót nem csatoltak, így a terheltek számára nem volt egyértelmű, hogy a II. rendű terheltnek a szerződést alá kell-e írnia, vagy elégséges az okiraton az adatait feltüntetni. Úgy ítélték meg, hogy szabályszerűen járnak el, amikor a II. rendű terhelt akaratának megfelelően az adatait a férje, az I. rendű terhelt írja be a szerződésbe. Hamisítás nem állt szándékukban, nem is jött létre hamis magánokirat, hiszen a szerződés a II. rendű terhelt akaratát tükrözte, csupán a helyes személyes adatait írta arra rá az I. rendű terhelt. Utalt arra is, hogy a bűncselekmény tárgya csak olyan bizonyító erővel bíró magánokirat lehet, amely alkalmas valamely jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására, azaz joghatás kiváltására. A kérdéses szerződés azonban alaki hibái miatt nem volt alkalmas joghatás kiváltására még akkor sem, ha az hamisnak minősülne. Mindezekre figyelemmel kérte a támadott első- és másodfokú határozat megváltoztatását és mindkét terhelt felmentését a magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól. A Legfőbb Ügyészség BF.1944/2013/
11. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak tartotta; míg abban a vonatkozásban, hogy bűncselekmény azért nem valósult meg, mivel a szerződés a II. rendű terhelt akaratát tükrözte, joghatás kiváltására pedig alkalmatlan volt, nem tartotta alaposnak. Előbbi kapcsán idézett a jogerős ítéleti tényállásból. Utóbbi tekintetében pedig eseti döntésekre hivatkozva fejtette ki, hogy a magánokirat hamis, ha annak kiállítója nem azonos azzal, akit abban ekként feltüntetnek; akkor is, ha tartalma fedi a valóságot. Az alakilag hamis szerződés a tartalma szerint a gépkocsira vonatkozó tulajdoni jogviszonyban visszterhes jogügylet keretében - bekövetkezett változás bizonyítására alkalmas volt; benyújtására pedig azért került sor, hogy az I. rendű terheltet, mint tulajdonost a gépjármű-nyilvántartásból töröljék. A terheltek bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül került sor, ezért indítványozta a támadott határozatok hatályban tartását. A legfőbb ügyészi indítványra az I. rendű terhelt írásban észrevételt tett. Abban megismételte, hogy felesége megbízásából, tudtával és akaratával egyezően tüntette fel annak adatait az adásvételi szerződésben, így magánokirat-hamisítást nem követett el. Egy roncs autót adott el, az erre vonatkozó joghatást kiváltó bejelentést kizárólag az új tulajdonos, azaz a vevő tehetett volna. A bűncselekményt a jogi szabályozás miatt sem tudta volna elkövetni, de ilyen szándéka nem is volt soha. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. Be.
12. §-ának