Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf............/2017/
- A Fővárosi Ítélőtábla dr. Holló Dóra ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Kabai Eszter jogtanácsos által képviselt alperes neve (....) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt, 25.P..../2015/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt benyújtott,
- sorszámon részletesen indokolt fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (Százezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles a felperes az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket az államnak külön felhívásra megfizetni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000 forint perköltséget. Az ítélet tényállása szerint az alperesi egyesület tevékenysége - egyebek mellett - irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos egyes szerzői vagyoni jogok gyakorlása, és az e körbe tartozó igények érvényesítése. Célja a közös jogkezelés, továbbá az érintett jogosultak érdekeinek védelme. A felperesi gazdasági társaság háttérzenei szolgáltatást nyújt Magyarországon ügyfelei részére, amelyek főként éttermek és szállodák. A felperes saját, zárt láncú berendezésein keresztül történik a szolgáltatás nyújtása, amelyen keresztül világrepertoárt, továbbá a közös jogkezelés alól kiléptetett zenei gyűjteményeket szolgáltat. A felperes részéről K... T... és a U... P... P... M... (a továbbiakban: U...) részéről G... G... 2012 májusában megkeresték az alperes törvényes képviselőjét azon szándékuk közlése végett, hogy a U... tulajdonában álló Ear Candy megnevezésű zenei katalógus tekintetében tiltakozni kívánnak a művek jövőbeni felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen.
- szeptember
- napján a U... a felperes segítségével tiltakozó nyilatkozatot terjesztett elő az alperesnél egyes zeneművek vonatkozásában, amelynek kapcsán az alperes képviseletében dr. Kabai Eszter
- szeptember 10-én tájékoztatást nyújtott. A U... M... P... Inc. (a továbbiakban: U...)
- szeptember
- napján nyilatkozatot állított ki arról, hogy mint jogosult nem kívánja, hogy az alperes közös jogkezelés útján a javára gyakorolja a nyilatkozat mellékletében felsorolt zeneművek nyilvános előadásának az Szjt.
- §-ában meghatározott engedélyezési jogát, a nyilatkozat hatályba lépésétől kezdve egyénileg kívánja gyakorolni azt. E tiltakozó nyilatkozatát
- szeptember 28-án nyújtotta be az alpereshez a felperes segítségével. Az alperes vizsgálatot folytatott le a kiléptetés tekintetében, amely
- december
- napján fejeződött be. Még ugyanezen a napon értesítette a felperest, valamint a U...-t, hogy a vizsgálat lezárult, amelynek eredménye az volt, hogy a tiltakozás nem felel meg az Szjt. rendelkezéseinek, ezért az az alperes kiterjesztett közös jogkezelési tevékenységét Magyarország területén
- január 1-jétől nem érinti. A rendelkezésre álló iratok ugyanis nem igazolták a szerzői jogok átszállását a M..., a K... T... és a N... M..., mint jogátruházók és az U..., mint jogszerzők között. A felperes időközben több ügyfelével háttérzenei szolgáltatásra irányuló szerződést kötött az Ear Candy katalógusba tartozó művek tekintetében a kiléptetés sikerességét feltételezve. A felperes a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH)
- február
- napján panaszt nyújtott be, melyben kérte az alperessel szemben felügyeleti eljárás lefolytatását és intézkedés meghozatalát a tiltakozás
- január 1-jei hatállyal történő elfogadása érdekében. Az SZTNH arról értesítette a felperest, hogy felügyeleti eljárás kezdeményezésére, illetve intézkedés kérelmezésére nincs joga, a felügyelet szempontjából közigazgatási jogviszony a Hivatal és a felügyelt szerv között jön létre. A felperes
- október
- napján a Gazdasági Versenyhivatal előtt is bejelentést tett az esettel kapcsolatban, a Versenyhivatal
- január 8-án kelt végzésében megállapította, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn. A felperes e végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a kérelmet elutasította. A felperes módosított keresetében 57.444.921 forint + áfa, valamint 9.600 euró
- október
- napján fennálló forint összegének áfával növelt összege, 1.000 USD
- október
- napján fennálló forint összegének áfával növelt összege megfizetésére, továbbá ezen összegek után közelebbről meg nem határozott kezdő időponttól kezdődően - a kifizetés napjáig a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte az alperes kötelezését a Ptk. 339. §-ának
(1)és 355. §-ának
(1)bekezdésére hivatkozással. Előadta, hogy az U...
- szeptember 28án az általa létrehozott és szerkesztett zenei gyűjtemény - az Ear Candy katalógus - vonatkozásában mint a szerzői vagyoni jogok kizárólagos jogtulajdonosa a szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény (Szjt.)
- §
(3)bekezdésének megfelelően tiltakozott az ellen, hogy az alperes e szerzői művekre nézve Magyarországon kollektív jogkezelést folytasson. Sem az Szjt., sem az A... szabályai nem tartalmaznak rendelkezést a kérelem hiányossága esetén követendő eljárásra, így a Ptk.-ból folyó együttműködési kötelezettségből következett, hogy a kérelem esetleges hiányai észlelésekor hiánypótlásra kellett volna felszólítania az alperesnek a nyilatkozattevőt, illetve elutasítás esetén részletes indokolást kellett volna adnia, mely kötelezettségének az alperes nem tett eleget. E magatartásával kárt okozott a felperes számára, amely a M... Kft.-től és partnereitől átvállalt szerzői jogdíjak, egyéb szolgáltatási szerződések alapján esedékes elmaradt szolgáltatási díjakból, a felperes megrendelői általi felmondások következtében elmaradt vagyoni előnyből, valamint ügyvédi irodáknak megfizetett ügyvédi megbízási díj formáját öltő költségből áll. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy az U... és az alperes között a tiltakozó nyilatkozat elutasítása tárgyában nincs jogvita, emellett a felperes nem igazolta, hogy a tiltakozó nyilatkozattal kapcsolatosan az U... képviseletére jogosult volna, ezért nem tehet vitássá olyan jogviszonyt, amelynek nem részese és amely a jogviszony alanyai között nem vitás. A felperes a keresetet nem a megfelelő személlyel szemben indította, mert kárigényét a kár közvetlen okozójával, azaz a szerződő partnerével szemben érvényesítheti. Arra is hivatkozott, hogy az U... nyilatkozatának vizsgálata során az alperesi egyesület jogszerűen járt el, a nyilatkozat formai és tartalmi ellenőrzésére az alperesnek, mint közös jogkezelő szervezetnek az általa kezelt jogok jogosultjainak védelme érdekében lehetősége van. Köteles kiszűrni ugyanis azt, ha a tiltakozó nyilatkozatot nem a szerzői jogosult, hanem tőle különböző személy tette. Állította, hogy együttműködési kötelezettségének mindenben eleget tett már a tiltakozó nyilatkozat benyújtását megelőzően is. Nyilatkozata kellő részletességgel tartalmazta az elutasítás indokait, ezért az indokolás során is úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaptalannak találta. Határozatát a Ptk. 339. §-ának
(1)bekezdésére, a Pp. 163. §-ának
(2)bekezdésére, 164. §
(1)bekezdésére, 206. §
(1)bekezdésére, valamint a szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. törvény (Szjt.)
- §-ának
(3)bekezdésére alapította. A felek nyilatkozatai és a csatolt okirati bizonyítékok alapján a tényállást a per eldöntéséhez szükséges mértékig feltárhatónak találta, hangsúlyozva, hogy jogkérdésben kellett állást foglalnia, ezért a felperesi bizonyítási indítványok teljesítését mellőzte. A rendelkezésre álló adatokat értékelve az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy az alperes eljárása során hozott döntése önmagában annak elutasító volta miatt nem volt jogellenesnek minősíthető. A döntés tartalmi meghatározása a megadott tájékoztatást követően benyújtott kérelem alapján kellő részletességgel lefolytatott vizsgálatot követően az alperest megillető diszkréció körébe tartozott. Az az előzetes tájékoztatásnak megfelelően a jogszerzési láncolat vizsgálatára irányult, ami nem vitásan megtörtént. Hiánypótlásra történő felszólítás nem képezte az alperes eljárási kötelezettségét, annak elmaradása ezért nem minősülhetett az együttműködési kötelezettség megszegésének. Legfeljebb a korábbi tájékoztatással szembemenő vizsgálati szempontok alkalmazása alapozhatta volna meg az alperes felelősségét az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, ilyen magatartásra vonatkozó tényelőadás azonban a perben nem volt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását és a végleges kereseti kérelem 1. és 4. pontjában foglaltak szerinti döntés meghozatalát - azaz az alperes 57.444.921 forint + áfa, valamint 9.600 euró + áfa és 1.000 USD + áfa összegű kártérítés, továbbá ezen összeg után a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése alapján számított késedelmi kamat megfizetésére kötelezését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése, valamint a bizonyítás lefolytatásának elmaradása miatt az elsőfokú eljárás megismétlése szükséges. Előadta, hogy a
- február 23-án megtartott tárgyaláson becsatolt, ugyanaz nap kelt beadványa
- pontjában részletesen kifejtette, hogy a közte és az U... Inc. között létrejött szolgáltatási szerződés megalapozza az okozati összefüggést a felperes kára és az U... tiltakozó nyilatkozatának alperes általi elutasítása között. Emellett a kára összegszerűsége tekintetében is tett előadásokat és bizonyítási indítványokat. E beadványokban foglaltakat a törvényszék nem vette figyelembe, és nem indokolta a felajánlott bizonyítékok és bizonyítási indítványok elutasítását sem az ítéletében. Ezt követően kiosztotta a bizonyítási terhet akként, hogy az okozati összefüggést az alperes együttműködési kötelezettségének megszegése és a felperes kára között a felperes köteles bizonyítani, majd a Pp.
- §-ának
(2)és
(6)bekezdése terhe mellett felszólította a felperest további bizonyítékok és bizonyítási indítványok előterjesztésére. Erre azonban nem adott határidőt és még ugyanazon a tárgyaláson ítéletet hirdetett, ellentétben az 1/
- (VI.24.) PK vélemény
- pontjában foglaltakkal. A felperes a fellebbezésében táblázatos formában kimunkálta az elsőfokú eljárás általa sérelmezett további hibáit, valamint az ahhoz kapcsolódóan a felperes által benyújtott bizonyítékokat, illetve előterjesztett bizonyítási indítványokat, jelölve, hogy azok mely bizonyítandó kártérítési elemre vonatkoznak. Előadta, hogy a kár összegszerűsége vonatkozásában az elsőfokú bíróság mellőzte az arra vonatkozó bizonyítási indítványokat, hogy további releváns információk szolgáltatására kötelezze az alperest, ugyanis a felperes az elsőfokú eljárás során a rendelkezésére állt valamennyi bizonyítékot csatolta a kár összegszerűségének alátámasztására. Ennél pontosabb összegre további bizonyítékot az alperes tudott volna szolgáltatni, hiszen kizárólag nála érhető el az arra vonatkozó információ, hogy a felperes által 2012 folyamán megfizetett jogdíjak valóban kifizetésre kerültek-e a szerzői jogi jogosultaknak. Az elsőfokú bíróság azonban a felperes többszöri indítványozása ellenére sem kötelezte az alperest további adatszolgáltatásra, ezzel pedig mulasztást követett el. Továbbra is állította, hogy az alperes kiterjesztett hatályú közös jogkezelési tevékenysége ellentmondásos helyzetet eredményez, ugyanis eljárási szabályok hiányában dönt a versenytársairól. Ezzel a magatartásával kifejezetten megkárosítja a szerzői és szomszédos jogi jogosultakat, mivel érdekeikkel ellentétesen jár el annak ellenére, hogy célja és feladata, hogy egyesületi tagságra tekintet nélkül biztosítsa egyes szerzői és szomszédos jogok gyakorlását. Az alperes és a jogosultak közötti jogviszony Általános Szerződési Feltételekben vagy egyéb szabályzatban való rendezése az alperes kötelezettsége lenne, ennek hiánya nem eshet a felperes terhére. A per kezdete óta hatályba lépett a szerzői jogok és a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló
- évi XCIII. törvény (Kjkt.)
- §
(1)bekezdés d) pontja szerint a közös jogkezelő szervezet a honlapján köteles közzétenni a jogkezelési megbízás felmondására és a közös jogkezelés elleni tiltakozásra vonatkozó részletes szabályokat, ha ezeket a honlapon kötelezően közzéteendő egyéb szabályzatok nem tartalmazzák. Sérelmezte a fellebbezés, hogy az alperes a törvény rendelkezései ellenére sem a honlapján, sem egyéb szabályzatban nem tette közzé mind a mai napig ezeket a részletes szabályokat, így továbbra is önkényesen, ad hoc módon látja el ezen feladatát tekintve, hogy a kilépési eljárás követelményei sehol sem lelhetők fel a jogosultak számára. Emellett a közös jogkezelés alóli kilépés intézménye alapvetően ellentétes az alperes érdekeivel, ezért sem hívja fel erre a lehetőségre a jogosultak figyelmét. A bírói gyakorlatban is jelen van az a jogi következtetés, amely szerint azzal, hogy a fél általános jelleggel nem tesz eleget a méltányosság és az együttműködési kötelezettség követelményeinek, amikor nem alakít ki általános szerződési feltételeket, pedig saját rendelkezési joga körében lehetősége lenne rá (hiszen polgári jogi jogalany és nem hatóság), nem tesz meg mindent a helyzet igazságos és méltányos rendezése érdekében. E mulasztásával az alperes jogszabálysértést követ el. Ennek alátámasztására a felperes csatolta a fellebbezéséhez a Budai Központi Kerületi Bíróság egy általa anonimizált ítéletét. Sérelmezte azt is a felperes a fellebbezésében, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az alperes előzetes tájékoztatásával ellentétes, felróható magatartására vonatkozó tényeket és bizonyítékokat. Előadta, hogy az alperes előzetes tájékoztatása (az ún. „próbakiléptetés") hosszadalmas levelezési folyamatból állt, amelynek a célja az volt, hogy a tiltakozó nyilatkozat sem a jogszabályban, sem az alperes általános szerződési feltételeiben vagy egyéb szabályzataiban nem rögzített kiléptetési feltételeknek megfeleljen. Ezek alapján az U... Inc. és a felperes minden tőle telhetőt megtett, hogy megfeleljen az általa sem ismert követelményeknek. Amennyiben az alperesnek kételyei támadtak, úgy az U...-beli közös jogkezelőkhöz is fordulhatott volna annak érdekében, hogy megfelelő információkhoz jusson, amellett, hogy a szerzői jogi jogosultat és a felperest is kérhette volna kiegészítő adatszolgáltatásra, ilyen azonban nem történt. A kiléptető nyilatkozat az Szjt.
- §-ában foglaltaknak mindenben megfelelt, ezért az alperes rosszhiszeműen járt el akkor, amikor a jogátruházási láncolat vizsgálatára hivatkozva utasította el az Ear Candy katalógus kiléptetését, holott az általa vitatott kérdések tisztázására a lehetősége és a kapcsolatrendszere is megvolt. Álláspontja szerint az alperes pontosan tudta, hogy a felperes a Universallal szerződve olyan tevékenységet kíván végezni, amivel az ő vetélytársává fog válni, ezért az együttműködési kötelezettségét megszegve visszaélt a jogával, amikor az U... Inc. és a felperes törvényes érdekeit csorbította. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást kellő mértékben feltárta, és annak alapján megalapozott döntést hozott. Helyesen értékelte a felperes bizonyítékait és bizonyítási indítványait és azokból helytálló következtetést vont le. Ítélete jogi indokait a Fővárosi Ítélőtábla teljes körűen osztotta, azok közül a fellebbezésben foglaltakra tekintettel - az alábbiakat hangsúlyozza. Mindenekelőtt rögzíti, hogy a fellebbezésben hivatkozott eljárási hibát nem látott megvalósulni. Az elsőfokú bíróság a
- február 23-án tartott tárgyaláson hozott 28-I. számú végzésében tájékoztatta a felperest arról, hogy ő köteles bizonyítani azon állítását, mely szerint az alperes együttműködési kötelezettségének megszegésével okozati összefüggésben a felperes oldalán az állított mértékű kár keletkezett. Ezt követően a felperes azt indítványozta, hogy a törvényszék a bizonyítási terhet megfordítva az alperest kötelezze a bankszámla kivonatainak csatolására, amelyből az ügyfelek által befizetett jogdíjak összege megállapítható, és ezzel a felperes keresetének összegszerűsége alátámasztást nyer. Az elsőfokú bíróság azonban a kereset jogalapját nem látta fennállónak, ezért nem folytatott le bizonyítást az összegszerűségre, hanem a tárgyalást berekesztve ítéletet hozott. Ezzel eljárási hibát nem vétett, ezért az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nem volt ok. A másodfokú bíróság érdemben is megalapozottnak találta az elsőfokú bíróság ítéletét. A felperes keresetében kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Előadása szerint kára abból származott, hogy a háttérzenei szolgáltatás nyújtásával érintett szerződéses partnerei részére a szolgáltatás nyújtása ellehetetlenül, amelyből elmaradt vagyoni előnye keletkezett. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy az alperes a háttérzenei szolgáltatás tartalmi részét kitevő zenei katalógus, illetve az abban lévő művek közös jogkezelésével kapcsolatos jogtulajdonosi tiltakozás elbírálása során nem tett eleget a Ptk.
- §-ában meghatározott jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményeinek, valamint az együttműködési kötelezettségének. Álláspontja szerint az alperes jogellenesen annak ellenére utasította el az Ear Candy katalógus kiléptetését, hogy az U... valamennyi szerzői joggal ténylegesen rendelkezett és ezt megfelelően igazolva nyújtotta be kiléptetési nyilatkozatát az alperesnek. Az alperes az Szjt.
- §-a szerinti, a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítésére a jogosultak által létrehozott szervezet, amely a felhasználás engedélyezése vagy a díjigény [
- §
(5)bek.] érvényesítése érdekében megállapítja a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadja a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben. Az Szjt. 87. §
(1)bekezdése alapján ha valamely jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére egy közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és ez a közös jogkezelő szervezet valamely felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult - e törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés alá tartozó - azonos műfajú műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek felhasználására is, az ezekre a művekre vagy kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú közös jogkezelés). A
(3)bekezdés értelmében nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés). Az Szjt.
- §-a szerint azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A felperes a keresetét a Polgári törvénykönyv
- §-ában szabályozott jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményének, valamint az együttműködési kötelezettsége alperes általi megszegését állította az alperes olyan jogellenes magatartásaként, amelyből a keresetben érvényesített kára származott. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A
(4)bekezdés értelmében ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 4. §
(1)bekezdésében megfogalmazott alapelvben a jóhiszeműség és tisztesség követelménye egy általános zsinórmértéket fogalmaz meg, míg az együttműködési kötelezettségnek határt szabnak a jogalanyok jogilag védett - üzleti - érdekei is. Az együttműködési kötelezettség a tartós jogviszonyoknak elengedhetetlen követelménye, másik fontos csoportjába a jogszabályokban direkt módon elő nem írt közlési (tájékoztatási, értesítési) kötelezettségek tartoznak: feltéve, hogy vannak a jogviszonyban tájékoztatást szükségessé tevő elemek. A Ptk. 4. §
(4)bekezdésének első mondata pedig az együttműködés objektivizált mértékének az adott helyzetben általában elvárható magatartást határozza meg. Ez a formula a törvény kártérítési felelősség alól kimentő általános szabályában foglaltakat - Ptk. 339. §
(1)bekezdése - emeli alapelvi követelménnyé. Osztható volt az elsőfokú bíróság álláspontja abban, hogy az alperes, mint egyesület működése a polgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése körébe vonható, így irányadó rá a Ptk. 4. §ának
(1)bekezdésében meghatározott jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelő együttműködési kötelezettség, mely szakasz
(4)bekezdése az együttműködés keretében az adott helyzetben általánosan elvárható magatartás tanúsítását kívánja meg. Helyesen állapította meg, hogy jelen - kártérítés iránti - perben az alperes eljárása kizárólag formai szempontból tehető vizsgálat tárgyává, az alperes döntésének érdemi felülvizsgálata nem képezi a per tárgyát. Helytállóan jutott arra is, hogy az alperes eljárására az Szjt. 87. §-ának
(3)bekezdésében rögzített követelményeken túli, részletes eljárási rend nem létezik, és a perbeli időszakban sem létezett sem jogszabályban, sem az alperes belső szabályzataiban. A kérelmet a kérelmezőnek csupán a korábban már megkapott tájékoztatásnak megfelelően kellett volna előterjesztenie. Ahogy arra alappal hivatkozott az alperes a fellebbezési ellenkérelmében, a felperes által a fellebbezés mellékleteként csatolt levelezés éppen az alperes által tanúsított fokozott, a jogi kötelezettségein túlmenő együttműködését igazolja. Abban az alperes arról tájékoztatta a felperest, hogy amennyiben az U...-beli közös jogkezelők által adott műlista és az Szjt. rendelkezéseinek megfelelő kilépéssel érintett művek listája között eltérés lesz, akkor arról az U...-beli közös jogkezelőkkel kell majd újra egyeztetni. Mivel azonban a kiléptetés egészében sikertelen volt, így nem jött létre olyan műlista, amelyről egyeztetés vált volna szükségessé. A fellebbezésnek az alperes működésére vonatkozó további érvei vizsgálata meghaladja jelen jogvita kereteit, azok az alperes felügyeleti szervei hatáskörébe tartozó kérdések. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntése helyes volt, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes oldalán felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának
(2),
(5)és
(6)bekezdése, valamint 4/A. §-a alapján mérlegeléssel, csökkentett mértékben megállapított jogtanácsosi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték viselésére vonatkozó rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §-ának
(1)bekezdésén, valamint a 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-ának
(2)bekezdésén alapul. Budapest,
- október
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke Dr. Mózsik Tímea s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: . Pullai Ágnes s.k. bíró